Somogyi Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-29 / 279. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1996. november 29., péntek Kamionsor Doverben Az áruszállítók csütörtökön 12-15 órát várakoztak az átkelésre a La Mandhe csatorna brit oldalán, mivel a francia teherautósok a túlparton blokád alá vették Calais kikötőjét. A várakozásokkal ellentétben nem született megállapodás a kamionsofőrök és a munkaadók képviselői között a munkaidő csökkentéséről és a bérek emeléséről, így a kamionsztrájk folytatódik Franciaországban fotó: feb/reuter A közvélemény és a NATO Tanácskozások napirendjén az integráció A közvélemény tájékoztatásának szükségessége is indokolja, hogy mind több fórumon esik szó hazánk euroatlanti integrációjáról. Csütörtökön két tanácskozás tűzte napirendre a témát: a Parlamentben a kommunikációs feladatokat vitatták meg hazai és külföldi szakértők, a Honvédelmi Minisztériumban pedig a civil szervezetek képviselői folytattak párbeszédet a tárca vezetőivel hazánk NATO-csatlakozásáról. HÍRHÁTTÉR Belgrad: a 4. forduló Mindennap lerombolunk néhány téglát Milosevics ellenállásának „kínai falából” - jelentette ki a mind hevesebbnek tűnő tiltakozássorozatra célozva a szerb „Együtt” tömörülés egyik vezetője. Draskovics, akit a kis-jugoszláv politikai ellenzék legbefolyásosabb alakjának tartanak, még keményebben fogalmazott, mondván: eddig a helyhatósági választási eredmények megsemmisítése miatt tüntettek, most azonban már Milosevics lemondatása a cél. Kérdéses persze, hogy az immár 100 ezresre dagadó utcai demonstrációk valóban elegendőnek bizonyulnak-e a szerb elnök hatalmának megingatására. Elvégre Milosevics - akit sokan ugyanolyan vétkesnek tartanak a többéves, véres délszláv polgárháború kirobbantásában, mint megannyi, manapság háborús bűnösként emlegetett társát - eddig minden politikai krízist, embargót és elé- gedetlenségi hullámot túlélt. Ennek ellenére bizonyosnak látszik, hogy az ellenzéki tüntetések mára szabályos válsággá értek. Úgy tűnik, mintha az 1989. évi kelet- és közép-európai rendszerváltozás földrengése csak most ért volna el Belgrádba. A szerb vezetés számára mindez egyfajta csapdahelyzetet jelent: ha a követeléseknek engedve elismeri a választási manipulációt, s teret enged az ellenzéknek, saját hatalmát ássa alá. Ha viszont ragaszkodik antidemokratikus módszereihez, akkor a tiltakozási hullám kiszélesedését kockáztatja. A voksolás két meilete után a most szerdán tartott harmadik fordulót az ellenzék már eleve bojkottálta; kérdés, a negyedik fordulót nem az utcán vívják-e? Szondy Gábor Miért beteg olyan sok politikus? Meciar gyakran eltűnik Több tucat rendőr állta útját csütörtök reggel a fehérorosz parlamentbe igyekvő képviselőknek. Végül is beengedték őket az épületbe, de csak azért, hogy személyes tárgyaikat magukhoz vegyék. Aleszandr Lu- kasenko államfő be akarja záratni a régi parlamentet, mert az őt támogató képviselőkkel kedden új, hozzá hű törvényhozást hozott létre. Bukarestben csütörtök délután összeült az RMDSZ „belső parlamentje”, a döntéshozó jogkörű Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT), hogy áttekintse és megvitassa a kormánykoalíciós tárgyalások eredményeit. Hírek szerint a szövetség a létrehozandó kabinetben két miniszteri és több államtitkári tárcát kap. A közeli napokban aláírják a cseh-német megbékélési nyilatkozatot, amelyről több mint két éve tárgyal Prága és Bonn - írta a Mladá Fronta Dnes című cseh napilap. Ratko Mladics boszniai szerb főparancsnok és Manojlo Mi- lovanovics tábornok csütörtökön Palában átadta a hadsereg vezetését a Biljana Plavsics boszniai szerb elnök által kinevezett Pero Colic tábornoknak és az új hadvezetés tagjainak. Egynapos általános sztrájk volt csütörtökön Görögországban, tiltakozásul a kormányzat gazdasági szigora ellen. A két legnagyobb szakszervezet által meghirdetett munkabeszüntetés megbénította az egész országot. A Zsidó Világkongresszus úgy véli, hogy Svédország és Norvégia bankjaiban is szuny- nyadnak olyan vagyonok, amelyeket a holocaust későbbi áldozatai tettek be a két ország pénzintézeteibe. Indiában élő tibeti emigránsok kínai zászlókat és Csiang Cö-min kínai államfőt jelképező bábukat égettek csütörtökön Újdelhiben, tiltakozásul a pekingi politikus indiai látogatása ellen. Hárommillióval emelkedett az idén a HIV-vírussal fertőzöttek száma, és összességében már huszonhárommillió AIDS- beteget tartanak nyilván világszerte. A csupán becsléseket tartalmazó ENSZ-jelentés szerint Közép- és Kelet-Európábán (beleszámítva a közép-ázsiai országokat is) ötvenezer AIDS- betegről tudnak. A szibériai Abakan mellett csütörtök hajnalban szerencsétlenül járt orosz Il-76-os katonai szállítógép 23 utasa közül csütörtök esüg huszonkét áldozat holttestét találták meg a mentőbrigádok. A NATO képviselői, biztonságpolitikai szakemberek, külföldi és hazai újságírók egyaránt résztvevői annak a háromnapos tanácskozásnak, amely a Konrad Adenauer Alapítvány kezdeményezésére a Parlament épületében kezdődött csütörtökön. Megnyitóbeszédében Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: a NATO kiszélesítése visszafordíthatatlan tény, s hazánk előkelő helyen szerepel a jelöltek között.- A bővítés nem elszigetelt jelenség, része annak a folyamatnak, amelynek keretében hazánk az Európa Tanács, majd a fejlett országok gazdasági szervezete, az OECD tagjává vált - mutatott rá a Külügyminisztérium integrációs államtitkárságának vezetője. Somogyi Ferenc előadásában elmondta: csatlakozásunk a NATO-hoz egyfelől intézményes megjelenítése az ösz- szetartozásnak és az együttműködésnek, másfelől azt jelenti, hogy az európai értékeknek következetesen kell érvényesülniük gondolkodásunkban. Az államtitkár néhány aggályra, kérdésre maga is kitért. Rámutatott: a nukleáris fegyverek állomásoztatása nem feltétele a NATO-tagságnak. Az európai biztonság jelenlegi keretei között a konfliktusok megoldásának fő eszköze a politika; erő alkalmazása esetén is csak hagyományos fegyverekről lehet szó. Vagyis: az atomerő csupán a biztonság garanciája, s csak elvi lehetőségként szerepel a nukleáris potenciál kiterjesztése. A semlegesség szorgalmazóinak válaszolva Somogyi Ferenc kijelentette: ennek hazánkban nincs hagyománya, de hiányozna a szükséges nagyhatalmi garancia is; egyébként a semlegesség sokkal többe kerül, mint egy védelmi szervezet tagsága. Egyebek között ezt hangsúlyozta Dr. Gyarmati István, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára is, aki a minisztériumban tartott tanácskozáson fejtette ki véleményét Magyarország NATO- csatlakozásáról. A társadalmi szervezetek részvételével zajló konferencián Gyarmati elmondta: a magyar haderő elkerülhetetlen korszerűsítése nem függ össze majdani NATO-tagságunkkal; a modernizációt akkor is végre kellene hajtani, ha nem csatlakoznánk az atlanti szövetséghez. Ám ha nemzeti alapon szerveznénk meg a védelmünket, a költségek jóval magasabbak lennének - hangsúlyozta a helyettes államtitkár, és hozzátette: ebben az esetben a szomszédaink is fenyegetésként értékelnék lépéseinket, és vélhetően megfelelő válaszintézkedéseket tennének. Gyarmati István szerint a NATO-csatlakozásunk várható költségeit taglaló elemzések, és tanulmányok többsége irreális összegeket tartalmaz - egyebek között azért, mert nem az önmagában is megújuló, átalakuló szövetség igényeihez méri a kiadások nagyságát, hanem a régi struktúrák követelményeihez igazítja azt. A helyettes államtitkár alaptalannak tartotta azokat az aggályokat is, amelyek szerint a NATO-tagság szuverenitásunk részleges feladását jelentené. - A NATO nem a nyugati Varsói Szerződés, hanem tizenhat egyenrangú tagország védelmi-politikai szervezete, amelynek döntései konszenzussal születnek. Mivel a szövetség határozatai jelentős befolyást gyakorolnak Európa jelenére és jövőjére, Magyar- ország számára rendkívül fontos lenne, hogy részt vegyen ebben a döntéshozatalban - hangsúlyozta Gyarmati István. (Csák-Halmai) Pozsonyban találgatások tárgya Vladimír Meciar megromlott egészsége - írja a Die Presse című osztrák lap. Megfigyelők attól tartanak, hogy egyik napról a másikra elvész az a „relatív stabilitás”, amelyet a szlovák politikai élet mély megosztottsága ellenére a kormányfő személye garantált. A bivalyerősnek tűnő miniszterelnöknek már jó ideje megrendült az egészsége. A feltételezést, miszerint agydaganata van, maga Meciar dobta be a köztudatba, amikor kijelentette: Michal Kovác elnök újságírók előtt azt teijesztette róla, hogy beteg az agya. Meciar az utóbbi A szórakoztatásra - Európában is - egyre inkább rányomja bélyegét a televízió, állapította meg az audiovizuális szokásokat tudakoló felmérésében az Eurostat, az európai statisztikai hivatal. Az Európai Unió tagországaiban a háztartások 95,7 százalékában legalább egy televízió van, és évente legfeljebb kétszer mennek el moziba az emberek. A televízió térnyerése folyamatos. 1985-ben még csak a családok 92 százalékának volt készüléke. Tizenöt év alatt a közszolgálati csatornák száma 30-ról 42-re ugrott, míg a keidőben gyakran eltűnik, az utolsó pillanatban mond le találkozókat, s úgy hírlik, nem bír ki két óránál hosszabb ideig tartó közszereplést - írja a Die Presse. A lap összeállítást közöl arról, hogy mostanában több ország vezetője betegedett meg: Havel cseh és Kiesül osztrák államfőnek „titokzatos” tüdőgyulladása van, Tudjman horvát elnök nemrég tért haza az Amerikai Egyesült Államokból egy kivizsgálás után, s noha a rákos megbetegedéséről szóló híreket rendre cáfolták, ritkán látni az utóbbi időben. A lap szerint kérdéses, hogy a szívműtéten átesett Jelcin orosz elnök mennyire lesz terhelhető. reskedelmieké nyolcról 46-ra. Kábeltévézésben Európa egésze még nem érte utol Amerikát, de Nyugat-Európa már majdnem: a Benelux államok „behálózottsága” 91 százalékos, míg a dél-európai régióban alig egyszázalékos a kábeltévé elterjedtsége. A mozik pedig küszködnek a fennmaradásért. Számuk ugyan a negyedére csökkent 1981 és 1991 között, de azóta már lassú (3,1 százalékos) fejlődés kezdődött. Összesen 19 501 mozi működik ma kontinensünkön, amelyekben évente 682 millió jegyet adnak el. Utoljára tizenöt évvel ezelőtt regisztráltak egymilliárdnál is több európai mozinézőt. FEB Európában a tévénézés a legfőbb időtöltés Próbál nyomulni a mozi Heves harcot vívnak egymással az amerikai és az európai repülőgépgyártók / Állják a megrendelések rohamát Igazán csak most kezdődik a repülőgyártók versenye. A nem is távoli jövőben ugyanis sokkal több utasszállító gép, ám kevesebb típus fog közlekedni. A fóldrészközi légiforgalom élénkülése előrelendíti az új óriásgépek építési programját. Nemrég megszületett egy régóta halogatott döntés: az európai érdekeltségű Airbus konzorciumtól vásárol új gépeket az US Air, a negyedik legnagyobb tengertúli légitársaság. Az amerikai ipar óriása, a Boeing az utolsó pillanatig remélte, hogy megkapja a négyszáz gépre szóló megrendelést. Az USÁir azonban az elkövetkező években A319-es, A320- as és A321-es típusokat kíván vásárolni, összesen 12-15 milliárd dollár értékben. Az európai gyártók háza táján most nagy az öröm, de több probléma is veszélybe sodorhatja az évtized üzletét. Az Airbus vállalatainál például hosszabb ideje leépítés folyik, s a létszámot a mamut megrendelés hatására sem szabad növelni. De még füstbe mehet a szerződés azért is, mert az amerikai szakszervezetek tiltakoznak: az öreg kontinensen az állam hatalmas összegekkel támogatja a repülőgépgyártást, s így a tengerentúliak behozhatatlan hátrányba kerülnek. Az európaiak egyébként azzal lőnek vissza a dömpingvádakra, hogy az amerikai óriások, köztük a McDon- nell-Douglas nagy megrendeléseket kapott a hadiipartól. Az utóbbi időszak légikatasztrófái ráirányították a figyelmet a gépparkok megújításának szükségességére. Az USAir megrendelése nagyon nagy falat, de még ennél is nagyobbak ígérkeznek a világ más tájairól. Kína az elkövetkező húsz évben mintegy nyolcszáz repülőgépet kíván vásárolni; igaz, Peking a Boe- ingek mellett döntött. Az Airbus és a Boeing közötti verseny ma még eldöntetlen. Egyelőre mindkettő alig állja a rohamot. (Kenesei) A brit külügyminiszter visszautasította a vádakat Asszó a nagykövet körül A diplomáciai szótárban fellelhető legerőteljesebb kifejezésekkel utasította vissza tegnap a brit külügyminiszter azokat az állításokat, amelyekkel egy magas rangú amerikai diplomata bélyegezte meg a belgrádi brit nagykövet tevékenységét, Milosevic szerb elnök szobalányának nevezve a misszióvezetőt. Morton Abramowitz, az Egyesült Államok egykori bangkoki és ankarai nagykövete, a Carnegie Endowment nevű vezető amerikai kutatóintézet elnöke a Washington Postnak írott minapi cikkében folyamodott a Londonban hatalmas felzúdulással idézett minősítéshez, azzal vádolva a Nyugatot, hogy az szemet hunyt a belgrádi vezetés diktatórikus törekvései felett. A diplomata szerint Nagy- Britannia még Amerikánál is elítélendőbb módon játszott Milosevic kezére az elmúlt években. Malcolm Rifkind brit külügyminiszter botránynak és gyalázatnak nevezte Abramowitz írását, s kijelentette: egy nagykövetnek az a dolga, hogy befolyást szerezzen az állomáshelyéül kijelölt országban. "Ivor Roberts (belgrádi brit nagykövet) munkássága a legjobb példák egyike arra, hogy ezt miképp kell végrehajtani" - mondta Rifkind véleményét tolmácsolva a brit külügyi szóvivő. Maga Roberts kijelentette, hogy számára ismeretlen az Abramowitz név... egyébként sem érdekes, hogy ez az ember miket beszél. A nagykövet valóban ismert arról, hogy szinte szabad bejárása van Milosevichez, s ez állítólag hasznos volt a tavaly májusi válság idején, amikor a boszniai szerbek mintegy 400 ENSZ-katonát ejtettek túszul a NATO-légitámadások bosz- szúja gyanánt. Abramowitz nem az első magas rangú amerikai politikus, aki bírálja a legfőbb transzatlanti szövetségesnek számító London B alkán-politikáj át.
