Somogyi Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-18 / 269. szám

1996. november 18., hétfő SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Mélyszántás, betakarítás Somogy Sámsonban A tavaszias novemberi időjá­rást jól kihasználták a so- mogysámsoni Marótvölgye Mezőgazdasági Szövetkezet­ben is. A múlt héten felszed­ték és szállításra előkészítet­ték 120 hektár cukorrépa ter­mését; ezt a marcali állomás­ról szállítják a sárvári cukor­gyárba. A jövő évi termést is ugyancsak ebben az időszak­ban alapozták meg: elvetettek 500 hektár őszi búzát, 190 hektár repcét, 74 hektár őszi árpát, s földbe került nyolc hektáron rozs is. Remélik, hogy továbbra is kedvez az idő: a 150 hektár kukoricát kell betakarítaniuk. A közeli napok feladata lesz még 600 hektáron a mélyszántás el­végzése. Ez utóbbihoz három Rába-Steiger áll a szövetkezet rendelkezésére. Cs. K. E. Változó piaci igény - hitel régi-új módon Zálogház Marcaliban Újbóli életre hívója az elsze­gényedés, célja az átmeneti pénzzavarral küzdők megse­gítése, hivatalos formája egy sajátos pénzintézeti tevékeny­ség, amelyet úgy hívnak: zá­loghitelezés. A bankfelügye­leti engedély birtokában Mar­caliban megnyílt zálogház egyik résztulajdonosa a Két- hely és Vidéke Takarékszö­vetkezet, amely a hiánypótló vállalkozástól, hosszú távon 50-70 millió forint forgalmat remél. A fogyasztási és vál­lalkozói hitelek után záloghi­telezésbe kezdő pénzintézet elnöke, Berkes Györgyné el­mondta, hogy a novemberi indulás óta nemesfémből ké­szült ékszerek átvételével fog­lalkoznak. Arról is beszámolt, hogy a későbbiekben műszaki cikkekkel és személyautókkal kívánják bővíteni tevékeny­ségüket. Általános szabály, hogy a zálogtárgyak után ma­ximum három hónapra az ér­ték ötven százalékának meg­felelő hitelt folyósítanak, a határidő lejártát követően pe­dig a zálogjog meghosszab­bítható. A tranzakció után pi­aci kamatot és kezelési költ­séget számít fel a kft-t mű­ködtető tulajdonosi kör. — Egy kisvárosban, ahol mindenki mindenkit ismer, nehezen barátkoznak meg a zálogházzal — mondta az el­nökasszony. — Mi nem a má­sok nyomorúságán akarunk gyarapodni, ellenkezőleg: most, amikor roppant körül­ményes banki hitelhez jutni, gyors támogatást kínálunk. Herczeg Lászlóné főköny­velő a zálogházak országos felfutásával kapcsolatban meg­jegyezte: mivel hasonló in­tézmény legközelebb Kapos­váron található, a marcali régi­óban lassú, de biztos piaci tér­hódításra számítanak. (Csíky) Vonzó vörsi betlehem Végy egy 5-6 méter magas fe­nyőfát, hozzá mohát és néhány megszállottat, s akkor már csak a templomoltárt kell le­bontani ahhoz, hogy néhány nap leforgása alatt felépülhes­sen a hamisítatlan vörsi betle­hem. Ami aztán úgy vonzza a szenzációra éhes turistát, mint vasorrú bába orra a mágne­sport. Harminc éve, hogy a vörsi Futó Péter elhatározta: a somogyi kis faluban föleleve­níti a Messiás-váró júdeai siva­tag hangulatát. Az elhatározást tett követte, az ötlet kivitelezé­séhez a községben mindig akadt önkéntes munkáskéz. Az esetnek híre ment, s miként Farkas László polgármester meséli: a francia televíziótól kezdve számos külföldi tévé- társaság megörökítette már a festett háttérrel és ember nagy­ságú figurákkal berendezett, harminc négyzetméteres élet­kép elkészítését. — Olyan ide­genforgalmi nevezetesség ez, mint a tűzoltómúzeum, a tal­pasház vagy a környéken zajló régészeti ásatások — sorolja a polgármester. Azt is megtud­tuk: a Márton-napi búcsú, de még a közelgő karácsonyi ün­nepkör sem tudja feledtetni a néppel a telefon miatti bosszú­ságot. Hetvenöt előfizetőnek ígérget hónapok óta a Matáv, s igencsak fogy már a türelem. S hogy kellemes hírekről is szóljunk: az MTV 2 csatorná­jának Tipp-Hopp kvízműsorá­ban negyedmillió forintot nyert a vörsi önkéntes tűzoltó­egyesület Farkas Ildikó ve­zette csapata. A komlói „Tá­jak, Korok, Múzeumok” csa­pata ellenében elnyert összeget a vörsi tűzoltómúzeum fejlesz­tésére fordítják. Cs. K. E. Tájvédelmi körzet: a tó szűrőrendszere Nádháború a Kis-Balatonon Kényszerpihenőn a kis-balatoni nádarató gép fotó: kun g. tibor Üzleti csatározás, szakmai ér­deksérelem, piacféltés, lobby, vétkes nemtörődömség vagy tudományos igényű rehabili­tációs terv - ahány érintett, annyiféle megítélés. A nádhá­borúvá dagadó történet egyet­len szépséghibája, hogy mesz- sze nem arról szól, ki kapja meg a nádaratás egy évre szóló jogát a Kis-Balatonon. A tétnek csak töredéke a pusz­tuló nádas rehabilitációja. Az állam milliárdokat fordított a Balaton, Kis-Balatön és pe­remvidéke ökológiai problémá­inak csökkentésére, az invesztí­ció mértéke még sincs össz­hangban a vízminőség javulá­sával. Két éve létezik egy szakmai körökben nagy port felvert program, amely a tó szű­rőrendszerének hosszú távú fej­lesztését, egyebek között a szerves anyagok — nád, sás, hínár, fű — hasznosításával kí­vánja megoldani. A Nemcsók tJános kormánybiztos és Horn Péter akadémikus vélemé­nyezte, Peresztegi Gyula készí­tette dolgozat egyike a Közép­dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság és a Nyugat-du­nántúli Vízügyi Igazgatóság pá­lyázatára beérkezett műveknek. Á másik esélyes a Nádker Ale­xander Holding Rt, amely az ál­lami tulajdonú területen két év­tizede foglalkozik nádaratással. — Már régen aratni kellene, ehelyett a döntéshozók két hó­napja csak az időt húzzák. — Czibor Lajos, a Nádker rt ügy­vezetője beismeri: a tavalyi mostoha időjárás miatt a nyolc- százezer kévének csak a felét tudták learatni a 2200 hektáros összefüggő nádasból, az idén ezért pályáztak csak ötszázra. A nádfeldolgozó rt vezetősége az ügyvezető szerint nem a konku­rencia megjelenést fájlalja; egy pályázat hatalmi szóval történő presszionálást annál inkább. — A nemrégiben vásárolt té- eszmajortól ötszáz méterre a nádas. Itt állnak a gépeink, ide költöztettük át Balatonszent- györgyről a feldolgozóüzemet, s előfordulhat, hogy Romániá­Marcaliba is megérkezett a Mayer György iskolatörténet­kutató által összeállított, „A nyolcosztályos elemi népiskola (1937-1945) és az általános is­kola dokumentumai (1945- 1950 között) Somogy megyé­ben” című kiállítás. A Nosz- lopy iskolában Kiss Lajos igaz­gató nyitotta meg, s Mayer György fűzött rendkívül érdé­ből kell alapanyagot hozatnunk. — Czibor Lajos azt állítja: Nemcsók János egyoldalúan a versenytárs P. Helianthus Plus Kft mellett foglalt állást, ami­kor a kft tevékenységéhez 17 millió forintos állami támoga­tást ígért. És ha a Nádker rt a tájvédelmi körzetbe tartozó te­rületnek egy szeletére sem kap kitermelési engedélyt, akkor szedhetik a sátorfájukat. Az ügyvezető szerint a kizárólagos kézi aratásnak nincs realitása, bár ha minden kötél szakad, száz hektáron ők is vállalják. — Kétségtelen, hogy a gépi aratás ritkítja a nádast, de a Fertőtől a Velencei-tóig mindenütt ez a bevált gyakorlat. Könnyebb a kézi aratás előnyeire hivat­kozni, mint az elárasztott Kis- Balatonon derékig érő vízben húzkodni a nádat. — Én arattam csónakból ná­dat; tudom, hogy megvalósít­ható, hiszen régen is így arat­tak. Más kérdés, hogy akkor nem így nézett ki a terület, nem volt mesterséges töltések közé szorítva a víz. — Peresztegi Gyula, a P. Helianthus Plus Kft ügyvezető igazgatója egyet akar, de azt nagyon: az évtize­dek óta elhanyagolt tájrehabili­tációt. — A kiírás eleve szak­kes kiegészítést a hatalmas anyagot felvonultató bemutató­hoz. A kiállítási anyag össze­gyűjtése és rendezése során igencsak alapos munkát végzett a kutató. A dokumentumok se­gítségével egyebek közt bemu­tatja azt is a mai pedagógusok­nak, a szülőknek és tanulóknak, hogy milyen keserves sors ju­tott a század első felében a falu mai hiba volt, hiszen a 70 szá­zalékban beteg nádast nem aratni kell, hanem a bajait orvo­solni — mondta a vállalkozó. — Mi az utóbbira nyújtottunk be pályázatot, ezért támadnak bennünket. Ebben a program­ban nyoma sincs a 17 milliós munkahelyteremtő támogatás­nak, bár kétségtelen, hogy köz­ponti tőkeinjekcióval a tízéves ökológiai program a felére rö­vidíthető. Meggyőződésem — mondta a cégvezető, hogy 7- 800 hektárnál nagyobb nádas jelenleg nincs a Kis-Balatonon, ebből pedig iparilag éppen az az 500 hektár hasznosítható, amire az Alexander jelentke­zett. Mi a kombinált aratást ja­vasoljuk, ökológiai és üzleti ér­dekből egyaránt. A nádat együtt kezeljük a sással, a fűzt a réttel, a legelőgazdálkodást az állat­tartással. Nyitottá akarjuk tenni a külvilágtól sokáig elzárt Kis- Balatont; ehhez munkaerőbá­zist, gépeket, feldolgozókapaci­tást és piacot egyaránt biztosí­tunk. A komplex tanulmány látvá­nyos sikeréhez egy év kétségte­lenül kevés. Ahhoz azonban elég, hogy bebizonyosodjék a természetbarát, kézi aratás lét- jogosultsága. Csíky K. Erika „lámpásainak”, a népiskolai ta­nítóknak Somogy megyében is. Az értékes és érdekes gyűj­temény marcali bemutatása a magyar iskolarendszerű okta­tás 1000. évfordulója alkalmá­ból tartott országos megemlé­kezéssorozatnak a záró rendez­vénye. A millenniumi kiállítás a Noszlopy iskola könyvtárá­ban tekinthető meg. (Kun) Szülői értekezleten a megyéspüspök Rendkívüli szülői értekezle­tet tartottak Marcaliban, az Ifjú Katolikusok Szövetsé­gének X-házában. Balás Bé­la kaposvári megyéspüspök a keresztény nevelés fontos­ságáról beszélgetett mintegy 150 szülővel. Felhívta fi­gyelmüket, milyen fontos a 6-14 évesek számára a pél­daadás. A megyéspüspök ta­lálkozott a Marcaliban mun­kálkodó hat katolikus hit­oktatóval is; velük ugyan­ennek a kérdéskörnek taní­tási szempontjait vitatta meg. Ifjú zongorista dzsesszkoncertje Völgyi Tamás zongorista tartott emlékezetes dzsessz- koncertet szombaton Marca­liban. Az egyetemi tanul­mányait végző fiatalember szülővárosa zeneiskolájában ezúttal 12 művet mutatott be. Különösen M. Seiber Blues és végül Bruibeck szerzeményét, a Blue Rondo a’la Turköt köszönte meg lelkes tapssal a közönsége. Baleset Kéthelyen súlyos sérüléssel Nyomozást rendelt el a rend­őrség a kéthelyi baleset ügyében. Szürkületkor a fő­úton áthaladó gyalogost ké­sőn észlelte a személyautó­vezető, s elütötte. A 70 éves asszony súlyosan megsérült. Szentgyörgyön is építik a járdát Pályázatot nyújtott be Bala- tonszentgyörgy önkormány­zata a község járdahálózatá­nak a bővítésére, s ezzel kétmillió forintot nyert a munkákra. Ez az összeg fe­dezi a költségeknek mintegy a felét, a többit pedig a köz­ség biztosítja. Ä Berzsenyi utca déli oldalát a Sport ut­cával összekötő szakaszon már befejezte a betonozást a falu saját brigádja, az aszfalt- szőnyeg terítését a marca­li Közút Kft dolgozói végzik. Népiskolák története tárlaton Irodalmi est a könyvtárban Számos remek könyv írójával, Albert Gáborral találkozott Marcaliban a város irodalom- kedvelő közönsége. A Berzse­nyi Dániel könyvtárban az író Mi pedig itt maradtunk... című könyvét mutatta be a szép számban megjelent érdeklő­dőknek. Az utóbbi fél évszázad megannyi igazságtalansága és megaláztatása - mint mondta - saját életének alakulását épp­úgy befolyásolta, mint az or­szág lakosságáét, s így korának elszánt és tudatos krónikása lett. Figyelmét különösen a Tri­anon utáni határok magyarsá­gának sorsa kötötte le, az or­szágból ki- és az ide áttelepítet­teké. S beszélt hallgatóinak a hazai oktatás, valamint a mai létbizonytalanság súlyos gond­jairól is. K. G. T. A sávolyi harangozó Ha Isten adja, netán megérem, mondhatom, utolsó sarja vol­tam a sávolyi harangozóknak. Én vettem át az apám, előtte pedig a nagyapám által ránci­gáit köteleket. Templomszol­gák voltak. Úgy tudom, vala­mikor 1921 körül kezdődött, mikor a papa született, s mire felserdült, templomszolga lett. A befejezés én vagyok, Varga Imre. Egyéb templomi szolgál­tatások mellett 1939-től 1977- ig húztam a harangkötelet. Hogy milyen volt? Hadd ne mondjaip: félszememre már if­júként sem sokat láttam. De a tüzet, ha fellobbant a határban, azt igen, észleltem a toronyból. Hányszor kellett félrekongat­nom szépszavú, mázsás ha­rangun kát! Csak ez két kezem volt hozzá. De segítség mindig akadt. Meg nem mondhatom, hogy hányszor rohant oltani a falu népe négy évtized alatt. Én meg csak húztam, kondí- tottam a harangokat. Ha kel­lett, kisöpörtem a szentélyt, öl­töztettem a papot (három jó plébánost szolgáltam ki), s tűz láttán rögvest jeleztem, fenn a toronyból, ki tudja hány lép­csőfok megtételével: lángol a faiu, valami ég odalenn. Tűz - az volt a legtöbb -, szalmakaz­lak, olykor házak égtek. És amikor én félrevertem a ha­rangokat, tódultak tüzet oltani a népek. Három nemzedék utolsó sávolyi harangozója­ként ezekre emlékszem legin­kább. Éltem alkonyán kívá­nom, ne kelljen többé félre- vemi veretes, szép hangú, ősi harangjainkat. (Kun) Szeméthalmok Hollád körül Szeméttelep a 7-esfőút mentén - Hollád határában Hollád szégyene, hogy határá­ban - a 7-es út mellett - ócska­vas- és szeméttelep éktelenke­dik, elcsúfítva ezzel a falut. Az előző polgármester sosem en­gedte volna meg - háborgott a község egyik lakosa, de most eltűrik. Pedig az itt élők nem szeretnék, ha a szemétről lenne híres a falu. — Nagy gondja a szemét az önkormányzatnak is — mondta Nagy Tibor holládi polgármes­ter. — Négy-öt ilyen illegális szemétlerakó hely is van a falu határában. Ha így megy tovább, szemétgyűrű veszi körül Hollá- dot. — Mit tesz ellene az önkor­mányzat? — Már két éve napirendre került az ügy; akkor a Telepü­lésgazdálkodási Rt máriafürdői kirendeltségével tárgyaltam er­ről. A holládiak akkor nem igé­nyelték a rendszeres szemét- szállítást, sokallták a költségeit. — Annyira drága a szemét- szállítás? — Most a Rumpold Marcali Rt-vel tárgyalunk, s remélem, rövidesen egyezségre jutunk. Egyelőre havi egyszeri, zsákos szállításról van szó. Ennek a la­kossági költsége nem több, mint néhány üveg sör ára. A község körüli szemétle­rakó helyeket pedig fel kell számolni. (Kun) Szállítják a cukorrépát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom