Somogyi Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-29 / 252. szám
1996. október 29., kedd SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 SOMOGYI HÍRLAP Jakab Edit jegyzete Kétes agrárremények Szakadék tátong a mezőgazdaságban az országos döntéshozók és a termelők között. Nagy a távolság az íróasztalkoncepciók és a valóság, a szavak és a napi tapasztalatok között. Érezhető volt ez azon a kaposvári agrárfórumon is, ahol a minisztérium államtitkára tájékoztatta a somogyi mezőgazda- sági szakembereket a várható változásokról. A résztvevők szerint a termelés növekedéséről, a támogatás javuló helyzetéről, a nagyobb beruházási kedvről festett kép túl rózsaszínre sikerült. A jövő feladatai — a jobb minőségű mezőgazdasági termékek, a kedvezőbb exporttámogatási rendszer, a stabilabb belső piac — pedig egyenesen úgy hangzottak, mint a mesebeli három próba: hallani jó, de csoda lenne, ha teljesülne. Ha már mese: a gazdák egyre inkább úgy látják, hogy az „egyszer volt, hol nem volt” jobban hasonlít a mai magyar mezőgazdaságra... A somogyi szakemberek nem értettek egyet a „mérsékelt hangú kincstári optimizmussal”. A gazdák közvetlen közelről csak azt látják, hogy egyre bizonytalanabb és kilátástalanabb a helyzetük. Hogy Somogybán sincs pénz növényvédőszerekre, a talaj tápanyagainak, erejének pótlására. Hogy a búza garantált ára és mennyisége alapján 15-20 százalékos ráfizetéssel kell számolniuk az idén is. Az állami gabonakészletek beszerzése bizonytalan, mint ahogy a 17-18 ezer tonna értékesítésre váró somogyi burgonya sorsa is. A szövetkezetek, a kistermelők — úgy érzik — egyedül maradtak gondjaikkal, amelyekkel segítség nélkül semmiképpen sem tudnak megbirkózni. A jó gazda tudja: a birkát etetni is kell, mielőtt nyírni akarjuk. A mezőgazdaságnak jövőre legalább 125-130 milliárd forintra lenne szüksége ahhoz, hogy versenyképesen tudjon működni. A helyzet ezzel szemben az, hogy 1997-ben még az ideinél is kevesebb, csupán 88 milliárd forint jut az agrárszférának. Vezetői értekezlet a megyei főügyészségen A létszámhiány ellenére ütemes ügyészi munka Az ügyészi munka Somogybán mind alaposságában, mind pedig színvonalában és gyorsaságában felülmúlja az országos átlagot — mondta a Somogyi Hírlapnak dr. Fábián János, a legfőbb ügyész büntető szakági helyettese, miután részt vett a Somogy Megyei Főügyészség kibővített vezetői értekezletén. A tanácskozáson megyénk ügyészeinek első háromnegyed évi munkájáról adott tájékoztatást dr. Szabotin István megyei főügyész. — Somogy megye ügyészeinek jó eredményeit még fokozza az, hogy jelentős létszámhiánnyal küszködve is az ügyek több mint 75 százalékát 15 nap alatt dolgozzák fel — mondta dr. Fábián János. Hozzátette: — Az ügyintézési fegyelem is kiváló. Az ügyek fokozott felügyelete során az ügyészek igyekeznek mind jobban megismerni a bűncselekményeket, s az eljárás törvényessége érdekében segítik a rendőrség munkáját. 1996 elmúlt időszakában a megyék több mint felében a fiatalkorúak ügyében egyetlen előállítás sem történt. Ez alól Somogy kivétel: itt kitűnő a fiatalkorúak ügyeinek intézése. — Előfordul, hogy az előzetes letartóztatások ideje elhúzódik... — Somogybán — a tapasztalatok szerint — nincs gond az előzetes letartóztatások felügyeletével. Sőt talán egy kicsit szigorú is. Előfordul, hogy az ügyész megszünteti az előzetes letartóztatást, mert a rendőrség lassan végzi a nyomozást. Ez azonban nem biztos, hogy szerencsés. Ebben a megyében az ügyészek figyelnek az előzetes letartóztatások törvényességére. — Mi a véleménye a sú- lyosítást kérő ügyészi fellebbezésekről? — Ezek száma országosan csökken, véleményünk szerint pedig szorgalmazni kell. Általános tapasztalat, hogy enyhültek az ítéletek. Ezeket az ügyész — főleg súlyos bűncselekményeket elkövetőknél, visszaesőknél — csak fellebbezéssel tudja befolyásolni. (Tamási) A kisemberek megtakarított forintjaira vigyáznak A falu bankjának ünnepe Máthé Sándorné a Nagyatád és Vidéke Takarékszövetkezet kirendeltségvezetőjéts is kitüntették Somogy megye takarékszövetkezeti betétállománya 6,5 milliárd forint, s mintegy 2,4 milliárd forint — építési, fogyasztási és vállalkozói — hitellel segítik a vidék bankjához fordulókat — mondta tegnap Farkas Istvánná, a megyei szövetség titkára Kaposváron, a Takarékszövetkezetek Somogy Megyei Szövetségének kitüntető ünnepségén, amelyet a világtakarékossági nap alkalmából tartottak. Az ünnepségen Klauz István, a szövetség elnöke köszöntötte a meghívott vendégeket, majd Farkas Istvánné beszélt a takarékpénztárak megalakulásáról, feladatáról. Az első takarékos- sági világnapot . világszerte 1925. október végén rendezték. Hazánkban ■ az OTP mellett 1956-tól működik a falusi lakosság bankja, a takarékszövetkezeti mozgalom. Somogybán jelenleg tizenkét takarék- szövetkezet működik, mintegy háromszáz — szakmai képzéseken folyamatosan résztvevő — dolgozóval. — Ezt a mozgalmat a kisemberek forintjai hozták létre, ezért szükségesnek érezzük ennek az erkölcsi tőkének a megőrzését, megbecsülését — hangsúlyozta Farkas Istvánná. A takarékszövetkezetekre manapság fokozott megterhelés nehezedik, hiszen egyre keményebb a pénzpiaci verseny, illetve súlyosabbak a gazdasági problémák. A tegnapi kitüntetési ünnepségen azoknak a takarékszövetkezeti dolgozóknak köszönték meg a munkáját, akik ebben a versenyhelyzetben is mindent megtesznek azért, hogy a vidék bankja továbbra is élvezze az ügyfelek bizalmát. Máté Fe- rencné, a Takarékszövetkezetek Somogy Megyei Szövetsége felügyelő bizottságának elnökétől a takarékszövetkezeti mozgalomban végzett eredményes munkássága elismeréseként harminchármán vették át a kitüntető oklevelet. T. R. Kaposvári kutatók sikeres embrió átültetése Szuper-szarvas született Négy ország — Románia, Szlovákia, Ausztria és Magyarország — kutatóinak részvételével már tizenkettedik alkalommal rendezték meg Sárváron és Bécsben az állat- és biotechnológiai kerekasztal-konferenciát. A kétnapos tanácskozáson egy kaposvári kutatócsoport — dr. Zomborszky Zoltán vezetésével — olyan biotechnológiai kísérlet eredményeiről számolt be, amely a maga nemében a világon az első. A Pannon Agrártudományi Egyetem kaposvári karának három kutatója — Zomborszky Zoltán, Tóth József és Horn Péter akadémikus — valamint Zubor Tibor, a pécsi Embrió Kft vezetője, gímszarvasokkal végezték kísérleteiket, melynek eredményéről dr. Zomborszky Zoltán Biotechnológia a gímszarvastenyésztés szolgálatában címmel tartott előadást. — A gímszarvas tenyésztésével, mint új állattenyésztési ágazattal már régóta foglalkozik a kaposvári kar — mondta. — Ám az állomány fejlesztésének korlátja az élő állatok befogásánál és az importnál is kötelező karantén. A biotechnológia segítségével ez az akadály leküzdhető. A négy szakember munkájának középpontjában a mesterséges termékenyítés, illetve az embrió-átültetés áll. Ám a munka különlegességét az adja az, hogy már elejtett, kapitális szarvasbikák testéből nyert spermával próbáltak megtermékenyíteni kiváló minőségű tehenekből nyert petesejteket, majd ezeket egy másik állatba átültetve „szuper-borjakat” előállítani. Ilyen munkát még soha sehol nem csináltak. — Végül is a kísérlet sikerrel járt; a hét lefagyasztott embrióból kettőt ültettünk be, és egy egészséges bikaborjú idén meg is született. Ha ez a módszer egyszer gyakorlattá válna, akkor sikerülne elérni, hogy biztosan továbbörökítsük a természettől kiváló minőségű magyar szarvas tulajdonságait. Ez gazdasági szempontból hamar eredményeket hozhat, de ennél is fontosabb, hogy a mélyhűtéssel egyfajta génbank hozható létre az embriókból, amihez évtizedek múlva is hozzá lehet nyúlni. Varga Ottó Pusztakovácsi a kistermelőknek A pusztakovácsi önkormányzat eddig ötven helybeli termését takaríttatta be, és a további harminc igény mellett két környező település, köztük a várdai, a bodrogi, az öreglaki és a niklai lakosság igényeivel is számolniuk kell. Az önkormányzat néhány éve jelentős összegeket fordított mezőgazdasági gépek beszerzésére. Egyre többen igényelték az önköltséges szolgáltatást a szántástól a betakarításig, jelenleg a kukoricatörést végzik. Iparszövetségben a területfejlesztésről A Somogy megyei Iparszövetség szervezésében tegnap kétnapos továbbképzés kezdődött Harkányban. Első előadóként dr. Lamperth Mónika országgyűlési képviselő a területfejlesztésről szólt. Biztatta a jelenlévőket, kérjenek tájékoztatást a somogyi területfejlesztési tanács munkájáról, amibe, mint mondta, érdemes lenne az iparszövetségnek is bekapcsolódni. Kitüntetés ismeret- terjesztésért Dr. Rótt Pál, a Somogy Megyei Tudományos és Ismeretterjesztő Társulat elnöke a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét kapta. A kitüntetést tegnap Budapesten a Népjóléti Minisztériumban adták át. Oktatástörténeti tárlat Tabon Mayer György neveléstörténeti kutató nyitotta meg tegnap a népoktatás 1940 és 1950 közötti somogyi történetének kiállítását Tabon, a 2. számú iskolában. A pedagógiai intézettel közösen szervezett tárlaton látható a „köznevelés” árának 1945. augusztus 1 és 1946. augusztus 1. közötti inflációs bemutatása éppúgy, minthogy 1949-ben a „Nevelj jobban” országos versenyben Somogy lett az első. Megrongált telefonkészülékek Ismeretlen tettesek megrongálták a POTE Egészség- ügyi Főiskola előtti, valamint az IFOR-laktanyában levő Monetel nyilvános telefon-készülékeket. A Kaposvári Rendőrkapitányság rongálás vétsége miatt rendelt el nyomozást. Emlékfák az utak mentén (Folytatás az 1. oldalról) A Somogy Megyei Állami Közútkezelő Kht évente 3-3,5 millió forintot fordít erre a célra a fenntartási keretből, az elöregedett fák kitermeléséből és értékesítéséből, valamint pályázati pénzekből. Minden évben 3000-3500 suháng és sorfa méretű fát ültetnek ki, ám ezek közül jó, ha minden harmadik életben marad. A ráfordított pénz és energia ellenére a megye útjait még mindig jobbára elöregedett, pótlásra váró fasorok szegélyezik. Pedig az út menti zöld sávnak nemcsak biológiai és környezetvédelmi szerepe van: fáradtságot oldó szépségével kellemesebbé és biztonságosabbá is teszi a közlekedést. (Jakab) Háromszáznegyven megvizsgált igényből harmincat utasítottak el Kifizetik az IFOR-károkat (Folytatás az 1. oldalról) Bízunk benne, hogy még ebben az évben kifizetjük a 310 igénylőt — mondta a Somogyi Hírlapnak dr. Olajos Zoltán, a HM jogi és igazgatási főosztályának jogi osztályvezetője. Dr. Mujzer Péter nemzetközi jogi osztályvezető-helyettes szerint végre felgyorsul e példa nélküli ügy intézése: a bejelentés után két-három hónap múlva megkaphatja pénzét minden károsult. Mint mondta, polgári peres úton hosszabb időbe telt volna az eljárás. — Folyamatosan törekszünk az egyszerűsítésre és a gyorsításra, s köszönjük a lakosság türelmét — mondta Dr. Németh Jenő, a Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője. — A feladat bonyolultságát jelzi: ki kellett dolgozni az ügy jogi menetét. Ez szolgál majd alapul más megyékben is a hasonló eseteknél. Az összes kárigény eléri a 120 millió forintot, a legnagyobb, ennek 10 százalékát kitevő tételt azonban visszautasították az amerikaiak. Az állami tulajdonban lévő kapo- sújlaki repülőteret ugyanis jogosulatlanul adta bérbe az IFOR-nak egy „albérlő”, mondták a tárca jogászai. A Császár Károly Repülőklub tehát nem a hadsereggel, hanem a bérbeadóval szemben érvényesítheti követelését. A másik, a gépjárművekben esett károkról megtudtuk: a Magyar Biztosítók Szövetségéhez beérkezett 60 bejelentésből eddig 33 esetben fizettek, összesen mintegy három millió forintot. Mint ismeretes, a SOFA- megállapodás értelmében a károk 75 százalékát az amerikai, 25 százalékát pedig a magyar kormány téríti meg. A honvédelmi tárca negyedévente nyújtja be a számlát az amerikai félnek, erre tavasszal kerül sor először. Katona József A pécsi Hunor munkát és piacot hozott Kaposvárra Deltás-kesztyűk Amerikába (Folytatás az 1. oldalról) Az elnök reményei szerint rövidesen aláírnak ugyanis egy keretszerződést, amely alapján már nem csak szezonális munkákról, de egész éves együttműködésről lesz szó. — Készen állunk más — számunkra új — termékek készítésére is, de a hagyományos Delta-termékek gyártását sem szeretnénk elhanyagolni — folytatta Solymosi Gyula. — A magyar Suzukinak szállított munkavédelmi kesztyűk például biztos piacot jelentenek. Ezen a területen ugyan nagy a konkurencia, ám most úgy tűnik, hogy a Hunor segítségével a külföldi piacokra is sikerül betömünk. Az új termékek közül a divatkesztyűk gyártását szeretnénk bővíteni. Az első időszakban havonta tízezer pár kesztyűbélés gyártását vállaltuk, ám ez a szám az év végére akár a duplájára emelkedhet. A Deltánál már csak azért is örülnek az amerikai bérmunkának, mert ez számukra még a kisebb haszon mellett is biztos nyereséget hoz. A cég vezetőit például nem terheli az alapanyagbeszerzés problémája sem: a hazai bőr ára ugyanis egy év alatt a kétszeresére emelkedett. A jelenlegi termelési kapacitást csaknem teljesen lefoglalja a pécsi megrendelés. A gyártósorokon azért készül még munkavédelmi eszköz, labda és ponyva is. Pár hete azonban a divatszakmában látnak igazi jövőt a kaposvári Deltánál. (Barna)
