Somogyi Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-09 / 236. szám

1996. október 9., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Hamarosan megkezdik az igényfelmérést Gázt remél Kadarkút A kadarkúti képviselők elé­gedetten nyugtázták: jól ala­kult az önkormányzat első félévi pénzügyi egyensúlya. A mérleg 42,7 százalékos bevé­telt és 35 százalékos kiadást mutat. A beruházásokat a második félévre időzítették, ezért néhány hónap múlva már más lesz a kép. A legutóbbi önkormányzati ülésen megtárgyalták az egyhá­zak és a hitoktatás helyzetét. A testület és a lelkészek megálla­pították: jól együtt tudnak mű­ködni az iskolával és megfelelő körülmények között oktatják a hittant. Nemcsak a képviselők, ha­nem a lakók is régóta latolgat­ják: érdemes lenne bevezetni a gázt a faluba, hiszen ezáltal komfortosabbak lennének a porták. Werkmcm József pol­gármester számos tárgyaláson túl van már, és az önkormány­zat erre a célra egy 11 millió fo­rintos pályázatot is nyert a me­gyei területfejlesztési tanácstól. A kadarkútiaknak a gáz kap­csán hamarosan közmeghallga­tást tartanak, majd megkezdő­dik az igények felmérése. A mostani tervek szerint igencsak ki kell nyitni a családi erszényt: 110 ezer forintot kellene fizetni a gázért. (Lőrincz) A hónap végére megszűnik a faluszövetkezet Borús visszaszámlálás Ladon Meg vannak számlálva a napjai a ladi faluszövetkezetnek: a tervek szerint a hónap végére felszámolják. Kiosztják tagja­iknak a tulajdonrészüket és megszűnik a szövetkezet. — Évek óta nehéz helyzetben vagyunk, sokáig kérdéses volt, hogy talpon tudunk-e maradni — mondta Bese Sándor, a szövetkezet elnöke. — Ma már bizonyos, hogy nem. Az ingatlaneladások végén tar­tunk: kénytelenek voltunk ér­tékesíteni az állattenyésztő-te­lepünket, a volt gépműhelyt és hozzá mintegy százötven hek­tárnyi földterületet. Ezeket az ingatlanokat egy szuloki szék­helyű társaság vette meg. A pénz egy része már letétben van, néhány héten belül a ki­alkudott 2,5-3 millió forintból visszalevő összeg is megérke­zik a számlánkra. Bese Sándor elmondta: az adósságaikat — mely a kama­tokkal együtt az évek során már a négymillió forintot is megközelítette — sikerült visszafizetni a géppark értéke­sítéséből és egyéb forrásokból, így tartozásuk nincs, de a gépműhelyért és az állatte­nyésztő-telepért kapott pénz nem lenne elég az újrakezdés­hez. Ezért döntöttek úgy, hogy tagjaik részét kiosztják. — Valamikor csaknem száz tagunk volt. Ez mára a felére csökkent. Jelenleg —- elvileg legalábbis — 400 hektár szántó és 150-160 hektár erdő van a szövetkezet használatá­ban, az utóbbi időben azonban már mindenki maga művelte a földterületét. Lesznek olyanok is, akik bérbe adja majd a föld­jüket. A erdő hasznosítására erdőbirtokossági társaságot hoznak létre. (Jakab) Csinos társa segíti a mérői gazdát Eltetőereje a munka — Szükség van a mellékesre, de nagyon. Ezért dolgozok még ilyen öreg fejjel. Persze nem panaszkodom, a társam­mal jól kijövök — mutat moso­lyogva Csinosra, a jól megter­mett kancára Horváth József. A kaposmérői gazda nyolc éve nyugdíjas. A szíve és a vérnyo­mása rakoncátlankodott, ezért hagyta ott a vasutat. Harminchét év munka után sem pihen. Talá- kozásunkkor Kaposújlakról szállította haza a lucernát. — Ha a lottófőnyereményt megütném, talán elutaznék egy­két egzotikus országba, pár hétig pihennék. Ez a veszély azonban nem fenyeget, elkerül a szerencse. Ha gazdag lennék, akkor sem bírnám ki munka nélkül: az unalom megölne — tette hozzá, majd így folytatta: szeretek dolgozni, mindig tar­tottunk állatot. Két anyadisz- nónk*van, és több hízót is neve­lünk. A kertben van néhány ba­romfi, és nyulat tartunk. A lo­vakat gyerekkorom óta szere­tem, és ezért nem válók meg et­től a csodás állattól — bök te­kintetével Csinos felé. Megtudom: nincs irigylésre méltó helyzetben. A gazdabolt­ban minden kapható, de az ára­kat nem a nyugdíjasok zsebé­hez szabják. A csillagos égbe szökött a táp ára, a nyugdíjból nehezen tudja kifizetni. Fel­emelhetik még az árát néhány­szor; akkor sem válik meg jó­szágaitól. — A feleségemmel együtt 22 ezer forintból élünk. Nem sok, de nekünk elég. A gazdaságban megtermelünk mindent, amire szükségünk van. Ezzel is sokat spórolunk, hiszen a gyógy­szerre irgalmatlanul sokat köl­tünk. Reggelente én például 18 darab bogyót nyelek le — mondta nevetve —, erre a „lu­xusra” viszont nem sajnálom a pénzt. Egészséges akarok ma­radni. H. M. Gyerekkora óta szereti a lovakat fotó: király J. Béla A plébános nem lett disc jockey, de szereti a könnyűzenét Keresztény diszkó Kaposfőn A plébános ifjúsági klub­nak tartja, a falu- és a kör­nyékbeliek azonban keresz­tény diszkóként emlegetik az összejöveteleket. Somos László kaposfői plébános egy éve kezdte el toborozni a katolikus és a református fiatalokat. — Egy öttagú vezetőség és a klubtagok döntenek arról, hogy kit fogadnak be közös­ségükbe — mondta Somos László, aki nemcsak a kapós- főiek, hanem a kiskorpádiak, kisasszondiak, bárdudvarno- kiak, kaposmérőiek és a lipót- fai hívek lelkigondozását is végzi. — Mivel falun elég ke­vés lehetőség van a kulturált szórakozásra, arra gondoltam: a klub programjaival sikerül „megfogni” a fiatalokat. Ha­vonta egyszer találkozunk a kultúrházban. Ilyenkor meg­hallgatunk egy ismeretter­jesztő előadást, aztán éjfélig diszkózunk. Üdítőital van csak, becsületkasszával. Bár én is szeretem a könnyűzenét, a disc jockey mégsem én va­gyok. Egy fiatal pedagógus Polotár Zoltán „keveri” a ze­nét. Éjfél után pedig — úgy, mint régen — a fiúk hazakísé­rik a lányokat. Öt kilométer hosszú a falu, nem árt vi­gyázni rájuk... Somos László a kaposvári mezőgazdasági főiskolán szerzett diplomát, s csak tíz évvel később harmincnégy évesen jelentkezett kispapnak. Amikor végzett, a kaposvári Jézus Szíve templom káplánja lett, majd Nagykanizsára, s onnan Kaposfőre került. Tanít a katolikus gimnáziumban, a kántorképzőn és az Agrártu­Somos László hat falu papja dományi Egyetem kaposvári Állattenyésztési Karának egyetemi lelkésze. A kérdésre, hogy elégedett-e a plébániák­hoz és a filiákhoz tartozó hí­vők számával, elmondta: igen, jóllehet minden falu más. Ka- posszentbenedekről elvándo­roltak a fiatalok, Mérőben pe­dig nem a természetes szapo­rulat, hanem a betelepülők mi­att "növekszik a létszám. Mindegyik települést jól kell ismernie ahhoz, hogy lelki­pásztori munkáját eredménye­sen tudja végezni. S hogy milyen a jó pap? A plébános szerint az, aki min­dent Isten dicsőségére tesz és a hívek javára. —- A fiatalok keresnek va­FOTÓ: TÖRÖK ANETT lamit. Sokszor nem is tudják, hogy mit, de valamilyen érté­ket — mondta. — Érződik, hogy nem elégszenek meg a reklámokkal teletűzdelt világ­gal. Itt, Kaposfőn minden szombaton összegyűlik egy if­júsági imacsoport. Taizei imá­kat mondunk, és valamilyen vallásos témában előadás hangzik el. Ezt megbeszéljük, majd az éppen aktuális dol­gokról diskurálunk: szerelem­ről, munkáról, euthanáziáról. Úgy vélem: ha a fiatalok elfo­gadnak valakit, akkor vele na­gyon nyíltak. Nekem sikerült közel kerülnöm hozzájuk. Az a legfontosabb, hogy érezzék: szeretik őket. Lőrincz Sándor Nagyberkiben búzát vetnek Az ősziek vetésével folytatják a mezőgazdasági munkálatokat a nagyberki Kapos-Völgye szö­vetkezetben. A napokban vé­geztek az őszi árpával, amit 40 hektáron vetettek el. Tegnap a búzát kezdték el, és a 450 hek­tárral várhatóan még a hónap végéig végeznek. Később még 100 hektárnyi hibrid rozst is el­vetnek. A munkálatokat nagy­teljesítményű gépek segítik: a szövetkezet ezekben a napok­ban három talajelőkészítőt, va­lamint egy vetőgépet használ. Bekötötték a gázt a csökölyi patikába Már gázzal fűtenek a csökölyi gyógyszertárban. Az önkor­mányzatnak százhatvanezer fo­rintjába került a beruházás, amelyet önerőből finanszíro­zott. Urnafalat készítenek a gigei temetőben A gigeiek kezdeményezték: építsenek umafalat a temető­ben, mivel egyre több a ham- vasztás a faluban. Az önkor­mányzat a ravatalozó mellé építteti az urnafalat, amely — egyelőre — hat urna elhelyezé­sére alkalmas. Taszári csatornázás saját forrásból Hárommillió-négyszázezer fo­rintos költséggel elkészült a ta­szári Kinizsi utca csatornázása. A pénzt saját forrásból gazdál- kodta ki az önkormányzat. A te­lepülés megrongálódott házai­ról videofelvételeket készít két amerikai katona, s annak alap­ján döntik el, jogos-e a kár­igény. Több család nem győzte kivárni a támogatást, és saját költségén tetette rendbe házát. Magasabb térítési díjak Kapospulában A kapospulai képviselőtestület ülésén döntött az óvodai térítési díjak emeléséről is. Az egy- és kétgyermekes családoknak az 54 forint helyett ezután 90 fo­rintot kell fizetni az ellátásért. Kistelepülések takaréklángon - Egyre több helyen elapadnak a szociális források - Kiegyenlítetlen gáz- és villanyszámlák Hetesen és Somogyszilban is félnek a téltől Megdöbbentő látvány fogadta egy januári családlátogatáson Prucsi Árpádné hetesi tanítónőt. Betonalapú vályogházban, mindössze 15 Celsius fokban, elképzelhetetlen nyomorban fagyoskodott egyik elsősének családja. A gyeses kismama alig két kosárnyi fával, csak egy helyiséget tudott fűteni. A tanítónő szörnyülködve látta: a kisebbik, alig egy éves gyer­mek arcán megjelentek az árulkodó hidegfoltok. Prucsiné szerint nem egyedi eset­ről van szó. Csak az ő osztályá­ban legalább három olyan család gyermeke jár, akik hasonló sze­génységben, kilátástalan körül­mények között váiják az energia­áremeléssel „megfejelt” telet. Adóm László, hetesi polgár- mester szerint már annak is döb­benetes következménye lett volna, ha az elmúlt tél két héttel tovább tart. A családok nem győzték fizetni a közműdíjakat; az intézmények megnövekedett energiaigénye pedig a költségve­tést sújtotta. A hajdan székhely­községként működő településen hatmillió forintos hiánnyal fogad­ták el a költségvetést, ugyanak­kor az önhibájukon kívül hátrá­nyos helyzetű települések pályá­zatán beadott kérelmük alapján négymillió forint működési több­letet állapítottak meg. Hetes tehát nem remélhet központi segítsé­get. Annak ellenére sem, hogy a gyerekek után járó 66 ezer forint központi támogatást 110 ezerre kell kiegészíteniük, s ez is csak szűkén fedezi a működési költsé­get. A 150 iskolás, 80 óvodás foglalkoztatását végző intézmé­nyek, valamint az orvosi rende­lők energiaigénye óriási. Ezt sem vették figyelembe az önhiki-s pá­lyázaton. Helyi bevételre nem számíthatnak. A mintegy ezer la­kosú településen 80 százalékban kényszervállalkozók tengetik éle­tüket. Iparűzési adót azért nem szedhetnek tőlük, mert nem volna, ami ösztönözne a mun­kára. Ha tönkremennek, munka- nélküliként az önkormányzat ter­heit növelik. Marad a helyi adó, amely a normatív támogatással együtt — 20-30 százalékos inf­láció mellett— mindössze 13-14 százalékos bevételt biztosít. — Helytelenítem és igazságta­lannak ítélem az egyre terebélye­sedő önhiki-rendszert — mondta a polgármester. — Nem ösztönöz a takarékoskodásra és nem biz­tos, hogy a legrászorultabbak kapják. A megoldás az lenne; ha egységesen emelnék a normatív támogatást. Hetesen jelenleg is mintegy 40 családnak van kiegyenlítetlen vil­lanyszámlája, s egynek a negy­venezer forintot is meghaladja a tartozása. Gázdíj- befizetéssel 30, vízdíjjal 50 család maradt el. Némelyiknél 20 ezer forint fölötti a hátralék. — Megállt a kanál a kezem­ben, amikor a tervezett ener­giaár-emelés mértékét bejelentet­ték. El sem tudom képzelni, ho­gyan működtetjük az intézmé­nyeket. A magasabb ár a többi szolgáltatásba is „begyűrűzik”, komoly közgazdasági számításo­kat kell végeznünk, hogy kiszá­moljuk a költségeket. A szociális bizottság már a nem lévő pénzt is elosztotta; automatikusan senki­nek sem adunk segélyt, minden esetet egyedileg bírálunk el. Ter­vezzük, hogy kültagokat is bevo­nunk a munkába. Áz iskola pél­dául kap egy bizonyos összeget, hogy a legrászorultabbakhoz jus­son el a segítség. Ruhagyűjtési- akciókat szervezünk, szociális boltot működtetünk. Sajnos, így is lesznek olyanok, akik — bár rászorulnának — minden igye­kezetünk ellenére kiesnek a tá­mogatásból. Somogyszilban is „takarék­lángra” állítják az energiafo­gyasztást. Ahol lehet — iskola, önkormányzat —, fával és szén­nel fűtenek. Az önkormányzat tu­lajdonában lévő erdőből pótolják a tűzrevalót. Lengyel Antal, jegyző szerint 42 ezer forintos tartozás miatt eddig csak egy csa­ládnál kapcsolták ki a villanyt. Olyan megemelt központi támo­gatásban reménykednek, amely­nél ők döntik el a kompenzáció módját. Addig egyedileg bírálják el a segélyre való jogosultságot és csak azoknál támogatják a számla kiegyenlítését, ahol a csa­lád önhibáján kívül került nehéz helyzetbe. Várnai Ágnes

Next

/
Oldalképek
Tartalom