Somogyi Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-26 / 250. szám

1996. október 26., szombat SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Valódi rendszerválságát éli a gazdaság Tocsik-ügy: ügyészi nem? A feketegazdaság volt az egyik fő témája a Büntetőjo­gászok klubja tegnapi buda­pesti összejövetelének, ame­lyen a szakértők fontos elve­ket fogalmaztak meg. Az ügyészség arra továbbra sem lesz hajlandó - hangsú­lyozta Tóth Mihály, a Fővárosi Főügyészség vezető ügyésze hogy egy-egy éppen napiren­den lévő ügy kapcsán önkénye­sen átalakítsa a törvényi tényál­lást, és üzleti vagy egyeztető tárgyalások folytatása, szerző­dések előkészítése miatt emel­jen vádat, és zugírászat elköve­tését rója fel. Ugyancsak lehe­tetlen, hogy az adóhatóság megtévesztésének gyanúja he­lyett az adó kései fizetése vagy akár elmulasztása legyen adó­csalás címén a vád alapja. Lengyel László, a Pénzügy- kutató Rt vezetője azt hangoz­tatta: a hazai gazdasági élet je­lenlegi helyzetét valódi rend­szerválságnak tekinti. Vélemé­nye szerint a tömegesen születő törvények vagy nincsenek ösz- szefüggésben egymással, vagy ellentmondanak egymásnak. Nehezményezte az ismert köz­gazdász, hogy olyan alapvető törvények, mint a koncessziós, a közbeszerzési, a privatizációs törvény mintegy ötéves késés­sel születtek meg. Kutrucz Katalin egyetemi ok­tató, az MDNP országgyűlési képviselője úgy vélte, a nagy gazdasági bűncselekményeknél szigorítani kell a büntetéseket. Latorcaitól választ vár bizonyos kérdésekre a KDNP Mécs Imre is tiltakozott A közélet friss történéseihez kapcsolódó vélemények mel­lett a pártok közötti, illetve párton belüli csatározások je­lei rajzolódtak ki egyebek kö­zött a politikusok tegnapi megnyilatkozásaiban. Az SZDSZ 1956-os veteránjai visszautasították a Fidesz elnö­kének a Batthyány Alapítvány ’56-os konferenciáján elmon­dott beszédét, és követelték, kövesse meg őket, valamint az SZDSZ-t. Az ’56-os cselekede­teiért halálra ítélt Mécs Imre és harcostársai megdöbbenésüket fejezték ki amiatt, hogy Orbán Viktor kijelentette: a jelenlegi koalíciós pártok ideológiájának közös alapjai a forradalmat kö­vető kádári megtorlás idejére nyúlnak vissza. Az FKGP bejelentette: nem ért egyet a privatizáció felfüg­gesztésével, de szükségesnek tartja a magánosítás folyamatá­nak jelentős módosítását. A költségeket például azzal is csökkentené, hogy a sikerdíja­kat kikapcsolják a folyamatból. Az MDF a vagyonbevallási kötelezettség kiterjesztése mel­lett tette le a garast. Azt sze­retné, ha azok a kormányzati vezetők is „állapotleltárt” állí­tanának össze, akik nem tagjai a törvéhyhozásnak. A KDNP-bcn megvizsgálják: milyen viszonyban áll a pártel­nöki posztra jelölt Latorcai Já­nos az APV Rt menesztett ve­zérigazgatójával, Kocsis Ist­vánnal. Nem akarják ugyanis, hogy bármilyen árnyék vetőd­jék a párt politikusaira. Biciklis fesztivál Százak pattantak tegnap nyeregbe Budapesten, köztük Bája Ferenc környezetvédelmi és terü­letvédelmi miniszter, hogy a Hősök tere és a Parlament kö­zött kétkerekű tüntetésen szorgalmazzák újabb kerékpár­utak építését. 2000-ig legkevesebb további 1000 kilométer aszfaltcsíkra lenne szükség fotó: feb/kallus györgy Csendes ebéd közben csendes beszélgetés Teller Edével Nem az atom, az ember veszélyes Déli 12 óra volt, a kormány Béla király úti vendégházába fi­zikusok, újságírók voltak hivatalosak ebédre - Teller Edével, a világhírű magyar tudóssal. Zellerkrémleves csészében.-Tudják, én megtanultam, hogy az atomerőművek biz­tonsága nem a tudományon, nem is a tervezőkön, hanem az ott dolgozó embereken múlik. Nyáron sokat beszél­tek a paksi üzemzavarról, a rendszerbe került fémfor­gácsról. Az is hiba volt, ami­ből okulni lehetett, s a hiba mögött a mulasztást is sike­rült kideríteni. Ez a biztonság igazi titka. Rántott gombabomba rizzsel.- Sokat beszéltek annak idején a csernobili robbanást követő sugárzásról, pedig az Magyarországon az átlagos röntgenvizsgálat dózisát sem érte el. De egyetlen újságcik­ket sem olvastam arról, mennyivel nőtt a sugárzás a tavalyi kemény tél, a sok fű­tés miatt. Arról sem, hogy a dunántúli szénerőművek per­nyéje milyen radioaktív, pe­dig ha valaki összevetné an­nak értékét a Paks környékén mérhetővel, nagyon elcso­dálkozna! Natúr sertéssült burgonyával.- Van egy ötletem: száz mé­ter mélyre kell atomreaktort telepíteni, laza talajba, ahol nem rongálhatja meg semmi­lyen földmozgás. Elméletileg nem kizárt olyan nukleáris fo­lyamat, amely 30 éven át ön­magát szabályozva sok mil­liárd watt energiát termel. S aztán kihuny, a biztonságos mélybe zárva. így az emberi tévedés is megelőzhető. Gyümölcssaláta pohárban.- Miért félünk ma jobban a felfedezésektől, mint 50 éve? Talán az atombomba miatt. De inkább azért, mert bonyo­lultabb folyamatokat kellene megértenie a hétköznap em­berének, mint régebben. Amit nem értünk, attól fél­ünk. S mivel félünk, nem me­rünk továbblépni. Pedig nem a tudás, hanem a tudatlanság árt az emberiségnek. Somfai Péter A kitüntetések koreográfiája Pofosz: Nem érdekes, hogy mit mondanak Potyka bácsiról Kínos meglepetést keltett, hogy az október 23-án kitüntetet­tek között ott volt Porubszky István, alias Potyka bácsi, akit sokan a bőrfejűek egyik fő istápolójának tartanak. A feltéte­lezések szerint az elismerésre javasoltak sorában nevén át­siklottak az illetékesek, így kerülhetett mellére a Köztársa­ság Kiskeresztje. Milyen eljárási rend előzi meg a kitüntetések odaítélését? - kérdeztük az ügy kapcsán e sajátos terület szakembereit. Elmondták, hogy állami el­ismerésre bármely társa­dalmi, politikai, illetve mű­vészeti szervezet, sőt magán- személy is tehet javaslatot, amit az illetékes miniszté­rium bírál el. Az úgynevezett kitüntetési bizottság - amelyben a tárcák képviselői foglalnak helyet - döntése után a miniszterelnök küldi tovább a javaslatot a köztársasági elnöknek. Az indítványnak tartal­maznia kell a felterjesztett munkásságának azon pont­jait, amelyek indokolják az elismerést, legyen szó művé­szeti, illetve tudományos tel­jesítményről, vagy szolgálat ellátásáról. Kizáró tényező a büntetett előélet, továbbá az, hogy az illető öt éven belül már része­sült állami elismerésben. Kitüntetés csak akkor von­ható vissza, ha az érintett az átadás után érdemtelenné vált rá, például büntetőeljárás in­dult ellene. Érvénytelen az el­ismerés, ha az indoklásként csatolt okmányok hamisak. Baji József, a Pofosz ügy­vezetője elmondta, hogy ré­szükről az öttagú elnökség tárgyalta meg, s továbbította a személyi javaslatokat.