Somogyi Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-11 / 263. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1996. november 11., hétfő Fidel Castro 25 ér után Ciliiében A kubai államfő (középen) tőle szokatlanul ele­gáns öltözetben és igen jó hangulatban érkezett meg az spanyol-amerikai országok vasárnap kezdődött santiagói csúcsértekezletére. Castro 1971 óta nem járt Chilében fotó: feb/reuter A Közép-európai Kezdeményezés stabilizáló tényező Európában Visszaveszik «Jugoszláviát? Közös közlemény elfogadásával szombaton Grazban befejező­dött a Közép-európai Kezdeményezés (KeK) csúcstalálkozója. A tagországok egyetértettek abban, hogy a szervezetnek jelen­tős szerepetüell játszania az európai integrációban. A Közép-európai Kezdemé­nyezés Grazban 16. tagjaként felvette Moldovát. A szervezet megbízta az úgynevezett trojkát - Lengyelországot, Ausztriát és Bosznia-Hercegovinát hogy vegye fel a kapcsolatot a Jugo­szláv Szövetségi Köztársaság­gal. A KeK több tagja előzőleg javasolta a konferencián, hogy ideje lenne felvenni a JSZK-t a szervezetbe. (A KeK elődjét Ausztria, Olaszország, Ma­gyarország és a volt Jugoszlá­via hozta létre.) A közös közleményben a KeK-tagállamok ezenkívül szo­rosabb kapcsolatok kialakítását helyezték kilátásba az Európai Unióval, az EBESZ-szel és az ENSZ európai szervezeteivel. Horn Gyula miniszterelnök magyar újságíróknak nyilat­kozva Grazban úgy vélekedett: a KeK legfontosabb érdeme, hogy rendszeres párbeszédet tesz lehetővé tagjai között, s ez élősegíti a térség politikai stabi­litását. A kormányfő ugyanak­kor elmondta: „ma sem érti, hogy a tizenhat tagállam közül nyolc miért nem csatlakozott a KeK kisebbségvédelmi doku-> mentumához”. A miniszterelnök kiemelte: minden európai állam üdvö­zölte és stabilizáló tényezőként értékelte a magyar-szlovák és a magyar-román alapszerződést. Szerinte a román választási kampány alatt sokkal kevesebb magyarellenes jelenség volt ta­pasztalható, mint korábban, s a dokumentum segítette a romá­niai magyar szervezetek válasz­tási esélyeit. „A romániai vá­lasztások második fordulója után a magyar parlamentben napirendre kerülhet az alap- szerződés ratifikálása” - kö­zölte Horn Gyula. A kormányfő végül el­mondta, hogy a magyar és a szlovák fél az alapszerződés egyes fejezeteinek végrehajtása céljából november végéig nem­csak a közös főbizottságot, ha­nem az albizottságokat is létre­hozza. Hintegy ezerötszáz pappal, püspökkel és bíborossal közö­sen poptifikálta II. János Pál pápa aranymiséjét vasárnap a vatikáni Szent Péter-baziliká- ban abból az alkalomból, hogy fél évszázaddal ezelőtt, 1946. november 1-jén szentelték pappá. A VMSZ közleményt adott ki, amelyben arra kérte a helyi magyarságot, hogy a jugoszlá­viai helyhatósági és tartományi választások november 17-én sorra kerülő második forduló­jában is nagy számban vegye­nek részt, hogy érdekeiket ér­vényesíteni tudják. Javier Solana NATO-főtitkár szerdán Washingtonba látogat - jelezték Brüsszelben. Ez lesz az első felső szintű kontaktus a Clinton-adminsztráció és az at­lanti szövetség politikai szerve­zete között azután, hogy az el­nököt biztos többséggel újravá­lasztották. Szlovéniában parlamenti vá­lasztásokat tartottak. Janez Dmovsek miniszterelnök, aki­nek liberális demokrata pártja a mintegy másfél héttel ezelőtti közvélemény-kutatási adatok szerint 12 százalékkal a pártok élén áll, kijelentette: reményei szerint újabb négy évig kormá­nyon marad. Tizenhárom ember lelte halá­lát a tegnap délutáni moszkvai robbantásban. A kotljakovszko- jei temetőben működésbe lépett pokolgép 26 ember sebesülését okozta. A halálos áldozatok kö­zött van az afgán háborús rok­kantak szövetsége 1994 no­vemberében meggyilkolt veze­tőjének, Mihail Lihogyejnek az özvegye is. Letették az esküt a boszniai szerb hadvezetés új tagjai, köz­tük Pero Csolics vezérőrnagy, a leváltott Ratko Mladics utódja. Mladics tábornok egyelőre nem nyilatkozott arról, belenyug­szik-e Biljana Plavsics boszniai szerb elnök döntésébe, amely félreállította személyét. Tudományos konferenciát tartottak Milánóban a magyar felkelés 40. évfordulója alkal­mából. Az Ugo Spirito alapít­vány által szervezett tanácsko­záson magyar részről Vitányi Iván és Hegedűs B. András vett részt. A német rendőrség nagy erők bevonásával oszlatott fel a Rajna-Pfalz tartományban fekvő Neuburgban egy újfa­siszta gyűlést, amelyet a „kris­tályéjszakának” nevezett zsidó- ellenes náci pusztítás 58. évfor­dulóján kívántak tartani. Az összejövetelen a rendőrök 33 szélsőjobboldali személyt vet­tek őrizetbe. Háborús áldozatokat keresnek Oroszországban amatőr régészek Végtisztesség húszezer katonának 1941 augusztusában történt, hogy a szovjet légelhárítás lelőtt egy Moszkva elleni támadásra indult JU 88 A1 típusú német bombázót. A gépen tartózkodók holttesteit - több mint 55 év után - a közeljövőben fogják eltemetni. A repülő hatvan kilométerre Moszkvától fúródott a földbe. „Nem csupán a legénység, ha­nem egy kutya is volt a fedél­zetén” - mondja Szergej Cvet­kov. A 32 éves újságíró és amatőr régész fiatal barátaival együtt rendszeresen járja az orosz főváros környékét. Ásó, lapát mindig van ná­luk, mert eltökélték: méltó módon eltemetik a háborús ha­lottakat. Egyáltalán nem ve­szélytelen a vállalkozás: a le­lőtt, lezuhant repülőgépron­csokban máig benne lapulhat­nak a bombák. Előbb tűzsze­részekkel kell megvizsgáltatni a maradványokat, és csak az­után láthatnak érdemi munká­hoz. A minap fellelt, 88 A1 tí­pusú Junkers-gép fedélzeti azonosítószáma alapján már keresik a német háborús levél­tárban: kiknek a földi marad­ványai nyugszanak a roncsok között. Cvetkovék csoportja csak egy a volt Szovjetunió terüle­tén hasonló hivatással műkö­dők közül. A háborúban el­esettek földi maradványai után kutató 15 ezer ember országos szervezetbe tömörült. Tavaly mintegy húszezer, szovjet­orosz és külföldi elesett ka­tona nyomára bukkantak Oroszországban. A felleltek­nek minden esetben megadták a végső tisztességet. Arra tö­rekszenek, hogy kiderítsék az ismeretlenek kilétét. A kutatócsoportok szeret­nének némi anyagi támoga­táshoz is jutni, mert amit eddig tettek, azt a saját pénzükből fedezték. A Cvetkov-vezette csapat például tizennégy éve kutat az elesettek földi marad­ványai után. K. I. Mennek a segélyek Zaire-be A ruandai vezetés engedélyezte, hogy területéről a nemzetközi segélyszervezetek élelmiszerből és gyógyszerekből álló segélyszállítmányokat juttassanak el a Kelet-Zaire-ban élő, egymillió menekülthöz. A segélyszervezetek és a zaire-i lázadók között még folynak a tárgyalások fotó: feb/reuter Csőd leselkedik az Európai Unió kereskedőinek százezreire A vevő szent, a hibát a bolt fizeti A vásárlók álma teljesülne, ha az Európai Bizottság valóra váltaná fogyasztóvédelmet szolgáló tervét, amely már szán­dék formájában is a kiskereskedők rémálma. A brüsszeli előteijesztés sze­rint ingyenes cserére kötelez­nék a kereskedőket, ha az álta­luk forgalmazott elektromos és elektronikus készülékek, számítógépek, cipők, ruházati cikkek egy éven belül hasz­nálhatatlanná válnának gyár­tási vagy anyaghiba következ­tében. Szó van arról is, hogy ha két éven belül hasonló ok­ból javításra szorulna a ter­mék, azt a kereskedők kötele­sek megjavíttatni. Az ő gond- juk-bajuk, hogy a továbbiak­ban kinél érvényesítik anyagi követeléseiket. A lényeg: a vevő szent, nem károsodhat mások gondatlansága miatt. Az Independent című lon­doni napilap a brit kereske­delmi minisztérium belső használatra szánt jelentését idézve azt írja: bevezetése ese­tén költséglavinát idézne elő a terv. A vásárlói panaszok ugyanis - átszámítva - leg­alább kétszázmilliárd forint­nak megfelelő összegű rekla­mációra adnának lehetőséget. Ezt viszont nyomban áraikban is érvényesítenék a gyártók és a kereskedők, miáltal drágu­lási hullám söpörne végig Anglián, és az Unió minden országában. A Dixons hifi- és számító­gép-üzletlánc főnöke szerint a fogyasztóvédelmi törvényja­vaslat Damoklész kardjaként függ a villamos és elektroni­kus cikkeket forgalmazók feje felett. A brit kiskereskedők szövetsége szerint a 217 ezres tagságukból hatvanezret csődbe kergethetnek, mihelyt életbe lép a törvény. Nem lenne célszerűbb eleve a gyártókat kötelezni a kifo­gástalan minőségű termékek előállítására? Kulcsár László Még a vodkának sem kell búcsút mondania Jelcin gyógyulóban van A szívműtéten átesett Borisz Jelcin állapota kielégítő. Napi 2,5 órát sétálhat a Központi Klinika területén - közölték az orosz államfő orvosai. A Kreml-kórháznak is nevezett intézetet vezetője, Szergej Mi­ronov szerint az elkövetkező másfél-két hetet Jelcin kórház­ban tölti, majd november 20-22-e után a Moszkva mel­letti barvihai szanatóriumban folytatják kezelését. Áz orvos szerint az elnök operáció utáni utókezelése a tervek szerint zajlik, s a Jelcint műtő Renat Akcsurin állandóan figyelemmel kíséri az államfő állapotát. Michael DeBakey, a szívműtétet felügyelő amerikai orvosprofesszor, a The Sunday Times című brit lapnak nyilat­kozva elmondta: az orosz ál­lamfő már jórészt „csak társa­dalmi események alkalmával” iszik, mája, veséje, s egyéb szervei tökéletes rendben mű­ködnek. Az amerikai szakértő szerint elhanyagolható Jelcin újabb szívrohamának esélye. Úgy véli, nincs ok arra sem, hogy Jelcin megtagadja magá­tól kedvenc vodkáját. Kétezer márkáért cserél anyát a kisded Adják-veszik a babát Bár hivatalosan nem esik róla szó, Görögországban virágzik a gyerekkereskedelem. A szülészeti klinikákon gyak­ran előfordul, hogy a környező balkáni országból érkező terhes nő görög néven szüli meg gyermekét - miután ezért jól megfizetik. Az üzletfelek köl­csönösen tartják a titkot. Sok orvos nem is sejti, mi játszódik le a háttérben, illetve ha tudja, sem tesz semmit ellene. Egyszer-egyszer azonban ki­rívó esetek is napvilágra kerül­nek. Mint azé a görög ügyvédé, akit néhány hónappal ezelőtt a görög-albán határon vettek őri­zetbe. Kocsijának hátsó ülésén három újszülött csecsemőt ta­láltak, akiket be akart csem­pészni az országba. Bolgár új­ságok olyan asszonyokról szá­moltak be, akik terhességük utolsó heteiben Görögországba utaznak, ott megszülnek, majd igazolást kapnak, hogy a gye­rek halottan jött a világra. A va­lóságban a kicsit kétezer márka fejében hátrahagyják. Volt eset, amikor egy 16 éves, állapotos albán lányt küldtek szülei és fi­vérei Görögországba egy csa­ládhoz dolgozni. A lány meg­szült, a gyereket a görögök sa­játjukként anyakönyveztették, az anya pedig „dadaként” járt szoptatni. Gyerektelen görög házaspá­rok azzal magyarázzák a sajá­tos ügyleteket, hogy egyre ne­hezebb a balkáni országokból kicsinyeket örökbe fogadni. Bojkottálják a televíziót a nagy sztárok Lesifotósok alkonya A „Vészhelyzet” kedvelt Ross dokija, George Clooney visz- szautasította a Paramount té­véstúdió egyik igen népszerű beszélgetőműsorába szóló meghívást. Clooney azért mondott nemet a talk-show invitálására, mert a stúdió egy másik - ugyancsak rendkívül népszerű - program­jában rendszeresen sugároz ille­téktelen videofelvételeket, af­féle kandi kamera jellegű ösz- szeállításokat, amelyekben a szórakoztató világ hírességei­nek ellesett pillanataiban gyö­nyörködhet a néző. A sztárok megfogalmazásá­ban a stúdió ezzel megsérti a magánélethez való jogot. A Pa­ramount elleni bojkotthoz azonmód csatlakozott Ma­donna, Whoopi Goldberg és Steven Spielberg. A paparazzi (magyarul lesi­fotós) probléma nagy viharokat kavart az utóbbi időben Ameri­kában. A filmgyártó Warner Bros például három embert pe­relt be, mert titokban videót ké­szítettek a Batman-sorozat új részének forgatásán. A lesifotósok és -videósok rendesen elszemtelenedtek, provokálják a sztárokat a „zaf­tos” anyagok reményében, amelyeket aztán drága pénzen megvesznek tőlük - például a Paramount Stúdió. A „megtámadottak” helyzete sem egyszerű: Alec Baldwinnak tettlegesség miatt bíróság elé kell állnia, mert feleségét, Kim Basingert és kisbabáját kissé keményebben próbálta megvé­deni egy erőszakoskodó opera­tőr kamerájától. Ezért is álltak ki a sztárok egy emberként Clooney mellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom