Somogyi Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-07 / 260. szám

1996. november 7., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Sok az analfabéta, kevés a tőkebefektetés A jövőt megalapozó tervek Somogybán (Folytatás az 1. oldalról) Somogy megye viszonylag kedvező helyen fekszik, bár Európa szempontjából jelen­leg nem igazán lényeges a léte — mondta dr. Kolber István. — Ugyanakkor na­gyon fontos az Alpok-Adria Munkaközösség abból a szempontból is, hogy a tag­országokba irányul az export java. A szervezet reformokra szorul, de ma is jó keretet ad a gazdasági tevékenység számára. A hatékonyságot fokozni kell, mert más ré­giók közben erőteljes prog­rammal dolgozó verseny­társsá szerveződnek. A megyei közgyűlés el­nöke elmondta azt is: bár ti­zenötmillió dollárnyi tőke- befektetés érkezett az or­szágba, a legkevesebbet eb­ből a Dél-Dunántúl kapta. Veszélyesnek ítélte a köztes állapotot; Budapest fejlet­tebb, az Alföld jórésze elma­radottabb Somogynál, s a pénzek jó részét ők viszik el. A megyei önkormányzat — mint mondta — a vidék cél­jait szeretné képviselni — ennek figyelembe vételével dolgozta ki új területfejlesz­tési stratégiáját. A megye természeti adott­ságai jók. A terület huszon­három százaléka például erdő, ami csaknem kétsze­rese az országos átlagnak. Ásványkincsekben — meg­lepetésre — igen gazdag; er­ről a kavics- és homokva- gyon, a termál-, gáz-, és olajlelőhelyek tanúskodnak. Fejletlen ugyanakkor az üz­leti szolgáltatások aránya, márpedig erre a gazdaság felfuttatása érdekében szük­ség volna. — Észak-Somogyban el­sősorban a minőség, délen pedig a mennyiség javítása is cél — mondta dr. Kolber István. — A lakosság hely- bentartására első sorban a mezőgazdaság lehet képes. Élni kellene azzal a lehető­séggel, hogy az adottságok az országos átlagnál jobbak. Ugyanakkor tőkehiányban szenvedünk. A kaposvári cukorgyárnak alapanyagot termelők egyharmada pél­dául hazai földön gazdál­kodó külföldi. (Czene) Sok és kevés 150 polgármesterrel próbált párbeszédet kialakítani másfél nap alatt a megyei önkormányzat illetve a közigazgatási hiva­tal vezetése és a politikai pártok öt országgyűlési képviselője. A találkozó nem előzmények nélküli: a megye vezetői 1994 óta több fórumot teremtettek a közös gondolkodás reményé­ben. Ám lehet-e ott eredményről beszélni, ahol az érdekek jó része ütközik egymással? A közgyűlés elnöke úgy értékelt, hogy a Somogybán meg­választott országgyűlési képviselők jól lobbiztak a megye ér­dekében. Lengyeltóti polgármestere ugyanakkor azt állította: parlamenterük nem foglalkozott eleget a térségével, a város­ban is mindössze egyszer tartott- fórumot két év alatt. Az MSZP parlamenti frakcióvezetője viszont számokkal támasz­totta alá, hogy dr. Lövey László a legaktívabb honatya közü­lük. Ami az egyiknek kevés, az a másiknak sok. Kinek a vé­leménye, hol fontosabb? Egyre inkább a felszínre kerülnek a megyén belüli térségi ellentétek is, hiszen a vezetés célja a fejlettségbéli különbsé­gek áthidalása. Pedig a Balatontól 10 kilométerre eső falvak­ból éppen úgy eltűnik a falu esze; a tanító, az agrárértelmiség, mint Csurgó, Barcs vagy Tab környékéről. Az önkormányzat itt is, ott is tartozik a villanyszámla árával. A polgármesterek szerint nem statisztikai adatok — no és szubjektív megítélés — alapján kellene dönteni a reményt adó pénzek sorsáról. Korábban minden települést elkápráztatott az önállóság le­hetősége. Most nehéz megmagyarázni a helyi döntéshozók­nak és a lakosságnak azt, hogy mégis csak a „közösködés” vezetne célra. Közben sokmillió forintért építettek iskolát, hi­vatalt számos faluban, aminek tartozását még most is nyögik. Új tervek persze vannak. De ugye tervekből mindig volt ná­lunk elég... Kaposvár útjavításra fordítja a súlyadó többletet Szorítják az adóprést Ötven százalékkal emelte a magánszemélyek kommunális adó­ját a kaposvári közgyűlés. Egy lakás után az eddigi 1000 forint helyett 1500, garázs és hétvégi ház után az 800 forint helyett 1200 forint adót kell fizetni évente. A vállalkozók által fizetett telekadó 20 százalékkal, az építményadó pedig 50 százalékkal emelkedik. Nem változik a helyi iparűzési adó mértéke. Erről kedden este kilenc óra után döntött a testület. Ezt követően be­fejezték a munkát, bár a mintegy hetven napirendnek csak harmadával végeztek. Az adóprés január elsejétől mu­tatja majd az előbbi értékeket. A gépjármű tulajdonosok sem ússzák meg az új évet. Az sú­lyadó kulcsa 100 kilogram­monként 100 forinttal emelke­dik, tehát az eddig 500 forint helyett 600-at kell fizetni a gép­jármű után mázsánként. Az eb­ből származó 20 millió forint­nyi többletbevételt a képviselők ígérete szerint a városi utak ál­lapotának javítására fordítják majd. Dr. Kéki Zoltán jegyző, aki a munkamegosztásból fakadóan a rossz híreket közölte, azt is elmondta: az 1991-ben elfoga­dott adókulcsok — lakossági kommunális adó esetében — eddig nem változtak. A megnö­vekedett költségek jelentős ré­szét már nem fedezi az adó, az infláció vasfoga felőrölte érté­két, ezért szükséges az 50 szá­zalékos emelés. A többletbevé­telt köztisztasági és parkfenn­tartási feladatokra fordítják majd. Továbbra sem változik a helyi iparűzési adó mértéke. Eddig is ez adta a helyi adó be­vételek kétharmadát. Megma­rad a kezdő vállalkozók adó- kedvezménye, de erre csak az jogosult, aki a város közigazga­tási területén korábban nem folytatott vállalkozási tevé­kenységet, illetve ezt nem jog­utódként végzi. A vállalkozók által fizetett építményadó az eddigi 85 forintos négyzetméte­renkénti árról 130 forintra emelkedik. Ezt a növekményt a gazdálkodó egységeket is se­gítő infrastruktúra kiépítésére, fejlesztésére fordítják. Korábban zárolt pénz felsza­badításáról is döntöttek a kép­viselők. A kultúrházat akaró toponáriak tervei is valóra vál­hatnak, hiszen a mintegy 20 millió forintos költség első négymillióját még az idén megkapják. 4,3 millió forintot tett szabaddá a testület azért, hogy a városgondokság a tél előtt feltölthesse a sókészletét, összegyűjtesse a falevelet és ki­fizesse az őszi nagytakarítást. A töröcskei vízrendezéshez 1,7 milliót, a Szigetvári utcai víz­mosások megszüntetésére 850 ezer forintot biztosítottak. A városházán tartott sajtótá­jékoztatón azt is bejelentették, hogy a közgyűlés jövő kedden folytatja egy héttel korábban megkezdett munkáját. Egyelőre 44 napirend megtárgyalását tervezik. Lengyel János Somogy adott példát a budapesti konferencián Kis falvak nagy esélye A falusi turizmus jelentős szerepet játszhatna a kis települések fejlesztésében - hangzott el tegnap Budapesten azon a konfe­rencián, amelyet a Falusi Turizmus Országos Szövetsége szer­vezett Kihasználatlan lehetőség a falu és a vidék fejlesztésében: falusi és agroturizmus címmel. Jó példák már vannak So­mogybán is. Nem véletlen, hogy a meghívott előadók kö­zött ott volt Nagyné Czanka Va­léria, a Bányai Panoráma Egyesület elnöke.- A turizmustól is függ, hogy miként változik a falu képe - mondta dr. Lamperth Mónika országgyűlési képviselő (MSZP), a konferencia fővéd­nöke. Az előadók számos jó példát említettek, de mint Mesz- ter László, az Országos Idegen- forgalmi Bizottság alelnöke is mondta: egy konferencia akkor éri el célját, ha rámutat a gon­dokra, hogy együtt keresik a megoldásokat. A falusi turiz­mus körül is vannak gondok. Még nincs értékesítő rendszere a szolgáltatásoknak. Gond az is, hogy nem lehet hitelhez jutni. Dr. Huszty András, a Ma­gyar Befektetési és Fejlesztési Bank vezérigazgatója mondta: a kereskedelmi bankok nem szívesen foglalkoznak a kis összegű hitelkérelmekkel. Más forrásokat kell keresni. Lehető­leg olyat, amely növelné a lehe­tőségeket - ezt már Jákli Péter, a Magyar Vállalkozásfejlesz­tési Alapítvány elnöke, So­mogy főjegyzője jegyezte meg. Mint mondta: szeretné, ha a kis- és középvállalkozások egyszerűbben jutnának hitel­hez, akkor is, ha nem rendel­keznek fedezetként több tízmil­lió forint értékű nyaralókkal. Maga az ötlet és az üzleti terv lehetne a fedezet. Lakos László földművelés- ügyi miniszter szerint a falusi turizmus nem újkeletű ötlet. Még távol állunk attól, hogy olyan vendégforgalomról be­széljünk, mint az osztrákok, de kitartó munkával lehet felmu­tatni eredményeket. Ezt iga­zolja a bányai siker: évek ke­mény munkájával tették is­mertté a zselici települést. Kel­lenek a megszállott, gondol­kodó emberek — hallottuk dr. Lamperth Mónikától, ezek visznek előre. A jó szándék persze kevés, szakmailag is fel kell készülni. Nagy Jenő Egyesülésről tárgyal a tabi áfész A Tab és Vidéke Afész terüle­tén november 27-ig tartanak azok a részközgyűlések, ame­lyek az I-III. negyedéves gaz­dasági beszámoló elfogadása mellett, a siófoki áfésszel való egyesülésről is döntenek. Ked­den este a tabi részközgyűlésen Kecskés Gábor elnök tájékoz­tatta a tagságot: a gazdasági kényszer igényli az egyesülést, melynek előnyei és hátrányai is vannak. Előny többek között: a nagyobb tőke kockázatmente­sebb gazdálkodásra adhat lehe­tőséget, kedvezőbb pozíció le­het az árubeszerzésre és az ér­tékesítésre, míg hátrány az ön­álló szövetkezet megszűnése az igazgatósággal, illetve az, hogy 8-9 személy elbocsátására is sor kerülne. Mindent figye­lembe véve, a tagság többsége az egyesülésre szavazott. Dr. Zs. Szóké Zoltán, az országos szövetség alelnöke hangsú­lyozta: eredményes gazdálko­dásra csak az áfészek integráci­ójával van lehetőség. (Krutek) Bírságszigor Balatonlellén Az idén összesen 76 ezer fo­rint bírságot szabtak ki Ba­latonlellén a parkrongá- lókra, a közterületek enge­dély nélküli használóira és a tiltott táborozókra. A rend­bontók átlagosan több mint ezer forintot fizettek hely­színi bírság címén. A sza­bálysértési hatóságnál 19 szabálysértési feljelentést tettek a leilei közterület-fel­ügyelők, többnyire park­rongálások miatt. A képvi­selők szerint a szervezet a helyi iparűzési adók besze­désével hozzájárult ahhoz is, hogy a tervezett bevéte­lek bekerüljenek az önkor­mányzati kasszába. Térítési díjak a zeneiskolában A fonyódi képviselő-testület döntése szerint a város zene­iskolájában ezentúl nem tandíjat, hanem térítési díjat fizetnek a növendékek. A fizetendő összeg a diákok tanulmányi eredményétől függ: jeles tanulmányi eredmény esetén ezerötszáz forintot kell fizetni, a jók té­rítési díja kétezer, a közepes tanulóké 2500 forint. Almaszüreten a kéthelyi szülök A kéthelyi óvoda pedagógu­sai és a szülők az idén is részt vettek a zalakarosi al­maszüreten. Tizenöt kisgye­rek szülei és két pedagógus egy nap alatt kilenc konté­nert töltöttek meg hullóal­mával. Cserébe négy mázsa kiváló minőségű almát kap­tak, melyet a kéthelyi óvo­dásoknak ajánlottak fel. Halálos baleset Keresztáron Egy halottja és egy súlyos sebesültje van a Balatonke- resztúron történt közúti bal­esetnek. A fonyódi rendőr- kapitányság tájékoztatója szerint a Fonyód felől Nagykanizsa irányába köz­lekedő Fiat Unó típusú sze­mélygépkocsi a 7-es főúton, Balatonkeresztúr külterüle­tén eddig tisztázatlan okok miatt áttért a szembejövő sávba, ahol frontálisan üt­között egy Volvo 740-es tí­pusú személygépkocsival. A Fiat Unot vezető fiatal nő a helyszínen életét vesztette, a Volvós férfit pedig súlyos sérülésekkel a marcali kór­házba szállították. A baleset körülményeit a rendőrség műszaki és igazságügyi-or­vosi szakértő bevonásával vizsgálja. Sokaknak a leszázalékolás jelenti az utolsó szalmaszálat A rokkantak reményei (Folytatás az 1. oldalról) Kisdeák Mária, megyei igaz­gató szerint az esetleges szigo­rítással sem csökkenne a rok- kantnyugdíjat kérők száma. Sokan próbálkoznak azzal, hogy a munkanélküliség elől rokkantnyugdíjba menekülje­nek. Az igények jelentős részét elutasítják: tavaly 2756, idén szeptemberig 1852 kérelem ju­tott erre a sorsra. A szigorítás következményeként az embe­rek nagy része ellátás nélkül maradna, s nem valószínű, hogy a munkaügyi vagy az ön- kormányzati ellátórendszer meg tudná oldani az ebből fa­kadó gondokat. Számolni kell a rendszeres és az átmenetei já­radékosok problémájával is, mert ennek egyik egyik felté­tele az 50 százalékos munkaké­pesség csökkenés. Rokkantnyugdíj iránti igé­nyét egyébként bárki bejelent­heti, de a betegek általában a háziorvos javaslatára fordulnak az orvosszakértői bizottsághoz. Somogybán két elsőfokú or­vosszakértői bizottság működik : egy Kaposváron, egy pedig Siófokon. Fő feladatuk a rok­kantság fokának és a munkaké­pesség csökkenés mértékének véleményezése. Ehhez figye­lembe veszik a személyes vizs­gálataik eredményét, a beteg iratainak adatait és szükség ese­tén gyógyintézeti szakvéle­ményt is kémek. Az orvosok szerint a rokkantság esetében a leggyakrabban előforduló be­tegségcsoportok: a keringési rendszer betegségei, az elme­zavarok, a csontváz izomrend­szer és a kötőszövet megbete­gedései, valamint a daganatok. Somogybán a két bizottság — a jogszabályok és a vizsgá­lati eredmények alapján — a je­lentkezők 40 százalékát nyilvá­nította tavaly rokkanttá. Áz or­vosszakértők szerint az utóbbi években a napi forgalom jó ré­szét a sokszor már semmiféle ellátásban nem részesülő igény­lők teszik ki. Sok köztük a szakképzetlen félig vagy telje­sen analfabéta. Számukra a le­százalékolás lenne az utolsó szalmaszál. S. P, G. Közgazdasági képzést is terveznek Barcson Kéttannyelvű gimnázium Kéttannyelvű osztály indult idén a barcsi Széchényi Ferenc gimnáziumban. Az ide jelentkező diákok az első évben heti húsz órában tanulják a német nyelvet, s a második év végén a legjobbak már középfokú nyelvvizsgát tesznek. A négyes vagy ötös érdemjegyű érettségi pedig automatikusan felső­fokú nyelvvizsgát jelent számukra. Kincsei János igazgató el­mondta: három tantárgyat — fizika, földrajz és egyetemes történelem — tanítanak a diá­koknak német nyelven. — A kéttannyelvű osztá­lyokba olyan gyerekek is je­lentkezhetnek, akik korábban nem tanultak németül, hiszen az első évben a heti húsz órás intenzív nyelvtanulás megfe­lelő alapokat teremt — mondta az igazgató. — A diákjaink ké­sőbbi boldogulásához szüksé­gesnek tartjuk, hogy már ebben a 14-18 évig teijedő időszakban legalább középfokú nyelvvizs­gát szerezzenek, hiszen főisko­lán, egyetemen ez már sokkal nehezebb. A kéttannyelvű osztály most szeptemberben 15 diákkal in­dult, de már következő tanévre is beérkeztek a jelentkezések. Idén a barcsi gimnáziumban szakmunkások kétéves nappali képzése is kezdődött. Több mint negyven szakmunkás je­lentkezett, hogy megszerezze az érettségit. Ok az érettségi tárgyak mellett vállalkozói is­mereteket és német nyelvet is tanulnak. Kincsei János el­mondta: már most eldőlt, hogy a kövekező tanévben a világ­banki program keretében köz- gazdasági szakközépiskolai képzés indul a barcsi gimnázi­umban. Az ide jelentkezők el­méleti közgazdaságtanból is érettségiznek. Aki nem akar to­vább tanulni, 40 szakma közül választhat. Lehet például mér­legképes könyvelő, külkeres­kedelmi üzletkötő, banki ügyin­téző... A világbanki osztályba jelentkezők a 3-4. tanévben az egyetemes történelmet angol nyelven tanulják majd. N. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom