Somogyi Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-01 / 255. szám
1996. november 1., péntek SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Gazdag néprajzi gyűjtemény a Dráva Múzeumban Rukávék és pucolicák Viseletek a darányi és istvándi gyűjtésből fotó; kőhalmi A napokban fogtak hozzá a néprajzi gyűjtemény rendszerezéséhez, és a következő néprajzi kiállítás előkészítéséhez a barcsi Dráva Múzeumban. A múzeum munkatársai végzik a rukávék, bik- iák, pucolicák, és a többi Dráva menti paraszti és polgári viselet leltározását. Orzsi Zoltán, múzeumigazgató elmondta, a múzeum több ezer darabos néprajzi gyűjteményének kétharmad részét nemzetiségi gyűjtések alkotják. 42 településről gyűjt a múzeum, amelyek között ott van a horvát ajkú Lakócsa, vagy Tótújfalu, illetve a német Szülök és Lad. A gyűjtemény délszláv anyagából folyamatos kiállítás látható a lakócsai tájházban. — A néprajzi gyűjteményünknek természetesen csak egy része a ruházat. Megtalálhatók benne a különböző mezőgazdasági eszközök, kisipari szerszámok, a lakásbelső tartozékai, vagy éppen a halászat segédeszközei. A Dráva Múzeum évente jelentkezik néprajzi kiállítással, amelynek anyagát mindig egy adott téma köré válogatjuk ösz- sze. A következő várhatóan éppen ez utóbbi, a halászat, vízi közlekedés témájához kapcsolódik majd. — mondta el az igazgató. N. L. A szétválás volt az ára a megbékélésnek Szomszédvárak Darányban Darány szomszédvárait alig pár lépés választja el egymástól, nem kell hát sokat gyalogolnia annak, aki összekeveri Őket. Összetéveszteni pedig — főleg az idegennek — nem nehéz. A helybelieknek már volt idejük megjegyezni, hogy az egyik a darányi jegyzőség, a másik a darányi körjegyzőség. A két szomszédos hivatal munkája teljesen azonos, a különbség csak annyi, hogy az egyik a darányiak, a másik a Darány körüli települések — Istvándi, Drávagárdony, Drá- vatamási és Kastélyosdombó —, és a települések polgárainak ügyes-bajos dolgait hivatott intézni. Még a telefonszámaik is mindössze egy számjegyben különböznek. Ugyanarra a munkára az öt település két hivatalt és két apparátust tart fönn, jóllehet, egy is képes lenne ellátni a feladatokat. Mint ahogy korábban ez így is volt. A hivatal csak 1994 óta kettőződött meg. — Nem szívesen beszélek erről a helyzetről, hiszen eszemben sincs bárkit is megbántani, azonban bárhogy nyúlunk ehhez a témához, előbb- utóbb vitához vezet — mondja húzódozva a körjegyző, Kozma Ákos. — Már csak azért sem szívesen beszélek a dologról, mert akkoriban még nem én dolgoztam itt. 1994- ben a darányi képviselőtestület egyhangúlag úgy döntött, hogy kiválik az akkori körjegyzőségből, és önálló hivatalt hoz létre. A darányi jegyzőség 5 dolgozóval maradt a régi nagy épületben, a körjegyzőség dolgozói pedig — most tízen vagyunk — átköltöztették néhány lépésre arrébb, egy kisebb épületbe. A körjegyzőség azért marádt Darányban, mert így egyformán elérhetők vagyunk valamennyi településünk számára. Meg kell mondjam, jó néhány dolog még mindig nem teljesen tiszta nekem ebben a szétválásban, hiszen például a jogszabály szerint csak szomszédos, területileg határos települések alakíthatnak körjegyzőséget. Ez azonban Darány kiválásával itt már nem teljesül. Aztán a vagyonmegosztás sincs máig elrendezve. Azt hiszem, igazából senkinek sem jó ez a különválás, persze az akkori eseményeket tekintve, valószínűleg ez volt az egyetlen járható út. Hogy mik voltak a szétválás konkrét okai? Az utca embere szerint, amíg közös volt a jegyzőség, addig a települések vezetői semmiben sem értettek egyet, mindenki mindenkivel veszekedett. Vitára adott okot a szolgálati lakások sorsa, az akkori körjegyző személye... Egy drá- vagárdonyi hölgy, aki csak nevének közlése nélkül volt hajlandó elmondani véleményét a kisebb falvak pályázatainak „elsüllyesztését” is vélelmezte. Jelenleg a jegyzőség fenntartása 7 millió forintjába kerül évente Daránynak, a körjegyzőségé 7 millió 700 ezerbe a négy társközségnek. A különválás tehát nyilvánvalóan tetemes többletköltséggel jár valamennyi érintett településnek. — Valóban folyamatos volt a feszültség akkoriban a települések között — mondja a darányi polgármester, Villányi László. — Amióta azonban külön vált Darány a körjegyzőségtől, végre rendeződni látszik a helyzet. Úgy tűnik, megbékélnek egymással az érintettek. Azt gondolom, hogy többek között a szétválás volt az ára ennek a megbékélésnek. Ha a költségeket nézzük, ez nem kis ár az öt községnek, de úgy tartom, hogy a jó viszony helyreállításáért mégsem túlságosan drága. Mindezt alátámasztja, hogy mára az öt település eljutott odáig, hogy újra vannak közös testületi ülések, s hogy az ön- kormányzatok dűlőre jutottak az iskola fűtéskorszerűsítésének kérdésében is. Néhány éve még egy ilyen ügyben egészen biztos, hogy nem sikerült volna megegyezniük a községeknek. Nagy László Német és magyar hitoktatók találkozója Német és magyar hitoktatók szakmai találkozójára került sor a héten Barcson. A vendéglátók a németek számára a szakmai programok mellett kirándulást is szerveztek: többek között ellátogattak a horvátországi Vi- roviticára és Daruvárra, valamint Pannonhalmára is. Horváth József barcsi plébános elmondta, a barcsi hitoktatók többek között arról tájékoztatták a sinsheimi kollégáikat, hogy a Dráva menti városban jelenleg 300 diák tanul hittant, fakultációban. — Horvátországban azokat a településeket is meglátogattuk, ahol nagy harcok folytak. A német vendégeinknek megmutattuk a rommá lőtt házakat, templomokat — mondta el Horváth József. — A háború nyomai mély benyomást tettek rájuk, és ígérték, adományok gyűjtésével igyekeznek segíteni a horvátországi rászorulókon. Mint mondták, legutóbb Peruba küldtek adományokat, de úgy látják, az itteniek sokkal nagyobb szükséget szenvednek. Különösen megindító volt, amit Djulevácon tapasztaltunk. Az ottani pap és néhány apáca a semmiből teremtett a gyerekeknek menedéket. Meghívtuk őket néhány napra Barcsra. Mint a plébános elmondta, a pannonhalmi látogatás sem volt híján tanulságoknak. A német vendégek ugyanis elismerték: fogalmuk sem volt arról, hogy Magyarországnak ekkora kulturális öröksége van. Mint mondták: Németországban sokan azt hiszik, hogy itt csak gulyás van, és a Balaton, a történelmi emlékek elkerülik a legtöbb idelátogató figyelmét. N. L. Az őzeket már védeni kell az orwadászoktól Vonzó a csurgói vadászmező Már csak négy hónap van vissza az új vadászati törvény életbelépéséig. Akarva, nem akarva minden állampolgár részesévé válik a társasági újjászervezés előkészületeinek, hiszen valamennyi önkormányzat hirdetőtábláin térképvázlatok jelzik az elképzelt határokat. November elsejétől már nem születhet újabb elképzelés, jól lehet valószínű, hogy azt követően is lesznek újabb területigények. Kovács László, a csurgói Zrínyi Miklós Vadászati és Vadgazdálkodási Egyesület elnöke és Galamb Gábor vadászmester már hónapok óta az új törvény helyi előkészítésével van elfoglalva. A több mint 16 ezer hektáros vadász- társaság, amely második legnagyobb a megyében, eddig szerencsésnek mondhatta magát, hiszen állami terület, megye- és országhatár vette körül. Csakhogy az elmúlt években több ezren szereztek a területen tulajdont. Márpedig a törvény a vadászati jogot a tulajdonhoz köti. A birtokosok összessége dönti el, kik vadászhatnak ezután. Ám még a földhivatali bejegyzések, a kitűzések sem fejeződtek be. — A várhatóan magasabb, már a tulajdonosnak fizetendő bérleti díj nem mehet az állomány rovására. Nem akarjuk kizsarolni a területet - mondta Galamb Gábor. — A szarvasnak kiváló élőhelye van itt, nagyon jó minőségű az állomány. Az őzet már védeni kell. Áz orvvadászat miatt az utak mellől eltűnt e sokak által rosszul szeretett állat. Vonzó a külföldiek számára a csaknem érintetlen berek. Autóval nem lehet behajtani, sportos vadászatot kíván. Évente 250-260 nagyvadat lőnek itt és 10-12 tonna vadhúst értékesítenek. A Zrínyi vadászati egyesület kilencven tagja abban bízik, hogy tizenkétezer hektár körüli területük megmarad. Az 1974-ben épített vadászházukat folyamatosan korszerűsítették. Összefogással teniszpályát is építettek. Kovács László a természetvédelmi területté nyilvánítás előtt sem lát megoldhatatlan akadályt. — A jövőben még jobban együtt kell működnünk az erdőművelővel — mondta. — Közös egyeztetéssel történik az etetők és a magaslesek kihelyezése is. Horváth József Hatmillió forint a tanműhelyre Hatmillió forint értékű faipari munkagépet vásárol a barcsi Dráva Parkett kft az asztalostanműhelybe, mellyel az asztalostanulók gyakorlati képzésének színvonalát kívánja tovább növelni: a gépen a bonyolult és korszerű gépek kezelését ismerhetik meg a tanulók. Az asztalosképzésben egyedülálló gép megvásárlására 4 millió forintos támogatást kaptak a szakképzési alapból. A tervek szerint a közeli jövőben a diákok készítette termékek minősége külföldi piacon mérettetik meg. Felújítják a templomot Tótújfalun Felújítják Tótújfalu templomát. A beruházás során új tető került a templomtoronyra. Elvégzik az épület teljes szigetelését is,és a tervek szerint új freskók kerülnek a falakra. A beruházás költsége 4 millió forint. Cigány népismeret a barcsi iskolákban Cigány népismereti oktatást, valamint ezzel párhuzamosan felzárkóztató képzést kíván bevezetni a kisebbségi önkormányzat a barcsi iskolákba. Erről már megállapodtak az iskolavezetőkkel. 10 ezer liter tej Kastélyosdombóról Évente átlagosan 10 ezer liter tejet adnak le a felvásárló Ba- ranya-Tejnek Kastélyosdombó állattartó gazdái. A tejcsamok a szövetkezet tulajdonában van, és a kastélyosdombói önkormányzat üzemelteti. Nagy munkaerőmozgás Dél-Somogyban Nemcsak a magas munkanélküliség, hanem a nagy munkaerőmozgás is jellemző Dél-So- mogyra — állítják a barcsi munkaügyi kirendeltség szakemberei. A munkaerőmozgást nehéz nyomon követni, mivel a kisebb cégeknek nincs bejelentési kötelezettségük. Szakmunkástanulók végzik az átalakítást Bölcsődéből könyvtár Új helyre költözik a barcsi városi könyvtár. A korábban bezárt bölcsődeépületet kapják meg, melyet a gyermeklétszám csökkenése miatt záratott be a város. Az épület átalakítását most végzik, és november első hetében már megkezdődik a költözködés. Az új otthonában mintegy 200 négyzetméterrel nagyobb területhez jut az intézmény — mondta el Zöm- bikné Soós Katalin, helyetteskönyvtárvezető. A költözködés miatt csak rövid időre lesznek kénytelenek zárva tartani, november 13-tól már lehetővé teszik a részleges kölcsönzést. Az épület átalakítását és felújítását a barcsi 525. számú ipari szakmunkásképző intézet tanulói végzik. A beruházás költsége 800 ezer forint, értéke azonban jóval nagyobb — tudtuk meg Kimpf István igazgatótól. A falak kivételétől, a lambériázástól, betonozástól a csempézésig és a lakatosmunkákig mindent az iskola szakmunkástanulói csinálnak. 15 diák 15 nap alatt végzi el ezt a munkát, s mindez számukra a szakmai gyakorlatnak is része. Mint az igazgató elmondta, nem először vállalkoznak ilyesmire, szinte valamennyi városi intézményben otthagyták már a kezük nyomát. N. L. Gyakorlat teszi a mestert FOTÓ: KŐHALMI SZÍLVIA Csatornaaknákat Somogyudvarhelyről Tízmillió forinttal visszaesett a somogyudvarhelyi Metalloplasztika kft árbevétele az elmúlt évekhez képest. Apadtak a települések beruházási lehetőségei, így a betontermékek iránt csökkent a kereslet. — A nagyatádi önkormányzat tulajdonában lévő üzemet a Dráva-Kavics és Ingatlan kft vásárolta meg. Társaságunk bérli a telephelyet és a berendezéseket — mondta Pavlo- vics János műszaki vezető. — Idei 30 milliós árbevételünket elsősorban a csatornázási aknaelemekből éljük el. A mostani mérsékelt termelés mellett termékskálánkat is bővíteni tudtuk. Az új tulajdonossal a kft jó kapcsolatot alakított ki, s fejlesztéseket remél. A kavicsbányából csak maguknak termelik a sódert, alkalmanként napi 50-80 köbmétert. A munkáktól függően főként a téli időszakban, általában két hónapra készletezik a kavicsot. A kft 18 helybeli munkást foglalkoztat. — A környékbeli közmű- és mélyépítő vállalatok mellett — egyre nagyobb mennyiségben — a zalai felhasználók vásárolják termékeinket. Jövőre a kereslet további élénkülésével számolunk — mondta a műszaki vezető. N. I.
