Somogyi Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-15 / 267. szám

1996. november 15., péntek SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Átjátszóállomás épült, házaktól pár méterre Tiltakozó csurgóiak (Folytatás az 1. oldalról) — Többször is észrevételeztem ezt a város jegyzőjénél; érdemi választ nem kaptam — mondta Tavaszi Béla. — Ezért szomszé­dainkkal panaszt emeltünk a megyei közigazgatási hivatalnál. Kifogásolták egyebek között a torony építése miatt az ingat­lanok értékcsökkenését, a véle­ménykikérés elmulasztását. A közigazgatási hivatal az első fokú határozatot megsemmisí­tette, s elrendelte az építésrendé­szeti eljárás lefolytatását. Az in­doklásban megállapította: a ki­adott építési engedély egy pont­ban törvénysértő, s hiányzik a szakhatósági és a közműnyilat­kozat is. Az önkormányzati ha­tározat megsemmisítése után egy hónappal a Hunyadi utcaiak átadták petíciójukat a hivatal­nak, kérve a torony áthelyezését. A jegyző ezt nem terjesztette a testület elé, mert a torony építési ügye engedélyezés szempontjá­ból hatósági ügy, nem tartozik a testület hatáskörébe. — Amióta megépítették ezt a tornyot, nem múlik el a náthám — mondta a 72 éves Polgár Ist­ván, Hunyadi utcai lakos. — Furcsa, de ha kimegyek az ud­varra, állandóan tüsszögök. — A közérzetünk rossz, fele­ségemnek fáj a feje. A tévét is zavarja az adó. Szerettük volna megtudni azt is, miért övezte ilyen titokzatosság az építést — mondta Tavaszi Béla. — Miért nem tartottak lakossági fóru­mot? Nem a tornyot, hanem a helyét kifogásoljuk. El lehet he­lyezni ezer méterrel távolabb is. Dr. Farkas Dezsőjegyző: — A Pannon GSM benyújtott szakhatósági véleményei érvé­nyesek. Még folyik a meghosz- szabbított építésrendészeti eljá­rás. Ha minden szakhatósági vé­lemény megfelel az előírások­nak - egyeztetve a közigazgatási hivatallal -, megadjuk a fenn­maradási engedélyt. Azt is mondta, hogy építési ügy kimeneteléről tájékoztatják az érintetteket. (Németh) Hatszáz minőségi sertés, folyamatos fejlesztés Hizlalda Istvándiban A 600 férőhelyes hizlalda többnyire tele van. Ehhez az állományhoz azonban kocára is szükség van. A takarmányt is úgy veszem meg, a malaco­kat pedig az állatvásárokon szerzem be - mondta Varga Tibor istvándi gazdálkodó. Sertésállománya jó minőségű, magyar nagyfehér és Pietrain keresztezéséből való. S mert nagy húshozamúak, Varga Ti­bor teljesen átállt ezeknek a hiz­lalására. Mint mondta, nem ta­karékoskodik a takarmánnyal sem, mert annak az ára megté­rül az állatok eladásakor. Ezek­ből a nagy húshozamú serté­sekből már ezer darabot hizlalt. — Száznegyven kilós élő­súlyban adom le a vágósertést, Kaposvárra a Pini Hungary Kft-nek — mondta. — Felka­rolt; becsületes, korrekt partner. Épp nemrég szállítottam az üzemnek 200 hízót. Idén már nyolcszázat vettek át tőlem. Meglátni és megszeretni valakit, egy pillanat műve. Az esküvőt legalább egy hónappal korábban be kell jelenteni. Babócsán az idén ilyen céllal keves(ebb)en keresték föl az anyakönyvveze­tőt. Tíz párt esketett csak - jóval kevesebbet, mint az elmúlt években. Korábban néha 15-17 házasságkötés is volt a faluban. Az istvándi gazda szerint most jó a sertés felvásárlási ára. 210 forintot kapott kilójáért, s erre jön a tizenkét százalékos áfa. — Az első félévben megle­hetősen alacsony volt az átvé­teli ár, a takarmány viszont drága. A második félév azon­ban nyereséges, így ellensú­lyozza a korábbi veszteséget. A nyereséget azonban már évek óta fölemészti az infláció. — Aki sokat dolgozik, azt mondják, nem ér rá pénzt ke­resni; és ebben van is valami... Sokan megcsodálták már az istvándi gazda sertéshizlaldáját. Mint mondta: több mint húsz évet dolgozott azon, hogy ilyen legyen. Folyamatosan korsze­rűsítette — mindenféle állami támogatás nélkül. Varga Tibor épp a napokban rendelt harminckét darab ned­ves önetetőt. Ennek révén gyor­sabb az állatok növekedése, és töredékére csökkenti a fizikai munkát. Gamos Adrienn Babócsán Lázár Józsefné az anyakönyvvezető. Kilencvenki­lenc párt adott össze az évek so­rán. Lehet, hogy az idén még nem esketi a századikat... El­mondta: a többségüknek a há­zassága nem bomlott fel. Olyan azonban előfordult, hogy má­sodszor is egymást választotta a menyasszony és a vőlegény. Munkához juttatják a gondozottakat az otthonban Drávatamási drótmentők Rövidesen újabb harminc-negyven gondozottnak tud mun­kát adni a drávatamási szociális otthon és a gondozottakkal szerződésben álló fővárosi kézműipari vállalat. — A rehabilitáció része az úgynevezett munkajellegű foglalkoztatás — mondta Mi­hez Ilona, a Dráva kastély szociális otthon igazgatója. — Ez ideig azonban csak a kasté- lyosdombói intézetünk lakói dolgozhattak, a Drávatamási- ban lakók nem. Drávatamási- ban ugyanis zömmel az úgy­nevezett kizáró gondnokság alatt álló betegeink élnek, akiknek jelenleg akkor sincs joguk a munkára, ha egyéb­ként hibátlanul el tudnák vé­gezni a rájuk bízott feladatot. Az úgynevezett kizáró gondnokság alatt levő mintegy 130 drávatamási gondozott között 30-40-en vannak, akik alkalmasak egyszerűbb mun­kafolyamatok elvégzésére. Számukra úgy próbáljuk elér­hetővé tenni a munkát, hogy a gondnokuk köti meg az egyéni munkaszerződésüket. Minden szempontból jót teszünk ezek­kel az emberekkel, hiszen így elfoglalják magukat, dolgoz­nak, és érte fizetést is kapnak. A Dráva-kastély szociális otthon jelenleg a fővárosi kézműipari vállalat leányvál­lalatával áll szerződésben, amely a bentlakókkal minden esetben egyéni munkaszerző­dést köt. Egyszerűbb munká­kat végeztetnek el velük: súro­lókeféhez nyelet készítenek, illetve rongyszőnyeget sző­nek, tollat fosztanak, drótot mentenek... Korábban mosó­kesztyűt is gyártottak. Ezenkí­vül a gondozottak segítenek a takarításban és állattartásban is. A cél, minél több és válto­zatosabb elfoglaltságot bizto­sítani az otthon mintegy két­száz lakója számára. N. L. Süket fülek, súlyos érvek — igazságkeresők a kukák körül Szemétcsata Barcson Mindössze havi egy-két száz forintról van szó. Hiszen körül­belül ennyi az, amit Barcson Fizetni kell a szemétszállításért. És éppen ezért szomorú a dolog és ezért nehéz igazságot tenni. Hiszen azok az emberek, családok hallatják a hangju­kat e témában, akiknek — úgymond — ez is pénz. Akik nem úgy nézik ezt az összeget, hogy 8-10 adag fagylalt ára, már csak azért sem, mert évek óta nem ettek fagylaltot. Azt mondják: ez a pénz kétnapi kenyerünk ára. Szerkesztőségünkhöz nemrég levél érkezett, amelyben a barcsi Németh István a sze­métszállítás visszásságait pa­naszolja. S azt is: hiába sze­retnék elmondani véleményü­ket az illetékeseknek, mind ez ideig süket fülekre találtak. A levélíró leginkább azt ki­fogásolja, hogy sok helyütt nincs annyi szemét, ami in­dokolná a heti két szállítást. „Jelenleg a szemétszállítással olyan bevételhez jut a város­gazdálkodási vállalat, amely mögött nincs munka” — állít­ja. A mostani rendszer szerint akinek nincs szemete, az is teljes díjat fizet, s az is, aki sokat szemetel. Igazságtalan­nak tartja, hogy nem létszám­arányosan állapítják meg a dí­jat. Hamis kifogás Németh István azt mondta: a lakosok véleménye nem ér­dekli sem a szakembereket, sem a városi képviselőket. Az úgynevezett pálfalusi város­rész lakói nemrég írásban küldték el véleményüket, amelynek lényege az. hogy elegendőnek tartanák a ha­vonta egyszeri szemétszállí­tást. Ezt azzal a hamis kifo­gással hagyta figyelmen kívül az e témával foglalkozó bi­zottság, hogy késve érkezett. — Nem igaz, hogy a véle­ményükkel nem foglalkoztunk — mondta Hegelsberger Jó­zsef, a városgazdálkodási vál­lalat vezetője. — Az úgyne­vezett pálfalusi' városrészen, ahol igényelték a havi sze­métszállítást, tartottunk azóta egy lakossági fórumot, és azt hiszem, sikerült meggyőzni igazunkról az embereket. A havi egyszeri szemétszállítás ellen egyebek között higié­niai okok szólnak. Ezért nem­csak mi, de a tisztiorvos és az ÁNTSZ sem egyezik bele. Díj-változatok Hamarosan a képviselő-testü­let elé kerül az a tervezet, mely megszünteti a családi és társasház szemétdíja közötti különbséget. Ugyanannyit fi­zet — a két összeg közötti át­lagot — majd ezentúl lakás- és háztulajdonos. Ha ezt a képvi­selők jóváhagyják, a családi házban lakók kevesebbet fi­zetnek majd. Félő azonban, hogy a társasházban lakók kö­zött nem arat osztatlan tet­szést. Ez is mutatja, nehéz úgy dönteni, hogy mindenkinek megfeleljen. A szemétdíj meghatározá­sára több módszer van: sokak szerint az lenne a legjobb, ha Nagyatádhoz hasonlóan Bar­cson sem a lakás nagysága, hanem a benne élők száma szerint állapítanák meg. Mert nem a lakás szemetel, hanem az emberek. A barcsi szakem­ber szerint azonban a tapaszta­lat azt mutatja, hogy ez nem működik, nagyon nehéz a nyilvántartása. — A levélíró hivatkozik a dombóvári módszerre is. Ott sokáig azt csinálták, hogy ak­kor ürítették csak ki a kukát, ha a lakók kérték. És csak azért fizettek. Amióta a KVG Rt szállítja a szemetet Dom­bóvárról ezt a módszert meg­szüntette, s a szemét mennyi­sége ugrásszerűen megnőtt. Pontosabban: korábban is ennyi volt, csak eddig egy ré­sze „eltűnt”. Nekünk nem le­het célunk tovább növelni az illegális szemétlerakók szá­mát, így is van belőle elég. Tessék körülnézni Barcs kör­nyékén, az erdőkben: nagyon sok az illegális szeméttelep. Újabb kiadás Hegelsberger József szerint a szemétdíjnál sokkal égetőbb probléma lesz a szeméttárolók megvétele. Január elsejével ugyanis kötelező lesz a sze- métszállíttatás, és a polgárok­nak kell gondoskodniuk a szeméttárolóról. Ez pedig újonnan 5-6000 forint. — Nemrég szerencsére találtunk egy céget, amely kevesebb mint fele áron tudna adni használt német szeméttároló­kat. Ezeknek a megvásárlásá­hoz is igyekszünk némi segít­séget nyújtani a rászorultak­nak. Nagy László Támogatás a templom felújításához A Dráva mentén élő horvátok közössége 150 ezer forintos támogatást nyújtott a tótújfalui templom felújításához. Az ösz- szesen négymillió forintos be­ruházás során megcsinálták az épület teljes szigetelést, új te­tőt építettek a toronyra, s új freskók kerülnek a falakra is. Százezer forintot továbbképzésre A barcsi Móricz Zsigmond művelődési központ százezer forintot nyert pályázaton a So­ros Alapítványtól. A pénzt még ebben a hónapban felhasznál­ják: ebből szervezik meg a mentálhigiénés továbbképzést. Kiállítás Csurgón a gimnáziumban Látványos gyorsasággal épült Csurgón száz évvel ezelőtt a Csokonai gimnázium új épülete. Az építési napló tanúsága szerint november 13-ra „a főépület a tel­jes falegyent elérte, a tetőszerke­zet... a két szárnyon már csere- pezve van.” Pedig 1896 augusz­tusában tették az első kapavá­gást. Az iskola tervét, építési do­kumentumait tárlaton mutatják be a református gimnáziumban. / Álláslehetőségek a Dráva mentén Az alábbi szakmákban keresnek munkaerőt a barcsi s a környék­beli munkáltatók: hentes, faipari munkás, vagyonőr, felszolgáló, eladó, ügynök-üzletkötő, illet­ve művezető. A jelentkező mun­kanélkülieket a délsomogyi mun­kaügyi kirendeltségen várják. Újabb tanfolyamok varrómunkásoknak Több ruhaipari vállalkozás is van Csurgó környékén, mégis szükség van újabb munkásokra. Ezért indít tanfolyamot a mun­kaügyi központ csurgói kiren­deltsége is a következő hetek­ben, s a 20 résztvevő textil- és varrómunkás bizonyítványt kap. A Napsugár ruházati szö­vetkezet egyik üzemében vesz­nek részt gyakorlati oktatáson. Javították a tetőt és a faluházat Többszázezer forintot megtaka­rít a városnak a barcsi 525. ipari szakmunkásképző intézet és di­ákjai; jó néhány nagyobb beru­házást végeztek el sikeresen. A napokban fejezték be a város- központban egy önkormányzati épületrész tetőszerkezetének át­vizsgálását és javítását, nemrég pedig a Széchényi köz óvodájá­nak homlokzatát állították helyre. Javítottak csatornát, jár­dát, és ajtót-ablakot is. Munká­juk nyomán szépül a somogytar- nócai faluház is. A szakmunkás- tanulóknak köszönhető, hogy a bezárt barcsi bölcsődéből re­kordsebességgel válhat városi könyvtár, s a tejüzemnél a rak­tárt, füstölőt is a diákok építették szakmai gyakorlatuk során. Az ezekből származó bevétel pedig segíti az iskola működését. N. I. Rendhagyó földrajzóra a Dráva múzeumban Fudzsijama és Hirosima. Kioto és a shógunok. Mindezekről az ember közép-európai gyereke éppenséggel hallhatott valamit. De az már keveseknek adatott meg, hogy megtudják: milyen élmény megállni a Fudzsijama lábánál, eljutni Hirosimába, megnézni a shógunok temet­kezőhelyét, vagy éppen utazni a háromszázhuszonnégy kilo­méteres óránkénti sebességgel száguldó vasúton. Rendhagyó földrajzórát tar­tottak általános iskolások szá­mára a barcsi Dráva múzeum­ban. Szentiványi Árpád kapos­vári fotóművész Japán mozaik című kiállítása kapcsán sok ér­dekességet mesélt el a keleti szigetországról azoknak a diá­koknak, akik eljöttek a tárlat­megnyitóra. Beszélt a gyere­keknek Tokió és Kioto nevei­ben rejlő játékos betűcseréről, Hirosima drámai és a Fudzsi­jama lenyűgöző szépségéről. S rögtönzött kiselőadását saját fotóival illusztrálta. Képei önmagukban is érde­kesek: dokumentumai azoknak a pillanatoknak, amikor meg­kezdődött az a fejlődés, amely mára a világ vezető gazdasági hatalmává tette Japánt. Elcsíp­hető bennük a régi és új, a tra­díciók és a modernizáció. S persze bemutatják a japán em­bert is: azokat, akik több mint 100 millióan élnek ezen a he- gyes-völgyes vidéken, és min­den talpalatnyi területet ki­használva igyekeznek előbbre jutni. N. L. Szentiványi Árpád rendhagyó földrajzórája a barcsi Dráva múzeumban fotó: pölöskei tiborné Tíz esküvő Babócsán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom