Somogyi Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-08 / 261. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1996. nov. 8., péntek KAPOSVÁRI KÖZMŰKÖRKÉP Megbízható színvonal megfizethető áron, ez a KVG Rt célja A hulladéktartályok mosása is a munkához tartozik A Kaposvári Városgazdálko­dási Részvénytársaság ma már csak a nevében kaposvári cég. Tevékenységét illetően inkább Dél-dunántúli, hiszen az 1992- es meg-, pontosabban átalaku­lása óta három megye 65 tele­pülésén végzi munkáját. A cég alaptevékenységébe a települé­seken a hulladékgyűjtés- és szállítás, a szennyvízszállítás- és kezelés, az utak karbantar­tása — nyáron a kátyúzás és a tisztítás, télen a hóeltakarítás és síkosságmentesítés — valamint a szemétszállító edényzet bér­beadása, kezelése és tisztítása tartozik. — Az üzletág folyamatosan bővül — mondta Püspök Ru­dolf, az rt elnök-igazgatója. — A települések vezetői rájöttek: nem éri meg saját munkásokkal dolgoztatni, célszerűbb olyan külső céget megbízni, amelyik komplexen ellátja a fenntartási feladatokat. Igyekszünk ezeket a potenciális piacokat meghódí­tani, és ennek érdekében bővít­jük és fejlesztjük a céget. Leg­utóbb Dombóvár írt ki pályáza­tot, amit a KVG Rt nyert el. A cég fejlődését mi sem bi­zonyítja jobban, mint az, hogy a 90 millió forintos alaptőkével létrehozott társaság könyv sze­rinti vagyona ennek háromszo­rosa, éppen ezért részvényei komoly értéket képviselnek. A mai közgyűlés várhatóan dönt az alaptőke-emelésről, és a hí­rek szerint jelenleg 250 száza­lékon lehetett hozzájutni egy részvényhez. Az érdeklődés még ilyen áron is várhatóan igen nagy lesz. '— A megalakuláskor 70 mil­lió forint értékű részvény a ka­posvári önkormányzaté, 20 mil­lió pedig a dolgozói alapítvá­nyé volt. Ez később átalakult, a város a a saját tulajdonából 10 százalékról a dolgozók javára lemondott. Az alaptőke-emelés célja elsősorban a pénzhez ju­tás, és az, hogy ebből a tőkéből tovább tudjunk fejlődni. Ebből szeretnénk kibővíteni a dom­bóvári telephelyünket, ahonnan tovább tudunk majd terjesz­kedni. A KVG Rt jelenleg öt hulla­déklerakót üzemeltet, amely ki­egészülve a három szennyvíz- kezelővel lehetővé teszi a tele­pülések hulladékkezelésének komplex megoldását. A park- fenntartó részleg a zöldterüle­tekkel kapcsolatos munkákat végzi, bár ezen a területen az igazgató szerint egyre szűkül­nek a pénzügyi lehetőségek. Az útkarbantartó részleg munkája talán az, ami a leglátványosabb, és éppen ezért ezt éri a legtöbb kritika is. Az utóbbi időben tud­tak már olyan új gépeket besze­rezni, melyek segítségével egyre megbízhatóbban el tud­ják látni ezeket a feladatokat is. A „dolgozó” részlegek munká­ját a szervizműhely, az üzem- fenntartási részleg és a gazda­sági részleg segíti. Mindezeket együtt kell úgy működtetni, hogy nyereséget is tudjanak felmutatni. — Azokat a tevékenysége­ket, amelyek sok embert érinte­nek — ilyen a szemétszállítás — nagy haszonnal nem lehet végezni. Legfeljebb tíz száza­lékos nyereséget építhetünk árainkba, ám sok esetben még ezt sem érjük el. Igazából nem is ez a cél, hanem az, hogy a költségeinket elfogadható árakban tudjuk érvényesíteni. Ez pedig csak új piacok felkuta­tásával lehetséges. Erre az útra időben álltunk rá, és haladunk továbbra is előre. Mivel azon­ban a szemétszállítás és kezelés technikai, technológiai igénye igen magas, csak folyamatos fejlesztés mellett tudunk ter­jeszkedni. 1994-96 között évi 100 millió forint értékű beruhá­zást hajtottunk végre, ez idén eléri a 150 millió forintot. Ezek közt olyan gépek is szerepel­nek, amelyek segítségével a költségeinket csökkenteni tud­juk. Egy bontott aszfaltot újra­feldolgozó géppel a kátyúzás, egy nagyteljesítményű több adapterrel is felszerelhető hó- toló-sószóró géppel a téli úttisz­tító munkák kerülnek majd re­latíve kevesebbe. De ezek a fej­lesztések, beruházások teszik lehetővé, hogy megbízható mi­nőséget kínálhassunk megfi­zethető áron, és ezzel komoly esélyekkel induljunk új piacok meghódítására. Az idei árbevé­telünk várhatóan eléri a félmil- liárd forintot, és nagyon remé­lem, jövőre még tovább tudunk lépni. Átalakulóban a távhőszolgáltatás Vízművek a fogyasztókért A távhőszolgáltatónak az el­múlt 4-5 évben mindig magya­rázkodni kellett, pedig nincs miért. Komáromi Attila, a Ka­posvári Önkormányzati Va­gyonkezelő Rt igazgatója sze­rint talán ezért lett divat szidni a távhőszolgáltatót. Ha fűtenek, azért, ha nem fűtenek, azért. Akár forróak, akár hidegek a fűtőtestek, mindig van, aki rek­lamál. Tény: a 6800 távfűtéses kaposvári lakásban élő több tízezer lakó között nehéz igaz­ságot tenni. Különösen akkor forrósodik fel a hangulat, ha a szolgáltató áremelést tervez, s ez bizony évente fel-fellobbanó vita. A héten a kaposvári köz­gyűlés újabb 18,8 százalékos áremelést szavazott meg a táv­hőszolgáltatási alapdíjra. — Csak az alapdíjat emeljük, nem az egész távhőszolgáltatási díjat — mondta Komáromi At­tila, — Ez a számítások szerint 340-350 forintos havi többlet- kiadást jelent átlagosan a csalá­doknak. Persze, tudjuk, hogy sok családban ez is gondot je­lent. Ezért is számolunk min­den évben úgy, hogy 20 száza­lék alatt maradjon az áremelés mértéke. Az infláció azonban az energiával foglalkozó cége­ket érinti a legérzékenyebben, s ez a mi esetünkben is igaz. Igyekszünk a lehető legszoro­sabb, legtakarékosabb gazdál­kodást folytatni, és lehetőleg minél kisebb mértékben hárí­tani a terheket a fogyasztókra. A létszámunkat például csak­nem hatvannal csökkentettük ebben az évben. — Más városokkal összeha­sonlítva Kaposvár milyen he­lyet foglal el a távhőszolgálta­tás díjait tekintve? — 30 kiemelt város adatait vizsgáltuk meg. 1991 októbe­rében, amikor a távhőszolgálta- tóktól megvonták az állami tá­mogatást, sokkoló áremelések történtek. Kaposvár ekkor a lista második helyén állt, az át­lagosnál 30-40 százalékkal vol­tak magasabbak az árak itt. Most, öt évvel később a har­minc vizsgált város félmillió fogyasztójának 60 százaléka többet fizet, mint a kaposvá­riak. A középmezőnyben va­gyunk vagy egy kicsit lejjebb is annál. Ezt a pozíciót szeretnénk megőrizni. A kaposvári vízművek 1994. február elsejétől működteti a megyeszékhely, valamint Juta, Kaposhomok, és Zselickislak víziközműveit. A 15 évre szóló koncessziós szerződés elnyerése után jelentősen csökkent a szolgáltatás díja, s azt két évig nem is emelték. Ezzel Kaposvár megszabadult a „legdrágább” város kétes di- csősségétől. A társaság alap­vető törekvése, hogy a min­denkori áremelés mértéke ne haladja meg inflációt. — A vízművek a lakosság biztonságos vízellátásának ga­rantálását tartotta legfonto­sabb feladatának — mondta Ifi Miklós, a Kaposvári Vízmű­vek Kft ügyvezető igazgatója. Hozzátette: ehhez szükség volt a saját vízbázis megte­remtésére, a szolgáltatás szín­vonalának emelésére és az üzemeltetés kedvező feltétele­inek a kialakítására. A társa­ság koncessziós díjat fizet a városnak, amelyet Kaposvár mint tulajdonos a közművek felújítására, fejlesztésére, ér­téknövelő beruházásokra for­dít. Ennek köszönhetően nö­vekedett a saját víztermelő kapacitás, öt új mélyfúrású kút építésével közel 5 ezer köbmé­ter víz termelésére van lehető­sége a társaságnak. Ezzel ren­delkezik az önálló vízellátás minden feltételével. — A társaság vezetői a sta­bilizációt követően új straté­giát dolgoztak ki. Mi ennek a lényege? — Az új stratégia alapkér­dése a jó minőségű, biztonsá­gos vízellátás a lakosság szá­mára legkedvezőbb szolgálta­tási díjak mellett. Az elmúlt két évben korszerűsítettük a vízművek irányítástechnikai rendszerét, amely mintegy 35 millió forintba került. A vízel­látást számítógép vezérli, ugyanakkor pillanatok alatt lehetőséget biztosít a beavat­kozásra. Az új humánstraté­giát dolgoztunk ki, amely érinti a társaság valamennyi dolgozóját. A feladatkörök át­világítása során további szer­vezeti korszerűsítésekre is sor kerül. Vélhetően a jelenleginél kisebb létszámmal, de fo­gyasztóközpontú szolgáltatás­sal oldjuk meg feladatainkat. Összehangolt munka és megbízhatóság A kft magas követelményeket állít dolgozói elé, mert csak abban az esetben lehet sikeres, ha a lehető legkiegyensúlyo­zottabb kapcsolatban van a fogyasztókkal. A vízfogyasz­tás csökkenő tendenciát mutat, a takarékosság általános jelen­ség lett. A társaságnak ezért fontos érdeke, hogy a meg­termelt víz minél kisebb vesz­teséggel, de jó minőségben jusson el a felhasználókhoz. Ezt szolgálják a fejlesztések. — Sok kifogás éri a víz mi­nőségét... — A lakosságnak igaza van. A vízminőség javítása ér­dekében határozta el az ön- kormányzat a vastalanító épí­tését. A hároméves program az idén megkezdődött. Meg­épülnek a vízkezelő berende­zések, végzünk a hálózat me­chanikai tisztításával is, így legkésőbb 1998 elején minden csapból kezelt, jó minőségű víz folyik. Ekkortól már azt is feltételezhetjük: a jobb minő­ségű vízből több fogy majd. — Az árképzési elképzelé­sek részei az új stratégiának? — Minden törekvésünk azt a célt szolgálja, hogy az ár­emelések évenkénti mértéke a mindenkori infláció alatt ma­radjon. Az általános gazdasági helyzet stabilizálódásával a mi helyzetünk is javul. A jelen­legi keresztfinanszírozást mi is szeretnénk felszámolni. De erre csak hosszabb távon ke­rülhet sor: ennek eredménye FOTÓ: TÖRÖK ANETT lehet, hogy mindenki megfi­zeti a fogyasztás költségeit. — Az IFOR jelenléte is ja­vította a kft eredményeit... — Ennek közvetlen és köz­vetett hatásával is találkoz­tunk. A létszámnövekedésből fakadó vízigény növekedése mellett a békefenntartók ki­szolgálásban résztvevő partne­reink is többet fogyasztottak. — Mit kívánnak tenni a kintlevőség behajtására? — A fizetők védelme érde­kében lépünk fel határozot­tabban a nem fizetők ellen. A kintlevőség mintegy 19 millió forint. A közületek részaránya a tartozásból nem éri el a 10 százalékot. Az önkormányzati bérlakásban lakók viszont mintegy 9 millió forintot nem fizettek meg. A ki nem egyen­lített közműszámlák befolyá­solják a szolgáltatás díját is. Igyekszünk elkerülni, hogy a tisztességesen fizetők terheit növeljük. A szakhatóságokkal Való egyeztetés után a tartósan nem fizetők kiszolgálását kor­látozzuk majd megszüntetjük. Indokolt esetben elzárjuk a csapot, bár tudjuk, hogy ez népszerűtlen feladat. Ugyan­akkor felvettük a kapcsolatot az önkormányzat szociális ügyekkel foglalkozó részlegé­vel az önhibájukon kívül víz­díjat fizetni nem tudok támo­gatásának megoldása érdeké­ben. A társaságnak érdeke a többség számára is elfogad­ható megoldás kimunkálása. Csak cél a lépcsőházankénti hőmennyiségmérés fotó: király — Sokszor hallani, hogy má­sutt azért drágább a távhőszol­gáltatás, mert látványos fejlesz­tések történtek, amelyek azon­ban hosszú távon megtérülnek majd... — Komoly korszerűsítés se­hol sem történt. A távhőszolgál­tatási, fűtési rendszer mindenütt az országban 25-30 éves, el­avult. Különbség csak abban van, hogy a távhőszolgáltató csak elosztja a vásárolt hő­mennyiséget, vagy elő is állítja azt. A kaposvári hőtermelési- elosztási rendszer az országban az egyik legdrágább, mivel négy különálló kazánházban, gáz felhasználásával állítjuk elő. Ez az oka az aránylag ma­gas alapdíjnak. Ezt az összeget csak korszerűsítéssel, rekonst­rukciókkal lehetne csökkenteni. — A jelenlegi árak mellett van-e erre lehetőség? — A folyamat elkezdődött, ha nem is látványos a fejlesztés. A költségek annál alacsonyab­bak, minél kevesebb kazánház­ban történik a hőtermelés- és elosztás, egy kazánházat már megszüntettünk Kaposváron is. A Béke-Füredi kazánházba új gázkazánokat telepítettünk és egy gázmotort, amely villa­mosenergiát is termel, saját szükségletre. Rekonstrukcióra az idén 85 millió forintot fordí­tottunk. Ez persze egy később megtérülő, lassú folyamat, hi­szen a hiteleket is kell törlesz­teni: a 85 millió forintból 62 millió a hitel, 8 millió az ön­kormányzati segítség és 15 mil­lió forint a saját erő. Ezen az összegen felül 15-20 millió fo­rintot fordítunk az egyéb — el­sősorban az üzembiztonságot szolgáló — fejlesztésekre és újabb 22 millió forintot (a ter­vek szerint jövőre 27 milliót) karbantartásra. Komáromi Attila elmondta: nem tartanak attól, hogy megnő a hátralékok mértéke. A fo­gyasztók 20 százaléka tartózik fűtésdíjjal, de ők notórius nem­fizetők, bármennyibe is kerülne a fűtés, nem fizetnének. — Ez is bizonyítja, hogy nem alakult ki a tulajdonosi szemlélet a fogyasztókban. A vagyonkezelőt szidják, ha nincs meg a kellő hőmérséklet a lakásban, pedig lehet, hogy csak le kellene szigetelni a nyí­lászárókat. Sok vitát meg le­hetne előzni, ha megvalósulna az a program, amit az önkor­mányzat is támogat: a lépcső­házankénti hőmennyiségmérés. Egyszerűen el kell választani a tulajdonokat, meg kell terem­teni a lakók érdekeltségét. Mi a lépcsőházig elvezetjük a hőt, s ők ebből annyit fo­gyasztanak, amire igényük van. A lakóközösségek és a lakók döntenek mindenben. Lehet, hogy mindez már néhány éven belül megvalósul. S ezzel végre feloldódna az a jelenlegi anomália is, hogy piaci viszo­nyok között kellene működtetni ezt a rendszert, holott nem erre jött létre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom