Somogyi Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-28 / 251. szám

1996. október 28., hétfő SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 7 Demonstráció Kormányellenes tüntetést szervezett tegnap Budapesten a MIÉP. A felvonulók útja a Köztársa­ság tértől a Kossuth térig vezetett, ahol Csurka István párt­elnök és Jean-Marie Le Pen, a francia Nemzeti Front elnöke mondott beszédet fotó: feb/kallus györgy Kispénzüeknek kedvezményt Agrártagozat a szabaddemokratáknál Megegyezési szándék az szja- rói a szocialistáknál, agrárta­gozati közgyűlés a szabadde­mokratáknál - ízelítő a koalí­ciós pártok fórumainak hét­végi „terméséből”. Egyezség látszik körvonala­zódni a Pénzügyminisztérium és az MSZP országgyűlési kép­viselőcsoportja között a szemé- lyijövedelemadó-törvény mó­dosítása ügyében. A frakció el­fogadná a kormány által be­nyújtott adótáblát, amennyiben a visszaigénylések rendszeré­ben kedvezményeket adnak a kisebb jövedelműeknek. Ebben az esetben a szocialista képvi­selők visszalépnének módosító javaslataiktól, és támogatnák a kompromisszumos megoldást. Minderről Szekeres Imre, a szocialisták parlamenti frak­cióvezetője számolt be az MSZP Országos Választmá­nyának szombati ülése után. A Szabad Demokraták Szö­vetsége társadalmi és gazdasági súlyának megfelelően kívánja kezelni a mezőgazdaságot. Ezért a párt egyik legfontosabb tagozatának nevezte az agrárta­gozatot Pető Iván pártelnök az SZDSZ e csoportosulásának első országos közgyűlésén. A pártelnök kitért arra, hogy minden ellenkező nézet elle­nére az SZDSZ nem városi és nem is csak fővárosi érdekeket képvisel. A pártban .megfelelő súllyal van jelen a vidék is. Je­lezte, hogy pártja egy modem, polgári Magyarország gazda­ságképébe szeretné beilleszteni a hazai agráriumot. Hol van iskolánként ötmillió? Ellenzéki hétvége Az oktatásügy anyagi gond­jairól, belső harcokról, egyes erők radikalizálódásáról szól­tak az ellenzéki pártok hét­végi rendezvényeiken. A Nemzeti Alaptantervet nem lehet bevezetni 1998. szeptem­ber 1-jétől - jelentette ki Píj­kor ni Zoltán, a Fidesz-Magyar Polgári Párt alelnöke a szomba­ton rendezett oktatáspolitikai konferencián. Az iskolaigazga­tók számításai szerint ugyanis a NAT életbe léptetése intézmé­nyenként fél millió forinttól ötmillió forintig terjedő költsé­geket igényelne. Fiizessy Tibor meglepőnek nevezte azt a felháborodott hangot, amivel Latorcai János, a KDNP országos választmá­nyának elnöke fogadta elnök­ségi meghallgatásának hírét. A kereszténydemokrata alelnök a debreceni sajtótájékoztatón ki­jelentette: egy pártnak joga van ahhoz, hogy megkérdezze az ÁPV Rt felügyelőbizottságába delegált tagját, mi történt a pri­vatizáció során, s joga van megkérdezni a volt minisztert, az országos választmány elnö­két, hogy mi a véleménye a ne­vével összefüggő szóbeszédről. ■ A Magyar Demokrata Nép­párt alapítói közgyűlésükön el­fogadott nyilatkozatukban saj­nálattal állapítják meg, hogy a közhangulat romlásának hatá­sára az ellenzéki politikai erők egy része is összefogást keres populista erőkkel. Szabó Iván pártelnök hangsúlyozta: a nép­párt a radikalizálódási tenden­cia ellen emel szót. Más alapszabály szerint működik tovább a Magyarok Világszövetsége Csoóri Sándor az MVSZ elnöke A Magyarok Világszövetsége tisztújító küldöttgyűlésén Csoóri Sándort, a szövetség eddigi vezetőjét választották meg ismét elnöknek a választási procedúra második fordulójában, miután Bagi Lajos, a nyugati régió jelöltje az első forduló eredményei alapján lemondott Csoóri javára a jelöltségről. Bagi Lajos, a nyugati régió vezetője bírálta a szövetség sokszor nem éppen tiszta pénzügyeit, s a gazdálkodást helyenként pazarlónak ítélte meg. Szorgalmazta az alap­szabály módosítását és azt, hogy a régióknak nagyobb be­leszólása legyen a pénzek el­osztásába. Dobos László, a kárpát-me­dencei régió nevében leszö­gezte: az MVSZ-nek a demok­rácia példájává kell válnia, nyíltabbá kell tennie döntési mechanizmusát, és erősíteni kell az ellenőrzés szerepét. Fekete Gyula, az anyaországi régió képviseletében vissza­utasította a pazarló gazdálko­dás vádját, és több olyan saj­tóban megjelent állítást, amely szerinte hamis tényeket kö­zölt. A világszövetség nevé­ben ne osztogasson senki díja­kat - mondta arra utalva, hogy Soros György, a szövetség amerikai szervezetétől a kö­zelmúltban elismerésben ré­szesült. A küldöttek hosszas vita után elfogadták az MVSZ új alapszabályát. Eszerint az el­nök munkáját ezentúl elnökhe­lyettesek segítik. A három ré­gióelnöki pozíció pedig a ko­rábbi alelnöki poszttal egyezik meg. Az anyaországi régió el­nökéül Kurucz Gyulát, alelnö- kének Szíjártó Istvánt, a kár­pát-medencei régió elnökének Patrubány Miklóst, alelnöké- nek Hódi Sándort, a nyugati régió elnökének Papp Lászlót, alelnökének pedig Bihari Sza- bolcsot választották. A köz­gyűlés többszöri szavazás után végül elnökhelyettesnek is Patrubány Miklóst választotta meg, aki a régióelnöki posztot átadta Dobos Lászlónak. Betegeskedő kórházak Tízszer több pénz kellene orvosi berendezésekre Az idén összesen mintegy 6 milliárd forint értékű berende­zéssel gyarapodik az egészségügy műszerparkja. Ez tekinté­lyes összeg, ám mivel rendkívül drágák a korszerű gépek, a rendelkezésre álló keret csupán egytizede a szükségesnek. A betegségmegelőzésben, a baj megállapításban és a gyó­gyításban használatos, legkor­szerűbbnek számító berende­zésekből a nálunk gazdagabb országokban sincs elegendő - mondta lapunknak Rényi Ju­dit, a népjóléti tárca orvos- technikai irodájának vezetője. Hiába költenek erre a célra ha­talmas összegeket, nem győz­nek lépést tartani a fejlődéssel. Honi gépparkunk műszaki színvonala egyébként - mi­képpen az ágazat egésze - el­lentmondásos. Miközben pél­dául a hagyományos röntgen- berendezések háromnegyede a fejlett világot jellemző szint 30 százalékát sem éri el, sok más szakterületen már jelen van a csúcstechnika. Számos kórház munkáját segíti például a komputer tomográf, a mág­neses tomográf, és már-már mindennapi módszer a sugár- terápia, az ultrahang- vagy az izotópdiagnosztika. A tárca megítélése szerint kiváltképp a radiológia és az aneszteziológia műszerparkja szorul mielőbbi felfrissítésre. A berendezések átlagéletkora tíz év fölött van, az ideális leg­feljebb 5-6 esztendő lenne. Az irodavezető arról tájé­koztatott, hogy a tárca évente - az idén is - mintegy egymil- liárd forintot fordít az orvos- tudományi egyetemek és az országos intézetek műszer­parkjának fejlesztésére, to­vábbi csaknem félmilliárdhoz pályázati úton juthatnak hozzá az intézmények. Ez utóbbi ré­vén az idén a koraszülöttosztá­lyok lélegeztetőkkel, inkubá­torokkal gyarapodhattak. Eb­ből a pénzből jutott egyebek mellett a sugárterápia és az izotópdiagnosztika korszerűsí­tésére is. Az önkormányzatok mint­egy 3 milliárd forintot fordíta­nak az idén műszerekre, a vi­lágbanki hitelmegállapodás keretében pedig körülbelül másfél milliárd forint jut erre a célra. (Cs. B. J.) Új alapokon a szakképzés A szakképzési alapról szóló, ma meg hatályos törvényt 1997 január elsejétől új jogszabály váltja fel az Országgyűlés mi­napi döntése értelmében. Az alapelv azonban változatlan, tudtuk meg a munkaügyi tárca főtanácsosától. Bagics Lajos elmondta, a je­lenleginél egységesebb szer­kezetbe foglalt törvény szüle­tett. Változatlanul alapelv, hogy a gazdaság közvetlenül vegyen részt a szakképzés fi­nanszírozásában, a munka­adók támogassák az állam ál­tal elismert és fontosnak mi­nősített szakképesítés meg­szerzését, továbbá a munkavi­szonyban állók indokolt kép­zését. A szabályozás a gazda­ság szereplőit a saját igénye­iknek is megfelelő munkaerő oktatására ösztönzi. Az így ki­alakuló támogatási rendszer a szakképzés korszerűsítéséhez az eddiginél jelentősebb mér­tékben nyújthat fedezetet. Szakképzési hozzájárulásra kötelezett többek között a bel­földi székhelyű gazdasági tár­saság, szövetkezet, továbbá a személyi jövedelemadózásról szóló törvényben meghatáro­zott egyéni vállalkozó is, ha magánszemélyt foglalkoztat. A hozzájárulás mértéké az éves bérköltség másfél száza­léka. Kivétel az agrártevé­kenységet folytatóké - ők az átlagosnál is kisebb nyereség­gel dolgoznak akik az ed­digi 1 százalék helyett 1997- től 1,1 százalékot fizetnek, majd évente 0,1 százalékkal növekszik a mérték, egészen 1,5 százalékig. A hozzájárulás mérsékel­hető, ha a munkaadó az állam által elismert szakmára maga képezi ki saját dolgozóját. Ily módon az iskolai és az azon kívüli szakoktatás közötti fi­nanszírozási különbségek fo­kozatosan eltűnnek. (Cs) Hollywood Budapesten. Va­sárnap megkezdődött a Magyar Filmesek Világtalálkozója. A Corvin Filmpalotában ez alka­lomból rendezett Magyar film - Világfilm című kiállítást az eu­rópai országok kulturális mi­nisztereinek jelenlétében Ma­gyar Bálint kultuszminiszter nyitotta meg. Gyásznap. Az 1956-os forra­dalom mártírjaira, az október 26-i sortűz áldozataira emlé­keztek szombaton Mosonma­gyaróváron. A kegyeleti ünnep­ségen Kuroli Géza egyetemi tanár, egykori egyetemista résztvevőként emlékeztetett arra, hogy a sortűz nyomán ha­lottak és sebesültek százai ma­radtak a téren. A rendszerváltás hajnalán a város lakói kérték a vizsgálatok hivatalos és min­denkit megnyugtató elrendelé­sét, de érdemi lépés azóta sem történt. Mindszenty-emléknap. Negyven évvel ezelőtt, október 30-án a rétsági páncélos alaku­lat tiszti különítménye szabadí­totta ki a felsőpetényi Almásy- kastélyból Mindszenty József bíboros hercegprímást. Reá és a kiszabadítási akcióért később halálra ítélt Pálinkás-Pallavi- cini Antal őrnagyra emlékeztek tegnap a nógrádi községben. Öregedő társadalom. Ma­gyarországon 1989 óta 24-ről 28 százalékra növekedett a nyugdíjasok aránya, a társada­lom elöregedése pedig alapve­tően megváltoztathatja a gazda­ság, a fogyasztás és az állami kiadások szerkezetét, mondta Szabó György népjóléti minisz­ter az Idősek Európai Szerve­zete budapesti konferenciáján. Emlékezés a gulágokra. A kommunista holocaust nem­csak Magyarország, Európa és a világ szégyene, hanem erköl­csi vagyonunk is, amelyből építkezhetünk - jelentette ki Lezsák Sándor, a Magyar De­mokrata Fórum elnöke szomba­ton, a szovjetunióbeli kény­szermunkára hurcolt magyarok emlékművénél, a budapesti Honvéd téren. 1993 óta a túl­élők minden évben megemlé­kezést tartanak a deportálásból való hazatérésük évfordulóján. Szentágothai-díj. Szentágo- thai Jánosra, a neves anató­musra emlékezve tavaly a pro­fesszor leányai díjat alapítottak, amelyet az idén Borostyánkői Zsolt agykutatónak ítéltek oda. Europress. Közép- és Kelet- Európa az Európai Unió küszö­bén címmel Budapesten ren­dezi meg XXXIV. kongresszu­sát az Európai Újságírók Szö­vetsége. A 24 ország küldöttei­nek részvételével ma kezdődő tanácskozást Hóm Gyula mi­niszterelnök nyitja meg. Az altáji vámpírkő titka A hazai szakértő kétkedéssel fogadja a magyarázatot Rejtélyes kőre bukkantak a geológusok az Altáj-hegyvidéken. A gránit egy dinoszaurusz lábnyomát őrzi, különös fényt sugá­roz, és energetikai vámpírként viselkedik. Egy orosz lap tudó­sítása szerint a közelben tartózkodók fejfájásra és hirtelen gyengeségre panaszkodtak. Árkai Péter, a Geokémiai Ku­tató Laboratórium tudományos tanácsadója meglepődve fo­gadta a hírt. Elmondta, hogy önmagában aligha lehet csoda­kőnek minősíteni a gránitot, hi­szen az a kontinentális kéreg legfelső szintjén található, és az egyik legkönnyebben vizsgál­ható kőzet. Ismert a keletkezése is. A nagy mélységben lévő kőzetek folyamatosan olvadnak, de a felszín felé vándorolnak, mi­közben hűlnek, és szilárdulnak. Csodakőnek tehát nem, rejté­lyesnek már inkább tekinthet­nénk a leletet, ha az valóban „egy dinoszaurusz lábnyomát őrzi” - folytatta a szakember. Ez ugyanis teljes képtelenség. A gránit - lévén a legfelső réteg alkotóeleme - rendkívül ke­mény anyag. így az állítólagos dinoszaumsz a kő keletkezésé­nek egy korábbi fázisában, és csak komoly égési sérülések árán hagyhatta volna benne a lábnyomát. A Vecsemyij Barnaul című lap beszámolója szerint a fel­szín alatt két méter mélyen ta­lált, 11 kilós szikladarab külö­nös fényt sugároz. Elvileg a fluoreszcencia jelenségére le­hetne gondolni, vagyis a kő va­lamilyen korábbi sugárhatás következtében „világít” - mondta a kutató. Ennek kicsi a valószínűsége, mivel a szikla­darab a felszín alatt húzódott meg. Magyarázatul korábbi, higannyal történő érintkezése is szolgálhatna, de ez szabad szemmel is felismerhető lenne. A gránithoz kötődhetnek úgynevezett ércesedések, ame­lyek lehetnek radioaktív anya­gok is. Ha emiatt és „így” sugá­roz a kődarab, akkor a közelben tartózkodókat sugárfertőzés ér­heti. Ám ennek tünetei csak évek múlva jelentkeznek. Szigeti Ildikó A Dél-balatoni Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat Intéző Bizottsága értesíti az érdekeltségi területen földtulajdonnal rendelkező, vagy földterületet bármilyen jogcímen használó személyeket és szervezeteket, hogy a társulat taggyűlését 1996. november 14-én 9.00 órára a balatonföldvári Közösségi Ház nagytermébe (Balatonföldvár, Balatonszentgyörgyi u.2.) összehívja. Napirendi pontok: 1. Tájékoztató a vízgazdálkodásról szóló törvényről és a vízgazdálkodási társulatokról szóló kormányrendeletről, a társulat feladatairól. 2. Az Alapszabály előterjesztésé és elfogadása 3. Egyebek: a) Tájékoztató a társulat szervezeti átalakításáról b) Az 1997. évi fenntartási előirányzat c) Az IB póttagjainak megválasztása d) Morvay Zsolt felülvizsgálati kérelme e) Bejelentések, indítványok Amennyiben a 9.00 órára összehívott taggyűlés nem határozatképes, a taggyűlést ezen meghívóval 1996. november 14-én 9.30 órára ismételten összehívom. Az ismételten összehívott taggyűlés a megjelentek számára és érdekeltségi arányára tekintet nélkül a meghívóban szereplő napirendi pontokban határozatképes. A társulat alapszabályának tervezetét a helyi önkormányzatnál, a területileg illetékes gazdajegyzőnél és a társulat telephelyén (Szántód, Római út) lehet áttanulmányozni. A napirendi pontok fontosságára tekintettel kérem, hogy személyesen vagy közokiratba foglalt meghatalmazással ellátott megbízottjával a taggyűlésen szíveskedjen részt venni. (33353)

Next

/
Oldalképek
Tartalom