Somogyi Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-22 / 273. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1996. november 22., péntek Pénteken hazatér az Egye­sült Államok egyik katonai kórházában ápolt Franjo Tudj- man horvát elnök - közölte az államfő orvosa a zágrábi televí­zióval. Amerikai vélemények szerint Franjo Tudjman gyo­morrákban betegedett meg, de horvát részről cáfolják ezt az értesülést. Az amerikai külügyi szóvivő fölszólította Belgrádot, hogy tartsa tiszteletben a vasárnap megrendezett helyhatósági vá­lasztások eredményeit. A szer­biai nagyvárosokban továbbra is feszültség uralkodik, mert az ellenzék csalással vádolja a ha­talmon lévő szocialistákat. Ha a parlamentbe került pártok nem tudnak megegyezni koalíciós kormány megalakítá­sáról, új választásokat kell ki­írni -jelentette ki Janez Dmov- sek szlovén miniszterelnök egy televíziós stúdióbeszélgetés­ben. A délszláv köztársaságban november 10-én tartottak par­lamenti választásokat, s azokon egyetlen párt sem szerzett ab­szolút többséget. Bojkottálják mától a kor­mány sajtótájékoztatóit a szlo­vák napilapok. A szerkesztősé­gek azért döntöttek így, mert a pozsonyi kormány tájékoztatási irodája kedden megvonta a be­lépőt négy újságírótól. félidejéhez érkezett a NATO kibővítésének folya­mata - jelentette ki Javier So­lana az Észak-atlanti Közgyű­lés őszi ülésszakán. A főtitkár Versailles-ban, a NATO-tagál- lamok parlamentjeinek együtt­működési fórumán fejtette ki véleményét. Megbénult szerda éjjel a brit főváros csaknem 400 kilométe­res földalatti vasútja, amikor helyi idő szerint háromnegyed tízkor leállt a rendszert ellátó fő elektromos erőmű. Utasok tíz­ezrei rekedtek a labirintusban; a mentés még csütörtök hajnal­ban is folyt a metróban. Tűz ütött ki csütörtök hajnal­ban a cseh parlament Prága központjában lévő épületében. A lángokat ugyan sikerült meg­fékezni, de néhány helyiség tel­jesen kiégett. Az oltásra kiren­delt tűzoltók közül többen megsérültek. Éles tiltakozást váltott ki Németországban a schleswig- holsteini tartományi kormány­nak az a döntése, hogy a drog- fogyasztás csökkentésének re­ményében a patikák árusítsanak gyenge kábítószereket. Kabos Gyula hamvai ma ér­keznek haza az Egyesült Álla­mokból. A néhai színművész dísztemetése november végén lesz Budapesten. Pokoli torony Hongkongban Tizenhat órán át lángolt a tizenhat emeletes épület Legalább 32 halálos áldo­zata és 77 sebesültje van an­nak a tűznek, amely Hong­kong brit koronagyarmat zsúfolt bevásárlóközpontjá­ban tört ki egy 16 emeletes, irodáknak és üzleteknek he­lyet adó toronyházban. Több mint tizenhat órán át lángolt a tűz a város turisztikai és üzleti központjában lévő 16 emeletes épületben. Mintegy 200 .tűzoltó birkó­zott a lángokkal, amelyek szerda délután lobbantak föl a földszinten, és a liftaknán át villámgyorsan átterjedtek a felsőbb emeletekre. A tűzoltók 17 összeégett holttestet találtak a 15. emele­ten. A kétségbeesett emberek egyike-másika az épület falán lévő hűtőberendezésbe ka­paszkodva igyekezett mene­külni, a szerkezet azonban le­szakadt. Egy tűzoltó az égő liftaknába zuhanva lelte halá­lát. Sokan a pánikban kivetet­ték magukat az ablakon. Tíz ember hollétéről nem tudnak a hatóságok. A tűzoltóság szóvivője sze­rint az épületben hiányoztak a szükséges tűzvédelmi beren­dezések, mindenekelőtt a tűz­jelző készülékek. A mentőala­kulatok munkáját megnehe­Harminckét ember lelte halálát a tűzben fotó: feb/reuter zítette a gomolygó, sűrű füst. Chris Patten hongkongi kormányzó máris intézkedé­seket léptetett életbe a jövő­beni hasonló katasztrófák el­kerülése érdekében. Az EU anyagilag is támogatja a magyar-román együttműködést Öt éve vagyunk társult tagok Az EU bizottságának elnöke Horn Gyulához intézett levelé­ben kifejtette: a magyar-román alapszerződés jelentős hoz­zájárulás a jószomszédi kapcsolatok megerősödéséhez. Jelentős összeggel kívánja tá­mogatni az Európai Unió bi­zottsága a magyar-román ha­tár menti együttműködést, és ennek formáját már az év vé­géig kialakítják. Jacques San­ier szerint a Magyarország és a szomszédos országok kö­zötti alapszerződések jól bizo­nyítják, hogy kényes politikai kérdésekben is megállapo­dásra lehet jutni. BEFIZETÉSEK ES JUTTATÁSOK AZ EU-BAIM millió/ECU Nettó hozzájárulás Németország Q 134311 Nagy-Britannia | 1 4720 Hollandia O 2005 Franciaország [] 1727 Svédország [j 937 Ausztria 0 905 Olaszország Q 614 Belgium [] 491 Finnország 1165 Luxemburg 145 Összesen I ” Nettó támogatás Spanyolország I 17218 Görögország j l 3489 Portugália [J 2381 Írország [] 1887 Dánia Q 306 Összesen | 15281l Maradvány l 97591 25040 A maradványból finan­szírozzák az igazgatási költségeket és az egyéb kiadásokat. A Santer levelében kilá­tásba helyezett támogatás az EU költségvetését terheli. A kiadások után fennmaradó összegből finanszírozzák a nem tagállamok, illetve társult tagok számára eszközölt kifi­zetéseket is. Táblázatunkból kiderül, hogy ez tavaly 9759 millió ECU volt (1 ECU nagy­jából 200 forint). „A Társulási Szerződés be­töltötte rendeltetését - fejtette ki Juhász Endre, a brüsszeli magyar EU-misszió vezetője abból az alkalomból, hogy öt éve parafálták az EU magyar Társulási Szerződést. A megállapodás hozzájárult ahhoz, hogy ma már a magyar export 64 százaléka a közös­ségi piacokra irányul, az im­port 60 százaléka pedig EU- tagországokból érkezik. A nagykövet szerint a csat­lakozásra készülő Magyaror­szágnak a közösségi jogi és szabályozórendszer átvétele jelenti majd a legnagyobb gondot. HÍRHÁTTÉR Patthelyzet Minszkben A demokratikus berendezkedés vége? Teljes cenzúra? Újabb me­nekülthullám fenyeget? Ilyen és ehhez hasonlóan komor kérdések vagy jóslatok kavarognak néhány napja a frissen fellángolt fehér­orosz belpolitikai krízisben, amelyet a legtöbb megfigyelő immár teljes alkotmányos patthelyzetként jellemez. Alekszandr Luka- senko elnök az engedetlenkedő, az államfő túlhatalmától tartó tör­vényhozás feloszlatására készül, ám közben a (máig Legfelsőbb Tanácsnak nevezett) testületben összejött a kellő számú aláírás Lukasenko elmozdításának kezdeményezéséhez. Az elnök és a parlament párharcának kiéleződése mögött Luka­senko legújabb népszavazási kísérlete húzódik meg. Az elnök ugyanis olyan referendumot íratott ki vasárnapra a 10 milliós, 1991-ben Belaruszra átkeresztelt országban, melynek sikere hiva­tali idejének 2001-ig való kiterjesztését, illetve befolyásának to­vábbi növelését jelentené. Pedig - így a korlátozott lehetőségekkel rendelkező ellenzék - az államfő már most is szinte diktatórikus eszközökkel irányítja a hajdani Belorussziát. A télies időben Minszk főterén tüntető sok ezernyi ember persze nem feltétlenül nagypolitikai indokok, hanem inkább a mindenna­pos gazdasági és közéleti gondok miatt tiltakozik. Mások a szólás- és sajtószabadság hiányát fájlalják a leginkább; a hideg mellett ta­lán ezért vonultak fel sokan szájuk elé húzott sállal, így jelképezve, hogy Belarusz a „csukott szájak” országává vált. (Szondy) A külügyminiszter dicséri magyar partnereit RMDSZ-é a kisebbségügy? Bukarestben csütörtökön hi­vatalosan is megkezdődtek a kormányalakítási tárgyalá­sok. Az RMDSZ-re állítólag egy nemzetiségi minisztérium vagy hivatal vezetését bízná a győztes koalíció. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség szerepvállalásával kapcsolatban véleményt nyilvá­nított Tőkés László, a Királyhá- gómelléki Református Egyház- kerület püspöke is. Leszögezte, hogy nagy előrelépésnek tekin­tené a romániai magyar szerve­zet részvételét az új kormány­ban, de ehhez írásbeli egyezsé­get tart szükségesnek a tanügyi törvény felülvizsgálatáról, a magyar nyelvű felsőoktatás és szakképzés biztosításáról, vala­mint az egyházi és közösségi ja­vak visszaszolgáltatásáról. Teodor Melescanu, aki négy éven és egy hónapon át irányí­totta a román diplomáciát, szer­dai sajtóértekezletén részletesen fölidézte „magyar emlékeit”. „Magyar részről rendkívüli fel­készültségű tárgyalópartnerek­kel találkoztam” - mondta. Me­lescanu méltatta a kétoldalú alapszerződést, és megelégedés­sel állapította meg, hogy a vá­lasztási kampányban egyetlen mértékadó politikai erő sem vonta kétségbe a megállapodás fontosságát. A politikus kijelen­tette: Erdélyben a többségnek „úgy kell cselekednie, hogy a ki­sebbség is otthon érezze magát”. Unabomber és Eurobomber Ausztria egyes számú közellensége Néhány nappal ezelőtt kez­dődött el az amerikai Theo­dore Katczynski pere. Ő volt a titokzatos „Unabomber”, aki tizenhét éven át tartotta rettegésben Amerikát. Az egykor a Harvardon végzett tanár majd két évtizeden át kül­dözgette levélbombáit. Hárman meghaltak, rengetegen megsé­rültek, mire az FBI-nak sikerült rábukkannia a magányos reme­tére, aki hadat üzent a modem ipari világnak. Ausztriát is rettegésben tartja egy „levelező”, akinek a levél­bombája két évvel ezelőtt Hel­mut Zilk bécsi polgármester ke­zében robbant fel, s több ujját levitte. Tavaly Burgenlandban négy cigányember életét oltotta ki gyilkos küldemény. Az osztrákok remélik: náluk nem telik el másfél évtized, míg kézre kerítik a tetteseket. A Der Standard című napilap képte­lenségnek tartja, hogy a nyolc­millió lakosú országban nem tudják leszűkíteni a gyanúsítot­tak körét. Caspar Einem bel­ügyminiszter el is utazott Wa­shingtonba, hogy segítséget kér­jen a Unabombert elfogó tapasz­talt amerikaiaktól. A politikus azonban megjegyezte: „Azt nem tartom valószínűnek, hogy az osztrák terroristának amerikai társához hasonlóan politikai mo­tivációi lennének”. FEB Az önkéntesek jól kiegészítik a túlterhelt hivatásos állományt Magánzsaruk üldözik a bűnözőket Az Egyesült Államok jóval korábban szembesült az erőszak- hullámmal, mint néhány európai ország, így az amerikaiak ta­pasztalt bűnüldözők. Az USA-ban azonban 1,6 millió magán­seriff is működik, háromszor annyi, mint az állami alkalma­zásban szolgálatot teljesítő rendőr. Az Újvilág polgárai tavaly 64 milliárd dollárt költöttek a biz­tonságukat - reményeik szerint - erősítő magánrendőrségekre. A városi és községi önkor­mányzatok magáncégeket bíz­nak meg a közrend és -bizton­ság fenntartásával, őrzésével, a bűnözők féken tartásával. A hi­vatásos zsaruk ugyanis rendkí­vül túlterheltek. Míg a hatvanas években három rendőr jutott egy erőszakos cselekmény ki­nyomozására, s az elkövető kézre kerítésére, ma már egy „közegre” tízszer ennyi feladat hárul. Atlanta környékén illetve Georgia államban 49 másod­percenként támadnak meg és 22 percenként gyilkolnak meg egy-egy embert. A Critical Intervention Ser­vices nevű ismert amerikai ma­gáncég például igyekszik tuda­tosítani, hogy folyamatosan je­len van a bűntől fertőzött ne­gyedekben. A kitűnő testi adottságú és rendőrszakmai tu­dással felvértezett, Magnum- pisztollyal felfegyverzett fér­fiak csaknem akkora felhatal­mazással bírnak, mint hivatásos társaik, a rendőrök és a seriffek. Gazdag amerikaiak azonban a jelek szerint még az ő jelenlé­tüket sem tartják elég meg­nyugtatónak, ezért sok helyütt fallal kerítik körbe és a legkor­szerűbb technikával védik lu­xusgettóikat. A német rendőrség segítői elsősorban önkéntes alapon szerveződnek, egyetlen fegyve­rük a könnygázpermet. Több­éves tapasztalat bizonyítja, hogy a közrend és -biztonság védelmének ez a módja ott igen hatékony. De a rendőrségi ta­pasztalat azt is igazolja világ­szerte, hogy az alvilág fehérgal­léros cápái ellen továbbra is hi­vatásos zsaruk küzdenek a leg­eredményesebben. Kulcsár László Kételkednek a leletekben A kutatók vitatják, hogy Kleopátra palotáját találták meg Frank Goddio francia régész és könnyűbúvár röpítette vi­lággá a szenzációs hírt: tizenhat társával Alexandria kikötő­jében föltárta Kleopátra egyiptomi királynő lakhelyét és a Nagy Sándor alapította város palotáinak romjait. Már a hatvanas években tud­ták, hogy felbecsülhetetlen le­letek rejlenek a víz alatt, de az egyiptomi hatóságok katonai okokra hivatkozva nem enge­délyezték a feltárást. 1994-ben végül megkezdődhetett a munka. Goddiónak és csapa­tának most egész utcákat, te­reket sikerült azonosítaniuk, sőt rábukkantak az antik világ hét csodája közt számon tar­tott fároszi világítótorony ma­radványaira is. A legfrissebb hírek szerint azonban egyáltalán nem bizo­nyos, hogy az 1600 évvel ez­előtt elsüllyedt ptolemaioszi palotasort találták meg. Gün­ter Grimm német szakértő sokkal valószínűbbnek tartja, hogy a fáraónő nem a parti pa­loták egyikében, hanem a bel­városi palotanegyedben lakott. A tengerbe merült épületek között lehetett viszont a 700 ezer papirusztekercset őrző alexandriai könyvtár, amelyet Cézár katonái tévedésből gyújtottak fel. A kutatások vezetője, Jean- Yves Empereur kétségbe vonja a fároszi világítótorony ma­radványainak hitelességét is. ő ugyanis az adott helyen olyan leleteket talált, amelyek több száz évvel korábban ké­szültek, mint hogy Nagy Sán­dor megalapította Alexandriát. De hogyan kerültek ezek a kövek az alexandriai épület­maradványok közé? Talán igaz lehet, hogy a ptolemaio- szok igyekeztek régebbinek mutatni városukat, mint ami­lyen valójában volt, és ezért a birodalom más vidékeiről, például Heliopoliszból vagy Memphisből hoztak ide obe- liszkeket és szobrokat. Az is lehet, hogy egész épületeket bontottak le és szállítottak át az épülő Alexandriába. FEB

Next

/
Oldalképek
Tartalom