Somogyi Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-07 / 234. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP 1996. október 7., hétfő h J ALLAMI PRIVÁT! ZÁCIÓS ÉS VAGYONKEZELŐ RT. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS I. A pályázat célja Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Törvény) alapján, a jelen pályázati felhívásban megjelölt feltételekkel az állami tulajdonban lévő társasági részesedés értékesítése. 1. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (a továbbiakban: Kiíró vagy ÁPV Rt.) nyilvános egyfordulós pályázatot hirdet az 1989. évi XIII. törvény alapján létrejött Balaton Füszért Rt., 7400 Kaposvár, Füredi út 1., cégjegyzékszáma 14-10-300005 (a továbbiakban: Társaság) állami tulajdonban levő, 665 010 E Ft névértékű 50%+1 részvény tulajdonhányadot megtestesítő, névre szóló, azonos tagsági jogokat biztosító részvényeinek megvásárlására. A Társaság jegyzett tőkéje: A Társaság tőketartaléka: A Társaság eredménytartaléka: A Társaság saját tőkéje: Adózás előtti eredmény: Mérleg szerinti eredmény: (1996. június 30.) 1 330 000 E Ft 317 837 E Ft 234 493 E Ft 1 749 677 E Ft -132 653 E Ft -132 653 E Ft A részvények tulajdonosok közötti megoszlása: APV Rt. 740 270 E Ft 55,66% Önkormányzatok 123 150 E Ft 9,26% Kisbefektetők, szervezetek 266 600 E Ft 20,04% Dolgozók 131 520 E Ft 9,89% A Társaság tulajdona 68 460 E Ft 5,15% A részvények 1993-ban bevezetésre kerültek a Budapesti Értéktőzsdén a forgalmazott! kategóriába. Az ÁPV Rt. a privatizáció után birtokában maradó 75 260 E Ft értékű részvénycsomagból az önkormányzatok - törvényes - igényeit elégíti ki. 2. Pályázni kizárólag a teljes meghirdetett részvénycsomagra lehet. 3. A pályázatokat a megjelölt címre zárt, cégjelzés nélküli borítékban, 5 példányban, magyar nyelven kell benyújtani. Külföldi pályázó magyar nyelvű példány mellett angol vagy német nyelven is benyújthatja ajánlatát, azonban ez esetben is a magyar nyelvű példány az irányadó. Az ajánlatokat a nyitva álló határidőben közjegyző jelenlétében személyesen vagy meghatalmazott útján kell leadni. A meghatalmazott köteles közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni képviseleti jogosultságát, illetve annak mértékét. A meghatalmazás meglétét a közjegyző ellenőrzi. A borítékon fel kell tüntetni az alábbi szöveget: "PÁLYÁZAT BALATON FÜSZÉRT RT." 4. Az ajánlattevő köteles az eredeti példányt megjelölni "EREDETI" felírással. Ha a pályázó ezt elmulasztja. Kiíró választ egyet a beérkezett példányok közül, ami a továbbiakban az eredeti példány funkcióját tölti be. Ha példányok között eltérés adódik, az így megjelölt ajánlatban foglaltak az irányadók. 5. A pályázat benyújtásának határideje: 1996. december 4. napján 12-14 óráig. A pályázat beadásának helye: Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. hivatalos helyiségében Budapest, 1133 Újpesti rakpart 31-33. (Pozsonyi út 56.) Vili. emelet 808. szoba 6. A pályázónak a vételár minimum 90%-át készpénzben kell megfizetnie, a vételár további része kárpótlási jeggyel vagy készpénzzel tejesíthető. A kiíró halasztott vagy részletfizetést nem fogad el. 7. Külföldi csak az MNB által konvertibilisnek elfogadott devizában tehet ajánlatot, amelyet a Kiíró a benyújtási határidőben érvényes, hivatalosan közzétett MNB deviza középárfolyamon vesz figyelembe. Külföldi magánszemély, vagy Magyarországon bejegyzett többségi, külföldi tulajdonban lévő gazdasági társaság kizárólag saját jogon szerzett kárpótlási jegyet használhat fel a társasági részesedés megvásárlása során. A kárpótlási jegyet 174,2%-on veszi figyelembe a Kiíró. Az értékesítés további feltételeit és követelményrendszerét a részletes pályázati kiírás tartalmazza. 8. A részvétel feltétele az ajánlat benyújtásának határidejétől számított minimum 120 (százhúsz) napi időtartamra vállalt ajánlati kötöttség. 9. Az ajánlattevőnek vételi szándéka bizonyítására 10 000 E Ft-ot (Tízmillió forintot) a pályázat benyújtásának határidejéig be kell fizetnie, illetve átutalnia az ÁPV Rt. által az MKB-nál bánatpénz fogadására nyitott és a részletes pályázati kiírásban megjelölt számlára: A Kiíró ezzel az összeggel a bánatpénz szabályai alapján rendelkezik. 10. Az értékelést követően a végső döntést a Kiíró hozza meg. A Kiíró fenntartja a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa. 11. A jelen pályázati felhívás elválaszthatatlan részét képezi a Társaságról készített és az ajánlat szempontjából lényeges főbb gazdasági adatokat tartalmazó Részletes Tájékoztató (Információs Memorandum). 12. A pályázatok benyújtásának elengedhetetlen feltétele a részletes pályázati kiírást is tartalmazó pályázati anyag 20 000 Ft+áfáért történő megvásárlása titkossági nyilatkozat aláírása ellenében. 13. Az ajánlati anyagot a pályázónak (Konzorciumnál valamely tagnak) személyesen vagy meghatalmazottja útján közvetlenül a Kiírótól kell megvásárolnia, amelynek tényét a Kiíró bizonylat kiállításával igazolja. A meghatalmazott köteles közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni képviseleti jogosultságát, illetve annak mértékét. A meghatalmazás meglétét az Ügyfélszolgálat ellenőrzi. 14. A pályázat meghirdetésétől kezdve a pályázatról, valamint a társaság főbb adatairól és jellemzőiről információk beszerezhetők: Balaton Füszért Rt. részéről: Széles József vezérigazgató, vagy Kiss Tibor gazdasági igazgató 7400 Kaposvár, Füredi út 1. Tel.: 06-82/412-363, és 06-82/420-562 A Fax: 06-82/411-470 ÁPV Rt részéről: , /\ ■ ^ Tóth Attila Kereskedelmi és Szolgáltatóipari Ügyvezető Igazgatóság 1133 Budapest. Pozsonyi út 56. Tel.:267-0054, vagy 269-8600/1401 mellék PP|F® Fax: 267-0081 (31251) Gondolatok a nonprofit törvény koncepciójához A közszolgáltató magánszektor A Somogyi Hírlapban az elmúlt napokban megjelent néhány civil szervezet véleménye a nonprofit törvény koncepciójáról. Jó lenne, ha ebben a kérdésben minél több érintett szervezet fejtené ki álláspontját, hiszen ha valamihez, ehhez igazán fontos a társadalmi szervezetek véleményének megismerése. Az MSZP parlamenti frakciója eddig is arra törekedett, hogy a hasznosítható javaslatok beépüljenek a koncepcióba, s magam is azzal az igénnyel fogalmazom meg gondolataimat, hogy szívesen fogadom a reagálásokat. Hazánkban évszázados hagyományai vannak a polgári jellegű önszerveződéseknek. Mindennapi életünkben oly mélyen gyökereznek, hogy a pártállam évtizedei alatt is léteztek, működtek. A 80-as években megalakult városvédő, környezetvédő, kulturális egyesületek és más civil szervezetek léte is bizonyítja ezt. A rendszerváltás óta a magyar parlament számos alapvető fontosságú törvényt alkotott meg, melyek hozzájárultak a demokratikus jogállamé s egy majdani szociális piacgazdaság létrehozásához. E törvények sorából mindmáig hiányzik a civil szféra támogatását részletesen szabályozó nonprofit törvény. Pedig az alapítványok, egyesületek, köztestületek és közhasznú társaságok egyre nagyobb szerepet játszanak az állampolgárok mindennapi életében és a különféle szolgáltatások biztosításában. Fontosnak tartjuk, hogy a törvényjavaslat megszövegezése a civil szervezetekkel egyeztetve szülessen meg. A magyarországi nonprofit szektor 1989 óta a nemzetgazdaságnak az a szelete, amely az általános stagnálás és hanyatlás közepette viharos gyorsasággal fejlődött. A rendszerváltást követő négy év alatt szervezeteinek számát és bevételeit egyaránt megötszörözte, széles körben ismert, bár erősen vitatott jelentőségű gazdasági szerelővé vált. Mindenesetre az megállapítható, hogy a nonprofit szervezetek nagyon sokfélék és különböző funkciók betöltésére vállalkoznak. A sok kisebb-nagyobb egyesület és klub megjelenésében sokan láttuk a civil társadalom erősödésének jeleit. Reméltük, hogy az adományosztó alapítványok működésükkel hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek enyhítéséhez. Voltak akik a leépülő állami szociálpolitika szerepkörének részbeni átvállalását várták a nonprofit szervezetektől. Mások a civil kezdeményezéseket mint az emberi segítőkészség megnyilvánulását üdvözölték. A nonprofit szervezetek sokféleségéből adódóan mindenből találunk elegendő példát és ellenpéldát. A 41 ezer szervezet működésében persze találunk annyi gazdasági és politikai visszaélést, valamint szakszerűtlenséget, amellyel az előítéletek alátámaszthatók. Miközben a pozitív dolgok csendben történnek, így azok kevésbé kerülnek a figyelem középpontjába. A kialakult helyzet tisztázását szolgálhatja a nyáron kidolgozott és vitára bocsájtott koncepció. A szabályozási elvek készítői abból indultak ki, hogy a magyarországi nonprofit szféra elérte azt a szintet, hogy a köz- szolgáltató állami és a profitérdekelt piaci szektor mellett már mint a gazdaság harmadik, úgynevezett közszolgáltató magán- szektoráról beszéljünk. A szektorhoz tartozó szervezeteknek 1993-ban 1,5 millió tagjuk volt, bevételük akkor meghaladta a 120 milliárd forintot. A koncepció megvitatásában és a társadalmi vita lebonyolításában az MSZP és annak frakciója aktívan részt vett. A képviselőcsoportunk e témáról nyilvános vitát szervezett az ismert civil szervezetek részvételével szeptember elején, valamint a képviselőink részt vettek a megyei és regionális vitákon. Álláspontunk alapos szakmai alátámasztása érdekében kikértük a nonprofit szektor elismert szakértőinek véleményét is. Ezek a megbeszélések, tanácskozások és a beérkezett szakmai vélemények rámutattak a koncepció hibáira és hiányosságaira. A törvényi koncepció sajnálatos módon nem teremt érdemi kapcsolatot a most zajló államháztartási reformmal, pedig a nonprofit törvény az államháztartási reform egyik alaptörvénye lehetne. Nemzetközi tapasztalatok alapján várható, hogy a nonprofit szektor egyre több közszolgálati feladatot - és ezzel együtt közpénzt - vesz át az államtól, ami kiszámítható működési és gazdálkodási körülményeket feltételez. Éppen a szűkös források igazságosabb elosztása miatt támogatásokat, kedvezményeket a jövőben nem a szerveztet típusokhoz, hanem a tevékenységhez kellene kötni. Ehhez a különféle tevékenységeket úgynevezett közhasznossági kategóriába kellene sorolni. A szabályozási elvekben szereplő ötfokozatú skála a nonprofit szervezetek által nyújtott szolgáltatások elérhetőségére épít, amely a szervezetek véleménye szerint a gyakorlatban nehezen alkalmazható és sokszor értelmezhetetlen. A koncepció következő kritikus pontját a Nonprofit Felügyelet létrehozásának terve jelenti. Ez az államigazgatási szerv végezné el a közhasznúsági besorolást a felügyeltből és ellenőrzésből adódó feladatokat. A társadalmi szervezetek költségvetési támogatásának felosztását pedig a Nonprofit Működést Támogató Közalapítványra bízná. Az eddigi megbeszélések alapján a felügyelet helyett fölmerült a Közhasznú Szervezetek Kamarájának létrehozása, amely a Kormánytól függetlenül működne. Áz MSZP és a civil szervezetek számára e szektor állami felügyelet alá helyezése teljesen elfogadhatatlan lépés lenne. Az eddigi vélemények alapján ki lehet dolgozni egy olyan koncepciót, amely minden, a témában érintett fél számára elfogadható és a normaszöveg alapját képezheti. Hiszen ez a törvény lesz hivatott biztosítani a nonprofit szervezetek biztonságos gazdálkodását és tevékenységük átláthatóságát, ami végső soron az állampolgárok jogos érdekeit szolgálja. Az MSZP frakció a napokban egyezteti álláspontját Magyar Bálint miniszterrel, valamint az SZDSZ képviselőcsoportjával, s megpróbáljuk a szakmai álláspontok és a civil szervezetek véleményével alátámasztva meggyőzni őket a szükséges változtatások befogadásáról. Dr. Lamperth Mónika országgyűlési képviselő A KVGY Kft az Európai Unió mellett közel-keletre is szállít A KVGY Kft Izraelbe szállít nagyfeszültségű biztosítóbetétet. Az első 2500 darabos tételt már elküldték, a következőt október végén indítják útnak. A megbízást egy nemzetközi pályázaton nyerték, az üzlet értéke mintegy 20 millió forint. A gyártás során különleges anyagokat is felhasználnak, az ottani klimatikus körülmények miatt ez elengedhetetlen. A kaposvári cég újabb izraeli megrendelésre számít, a tárgyalásokat tovább folytatják. Varga József, a Kaposvári Villamossági Gyár Kft ügyvezető igazgatója elmondta: az új közel-keleti export mellett továbbra is szállítanak az Európai Unióba. A legtöbb árut osztrák és német kereskedők rendelik, az idén mintegy nyolcszázmillió forint értékű terméket értékesítenek külföldön. Tervezik, hogy saját fejlesztésű berendezéseikkel az olasz, a portugál és a francia piacon is megjelennek. A terjeszkedés elősegíti a kft további fejlődését. A közelmúltban a szlovák áram- szolgáltatók képviselőivel tárgyaltak, várhatóan a szomszéIzraelbe szállítják a biztositobetetet fotó: kovács tibor dós országba is szállítanak. A külföldi megrendelések mellett kiemelten foglalkoznak a hazai eladásokkal. A további együttműködés érdekében a gyár október végén szakmai vevőtalálkozóra hívja partnereit. Az egyik legnagyobb, 800 dolgozót foglalkoztató kaposvári cég az idén 1,9 milliárd forint bevételt tervezett. (Harsányi) Kaposvári betét Izraelbe
