Somogyi Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-30 / 253. szám

1996. október 30., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Megkezdték a mélyszántást Összevont bizottságok Dombóváron - Hatékonyabb működést remélnek Közhasznú kultúrház Éjszakába nyúlt a dombóvári önkormányzati ülés hétfőn. Olyan témákról esett szó, mint a városi kórház közhasznú társaság második félévi üzleti terve, a gáz bevezetése a vá­rosba, a gyógyszertárak bérbe adása, valamint a művelődési ház közhasznú társasággá alakítása. A negyedik negyedévben százhetven millió forintból gazdálkodik a dombóvári kór­ház közhasznú társaság. Ebből személyi jellegű ráfordítás hetvennyolc millió, az anyagi jellegű pedig hatvanhat millió forint. A kórház két pályázatot nyújtott be a Népjóléti Minisz­tériumhoz, a struktúraváltás és az egy napos sebészeti ellátás támogatására. A közgyűlés el­fogadta a két dombóvári pa­tika tíz évre szóló bérleti szer­ződését. A gyógyszertárakat a Calendula és a Dosis Alfa be­téti társaság fogja majd mű­ködtetni. Jövő év január elsejétől — a kórház után —- közhasznú tár­saságként működik majd a dombóvári művelődési ház. Tulajdonosai az intézmény dolgozói és az önkormányzat lesznek. A képviselők ezzel a döntésükkel az önkormányzat a művelődési ház hatékonyabb működését, az intézmény saját bevételeinek növelését szeret­nék elérni. A képviselők a gáz beveze­téséről is tárgyaltak az ülésen. Mint elhangzott: a város ehhez a beruházáshoz központi pá­lyázatot nyújtott be a HTO ki­egészítő támogatására, mely felhasználható korszerűbb fű­tési módra- való átállásra is. Ebből az összegből tíz-tizenöt ezer forint támogatást tudnak adni lakásonként, ami nagy segítség, hiszen a számítások szerint a bekötés költsége a ki­lencven ezer forintot is elér­heti. A sokat vitatott távhő­szolgáltatással kapcsolatban a képviselők úgy döntöttek: folytatni kell az egyeztetést az érintettek között. A fogyasz­tóknak azonban joga van szü­neteltetni a fűtést, a fűtőmű­nek pedig joga van a nem fize­tőket kizárni a rendszerből. A tizenhat napirendi pontot tárgyaló maratoni dombóvári közgyűlés módosította szerve­zeti és rrtűködési szabályzatát is: egyebek közt az eddigi hét bizottság helyett ezután öt működik majd; összevonták a városgazdálkodási és a gazda­sági bizottságot, valamint a szociális és az egészségügyi bizottságból népjóléti bizott­ságot hoztak létre. (Jakab) Kongómajorban és Péterpusztán nevelik a hízósertéseket Megéri, ha jól csinálják A magyaratádi Barátság szö­vetkezetben az elmúlt napok­ban több alkalommal megsül­lyedt a kukoricaszállító teher­autó. A kocsit csak a 180 lóerős John Deer erőgéppel tudták ki­húzni. A gyors, összehangolt munkára szükség van, hiszen a hét elején kezdték el a mély­szántást. Mint Baksa Sándor elnök elmondta, három erőgép segítségével végzik a szántást a jövő évi kukorica alá. 800 hek­táron dolgoznak. Ennek fele a szövetkezeté, a többi környék­beli gazdáké. A bérmunka fon­Hat gyúrótáblán sorakoznak rendre a mazsolával gazda­gon megszórt kalácstészták. A tepsikben kövérre kelten duzzadnak a rudak, a sütő fe­lől kakaó- és fahéjillat árad. A megszelt kalácsok porcu­kortól fehérlenek, levegősek, könnyűek, minden háziasz- szony ilyen kelt kalácsról ál­modik. A somogyjádi általános iskola konyháján kalács készült ebédre, előtte zöldborsós ragu­levest tálaltak, melyről a híres ínyesmester is dicsérőleg szólt volna. Naponta több mint há­romszáz adagot főznek. Laczkó Papp Sáhdomé főszakács sze­rint az ízletes étel titka az, hogy jó minőségű az alapanyag, a megfelelő mennyiség kerül az üstbe, és hat kóstoló vélemé­nyezi. Egész hónapos étlap­tervre lehet szavazni, itt ismert dolog a kívánságlista. Az alsósok 69, a felsősök 75 forintot fizetnek a kiváló minő­ségű ebédért, a vendégebéd 143 forintba kerül. Mátrai Arpádné élelmezésvezetőtől megtudtuk, hogyan lehet ennyi pénzből vál­tozatos, ízletes, a szervezetnek értékes kosztot biztosítani. Olyant, ami után alig van ma­tes a szövetkezetnek, hiszen az idén mintegy 35 millió forint bevételt hoz. A magyaratádiak úgy számolnak, hogy legké­sőbb karácsonyig befejezik a munkát. A toponári Kapostáj szövet­kezetben is elkezdték a mély­szántást. Baranyai Sándor el­nök elmondta: elsősorban a to­ponári és a zimányi határban folytatják a munkát, és ebben hat nagy teljesítményű erőgépet használnak. Ezzel egyidőben is­tállótrágyát szórnak Zimány közelében. H. M. radék. A zöldséget, a gyümöl­csöt és a tojást húsz falubeli gazdától szerzik be, s a többi nyersanyagnál is megkeresik az olcsó, de minőségi árut. Lisztet a kenyérgyártól, húst Jutából vásárolnak. Nyáron 120 ötlite­res üveg uborkát tettek el, ha­marosan jön a káposzta-sava­nyítás. A nyári délutánokat a befőzés tölti ki, ez a többlet- munka biztosítja a házias ízeket és az alacsony költségeket. Nem riadnak vissza a munka- igényes ételektől sem: szívesen készítenek szilvás- és túrógom­bócot, a palacsinta sütésénél meg sem állnak 1200 darabig. Olyankor a repetának is határt kell szabni. A legkedveltebbek a tésztaebédek, maguk dagaszt­ják a keltet és gyúrják a kifőzni valót. Ez utóbbihoz 60-70 levél tésztát kell kisodorni. A jádi szakácsnők receptje egyszerű, mindent úgy készítenek a mun­kahelyükön, mint azt a saját konyhájukban tennék. Ezért rendeznek itt a falubeliek szí­vesen lakodalmat. Az esküvői szezonban majd minden hétvé­gét a konyhán töltenek az asz- szonyok. Olyankor öt-hat fo­gásból áll a menü, és hajnalig tart a szolgálat. (Izményi) Esztergályos volt, majd sofőr­ként dolgozott a téeszben. Hét éve állatgondozó a PE-HIB kft kongómajori telepén. Pék Jó­zsef szereti az állatokat, így, amikor felkínálták ezt a mun­kahelyet, rögtön bólintott. A kaposmérői fiatalember társával együtt látja el a rájuk bízott állományt. Nyolcszázki­lencvenhét hízóról gondos­kodnak. Kitisztítják az ólat, megetetik az állatokat és lepa­kolják a tápszállítmányt. Erre ad biztatást az is, hogy a pár éve nagy port fölkavart veszélyes hulladék-temető ügye elcsöndesült, miután ki­derült: a kiszemelt terület köz­igazgatásilag nem is Patosfá- hoz tartozik. A környékbeli te­lepülések lakói pedig ugyan­csak visszautasították a kör­nyezetrontó beruházást. Egy osztrák-német érde­keltségű kft szeptember végén vetett szemet a halastavakkal körülvett, kies vidékre, s az önkormányzattal történt A cégnek a Juta melletti Pé­terpusztán is van egy telepe. Pozsonyi József telepvezető elmondta: évente átlagosan kétszáz kocát és 1000-1300 hízósertést nevelnek. Vegyes a kocaállomány; holland nagy fehér kannal fedeztetnek. A két telepen hizlalt állatok hú­sának ötven százaléka a kft kaposvári boltjaiban kel el, de szállítanak a Pini-Hungary kft-nek, és a kisvágóhidakon is értékesítik a disznóhúst. Pu­egyezkedés nyomán úgy dön­tött: valamennyi eladó épüle­tet, telket —, köztük az ön- kormányzat tulajdonában lé­vőket is — megvásárolja. Horváth Margit, Patosfa jegy­zője szerint a négyzetméte­renkénti 40 forintos árért pa- tosfai viszonylatban érdemes áruba bocsátani az elhagyott telkeket. Már csak azért is, mert a házakból kihaltak a la­kók, a fiatalok pedig nem tud­ják gondozni azokat. Remé­nyeik szerint az új gazdák, rína termékeket is árulnak. Tavaly csaknem százhúsz mil­lió forintos árbevételt köny­veltek el; az idén száznegy­venmillióra számítanak. A te­lepen huszonheten dolgoznak. Kaposmérőiek, kaposváriak, jutaiak, kaposkeresztúriak ke­resik itt a kenyerüket. A telepvezető szerint a cég­nek még megéri a sertéste­nyésztés, ám — mint mondta — csak akkor, ha nagyon jól csinálják. (Lőrincz) akik főként idényjelleggel, nyaranta veszik birtokukba a portákat, újjáépítik, kicsinosít­ják az elhanyagolt épületeket. A tavaszra tervezett építkezé­seken munkalehetőség adódik a lakosságnak, s — reményeik szerint — a falu képe is elő­nyére változik. A nyugalomra vágyó, német ajkú betelepülők jórészt üzletemberek. ígérete­ikben szerepel: hosszútávon is hozzájárulnak a település kia­dásaihoz. A legutóbbi testületi ülésen már arról tárgyaltak: milyen adót vethetnének ki az új birtokosokra. A befolyt ösz- szeg hosszú távon is biztonsá­got jelentene a település gaz­dálkodásban. (Várnai) Permetezik az almáskerteket Megkezdték a 274 hektáron termő kutasi almás utolsó le­mosó permetezését. A rezes-ké­nes permettel történő kezelés meggátolja a lisztharmat, a gombás megbetegedés kialaku­lását, ugyanakkor ellenállóvá te­szi a növényt a tűzelhalás ellen is. A megelőző permetezést a 70 százalékban magántulajdonban lévő kertekben is elvégzik a gazdák. Nagybajom, Kiskorpád és Kutas-kozma kertjeiben ezt követően megkezdik a foszfor és káli-műtrágyázást, majd me­szeléssel zárul az őszi munka. Új plébános Zselickislakon Nagy Vendel zselickislaki plé­bános, a katolikus gimnázium tanára november 1-től új he­lyen, a kaposvári Szent Mar- git-Szent József templomban teljesít szolgálatot. Helyére Ungvárszki Imre siófoki lel­kész kerül. Elkelt Hedrehelyen a Betlehemi major Kadarkúti vállalkozó vásárolta meg a Betlehemi majort Hed­rehelyen, ahol a közelmúltban elkelt a faüzem is. Mivel az 598 lelkes faluban sok a munkanél­küli, az ott élők abban remény­kednek: helyben alkalmazzák majd őket a tulajdonosok. Kérgezögépeket javítanak Simonién A Sefag Rt Zselici Erdészet si- monfai géptelepén ezekben a napokban kérgezögépeket, traktorokat, valamint erőgépe­ket javítanak. A műhelyben ki­lenc szerelő dolgozik. Kedvezőbb mérleg Gálosfán Az idei évben az eddigieknél kedvezőbb a gálosfai önkor­mányzat pénzügyi mérlege. A településnek nincsenek tartozá­sai. Igaz, hogy a szigorú taka­rékosság ellenére is mintegy 1,3 millió forintos forráshiány­nyal számolnak, ám ez kedve­zőbb, mint az előző években. 300 adag ebéd naponta a somogyjádi konyhán Ezerkétszáz palacsinta Mindent úgy készítenek, mint odahaza fotó: király j. Béla Tavasszal kezdődik a településképet is megváltoztató építkezés Német faluszépítők Patosfán Bár a Somssich grófok hajdani kastélyát lebontották Patos­fán, s csak egy kisebb, maradék épületrész szolgálja a szegé­nyes kultúrát, a falu lakói reménykednek: Szülök, Hencse és Lad mellett talán náluk is föllendül az idegenforgalom. Szakmai alázat és felkészült gondozónők nélkül nincs siker Nagybajomi babák biztonsága Az igazgatónő a hét hónapos Péterrel fotó: király j. Béla Kaposdada árkai — Egy hónapja felásták a falut, de azóta semmit sem csináltak. Ebben az esős időben alig lehet közlekedni — panaszkodott a kaposda- dai Varga Jánosné. Az árkokat a gázvezetők ásták, ám a rossz idő és a kivitelező egy kicsit „bele­szólt” a tervekbe. Dr. Hor­váth Zsolt bárdudvamoki jegyzőtől megtudtuk: a kivi­telezőnek anyagi nehézségei vannak; e hétig kapott hala­dékot, hogy rendezze tarto­zását. Ha nem ezt teszi, a Kögáz Rt. új vállalkozóval köt szerződést. A jegyző elmondta azt is: az önkor­mányzat sem számított a csúszásra, de november vé­gére lesz már gáz Kaposda- dán is — csakúgy, mint a többi településrészen. L. S. Kovácsné Horváth Máriát vá­lasztották a nagybajomi So1 mogy megyei csecsemőotthon igazgatójává a megyei köz­gyűlésen. Tizennégy éve dol­gozik az otthonban. — Csodálatos a munkánk, de óriási a felelősségünk — mondta Kovácsné Horváth Má­ria. — Gyermekeket csak szívvel-lélekkel lehet gon­dozni. Aki nem ilyen, alkal­matlan erre a hivatásra. Sze­rencsésnek tartom magam: az elmúlt másfél évtizedben fan­tasztikus emberekkel dolgoz­hattam együtt. Kovácsné Horváth Mária 1982-ben került a csecsemő- otthonba. Volt gondozónő és élelmezésvezető, majd kilenc éven át az intézményvezető közvetlen munkatársa. A szakmai megújulásra mindig sokat adott, Pécsen szerzett szakképesítést. — Szakmai alázat nélkül nincs siker. Sok kívülálló még azt hiszi, hogy az otthonokban „nagyüzemi” módszerekkel dolgoznak. A kicsinyeket megetetik, tisztába teszik, és ezzel minden rendben van. Ez a téves elképzelés még az öt­venes évekre eredeztethető vissza. Az igazi otthon vará­zsát természetesen nem lehet teljesen pótolni, de munkatár­saimmal azon vagyunk: a gye­rekek a lehető legnagyobb biz­tonságban nőjenek fel. A nagybajomi intézmény­ben 62 gyermeket gondoznak. Többségük három évesnél fia­talabb, hátrányos helyzetű csa­ládokból kerültek ki. Egy-egy csoportban 8-9 gyermekkel foglalkoznak. Az otthon 52 dolgozónak ad munkát. Több­ségük családos, több gyerme­ket nevel. Arra a kérdésre, hogy ez mennyiben segíti munkájukat, a négy gyermek­kel büszkélkedő igazgatónő így válaszolt:-— Egy gyakorló anya meg­érzi a legapróbb változást is a gyermekénél. A legjobb, ha a gyermek később saját család­jába vissza kerül. Ha ez nem lehetséges, örökbeadható vagy nevelőszülőknél nő fel. Arra is akadt példa, hogy külföldre kerültek. Mindannyiunk ér­deke, hogy az otthonbeli gye­rekek is megkapják azt, amit normális körülmények között nevelkedő társaik. Ezért dol­gozunk. Harsányi Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom