Somogyi Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-25 / 275. szám

1996. november 25., hétfő SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Egymást érő kamionok: kapós a bikaborjú Sáripuszta olasz exportja Évente 60-65 millió forint a Hubertus Agráripari Bt be­vétele a sáripusztai szar­vasmarha-telepből. Nyolc­száz üsző-, illetve bikabor­jút hizlalnak exportra. — Ezt a munkát kilencen vé­gezzük — mondta Grécs Jó­zsef telepvezető. — Ide hozzák a Hubertusnak a Berekben tar­tott csordájából mintegy ezer tehén szaporulatát a leválasz­tás után: az április és július kö­zött született borjakat. Most érkeznek a telepre az idei első szállítmányok. Üzleti partnerük kamionja is most ér­kezik — tudtuk meg a telepve­zetőtől —, hogy elfuvarozza a megfelelő súlyú borjakat. — A borjakat 170 kilósán kapjuk a gulyától, s a telepen hizlaljuk őket. Nagyjából egy év alatt elérik az üszők a 460, a bikák az 570 kilót. Akkor jön értük kamionjával a vevő. Szinte mind exportra kerül, Olaszországba. — Az iiszó't vagy a bikát ve­szik-e jobban? — Ezt is, azt is, de nem­csak nagyobb súlyuk miatt billen a mérleg nyelve a hízott bikaborjak felé. Ezek — szaknyelven szólva — „iz- moltabbak”, és aránylag több rajtuk a hús. Az üszőknél némi faggyúsodás is előfor­dulhat, márpedig a fogyasztó nem szereti a zsíros húst. — Hogyan érik el az ideális súlyt? — A takarmányt a Huber­tus Bt növénytermesztése biz­tosítja. így a legolcsóbb, és biztos a jó minőség is. Kun G. Tibor Krónika képeslapokon Három bébi és egy férfi az új kifutóban Struccfarm Horvátkúton A karámban három struccbébi és egy férfi FOTÓ: KUN G. TIBOR Tata látképe a XVI. századból, rézkarcok az egri és a tokaji várról, Kőszeg látképe Mátyás király idején, Szent István feje­reklyéje. Néhány kiragadott példa abból a gazdag képes­lapgyűjteményből, amelynek bemutatására a marcali hely- történeti múzeum vállalkozott. Az „Első királyunk, Szent Ist­ván” és „A török Magyaror­szágon” című kiállítást Sasvári Tibomé nagyatádi gyűjtő fel­ajánlásának köszönhetően látja a közönség. A december 4-éig nyitva tartó tárlatot Kiss Iván esperes a hit megtartó erejének hangsúlyozásával ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. A tör­ténelmi témájú anyag a múlt nagy alakjait — Hunyadit, Ki­nizsit, Dobót, Zrínyi Ilonát stb. — vonultatja fel az államalapí­tás korába Koppány és Vajk, a későbbi Szent István -sorozat lapjait szemlélve jutunk el. A Képeslapgyűjtők Országos Csákányból is hiányzik a gáz. Bevezetéséről is tár­gyaltak már, s s egyértel­művé vált, hogy Csákány egyike lesz azoknak a Mar­cali környéki községeknek, amelyek kedvezményezettjei lehetnek a térségi gázprog­ramnak. A lakosság azonban nem vállalta a programhoz való csatlakozást. A községben családonként 89 ezer forint­ban határozták meg a hozzá­Egyesületének tagjaként Sas­vári Tibomé számos hazai és külföldi gyűjtővel áll kapcso­latban. A több évtizedes munka eredményeképpen 30 ezer darabra nőtt a képeslap­gyűjteménye. A világ főváro­sainak képes levelezőlapjaival kezdte, majd módszeres gyűj­téssel, egy-egy híres ember vagy történelmi korszak köré csoportosítva folytatta. Ilyen a Habsburgok, az Erkel és a Pe- tőfi-sorozat vagy a legújabb, a Napóleon életét bemutató. A gyűjtemény legrégibb da­rabja egy 1897-ből származó képes üdvözlet Nagyszeben- ből. Az osztrák műhelyekben készült, századeleji művészi képeslapokra is büszke az atádi nyugdíjas gyűjtő, aki saját be­vallása szerint ritkán pillant a képeslapok hátoldalára. Holott száz év írott üdvözletei is meg­érnének egy külön fejezetet. Cs. K. E. járulást, s ennek az összeg­nek a befizetését a falu száz­harminc állandó lakosa kö­zül csak huszonketten vállal­ták. Ez az arány viszont messze elmarad a gázprog­ram megvalósításához szük­séges, legkevesebb 70 száza­lékosjelentkezéstől. Nem kis meglepetést keltett, hogy a faluban házat vásárolt ötven külföldi állampolgár közül is csak ketten igényelték a gáz bevezetését. K. G. T. Aki ezután azzal vádolja a horvátkútiakat, hogy struccpolitikát folytatnak, nos, annak igaza lesz. Nem mintha a marcali városrész lakói a homokba dugnák a fejüket, ellenkezőleg: na­gyon is nyitott szemmel jár­nak a világban. Jó példa erre Nemes Endre és családja: strucctenyésztésbe fogott. — Három, három hóna­posnál alig idősebb struccbébit Torma Ferenc, a kővágóörsi cég munkatársa szállította ház­hoz múlt csütörtökön. Népme­séi fordulattal élve: aranytojást tojnak ezek a Kenyából szár­mazó madarak, hiszen tojásuk, tollazatuk, húsuk, de még a bő­rük is drága pénzért cserél gaz­dát a nemzetközi piacon. A két tojó és egy kakas al­kotta strucc-családot kissé megviselte az utazás. A népsze­rűségre fittyet hányva hányták- vetették magukat a vaku előtt, s csak a gazda ügyességének volt köszönhető, hogy egyben ma­radt a fényképezőgép. Pedig ezek a hosszú nyakú jószágok magasságra még alig verik a métert, kilóra meg a negyvenet. Gondozójuk szerint egy ivar­érett példány már 140-160 kilót nyom, s átlagban hetvennel sza­lad, így ha netán elszabadul, Trabanttal még üldözni sem ér­demes... A háromtagú strucc- família évente 100-120 — a tyúktojásnál huszonnégyszer nagyobb — tojást hoz össze, A villámhárító szerepét fölvál­laló polgármesteri hivatalok a Matáv Marcali Távközlési Centrumához továbbították a panaszt, amelyet - mint kide­rült - az úgynevezett RLL-adó- tornyok építésének elhúzódása okozott. A marcali központ körzetébe tartozó településeken ez év vé­gére húszezerre emelkedik az előfizetők száma. Tavaly 2600 bekötést végeztek el, az idén 2700-at. Műszakilag ott indo­kolt és olcsóbb a mintegy 10-15 kilométeres hatósugárral dol­gozó RLL-es rendszer felállí­tása, ahol vagy telített, vagy még nincs kiépített vezetékes hálózata a Matávnak. Kovács Árpád centrumvezetőtől tudjuk: a cég Bogláron, Fonyódon, Ba­ezek darabonként 25 ezer forin­tért értékesíthetők. (ínyencek­nek: hatszemélyes struccrán­totta Füreden 8400 forintért kapható!) S ha az elmondottak­hoz még hozzávesszük, hogy Magyarországon egyelőre rit­kaságszámba menő húsát az ét­termek, tollazatát a szórakozta­tóipar, bőrét pedig a cipő- és táskakészítők vásárolják elő­szeretettel, világos mint a nap, hogy a strucc bomba üzlet. — Legalább is reméljük, hogy jó beruházás — mondta Nemes Endre, aki egy hirtelen ötlettől vezérelve vágott bele az errefelé még különcségnek számító vállalkozásba. A mar­cali tsz karbantartóját a strucc- tartásban szülei segítik: kifutót építettek és az infralámpás fa­latonberényben, Holládon és Somogytúron tervezte az adó­tornyok ez évi telepítését. Hollád kivételével el is ké­szültek a vezeték nélküli rádiós tornyok — igaz, nem az au­gusztusra vállalt határidőre. Ba- latonberényben például no­vember 21-én volt a műszaki átadása, Somogytúron pedig november 25-től kezdődhet a telefonok bekapcsolása. A táv­közlési központ vezetője sze­rint a Matáv teljesítette a szer­ződésben foglaltakat, hiszen a holládi csúszás sem a cég hibá­jából történt. A Bari-hegyre szánt torony építése az ott álló műemlék kápolna miatt nem kapott zöld utat, így az eredeti helyszíntől két kilométerre he­lyezték át. Jelenleg a torony házat. Előírás szerint 36,5 Cel- sius-fok kell legyen a hőmér­séklet, és 42 százalékos a pára- tartalom. Ezeket az egzotikus szárnyasokat széltől, huzattól óvni kell, az esőt ellenben imádják, a fehér hótakaróban való fürdőzésről nem is be­szélve. Napi eleségadagjuk két-három kiló apróra szecs­kázott száraz lucerna, néhány liter víz, „desszertnek” meg apró kavics. S aki netán kétes szándékkal közelítene a horvátkúti strucc- farmhoz, nem árt, ha tudja: a nehézsúlyú madárkák roppant bizalmatlanok, és gyorsan el­jár a lábuk. A bőrük alatti mik- rochip segítségével pedig bár­hol és bármikor azonosíthatók. Csíky K. Erika áramellátó rendszerének a kivi­telezésén dolgoznak. Kovács Árpád azt is kifej­tette: az üzembe helyezés há­rom hónapnál több időt nem vesz igénybe. — A Matáv nem azt vállalta, hogy november 30-ára élnek a telefonok, hanem azt, hogy ide­jében bekapcsoljuk minden ér­dekelt várakozó távbeszélő-ál­lomását. Igaz, hogy az előtelje­sítés jogát fenntartva a munkát szerettük volna már a nyáron tető alá hozni, de biztos, hogy Vörs, Tikos, Hollád, Kéthely területén ügyfeleink részére há­rom héten belül átadjuk a tele­font — mondta a marcali táv­közlési centrum vezetője. — Az említett helyeken kívül és a balatoni térséggel együtt nyolc­száz új állomást kapcsolunk be december 15-ig. így jövőre már csak négy­százan várnak telefonra ebben a térségben. Csíky K. Erika Svédországba fűszer­olaj Szentgyörgyről Svédországot már meghódí­totta a balatonszentgyörgyi P. Helianthus Plus Kft által ké­szített, fokhagymával ízesí­tett étolaj. Öt kamionnal ösz- szesen 80 tonnányit küldtek ' már ebből a különlegesség­ből a skandináv országba. A továbbiakban 36 tonna fok­hagymás és egy kamion csí­pős paprikával, illetve tor­mával ízesített étolajat szál­lítanak a svéd partnerüknek. Bővítik az óvodát Somogyfajszon Örvendetes a változás So­mogyfajszon: megállt a köz­ség lélekszámúnak csökke­nése az utóbbi években, majd növekedni kezdett. Négy éve csak 480 lakosa volt, ma 560 lakosa van. Ennek megfelelő­en az óvoda is benépesedett: 1992-ben 24-en jártak ide, s most 34 apróságról gondos­kodnak az óvónők. Esedékes­sé vált az óvoda bővítése is. Marcaliról kiadvány három nyelven Kiadvány készült a vállalko­zói központ marcali irodájá­nak közreműködésével; Mar­cali gazdasági helyzetét, a főbb fejlesztési elképzelése­ket összegezi, s megtalálható benne a jelentősebb vállala­tok és vállalkozók címe. A 30 oldalas, fotókkal illusztrált füzet kiadását a helybeli vál­lalkozók, vállalatok támogat­ták. Háromezer példány jele­nik meg december elején ma­gyarul, angolul és németül. Táska eladja a félig kész épülő otthont Több vevő is jelentkezett a táskái szanatórium, szálló megvételére; az építményt pénz hiányában ugyanis nem tudta befejezni az önkor­mányzat. A szerződést - mint a polgármester elmondta - a hónap végéig aláírják. Ha a sziget szanatórium is átutalja a pénzt, jövőre befejezik a rehabilitációs szárny építését. Csákány kimarad a gázból Decemberre már nyolcszáz új állomást kapcsol be a Matáv Kábel helyett adótorony Panaszkodnak a vörsi és holládi polgárok: késnek a Matáv pé­csi Igazgatósága által nyárra beígért telefonbekötések. No­vember van, és az előfizetők, akik tízezer forint előleget tettek le, jobb híján a helyi önkormányzatoknál reklamálnak. Tartás kell a talpon maradáshoz — vallja a vállalkozó Nem mind arany, ami fénylik Sejtelmes világ az aranyműveseké. Bársonytokban szik­rázó ragyogás, amely elfogódott csendre inti a szegényt, a gazdagnak természetes. Az ötvösmester, ékszerbecsüs Bar- tis házaspár marcali üzlete a leheletfimom vésetek és pará­nyi drágakövek diszkrét tárháza. Egy hely, amelyet több­szöri nekifutással ízlésük szerint formáltak. A nőket vonzza az ékszer - gyűrűk között válogatnak Segítik a niklai rászorulókat A lakosság szociális helyzeté­nek gondját és a jövő évi támo­gatás lehetőségeit vitatták meg Niklán; ez volt a fő napirendi pont a képviselő-testület múlt heti ülésén. A jövő évi költség- vetés elkészítése indokolta ezt - a szociális ellátásról szóló rendelet szerint -, a községben ugyanis igen sok a segítségre szoruló család. Segélyezésre egyébként a niklai önkormány­zat az idén 3,5 millió forintot különített el költségvetésében. Ebből tudták támogatni egye­bek között a gyerekek és az idősek étkezését, meg a napkö­zi bővítését; beiskolázási se­gélyt adtak az iskolásgyerekek­nek, s a rászorulók hozzájáru­lást kaptak a vízdíjak kifizeté­séhez s a tüzelő beszerzéséhez. — Nem mind arany, ami fény­lik — idézi a szólást Bartis László, aki családjával Er­délyből települt át Marcaliba. — Ünnep előtti jó tanács: ke­rüljük az alkalmi árusokat, mert rézből való „aranygyű­rűt” adnak. Bár aranyból ná­lunk is több fogy, mégis azt tartjuk: az ezüst diszkrétebb, elegánsabb, s a német vásár­lók után mintha az itthoni ve­vőkör is kezdené felfedezni. Férj, feleség Marosvásárhe­lyen kezdte, majd a kilencve­nes évektől Marcaliban foly­tatta a szakmát. Egy sikerte­len kft-kaland után magánvál­lalkozóként dolgoznak — nappal az üzletben, éjszaka a műhelyben. — Erő, tartás kell a talpon maradáshoz. Ez a belső arany- tartalék, de jó, ha a széfben is akad — vallja a családfő. — Minket is ért kudarc, épp ak­kor, amikor már kezdtük hinni, hogy otthon vagyunk. Újrakezdtük, és most megva­gyunk. Nemesfémjavítástól az ékszerrendelésig mindent felvállalunk; ez arra elég, hogy a család megéljen be­lőle. Rengeteg munkával si­került egy kis üzletet össze­hoznunk Lengyeltótiban, s reményeink szerint rövidesen Fonyódon is. Marcaliban egyelőre én viszem, arany­műves feleségem pedig a két- helyi műhelyben dolgozik. Árra a kérdésre, hogy eb­ben a szegények és tehetős hivalkodók benépesítette vi­lágban mennyire kelendő cikk az arany, az ékszerbecsüs így felelt: — Mondtam, hogy nem mind arany... A gazda­gok mellett pedig akad kol­dustarisznyás, de azért na- -gyon aranyos kuncsaftunk is. Kun G. Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom