Somogyi Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-12 / 290. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1996. december 12., csütörtök Polgármester-diák találkozó Az önkormányzat és a nyil­vánosság címmel tegnap fó­rumot tartottak Kaposváron, az Együd Árpád Városi Művelődési Központban. A Csokonai Vitéz Mihály Ta­nítóképző Főiskola elsőéves kommunikáció szakos hall­gatóival találkozott Szita Károly polgármester. A diá­kok a nyilvánossággal kap­csolatos kérdésekkel „ost­romolták” a polgármestert. Sz. Bayer Erzsébet képei Budapesten Budapesten az V. kerületi önkormányzat épületében nyűt meg Szirmayné Bayer Erzsébet kiállítása. A ka­posvári festőművész tárlatát a belváros-lipótvárosi né­metség történetéről szóló konferenciára rendezték, s a hónap közepéig látogatható. Több támogatást remélnek Több levelet postázott nem­régiben a tehetősebbeknek Berzsenyi Ferencné a len­gyeltóti idősek klubjának vezetője. Ebben támogatást kért a klub 24, csekély nyugdíjjal rendelkező tagjá­nak. Eddig azonban csak a helybeli Áfész ajánlott föl egy fenyőfát és a Máltai Szeretetszolgálat tett ígére­tet a segítségre. Az ünnepek szebbé tételét remélve vár­ják az adakozó emberek tá­mogatását. Egyensúlyban a mosdósi kórház A E. negyedév végétől nőtt a Mosdósi Tüdő és Szívkór­ház teljesítménye és némi­leg változott a finanszírozás is. A gazdálkodás feltételei­nek javulása révén egyen­súlyba került az intézet költ­ségvetése. Ének ellenére 1997-től 20 százalékos be­vételcsökkenéssel számol­nak. Ugyancsak a II. ne­gyedévtől növekedtek a személyi juttatások. Ügyfélfogadás az egészségbiztosítónál A Megyei Egészségbiztosí­tási Pénztárnál karácsony­kor, azaz december 23-26- áig és január elsején szüne­tel az ügyfélfogadás. A ka­rácsonyi és az újévi ünne­pek alatti ügyfélfogadás vál­tozásairól bővebb felvilágo­sítást telefonon vagy szemé­lyesen, az egészségbiztosí­tási pénztár ügyfélszolgála­tától kérhetnek az érdekel­tek. A gázrészvény-korrekció lehetőségét keresik a képviselők Pásztohy mintát ajánl (Folytatás az 1. oldalról) Vidéki képviselőtársai — név szerint is megemlítette dr. Há­zas József és Lövey László MSZP-s országgyűlési képvise­lőket — ugyancsak arra kérték, hogy alaposan tájékozódjon az ügyben, derítse ki: követett-e el valaki hibát, s ha igen, ki. Azt is, hogy van-e az ügynek meg­oldása törvényhozási vagy kormányzati úton. — A tények röviden a kö­vetkezők: Áz önkormányzati törvény szerint a gázközművet üzemeltető gazdasági társaság állami tulajdonú vagyonrészé­nek 40 százaléka illeti meg az önkormányzatokat részvény formájában. A részvények kia­dásánál a törvény lehetőséget biztosított az önkormányzatok­nak arra, hogy ne lakosságará­nyosan, hanem ettől eltérő mó­don állapodjanak meg, ha az érdekeiknek jobban megfelel. A törvénynek ezt a megengedő szabályát mindenképpen pozi­tívnak kell ítélnünk, hiszen ré­giónként (megyénként) más a viszonyrendszer. Nem lakos­ság, hanem beruházásarányo- san akkor lehet az említett részvényeket kiadni, ha az érin­tett önkormányzatoknak több mint a fele azonos tartalommal erről nyilatkozik. A kormány — bizonyítandó rugalmasságát — ehhez a megoldáshoz nem kívánt meg alakszerű megálla­podást, elégségesnek ítélte a nyilatkozatokat. Azt is tudni kell, hogy a részvények meny- nyisége, amely egy adott tele­pülést megillet, attól is függ, hogy mikor épültek a gázköz­művek. A korábbi fejleszté­sekre — mivel azok olcsóbbak voltak — kevesebb részvény jutott. A megállapodás, hogy beruházásarányosan és ne la­kosságarányosan osszák szét a vagyont, öt gáz-részvénytársa­ság esetében létre is jött. A Kö­gáz Rt működési területén — ahol száznyolcvanhét települési önkormányzat érintett az ügy­ben — azonban nem: az ön- kormányzatoknak csak mind­össze 40 százaléka élt nyilatko­zattételi lehetőségével, több mint fele azonban nem nyilat­kozott. Tény, hogy közöttük sok a kis település, amelyek a városokhoz viszonyítva csak megfelelő és körültekintő szer­vezés mellett tudták volna ér­dekeiket érvényesíteni. A vagyonnal kapcsolatos szavazásnál ugyanis minden önkormányzatnak egy voksa volt, függetlenül attól, hogy hány lakost képviselt. Mindeb­ből kitetszik, hogy nehéz — s ezért igazságtalan is volna — csak a kormányzaton számon- kémi a korrekciót. A lecke azonban adott: keresni kell, hogy van-e megoldás, s ha van, milyen az. Egyik ezek közül a zalai példa. A lakosság több beleszólást kér az önkormányzati munkába Törvényesség és ellenőrzés Súlyponteltolódás következett be a megyei közigazgatási hiva­tal munkájában: előtérbe kerültek az önkormányzatok gazda­sági működésének törvényességi vizsgálatai. Hogy a somogyi önkormányzatok megőrizték-e gazdasági egyensúlyukat, az majd az év végi zárások után derül ki. Ám az Állami Számvevőszék és a megyei közigazgatási hiva­tal vizsgálatainak tapasztalatait a jövő évi költségvetések készí­tésének időszakában érdemes figyelembe venni. Az önkor­mányzatok lehetőségei tovább szűkültek 1996-ban, ezért mű­ködésük is bonyolultabbá vált, s át kellett alakítaniuk intéz­ményrendszerüket. Növelte a feszültséget, hogy nőttek a la­kosság terhei is, ezért a polgá­rok érzékenyebben reagálnak a közszolgáltatások minőségére, s ezen a téren nagyobb befolyá­solást, ellenőrzést szeretnének. Ugyanakkor szigorodott a külső — számvevőszéki, fo­gyasztóvédelmi stb. — ellenőr­zés, tehát egy csöppet sincse­nek irigylésre méltó helyzetben az önkormányzatok. — A hivatal csaknem két­száz törvényességi észrevételt tett, ezek 40 százaléka a gaz­dálkodással függött össze — mondta dr. Németh Jenő, a Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője. — 125 figye­lemfelhívást tettünk, és 30 helyszíni ellenőrzést végez­tünk. Észrevételeink egy része a szabályozással, valamint a költségvetési rendelet tartalmá­val és szerkezetével kapcsola­tos. Előfordult, hogy a helyi adókat visszamenőlegesen ál­lapították meg. Az önkormány­zatok 40 százaléka nem alkotta meg a vagyongazdálkodással kapcsolatos rendeletet, sok esetben nem megfelelően sza­bályozták az átruházott hatás­köröket. Gyakran nem működik a belső ellenőrzési rendszer: a pénzügyi bizottságok nem vé­leményezik a költségvetést, a vagyonváltozásokat és a hitel- felvételeket. A jövőre vonatko­zóan dr. Németh Jenő úgy vélte: nemcsak a törvényesség, hanem az előkészítésben való részvétel is nagyobb szerepet kap. A lakosság érdekvédelmi szervezetei, egyesületei révén jobban ellenőrizheti az önkor­mányzatokat, s egyre erősebb az igény a tájékoztatás javítá­sára. Katona József A MÁV Rt és a szakszervezetek egyezkedése még tovább tart Sínen a vasutasok bére — A Vasutasok Szakszervezete 20 százaléknyi alapbérfejlesz­téshez ragaszkodott a vasutasok érdekegyeztető tanácsának ülé­sén — mondta Dávidházi Ti­bor, a VSZ kaposvári titkára tegnap. Hozzátette: valamennyi vasutas dolgozónak további öt- százalékos mozgóbér-jellegű juttatást kértek, amit a moz­donyvezetők az idén már meg­kaptak. Arról is szót váltottak, hogy jövőre mekkora mértékű béremelésre nyűik lehetőség. A Vasúti Dolgozók Sz?bad Szak- szervezete várhatóan enged ko­rábbi 23 százalékos követelé­séből. A Mozdonyvezetők Szakszervezete 18 százalékos alapbér-, valamint további öt­százaléknyi mozgóbéremelést javasolt. Á MÁV Rt képviselői meghallgatták a szakszervezeti elképzeléseket, ám továbbra is ragaszkodtak a 18 százalékos átlagbéremeléshez. Dávidházi Tibor úgy látja: lehetőség nyí­lik a korrekt megállapodásra, az eltérő álláspontok közeledtek egymáshoz. (Harsányi) Nyilvános telefon a romáknak A cigány kisebb­ségi önkormányzat kérésére beltéri nyilvános telefonállo­mást telepített a Matáv Kaposváron a Hold utcába. A tele­font Sánta Józsefék portáján helyezték el és azt minden környéken lakó használhatja. A kisebbségi önkormányzat néhány hete fordult kérésével a Matávhoz fotó: török anett Hátrányban voltak azért, mert kimaradtak Andocs a társulásban Az andocsi képviselő-testü­let arról döntött, hogy belép a Koppányvölgye Terület- fejlesztési Társulásba. Az erről szóló szándéknyilat­kozatot még ez évben meg­küldik a társulásnak. Tabon május elején alakult meg az egykori tabi járáshoz tartozó települések belépésé­vel a Koppányvölgye Terület- fejlesztési Társulás. A kisré­gió falvai közül ehhez csupán Andocs nem csatlakozott. — Éreztük is ennek a hát­rányát — mondta Törőcsik Ferencné —, aki az augusz­tusi időközi helyhatósági vá­lasztás óta a falu új polgár- mestere. — A megyei terület- fejlesztési tanácshoz benyúj­tott pályázatainkat — a nagy- toldipusztai bekötőút megépí­tésére, illetve az ottani ivó- viz-rendszer rekonstrukciós munkáinak elvégzésére kért támogatás — azért utasították el, mert nem voltunk a társu­lás tagjai és az nem támogatta a fejlesztési elképzeléseinket. Az új összetételű testület fon­tosnak tartotta, hogy csatla­kozzunk a társuláshoz. Bár ez kiadással is jár — lakosság­arányosan tagdíjat kell fizetni — úgy gondoljuk: megalapo­zott pályázatok benyújtásával a befizetett összeg jócskán megtérül majd. Ä Koppányvölgye Terület- fejlesztési Társulás alapszabá­lya szerint, csatlakozni csak márciusban lehet. K. J. Nyomozásban élenjáró somogyi rendőrök Rács mögött a gyilkos (Folytatás az 1. oldalról) Mint megírtuk, tavaly egy nyári éjszakán lőtték le a ga­rázsa előtt Jáni Ferenc siófoki taxist. Dr. Dégi Endre ezre­des, a Somogy megyei rend­őrfőkapitányának bűnügyi he­lyettese tegnap elmondta: a tettesek tippet kaptak. Az el­követésben nagyban közreját­szott, hogy a taxis egyáltalán nem titkolta, hogy fekete va­lutaváltással is foglalkozik, s rendszeresen nagy összegű pénzt hord magával. Közül Ilia a müncheni rendőrök ügyes kihallgatási taktikáján megtört: egy idős hölgyet sze­repeltettek tolmácsként, aki mintegy nagymamaként jó szituációt alakított ki vele. A tettes több bűntény bevallása mellett ismerte el a siófoki gyilkosságot, de saját tettét - vallomása szerint - abban ki­sebbíteni akarja társai terhére. Több ízben sírva is fakadt val­lomása közben. A nyomozás német vezetője tegnap a So­mogyi Hírlapnak elmondta: Közül Ilia megbánta, hogy a Jáni Ferenccel levő hölgyre is rálőttek, súlyos sérülést okozva neki. Tévén keresztül beszélgettek Kovács Kálmán államtitkárral Szenzáció és születésnap Kovács Kálmán államtitkár tegnap televízió képernyőjén ke­resztül beszélgetett az alapításának 5. évfordulóját Siófokon ünneplő Balatel és a fő tulajdonos Matáv vezetőivel. Világ­szám, ami 10 éven belül a hétköznapok valóságává válhat. — A hazai információs forrada­lom a rendszerváltásig váratott magára — állította Fejes Zol­tán, a Balatel Rt marketing igazgatója. — 1990-94 között csaknem 19 ezer kilométerrel nőtt a rendelkezésre álló fővo­nalak száma. 1993-95 között 728 millió hívással nőtt a kiin­duló távbeszélő forgalom. Ma­gukért beszélő számok. A Bala­tel öt éves tevékenysége jól reprezentálja a hazai távközlés fejlődését. 902 millió forintos jegyzett tőkével és két alkalma­zottal kezdték. Straub Elek, a Matáv Rt elnök-vezérigazga­tója írásban is rögzített beszé­dében megfogalmazta: a Bala­tel 1991-es alapítása kényszer hatására történt. Tarthatatlanná vált ugyanis, hogy Siófok kör­nyékén — az ország kiemelt idegenforgalmi területén — nyaranta tumultuózus jelenetek játszódtak le a nyilvános tele­fonkészülékek előtt, s a vállal­kozások helyzete is lassanként tarthatatlanná vált. A problémát akként kezelte az akkori táv­közlési vezetés, ami a rend­szerváltás éveiben az ország gazdasági megítélését is jelen­tősen befolyásolhatja. A tőke­bevonás technikájával indulha­tott meg a térség fejlesztése. Il­lés Attila vezérigazgató irányí­tásával rendkívül gyorsan, mindössze másfél éven belül elvégezték a terület távközlési rekonstrukcióját, hatszorosára emelve a hálózat kapacitását. Ma 49 településen, egész éven át 65 ezer lakosnak nyújtanak szolgáltatásokat. A Matáv veze­tése — értékelve az eddig vég­zett munkát — alkalmasnak tartja a Balatelt arra, hogy részt vegyen a Matáv hosszú távú el­képzeléseinek kidolgozásában és megvalósításában valamint új piaci lehetőségek felkutatá­sában. Czene Attila Mást és másként oktat majd 1998 után az „élet tanítómestere” A NAT történelmet ír A történelem az élet tanítómestere — ezzel a gondolattal minden diák találkozott, találkozik tanulmányai során. Az, hogy mit tanít a mester, az oktatáson múlik: a diktatúrában például szelektíven tanított. Ma szabadon, igazat tanít. A „hogyan-ban” a Nemzeti Alaptanterv hoz gyökeres vál­tozásokat, hallottuk tegnap, a Somogy Megyei Pedagógiai Intézet soros NAT-felkészítő tanfolyamán. Zalánfiné dr. Pere Katalin szaktanácsadó elmondta: a történelmet 1998- tól az általános iskolák 7. osz­tályában kezdik el tanítani, szemben a mostani gyakorlat­tal, ahol az oktatás az 5. osz­tályban indul. A hetedik osz­tályt megelőző években az életkori sajátosságoktól füg­gően mítoszok, legendák sze­repelnek majd a tantervekben. A 8. osztály végén a XVIII. századik jutnak el a diákok tananyagban, s a 9. és 10 — jobbára középiskolai — évfo­lyamon folytatják a polgári át­alakulás korától kezdve napja­inkig. A 10. év végén alap­vizsga következik, majd a két­szintű érettségire való felké­szülés, ismétléssel. A történelemtanítás négy évre csökkenésével együtt ki­sebb lesz a kötelező tananyag is, helyet hagyva a készülő he­lyi pedagógiai programok cél­kitűzéseinek, a helyi sajátos­ságoknak. Vodenyák Imre, a barcsi ipari és kereskedelmi szakis­kola tanára számára az a leg­fontosabb, hogy végre nem kell pártosan oktatni. Iliásics Gyula, a Dráva-völgye közép­iskola tanára szerint a NAT el­sősorban iskolastruktúra-vál­tás, ami nem igazán szeren­csés a jelen település- és infra­struktúra-hálózat ismeretében. Dr. Jávorszki Andrásné, a ka­posvári Pannon mezőgazda- sági szakközépiskola tanára úgy véli, a tudás iskolánként más és más követelményszint­jei, és a kétszintű érettségi okozhatnak majdan nehézsé­geket. (Balassa)

Next

/
Oldalképek
Tartalom