- Szövetségünk pártok fö­lött áll, tehát a konkrét eset­ben sem érdekelt bennünket, hogy kik, mit mondanak Potyka bácsiról - tette hozzá az ügyvezető. Lehet, hogy aki szerintünk baloldali, má­sok szemében jobbos, vagy fordítva. Potyka bőrfejűeket istápol? No és? Az ő „fiai” inkább katonás összetartá­sukról, nem pedig balhéikról közismertek. Porubszky István annak idején derekasan helytállt Kispesten - tejet, élelmet hordott az egyik óvodába, s a harcokban is részt vett, sú­lyosan megsérült. Minderről dokumentumokat is hozott, amit csatoltunk a felterjesz­téshez. Sz. I.-T. M. Hatékonyabb lett a kormányzati kommunikáció Politika-túlsúlyos a sajtó A sajtóban a politika túlsú­lyos, ám nem hatékony, mert az emberek többsége nem érti meg a történések lényegét — mondta Szabó József Jenő, a miniszterelnök sajtótitkára tegnap délután a Parlament­ben, azon a kommunikációs problémákkal foglalkozó ta­nácskozáson, amelyet a MÚOSZ illetékes szakosztá­lya szervezett. Véleménye szerint az elit ezen részének képviselői bizalmatlanok a sajtóval szemben, és tartanak tőle, csakúgy, mint az újság­írók az elittől. Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal köz- igazgatási államtitkára (aki egyébként jelenleg a kor­mányszóvivői teendőket is el­látja) annak a véleményének adott hangot, a tanácskozá­son, hogy az elmúlt két évben hatékonyabbá vált a kor­mányzati kommunikáció. El­ismerte azonban: a közigaz­gatási apparátus nagy része nem képes gondolatilag elfo­gadni, hogy egy adott elkép­zelést „el kell adni” a közvé­leménynek. Herényi Károly, a Magyar Demokrata Fórum sajtófő­nöke reményét fejezte ki, hogy az újságírók és a politi­kusok egyszer felismerik egymásrautaltságukat és kö­zös felelősségüket. Vitás fórum. Tegnap plenáris ülést tartott az Érdekegyeztető Tanács. A szociális partnerek felrótták a kormánynak, hogy átfogó koncepció nélkül teszi meg az államháztartási reform egyes lépéseit. A munkaadók a társadalombiztosítási törvény módosítására kidolgozott el­képzeléseket is élesen bírálták, mert véleményük szerint 85 milliárd forint többletkiadást je­lentenek a legális gazdaságnak. Tisztújítás előtt. Megkezdő­dött a Magyarok Világszövet­ségének háromnapos tisztújító közgyűlése. A plenáris ülést Sütő András tiszteletbeli elnök nyitotta meg, majd az „íratlan törvény és illendőség szerint” lemondott tisztéről. A szervezet helyzetét bemutató beszámolót Csoóri Sándor elnök terjesz­tette elő. Nagyüzem a T. Házban. A jövő héten négy napon át, ösz- szesen több mint 46 órát ülése­zik a törvényhozás. Csak ezzel a rendkívül feszített tempóval van remény arra, hogy a képvi­selők november 15-ig az adó­törvényeket, december 16-ig pedig a jövő évi költségvetést is elfogadhassák. Az MDF hozzá­járult ahhoz, hogy a jövő hétre tervezett politikai vitanapot két héttel későbbre halasszák. Kevés vigasz. Együttes ülést tartott pénteken a Magyar Népművelők Egyesületének 13. vándorgyűlése és az Or­szággyűlés kulturális bizott­sága. A tanácskozáson főként a kultúra sanyarú helyzetéről esett szó. A közművelődésről készülő törvény legújabb válto­zata is kompromisszumok so­rozatát tartalmazza. Újabb búcsú. Schamschula György közös megegyezéssel kilépett az FKGP-hez közel álló Nemzeti Szövetség Ma­gyarországért egyesületből is, amelynek egyik alapítója és el­nökségi tagja volt. Az Antall- kormány volt miniszterét az FKGP frakciója néhány napja zárta ki soraiból. Szűkös a keret. A Magyar Rádió Rt a jelenlegi feltételek mellett 1997 júliusáig tud mű­sort sugározni, mert a jövő évi működéséhez szükséges ösz- szegnek csak a 60 százalékára van elegendő forrása - nyilat­kozta Juhász Judit, az MR Rt alelnöke. Kiszorítósdi? A Szabad Szakszervezetek Demokratikus Ligája úgy véli, hogy egyes or­szágos szakszervezeti szövet­ségek ki akarják szorítani az érdekegyeztetés fórumairól a náluk kisebb konföderációkat. Ráadásul a kiszorításra ítéltek nem fognak össze, hanem csu­pán saját vélt presztízsük meg­mentésén munkálkodnak. Holnap óraátállítás A korszerű időmérők ma már rádió-távvezérléssel működ­nek. Ezek naponta egyszer elektronikus kapcsolatba lép­nek az atomórával, s hozzá iga­zítják mutatóikat. Hazánkban a köztéri órák többsége távvezér­léssel működik, így a téli idő­számításra való áttérés nem okoz gondot. Problémák csupán azoknál a számítógépeknél adódhatnak, amelyeknek integrált áramkörei nem tudtak idejében alkalmaz­kodni az Európai Unió dönté­séhez. Ezek eredeti programja ugyanis az időkorrekció ha­gyományos dátumát jegyezte meg, vagyis már szeptember végén áttértek a téli időszámí­tásra. Hazánk két legnagyobb köz­területi kronométerének átiga­zítása sem okoz munkatöbble­tet. A kecskeméti Nagytemp­lom 3 méter 15 centis, illetve a budapesti Bazilika 3 méter át­mérőjű toronyórájának szintén az atomóra ad utasítást az átál­lásra. A másfél méteres muta­tók a München mellől érkező parancsszóra mennek vissza hatvan percet. A téli időszámítás több nem­zetközi vonatot magyar terüle­ten ér. A vasárnap hajnali 2 óra tájban érkező szerelvények egy- egy, órát a pályaudvaron várakoznak. így az Adriatica, a Corona és a nagybányai gyors ideérkező járatai, továbbá a Balkán-, a Belgrad- és a Dacia- expressz mindkét irányú sze­relvénye tart vasárnapra virra­dóra 1 órás kényszerpihenőt. Szigeti Ildikó A Bazilika órája FOTÓ: FEB Csillagászati árat kér a Newcastle Vitray titkon reménykedik Vitray Tamas alig meri ki­mondani hangosan: még van remény arra, hogy a magyar focirajongók kedd este láthatják az MTV-n a N e wcastle-F erencváros UEFA-kupa mérkőzést. Az ugyanis csöppet sein ritka - mondja a televízió sport- osztályának vezetője -, hogy az utolsó pillanatban a jogdíj- tulajdonos a korábban vissza­utasított közvetítési ajánlatot elfogadja. A tárgyalások so­rán a szokásjog alapján köt­tetnek az üzletek. Égyetlen dolog működik általános alapelvként: a nagy világver­senyek közvetítésében a köz- szolgálati tévék elsőbbséget élveznek. Az ár alku eredménye: a jogtulajdonos általában a kí­vánt összeg kétszeresét kéri, a tévék pedig a felét kínálják annak, amit hajlandók fizetni. A kettő között aztán megálla­podnak. Az FTC a közvetítési jog eladásakor semmiben nem tért el a szokásoktól. Még azzal sem, hogy eladta a budapesti mérkőzés jogát egy cégnek. Az itthoni meccsért azonban az MTV-től korrekt árat kért. Arról már nem a klub tehet, hogy a cég a köz­vetítést eladta a BBC-nek. A Newcastle egyébként olyan árat diktált az angliai visszavágó közvetítéséért, amilyet a Magyar Televízió még soha, egyetlen sportese­ményért nem fizetett. Sz. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom