Somogyi Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-28 / 251. szám

1996. október 28., hétfő SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Szülők-pedagógusok közösen a Noszlopyért Évekre visszatekintő hagyo­mány, hogy a Noszlopy Gás­pár általános iskolába járó gyerekek szülei és a diákok oktatói egymással összefogva igyekeznek segíteni Marcali legrégebbi tanintézetét ab­ban, amiben leginkább hiá­nya van. „Természetesen” anyagiakról van szó. Az iskola költségvetése szűkös, olykor már a legszükségeseb­bekre sem igen telik. így pél­dául a nyári szünetet sem tud­ták felhasználni a folyosók, tan­termek ilyenkor szokásos festé­sére, meszelésére. — Szerencsére agilis peda­gógusaink s hasonlóképpen jó szülői munkaközösségünk van. Elég egy ötlet — mondta erről Kiss Lajos igazgató —, és a gyerekek szülei már kezdik is szervezni a soros társadalmi munkát. A tehetősebbek külön­böző pénzösszegeket ajánlanak fel, mások pedig kisebb-na- gyobb brigádokban — hétvégi pihenőjüket feláldozva — el­jönnek, meszelik az osztályt, mázolják az ajtókat, ablakokat vagy éppen az oktatási szemlél­tetőeszközöket reparálják. S néhány pedagógusunk mindig segít a szülőknek. Legutóbb az egyik marcali vállalkozó felesége, Svitz Ist­vánná gondolt arra, hogy rá­férne az iskolai folyosókra némi újrafestés, mert bizony a tavalyi nagy igénybevétel nyomai itt is, ott is „virítanak”. — Szerencsére a húsbol­tunkban nagyon sok szülővel találkozom, mondhatni napi a kapcsolatunk, így aránylag gyorsan halad a szervezés. Né­hány nap alatt többen felaján­lották, hogy adnak pénzt a szükséges mész és festékek be­szerzésére, két boronkai kisipa­ros pedig vállalta, hogy elvég­zik a szakmunkát. Az iskola és a város közötti jó kapcsolatot jelzi az is, hogy szépen gyarapodik a Noszlopy- alapítvány, amelyet a rászoru­lók, illetve az arra érdemesek segítségére, támogatásra hoztak létre. Legutóbb a Ziehl Abegg motorgyártó kft. ajánlott fel százezer forintot az alapítvány­nak. (Kun) Egyre többen reménykednek segélyben Szenyéri szegénység Harmincnégyről húszra apadt a szenyéri jövedelempótlósok száma. Az iskolázatlan mun­kanélküliek között olyan is akadt, aki 2-3 éve egyfolytá­ban kapta a támogatást. A jövedelempótlósok havi járandósága kevésbé terheli a hivatalt, ugyanakkor máris megnőtt az eseti segélyek iránti kérelem — mondta Ba­logh József polgármester. — Az ellátásból kiesők munkae­rőpiaci esélye a nullával egyenlő, két közhasznú mun­kásnál többet egyszerre pedig az önkormányzat sem tud al­kalmazni. — A közhasznúak foglalkoztatására kiszabott ki­lencven napot eddig négy tur­nus dolgozta végig — mondja a polgármester. A keret bőví­tésére reális lehetőség nincs, a jövedelem nélkül maradt, zö­mében nők helyzete pedig egyre kilátástalanabb. A helyi munkalehetőségek­kel összefüggő hír az is, hogy a dűlőutak menti fakiterme­lésre adott engedélyt a közel­múltban az Erdőfelügyelőség. Emellett a vadtelepítésű aká­cos megtisztítására kötelezte a szenyérieket. Gyógyító erejű lehet a megértés Együtt élni az asztmával Simara Petronella, a marcali Asztma- és Allergia-klub tit­kára, maga is asztmás. — Tüneti, sokszor kellemet­len jelentkezésein túl gyakran csak lappang, láthatatlanul van jelen ez a kór — mondta. — A tünetmentes szakaszokban egészségesnek tűnik a beteg. Nem ritka hát, hogy nem igazán megértő környezet szimulálás­nak véli az elgyengüléseket, ro­hamokat és a többi asztmás, al­lergiás tünetet. Ezért is szeret­nénk, ha klubfoglalkozásainkra a családtagok is eljönnének, és szakemberektől hallanának az asztma jellemzőiről. A gyógyu­lást segítheti, vagy legalább a rohamokat ritkíthatja, ha a beteg tudja, érzi, hogy családja, kör­nyezete ismeri és megérti állapo­tát. Marcaliban mintegy száz asztmás beteg él. Mint legutóbbi találkozásukon elmondták: az összefogás, a fullasztó fájdalom kibeszélése már önmagában véve is gyógyír számukra. K. G. T. Házi szakápolási tervek Augusztustól törvény szabá­lyozza a szakápolási szolgálat tevékenységét, személyi és tárgyi feltételrendszerének biztosítását. A cél a kórházi tartózkodás minimálisra csökkentése minden olyan esetben, amikor a betegfelü­gyeletből a család is részt vál­lal. Kaposvár és Nagyatád után a megyében harmadikként Marcali is tervbe vette az ott­honi szakápolás beindítását. A városi kórház ápolási igaz­gatóját, Keszler Terézia el­mondta: jelenleg a szakható­sági engedélyek beszerzése zajlik, ezt követi a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárral történő szerződéskötés. MEB- finanszírozás hiányában ugyanis eleve dugába dől — az egyébként országosan jó tapasztalatokat hozó — szol­gálat marcali meghonosítása. Minderre fizetőképes keres­let csak elenyésző százalékban van, így a vállalkozás jövője, első lépcsőben a finanszírozá­son múlik — mondta Keszler Terézia. Legalább ilyen fontos láncszem az ügyben a házior­vosok hozzáállása. A szolgálat januárra tervezett bevezetésé­nek alapfeltétele ugyanis a családorvosokkal való előze­tes konzultáció. Az otthoni szakápolást a betegek egész­ségi állapotát figyelembe véve ők kezdeményezhetik. (Csíky) Új igazgató került a marcali múzeum élére Megismertetni a múltat Karancz Gábor, huszonnyolc esztendős középiskolai tanár októbertől a marcali Helytör­téneti Múzeum újonnan ki­nevezett igazgatója. Szakterülete a pogány magya­rok hitvilága, a kereszténység és a pogányság kapcsolta. Kedvenc témái a Dél-Orosz sztyeppéken a kunok hagyaté­kaként is fellelhető bálványok, amelyek a honfoglalás idején, majd az Árpád-korban, de még a XVII. századi Magyar- országon is éreztették kultikus hatásukat. Képzett történész­ként és autodidakta néprajzos­ként a könyvek hasábjain szí­vesen kalandozik Mongólia és Tibet messzi tájain, hogy a ke­leti vallások és a magyar népi hiedelemvilágban máig tetten érhető sámánizmus egymásra hatását kutassa. A bölcsész diploma meg­szerzése után hívják Pestre hív­ták, a Károli Gáspár Reformá­tus Egyetemre, amelynek jelen­leg is óraadó tanára. Közben megtudta, hogy Marcaliban múzeumigazgatót keresnek. Múzeum-pedagógiai és város­történeti pályázata meggyőzi a döntéshozókat. A kultúra me­cenatúráját természetes polgári erényként kezelő szakember vágya, hogy intézményét való­ban a város fejlődésének szol­gálatába állítsa. — Egyelőre az ismerkedem az intézmény helyzetével. Az már most világos, hogy a szakmai munkára fordítható pénznek igencsak szűkében vagyunk. Jövőre ezért több kisebb tárlat mellett egy nagy­szabású, konferenciával és ki­adványok publikálásával egy­bekötött kiállítást szeretnék rendezni. Ennek témája lehetne éppenséggel a régészet, amely­ben Marcali fehér folt a térké­pen. — Karancz Gábor szerint a helytörténeti munka a törté­netírás méltatlanul mellőzött mostohatestvére. Ebből kiin­dulva a környék amatőr hely- történészeinek támogatását a múzeumi kutatóbázis meg­szervezésével, illetve a szak- könyvtár kibővítésével képzeli el. Tervei közt sze­repel még történelmi játszóház bevezetése, s a civil szer­veződésű, a múzeumhoz Karancz Gábor kötődő társaságok felkarolása. — Hogy az itteni megbíza­tásom eredményes legyen, fel­tétlenül számítok a pedagógu­sok támogatására. Ä diákság megnyerése érdekében e kor­osztályhoz szóló programokat is kínálunk majd. Szeretném, ha az érettségizett fiatalok számára a könyvtárhasználat mellett a múzeumlátogatás is természetes igénnyé válna. Csíky K. Erika Negyvenöt éves a marcali Berzsenyi Dániel Gimnázium Az alma mater évtizedei Az alma mater 45. és a kollé­gium 30. születésnapját ünne­pelte a hétvégén a marcali Berzsenyi Dániel Gimnázium és Közgazdasági Szakközép- iskola. A jubileumi rendezvé­nyen az egykori tanárok és di­ákok is részt vettek. Az egész napos program adott alkalmat az osztály- évfolyam- és tanár­találkozók, egyebek között a negyven, harminc és húsz éve végzett véndiákok érettségi ta­lálkozójának megrendezésére. Szombaton a városi sport­csarnokban Olasz Istvánná, a középiskola igazgatónője, egykori diákja köszöntötte a résztvevőket. Osváth Anna és Miklós Judit zenés-irodalmi összeállításában Karinthy, Kosztolányi, Eötvös, Mik­száth, Reményik, Ady, Oláh Gábor a diákélettel, az iskola küldetésével kapcsolatos mű­vei hangzottak el. Az évforduló tiszteletére a gimnázium aulájában három kiállítást is rendeztek. Csoszó Gabriella fotóit, Erdélyi Emó' tájképeit és dr. Gál József is­kolatörténeti válogatását egy­aránt nagy érdeklődés kísérte. Hasonlóképp a volt tanárok és diákok tudományos igényű előadásait is, melyekben egyebek között a multimédiá­ról, az új információs világ­rendről, irodalomról, pogány- kori magyar szokásokról szól­tak az előadók. A jó hangulatú rendezvé­nyen kezdeményezték a gim­názium Öreg Diák Klubjának megszervezését is. (Csíky) Nem marad parlagon a táskái határ A napokban hozta a táskái ön- kormányzat tudomására a bu- zsáki termelőszövetkezet: az ed­dig általa használt, mintegy 500 hektár szántóföld további műve­lését a jövőben nem vállalja. A táskaiak most új, helyi szövetke­zetei kívánnak alapítani, hogy a Táska határában elterülő 500 hektár ne maradjon parlagon. Kelevízi fórum a gázvezeték-építésről Lakossági fórum volt pénteken Kelevízen a gázhálózat kiépíté­séről. Az önkormányzat épüle­tében megjelenteket Horváth Zoltán polgármester tájékoz­tatta a végleges feltételekről. Ezek szerint a lakossági hozzá­járulás összege 80 ezer forint körül alakul. A gázvezeték épí­tésének megkezdéséhez leg­alább a lakosság 70 százaléká­nak csatlakozása szükséges. Kápolnafelújítás a szakmunkásvizsga 1870-ben épült a marcali teme­tői kápolna. Az épület felújítá­sát a helyi katolikus egyházkö­zség vállalta. A Király kft által végzett, mintegy 300 ezer forin­tos felújítás költségeihez 50 ezer forinttal járult hozzá a vá­rosi önkormányzat, valamint a marcali szakképző iskola. Utóbbi kőműves-szakos nö­vendékei számára többek közt ez jelentette a szakmunkás- vizsgát. Az összefogás eredmé­nyeként megújult kápolna; új födémet, új szigetelést és új nyílászárókat kapott. / Épül a böhönyei csatornahálózat Október közepére fejezték be a böhönyei csatornahálózat épí­tésének második ütemét. Az új szakasz átadásával már 437 családi ingatlan csatornára tör­ténő rácsatlakozására van lehe­tőség. Erre nagy az igény, mi­vel a szerződés értelmében az igénylőknek nem kellett befi­zetniük egyetlen fillért sem. Vállalták viszont, hogy tíz éven át havi 1300 forint összegben törlesztik a a költségeket. A répa maradt az osztrák gazda ment Össznépi böngészés Boronkán Viheti, aki fölszedi Szokatlan hír röppent szárnyra Marcali környékén. A boron­kai osztrák bérlő, aki tavaly már igen szép zöldségtermést takarított be Agroschott nevű kft.-je 350 hektárnyi területén, most, az újabb betakarítás megkezdése előtt gondolt egyet, s hazament, csapot-pa- pot, gazdag hagyma, répa, pó­réhagyma-termést bízva jó sorsára. Most pedig hordja-vi- szi boldog-boldogtalan, aki csak akarja. A hihetetlen hír hallatán magunk is elmentünk a farmra.- Kicsit korán jött - mondta a birtok felől hazafelé tartó Bogdán Mónika. — De dél­után, estefelé nagy ám itt a nyüzsgés. Jönnek az emberek kosarakkal, zsákokkal, még autóval is. Megrakják, aztán irány haza. Már a marcali pia­con is az osztrák répáját, hagymáját árulják a népek.- Maga ismeri a gazdát?- Há’ persze, sokat dolgoz­tam én itt a fiúmmal, de azt ne kérdezze, hogy hívják azt az embert, mert azt nem tudom.- Azt sem, hogy miért hagyta itt ezt a rengeteg zöld­séget?- Nem igazán, de az biztos, hogy sokat veszekedett velünk, akik neki dolgoztunk. A pénz miatt, hogy keveset fizetett, az emberek meg begurultak. Nemcsak a cigányok, a parasz­tok is. Megígérték neki, hogy megverik. Erre a fizetési napo­kon még rendőrök is kijöttek, nehogy igaziból megveijék. Én nem bánom, hogy elment, utál­tam, hogy mindig veszekszik velünk, hogy nem dolgozunk, meg hogy a táskái földjén sok­kal jobban megy a munka. Ä hivatalos verzió másként néz ki. Eszerint a magas vá­mok miatt orrolt meg: fogta a gépeit, elvitte, a tonnányi ter­ményt pedig itt hagyta a föld­ben, vigye a répát, a hagymát, aki akaija. Annyit mondott csak, hogy egyszer talán még visszajön, majd ha Magyaror­szág is EU-tag lesz. Kun G. Tibor Amatőr képzőművészek tárlata Marcaliban Az alkotás szuverén belső látásmód eredménye. Nem hívságos, de hivatása van — mondotta többek között Schéffer Anna keramikus a marcali Bernáth Galériában a Megyei Képző- és Ipar- művészeti pályázatra érke­zett alkotásokból szombaton nyílt kiállításon. Harminchat alkotó összesen 131 pályamunkát juttatott el. A zsűri (Baktay Patrícia ipar­művész, Géger Melinda művé­szettörténész, Mayer Berta gra­fikus és Végh András festőmű­vész) döntése alapján tizenegy alkotó 52 művét állították ki. E művek már szerepelhetnek az jövő évi, autodidakta alko­tók jövő évi országos kiállítá­sán. A megnyitón hangzott el, hogy a népművészetet csak tökéletesen szabad művelni. Ezt az igényt példázzák a most kiállított alkotások is. A zsűri­nek egyébként most elsősor­ban a szőttesek nyerték el a tetszését. Schéffer Anna külön elismeréssel szólt azonban többek között Erdélyi Lajos Honfoglalás, illetve a marcali Vida Zoltánná (Torna) Utolsó pillanat című alkotásáról is. A legsikeresebb művek készítőit a megyei művelődési központ jutalomban részesítette. (Kun)

Next

/
Oldalképek
Tartalom