Somogyi Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-04 / 257. szám

1996. november 4., hétfő SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 A kisebbségi önkormányzat kérésére nemet mondott a Matáv Tovább bővül a hálózat Nem kapnak nyilvános tele­font a kaposvári romák, akik a kisebbségi önkormányzatukon keresztül nemrég azt kérték, hogy telepítsen nyilvános ál­lomást a Matáv a nagyrészt cigányok lakta kaposvári Mó­ricz Zsigmond, Nádasdi és Pé­csi utca környékére. Az egyér­telmű elutasításnak a hírek szerint az az oka, hogy a táv­közlési cégnél szinte biztosra veszik: az új telefon nem so­káig maradhatna ép és műkö­dőképes a környéken. A Matávnál ugyanis annak ellenére, hogy a nyilvános te­lefonállomások között egyre több a kártyás rendszerű és egyre kevesebb a készpénzes, még mindig nagy a rongálások okozta kár. Talán ezért Szüle­tett elutasító határozat a ké­résre. A kaposvári cigány ki­sebbségi önkormányzat nem­rég levélben fordult a telepü­lési önkormányzaton keresztül a Matávhoz, hogy telepítsenek nyilvános telefonállomást, vagy legalább egy segélykérő készüléket a területre. A táv­közlési részvénytársaságnál azonban úgy tűnik, hallani sem akarnak erről. A cég illetékesei szerint egyedül segélykérő telefon lé­tesítése lenne elképzelhető, ám az is csak a szokásosnál jóval szigorúbb feltételek mel­lett. A Matávnál így ragasz­kodnak ahhoz, hogy az ön- kormányzat többszörös véde­lemmel biztosítsa a meglehe­tősen drága készüléket a ron- gálókkal szemben. A telefon zárt területen legyen és illeték­telenek ne férhessenek hozzá. A kérelmezők véleménye azonban az, hogy a zárt helyen lévő, segélykérő telefon nem tudná ellátni feladatát, hiszen a cél a minél gyorsabb ser- gélyhívás. A Matávnál ugyanakkor egy tájékoztatón nemrég el­mondták azt is, hogy az új Mo­torola vezeték nélküli telefon­rendszernek köszönhetően év végéig szinte minden telefon- igényt ki tudnak elégíteni So­mogy megyében. Az amerikai technológiával készült bázisál­lomásokat folyamatosan tele­pítik a cég illetékesei. A hírek szerint ugyancsak jól haladnak a munkák a kaposvári telefon­igénylések kielégítésével kap­csolatban is, annak ellenére, hogy legutóbb még jogi prob­lémák is késleltették a megye- székhely telefonhálózatának bővítését. B. Zs. Gyászmise Kaposszerdahelyen Az 1956-os magyar forradalom és szabadság- harc elleni szovjet katonai intervenció áldoza­tai, valamint Nagy Imre és mártírtársai emlé­kére tartott gyászistentiszteletet az MSZP hívő tagozatának kaposvári csoportja. A gyászmisét tegnap délben a kaposszerdahelyi római katoli­kus templomban tartották. Szervezetben a somogyi roma nők Ötvöskónyiban megalakult a Somogyi Roma Nők Egyesülete. A megyei szervezetet Barcs, Ötvöskónyi, Nagyatád, Somogyszob és Szent- borbás képviseletében tizenegyen hívták életre. A résztvevők az egyesület elnökének Somogyi Sándomét, helyettesének Szegedi Tibornét vá­lasztották. Az elnökség szóvivője Karcagi Sán- dorné lett. A szervezet legfőbb célkitűzése a roma nők és gyerekek érdekvédelme és képvi­selete. Az alakuló ülésen részt vett Mikola Vil­mos polgármester is, aki támogatásáról biztosí­totta az egyesületet. Halálos baleset Mikénél Halálos baleset történt szombaton a késő esti órákban Mike határában. A tűzoltóktól kapott jelentés szerint egy Lancia típusú személygép­kocsi ütközött össze egy Peugeot-val. A nagy erejű ütközés következtében egy ember életét már a helyszínre érkező mentők sem tudták megmenteni, hét sérültet pedig a kórházba szál­lítottak. A tűzoltóknak egyébként bőven akadt dolguk a hétvégén. Többször riasztották őket lakóháztüzekhez, tegnap délután pedig egy útra dőlt fát kellett Szülök határában eltávolítaniuk. Idénymunka az Agrokémiánál Az idén visszaesett műtrágyaforgalom kieső bevételét termeltetési szerződések koordinálá­sával, növényvédőszerek nagykereskedelmi el­adásával pótolja a nagyatádi Atádchem Agro­kémiai Kft. A talajjavító szerek kiszereléséhez, az aktuális őszi munkák elvégzéséhez — idény­jelleggel — a cég hat munkanélkülit is foglal­koztat. ők a Somogy Megyei Munkaügyi Köz­pont helyi kirendeltségének közvetítésével ju­tottak ehhez a munkához. Bort loptak a marcali hegyen Feladták a leckét a bűnelkövetők a marcali rendőrkapitányság dolgozóinak: a város kör­nyékéről, valamint Nemesdédről, Somogyzsit- fáról és Csömendről érkeztek bejelentések, fő­leg falopásokról. Betörtek a szőlőhegyen pin­cékbe is: újonnan kiforrt bort loptak el, továbbá mindent, ami mozdítható. Két betörő fényes nappal vitt el teli hordókat. A marcali rendőrök keresik a gátlástalan tolvajokat. A Győr utca egy a szerencsés tízből fotó: király j. Béla Csatomahiány Kaposváron A városi önkormányzat csa­tornázási programjaként az idén tíz kaposvári utcában építették ki a szennyvízcsa­tornát - mondta lapunknak Hideg László, a műszaki igazgatóság beruházási fő­munkatársa. Hozzátette: mű­szaki átadásuk, üzembe he­lyezésük várhatóan november 20-án lesz. Az önkormányzat idén 30 százalékos állami céltámoga­tást nyert az 1996-99 évi csa­tornázási munkákhoz. Ez le­hetőséget nyújt(ana) Kapos­váron évi 100-100 millió fo­rintos csatornaberuházásra. Viszont ehhez az önkormány­zatnak is évente 58 millió fo­rinttal kellene hozzájárulnia. Ezzel szemben idén csak öt­milliót tudtak erre a célra ál­dozni, saját forrásként jövőre is csupán 10 millió forint jut a csatornahálózat bővítésére. Holott Kaposvár több össze­függő városrészén - egyebek mellett a toponárin, a kapos- füredin, a töröcskein, a kecel- hegyin és a kaposszentjakabin - nincs szennyvízcsatorna. Jelenleg összesen 162 ut­cában mintegy 51,5 kilométer hosszúságú csatorna hiány­zik. A szennyvízcsatomázási program keretében idén a - versenytárgyalást nyert - ka­posvári Délviép Kft és a Bitt Kft tíz utcában 3,5 kilométer­nyi csatornát épített. (Tamási) SOMOGYI HÍRLAP ________Tamási Rita jegyzete A föld adósai Adósság. Manapság általánossá vált, gyötrő lelkifurdalást, álmatlanul hánykolódó éjszakákat jelentő fogalom. Tartozunk az OTP-nek, a barátnak, a szomszédnak, de mindez — még szerény anyagi biztonság mellett is — törleszthető. A földdel, környezetünkkel szembeni adósságunkat azon­ban nem tudjuk (sokszor nem is akarjuk) megfizetni. Elfelejt­jük azt, hogy a természet a virágzó tavasszal, a gyümölcsöző nyárral, a színpompás ősszel és a könnyfakasztóan gyönyörű téllel nem a mienk. Kölcsönbe kaptuk ettől az öreg bolygótól. Olyan szigorú feltételekkel, hogy őrizzük meg. A kamat csak ennyi. Mégsem tudunk megfelelni a „szerződésnek”. Hazánk nem a lélegzetelállító természeti csodák országa. Ám kincseinket — elég csak a Balatonra gondolni — nem vi­gyázzuk eléggé. Vagy nagyon megkésve. így jár lassan a De- seda is. A közelében fölépült toponári városrész csodás portá­inak összes szennyvizét csupán derítők nyelik. Szennyvízcsa­tornák híján a pöcegödrökből pedig szivárog a lé... A fizika törvényeinek engedve: a dombról lefelé, a tó felé. Az már szinte közhelynek számít, hogy ez nem a város ve­zetőinek könnyelműségén, nemtörődömségén múlik, hanem a pénzhiányon. Nincs anyagi fedezet, nincs csatornahálózat. Persze a szivárgó szennyvíz nemcsak ezen a városrészen okoz gondot, hiszen Kaposvár 162 utcájának lakói várják a csator­nahálózat bővítését. A pénztelenségből így lesz adósság, amelyet talán soha nem tudunk törleszteni... A Göncz Árpád szombaton Kaposváron volt színházban Somogyj ádon az önkormányzatiságról A köztársasági elnök 51 falu polgármesterével találkozott és felavatta a Remény patikát (Folytatás az 1. oldalról) Az intézményfenntartó társulá­sokról kritikai éllel szólt Foga- rasi László, Memye polgármes­tere, aki a jövő útját a körjegy­zőségekben látja. Mint megje­gyezte: ezt az önkormányzatok általában önállóságuk csorbulá­saként élik meg. Dr. Németh Jenó', a közigazgatási hivatal vezetője egy belügyminisztéri­umi tárgyalásra utalt, amelyben felvetődött: meg kell határozni azokat a feladatokat, amelyet az önkormányzatoknak maguknak kell megoldani, s azokat, ame­lyeket társulási formában lehet csak. Göncz Árpád köztársa­sági elnök is fontosnak tartja, hogy meghatározzák, melyek azok az intézmények, amelyek nélkül nem falu a falu. — Meg kell találni a kistér­ségi érdekeket, s ezután kell megszerezni a megvalósításuk­hoz szükséges pénzt — mondta Verkman József kadarkúti pol­gármester, aki az infrastrukturá­lis beruházásokról számolt be. Lamperth Mónika a képviselői munka részének tartja a lobbi­zást. Felajánlotta, a húszéves futamidőre nyújtandó német hi­telfelvétel kapcsán szívesen közvetít. Szita Károly Kaposvár polgármestere a városkörnyéki önkormányzatok szövetségéről azt mondta: Az 1994-es meg­alakulással nem a közigazgatási középszintet akarták vissza­hozni; létrejöttük nem politikai döntés volt. Kaposvár érzi: nincs város városkörnyék nélkül. Az ülést követő sajtótájékoz­tatón a Somogyi Hírlap arról kérdezte a köztársasági elnököt, hogy alkalmasak-e a kis telepü­léseken alkalmasak-e a képvi­selő-testületek, hogy eldönt­sék: a helyi intézmények közül melyek tarthatják életben a fa­lut. Szinte minden héten meg­fordulok aprófalvakban is és meg vagyok győződve arról, hogy a testületek felkészültek — felelte Göncz Árpád. — Az önkormányzatiság különben is a közéletre készít fel. Szerintem néhány év múlva a polgármes­terek irányítják majd a közéle­tet. Göncz Árpád köztársasági elnök megtekintette az állami gondozottak otthonházát, talál­kozott a somogyjádi képvise­lőkkel és az óvodásokkal is. Az iskolában Illyés Gyula Az éden elvesztése című művének szö­vegkönyvével ajándékozták meg (ezt a darabot somogyjádi felkérésre írta Illyés, akinek nevét őrzi az intézmény). Ezután az egészségházzal szemben új gyógyszertárat ava­tott Göncz Árpád. Az 1927-ben Glós Ottó által alapított patika a Remény nevet viseli. A kor­szerű magángyógyszertár mű­ködési engedélyét dr. Kapolka Pál megyei tisztifőgyógysze­rész adta át az üzemeltető Zsilka Józsefnek. A köztársa­sági elnök szombaton este a kaposvári Csiky Gergely Szín­házban megtekintette Az üveg­cipő című vígjátékot. Az elő­adás után találkozott a színház vezetőivel, Bezerédi Zoltánnal, a Molnár Ferenc-darab rende­zőjével és a társulat néhány tag­jával. Lőrincz Sándor Magyarország ma sokkal inkább a vidék Egy nem átlagos falu átlagos napját látta szombaton Göncz Árpád Somogyjádon. Hogy érezte magát? — kér­dezte a Somogyi Hírlap mun­katársa az államfőt látogatá­sának befejezésekor. — Nagyon jól. Ezt én sejtet­tem is előre, és tele voltam vá­rakozással. Már az a puszta tény, hogy összeszedtek 51 polgármestert, és teljesen fog­ható, megvitatandó kérdéseket vetették fel, a legnehezebb kérdéseket: a falu megtartó képességét. Én ma nem hallot­tam mást, mint okos, pozitív szót és ez nagyon nagy szó. — Mi lepte meg leginkább? — Egyszer az 51 polgármes­ter rendkívül építő megbeszé­lése, problémafelmérése. Nem meglepett, mert semmi meg­lepő nem volt, de nagyon jól eső volt. A másik, amit rettene­tesen szerettem, az állami gon­dozott gyerekek kicsi otthona, ahol tízen vannak. Nagyon nagy emberi melegség van benne. — Azok a gyerekek — lát­szott rajtuk -— nagyon szere- tetéhesek... — Ez tökéletesen érthető. Biztosan vágynak apafigurára is. Az egész olyan nagyon em­beri volt. — Tudom, nagyon zsúfol­tak a napjai. Az ilyen látoga­Dr. Lamperth Mónika, Göncz Árpád, Lőrinczné Kiss Ilona és ajádiak fotó: kovács Tibor tások pihentetik vagy fáraszt­ják? — Fizikailag fárasztóak, mert az embernek muszáj oda­figyelni, nem lehet félárbocról csinálni. De fel is töltik az embert. Azért szeretem az ilyen utakat, s ezért járok so­kat vidékre. Magyarország ma sokkal inkább a vidék, mint Budapest, mert minden gondja ellenére gazdagodik... Hiszté­riának nyomát sem láttam. Nem arról beszélek, hogy könnyű a megélhetés, mert az sajnos nem könnyű. Itt évek alatt nagyon sok mindent csi­náltak. Most pedig már adnak a formára, a szépségre is. Nem egyforma házak épülnek, ha­nem nagyon szépek. (Kercza)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom