Somogyi Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-05 / 233. szám

1996. október 5., szombat SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 SOMOGYI HÍRLAP Balassa Tamás jegyzete Károkozó Feltűnően nagy csönd honol az IFOR-károk elbírálása körül. Pedig a beérkezett csaknem félezer kártérítési igény java már megjárta a hivatalos utat, közigazgatási hivataltól az amerikai katonai szakértőkön át egészen a honvédelmi tárcáig. Mindez, persze, nem történt ukk-mukk-fukk, beletelt vagy fél év, mire a kárigényes dokumentumok rubrikái maradéktalanul kitöltött ál­lapotba kerültek, hogy aztán a katonai szakértés a bennük fog­laltakat összevesse a tévedhetetlen valósággal. Egyes esetekben nem volt nehéz soruk, hiszen amerre világéletükben nem jártak, gondolták ők, arrafelé azért mégsem kártérítenek, ha nem mu­száj, elvégre ők sem krőzusok. Amerre pedig rendre reng a föld az átvonuló konvojoktól, ott is nagyítóval vizslatták a repedé­seket; ki tudja, lehet, hogy hallottak egy s mást a nagy magyar találékonyságról. Végül, miután szemrevételezték fél Somo- gyot, újabb szigorú tekintet alá vetették mind az összes dossziét egy németországi tapasztalatokon edzett műszaki tiszttel. Hírlik, a vélt károk csekély hányadát ismerték el valósnak. Ennyire szőrösszívű lenne az amerikai békemisszió, jön- megy napestig, falakat repeszt, utakat rogyaszt, de kártéríteni nem akar? — kérdezhetik, akik valóban a katonai erők mozgása szenvedtek károkat. Másról van szó, azt gondolom. Gondoljunk csak bele: nincs egy éve, hogy a törékeny boszniai béke — NATO-reményeinket sem rontva — idevezérelte a katonákat kamionostul, s a súlyos járművek, tény: károkat is okoztak. Ám ha most, az első nagy kártalanításkor lapáttal szórják ki a pénzt az ablakon, akkor mi lesz később? Teszem azt, jövő ilyenkor. Somogy önkormányzatai keresik a kiutat Visszaüthet az élelmesség — A megye önkormányzatai­nak 40 százaléka küszködik súlyos gazdasági nehézségek­kel, csődközeli helyzetben mintegy tíz település van. Kö­zülük 3-4 jövőre már nem tudja elkerülni a csődöt, ami­nél még nagyobb gondnak ér­zem a 40 százalékot: ezeknek az önkormányzatoknak a fo­kozatos legyengülése később komoly problémákat okozhat. — Ezt dr. Németh Jenő mondta lapunk kérdésére. A Somogy Megyei Köz- igazgatási Hivatal vezetője az önkormányzatok működésé­nek törvényességéről szólva kiemelte: a települések egyre kétségbeesettebben küzdenek a megmaradásért, minden el­képzelhető módon keresik a plusz bevételeket, s közben nemigen nézik, hogy az út, amelyen járnak, törvényes-e. A muszáj olykor arra is ráviszi őket, hogy a határozathozatalt ellenszolgáltatáshoz kössék. — A kisebbik baj, ha a hi­bákra mi rámutatunk, és törvé­nyességi észrevételt teszünk. Az igazi gond ott van, hogy a járatlan utakon, kellő körülte­kintés nélkül hozott döntések keményen visszaüthetnek — mondta a hivatalvezető. Az önkormányzatok több­sége eljutott arra a pontra, ahonnan lépni kell, különben elkerülhetetlenné válik a mű­ködésképtelenség. Több he­lyütt nekiláttak az intézmény­működtetés ésszerűsítéséhez, és sok településen elkezdődött a vagyonfelélés is. Nagy hiányosságok vannak a rendeletalkotás körül: szak­mailag nem megfelelő az ön- kormányzati rendeletek egy része. Vagyonrendeletét pél­dául a településeknek csaknem a fele egyáltalán nem vagy kellő körültekintés nélkül al­kotta meg. Ez egy-egy elide­genítési ügyben nehezen tisz­tázható helyzetet okozhat. A helyi adók sem működnek mindenütt gördülékenyen, van, ahol a behajtás költsége meghaladja a bevétel összegét. Munkajogi kérdésekben is vannak szabálytalanságok, nem egy önkormányzat vesz­tett már el milliós pert emiatt. Hibákat követtek el a normatív finanszírozásban is: van szoci­ális intézmény, amely bérfő­zést vállalt, s ez ebben résztve­vők létszámát normatívaként számolta el. A pénzügyi bi­zonylati fegyelemben és az in­tézményi leltározás rendszeré­ben is vannak hiányosságok. — Érdekesség, hogy feltű­nően megnőtt a zárt ülések száma. Ez nem szerencsés, fő­ként most, amikor egyre bo­nyolultabb folyamatok ját­szódnak le az önkormányza­toknál. Az átláthatóságra, a tel­jes nyilvánosságra kell töre­kedni, amikor csak lehet — mondta dr. Németh Jenő. (Balassa) Sárdagasztó kukoricabetakarítás a szövetkezetekben Víz alatt száz hektár tengeri (Folytatás az 1. oldalról) A Kapostáj szövetkezetben ma kezdik a betakarítást, mert őket is szerződés köti. Az ezer hektárnyi területből száz hek­táron korai fajta termett — en­nek viszonylag jó, 25 százalé­kos volt a nedvességtartalma. Nyolcvan mázsás termésát­lagra számítanak, még úgy is, hogy a veszteség a becslések szerint 2-3 százalék. A mun­kák várhatóan november vé­géig elhúzódnak. Kutason hétfőn kezdik a 500 hektár kukorica betakarítását, mert csak mostanra végeztek a napraforgóval. A termés jó minőségű, 60 mázsa feletti lesz a termésátlag. Kiesést csupán az jelent, hogy a terület 10-15 százaléka víz alatt van, s onnan nem lehet betakarítani a termést. Nagybajomban még csak a próbavágást végezték el, s ez nem volt túl biztató. Itt is víz alatt van a terület 5-10 százaléka, nem lehet rámenni a gépekkel. A magvak nedves­ségtartalma 37-38 százalék, ezért még várnak egy-két he­tet. A csapadékos idő itt is in­gataggá tette a terméskilátáso­kat, 52-55 mázsára számítanak hektáronként, a legjobb eset­ben. Göllében sem kezdték még el a munkákat, talán a jövő héten indulhatnak el a gépek. Somogyszilban az újonnan átalakított szántót szerették volna beüzemelni, így a megyében az elsők kö­zött, már szeptember közepén elkezdték a korai kukorica be­takarítását. A 460 hektárnyi te­rületből száz hektáron végez­tek. A termésátlag 80 mázsa fölött volt, s a magvak nedves­ségtartalma is 27-28 százalék,’ jónak mondható. Most félbe kellett hagyni a munkát, a hát­ralevő területekre csak akkor tudnak rámenni a gépek, ha szárazabb lesz a talaj. (Jakab) Tizenötezer tonna késztermék a nagyatádi konzervgyárban Újra zakuszka a gyártósoron Savanyúságot töltenek az üvegekbe fotó: kovács tibor Befejeződött a főszezon a Limpex konzervgyár kft nagy­atádi gyárában. Eddig 15 ezer tonna készterméket vittek a raktárakba. Kétezer tonna a magozott meggy, és ötszáz tonna a szilvaíz; ennyit még nem gyártottak ebben az üzemben. ' Csemegekukoricától 11 mil­lió darab, 425 milliliteres vá­kuumzáras dobozzal gyártot­tunk — mondta Csizmár Jó­zsef termelési és műszaki igazgató. — A nagy kereslet miatt jövőre még többet dol­gozunk fel. Ehhez a nagyatádi és berzencei szövetkezet adja az alapanyagot, mi pedig mű­szaki fejlesztéssel bővítjük a gyártósor kapacitását. Uborkából nyolcszáz ton­nával kevesebbet dolgoztak fel, de többféle üveget töltöt­tek meg. Először készítettek új, fokhagymás ízesítésűt is. — A félkész terméákek most kerültek a gyártósorra, hátra van még a finomfőzelék, a vegyes befőtt, a felezett őszibarack és körte — mondta az igazgató. — Újra gyártunk zakuszkát is; ebből több száz­ezer üveggel szállítunk a volt FÁK államokba. A hónap kö­zepétől a gyártósorokra kerül az alma és a cékla is. A főszezon négy hónapja alatt a gyár 250 szezonmun­kást foglalkoztatott a gyár. Közülük hatvannal további egyéves szerződést kö­tött. (Németh) Harminchárom falugondnok Torvajon Falugondnoki találkozót ren­dezett tegnap a Falugondno­kok Somogy Megyei Egyesü­lete és a torvaji önkormányzat a nyáron viharkárt szenvedett településen. A rendezvényre a megye 33 falugondnokát, il­letve az érintett települések polgármestereit, jegyzőit is meghívták. A találkozón részt vett Szanyi Éva, a Népjóléti Minisztérium falugondnoki rendszerének koordinátora, Kemény Bertalan, a Falufej­lesztési Társaság elnöke, vala­mint Faludi Éva baranyai és Szeder Tiborné Zala megyei fa­lugondnoki referens. A torvaji találkozón több mint ötven vendég megtekin­tette a települést, végigjárták a tornádó sújtotta falurészeket, tájékozódtak a helyreállítási munkákról. Ezután — mivel a község kultúrháza más célra foglalt — a falugondnokok és kísérőik Tabra utaztak. Itt a művelődési központban ifj. Forró György torvaji polgár- mester összegezte a falugond­noki rendszer működésének ta­pasztalatait, az elmúlt hónapok problémáiról. Szanyi Éva az idei pályázati rendszer tanulsá­gairól, a két szomszéd megye képviselője pedig a baranyai, il­letve zalai tapasztalatokról számolt be. K. J. Hasznos munkák Görgetegen Görgetegen a céltámogatott foglalkoztatás keretében a közhasznú munkások és a jövedelempótló támogatás­ban részesülő munkanélkü­liek olyan munkákat végez­tek el, melyek régóta szük­ségesek a településen. A belvízelvezetéshez nélkü­lözhetetlen árkokat tisztítot­tak meg a belterületi kertek végében, a Szabadság téren hidat és járdát, a faluházban használati berendezéseket javítottak meg. Természetvédő barcsi iskolások Hulladékgyűjtésen vettek részt a barcsi erdőkben a Deák Ferenc általános is­kola cserkészei. Az erdőtisz­títás után a diákok a híres „Patkó Bandi” fa árnyéká­ban a természetvédelemről hallgattak meg előadást. Alpolgármesterek randevúja Kaposváron, a városházán tartották tegnap a dunántúli megyei jogú városok szocia­lista alpolgármestereinek immár VI. találkozóját. A i megbeszélésen az önkor­mányzatok jövő évi költ­ségvetési támogatásáról és a helyi televíziók és rádiók önkormányzati nyilvános­ságban betöltött szerepéről volt szó. Az alpolgármeste­rek tájékoztatták egymást a lakáshoz jutással, az okta­tással és a jövő évi béreme­léssel kapcsolatos elképze­léseikről is. Lomtalanítás Nagyatádon Őszi lomtalanítási akciót tartanak Nagyatádon: a Sa- ubermacher-Ryno kft ösz- szegyűjti a háztartásban fe­leslegessé vált limlomot. Az akció tegnap kezdődött, és ma estig tart. A veszélyes hulladékok összegyűjtésére is sor kerül a tervek szerint, egy másik időpontban. Megújult a városháza Október 7-től, az új déli szárny megnyitásával kultu­ráltabb környezetben tudja fogadni az ügyfeleket a ka­posvári polgármesteri hiva­tal. A főbejárat ezentúl a Szivárvány mozi felől lesz, a Kossuth téri bejáratot há­zasságkötések és egyéb ren­dezvények alkalmával lehet igénybe venni. A lakosságot információs táblák segítik majd a tájékozódásban. Közbiztonságról Mesztegnyőn Mesztegnyő közbiztonsá­gát vették górcső alá a tele­pülés képviselői legutóbbi testületi ülésükön. A képvi­selők a tanácskozásra meg­hívták Enhoffer Tibort, a marcali rendőrkapitányság közrendvédelmi osztályá­nak vezetőjét is, aki be­számolójában a terület közbiztonságáról tájékoz­tatta a résztvevőket. Áz ön- kormányzati tagok megelé­gedéssel nyugtázták, hogy a községben kielégítő a közbiztonság. Ebben — mint mondták — nagy sze­repe van annak is, hogy jó együtt működés alakult ki a helyi önvédelmi csoport, a körzeti megbízott és a mar­cali kapitányság között. Eddig több mint százezer forint bírsággal sújtották Simányit, a vállalkozót Folytatódik a Corso-gate Annak ellenére, hogy több szakhatóság is szabálysértési eljá­rást kezdeményezett a kaposvári Corso presszó bérlője ellen, Simányi Sándor a határozatokra fittyet hányva üzemelteti a sé­tálóutcán lévő üzletét. Lapunkban is megírtuk már: a vállalkozó annak ellenére tartja nyitva a presszót, hogy az állat­egészségügyi és élelmiszerelle- nőrző állomás munkatársai jog­erős határozattal bezáratták. Mindezt azért tették, mert a ven­déglátóhelyen súlyos szabályta­lanságokat észleltek és a olyan állapotokat találtak, hogy szerin­tük az egység alkalmatlan a ven­dégek fogadására. Meg nem erősített hírek sze­rint nemrég a szabálysértési ha­tóság tárgyalta a Corso-ügyet, ám Simányi István vállalkozó a megbeszélés közben felállt és faképnél hagyta tárgyalópartne­reit, akik így távollétében voltak kénytelenek folytatni a megbe­szélést. A hatóság akár 30 ezer forintnyi bírságot is kiszabhat. S ez nem az első: már a fogyasztó- védelmi felügyelők, az állat­egészségügyi és a munkavé­delmi felügyelőség munkatársai is bírsággal sújtották, illetve el­marasztalták a presszó üzemelte­tőjét, akinek így összesen több mint százezer forintnyi büntetést kellene kifizetnie. Az ügy heves indulatokat kavar városszerte. Ezt az is jól mutatja, hogy a ka­posvári képviselő-testületi ülé­sen Varga József képviselő, a megyei iparkamara elnöke is in­terpellált a polgármesterhez. Azt kérdezte: mit tesz a város annak érdekében, hogy az egykor pati­nás Corso presszó végre befe­jezze méltatlan mélyrepülését. Dr. Kéki Zoltán jegyző a Cor- soval kapcsolatban elmondta: több szabálysértési ügy is folya­matban van, végső döntés egy hónapon belül várható. A presz- szónak a jegyző szerint a egye­bek között nincs érvényes jöve­déki engedélye, és a működési engedély sem melegkonyhás­üzemeltetésre szól. Újabb fejle­mények, s határozatok más ható­ságoktól a jövő hétre várhatók. Fontos a banknak a barcsi piac Bankunknak fontosak a helyi piacok, s különösen fontos a barcsi — mondta Kovács Pál, a Kereskedelmi és Hitelbank vezérigazgató-helyettese. — Határmentisége folytán is pezsgő a gazdasági környe­zet. Itteni fiókunk eredmé­nyei azt mutatják, hogy sike­rült kihasználni ennek elő­nyeit. Drávái hajózásra invitálta legjelentősebb barcsi ügyfe­leit tegnap a Kereskedelmi és Hitelbank Rt barcsi fiókja, s a vízen tartottak ügyféltalál­kozót. Ezen Kovács Pál el­mondta: nagyon fontosnak tartja ezeket a találkozáso­kat, hiszen a bankszakma a bizalomra alapul, s ezt a bi­zalmat a személyes találko­zók táplálják. Mind az ügy­fél, mind a bank megismeri a másik elképzeléseit, igé­nyeit. A vezérigazgató-he­lyettes tegnap találkozott Fe- igli Ferenc barcsi polgármes­terrel. Arról tárgyaltak, hogy miként segíthetne a bank az önkormányzat város- és régi­ófejlesztő elképzeléseinek megvalósításában. Kovács Pál a Dráva Parkett kft német tulajdonosával, Franz-Josef Mauerrel is tárgyalt az együttműködés további lehe­tőségeiről. Ezt követően ke­rült sor a hajóútra Barcsról Szentborbásig. N. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom