Somogyi Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-22 / 248. szám

1996. október 22., kedd SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Nagy Ferenc kiállítása a tabi iskolában Alkotások a honfoglalásról Nagy Ferenc tabi fafaragó népművész alkotásaiból nyílt kiállítás a város 1. számú álta­lános iskolájának könyvtár- termében. Az intézmény mil- lectenáriumi programsoroza­tának záró rendezvényén olyan — eddig még be nem mutatott — alkotások is látha­tók, amelyek a honfoglalással és a magyarság történelmi múltjával kapcsolatos fino­man kidolgozott dombormű­veket, szobrokat mutat be di­ákoknak és az érdeklődő fel­nőtteknek egyaránt. Iskolánk millecentenáriumi rendezvényeinek méltó lezá­rása ez a kiállítás — mondta megnyitójában Tóth Károly tör­ténelemszakos tanár. — Nagy Ferenc fafaragó népművész azon alkotásait állítottuk ki, amelyek a honfoglalás és az ál­lamalapítás mondakörét, törté­netét mutatja be. Az emberhez oly közel álló anyag — a fa — művészi megmunkálásával idézve fel a múltat: a csoda- szarvast űző Hunort és Ma­gyart, a hazát foglalni jött népes sokaságot, a büszke tekintetű Árpádot, a reményt keltő csil­lagösvényen járó Csaba király­fit... Nagy Ferenc kiállított 18 al­kotását csaknem két évtized terméséből válogatták. Kovács Györgyi hetedikes tanuló: — Nagyon szép, amit Feri bácsi a honfoglalás emlé­kére fába faragott. Nekem a Szent István király, valamint Szent László és felesége című alkotások aprólékos megmun­kálása tetszett a legjobban. — A tanulmányaink során hallottakat élethűen jelenítette meg az idős népművész — kapcsolódott a látottakhoz Bor- bás István a hetedik A-ból. — Különösen az Árpád lovas­szobra keltette fel az érdeklő­désemet... — Itt valamennyi alkotás remekmű — toldotta meg Malkó Tímea hatodikos tanuló. — Szemünk előtt elevenedett meg a régmúlt. A kiállítás október 30-ig lá­togatható. (Krutek) Megoldódó somi vízgond A somi önkormányzathoz tar­tozó daránypusztai falurészen hatvanhárman élnek. Mint azt Lenkei Tibor polgármester el­mondta: sokan közülük mun­kanélküliek, nyugdíjasok. így nem várható el tőlük, hogy je­lentősen hozzájáruljanak az önkormányzat terheinek csök­kentéséhez. Márpedig a terüle­ten élők egy kft területén fúrt kútból kapták eddig az ivóvizet, nem kíván pénzt fordítani a fej­lesztésre. Az ivóvíz biztosítása az önkormányzat kötelessége. Ezért már elvi megállapodást kötöttek a bábonymegyeri falu­vezetéssel: rácsatlakozhatnak a rendszerükre. Az összekötés azonban 3-3,5 millió forintba kerülne. Ezt egyelőre nincs mi­ből kifizetni. Időközben az önkormányzat ingyenesen lehetőséget biztosí­tott a Dédásznak arra, hogy öt villanyoszlopot és az eddigihez képest dupla kapacitású trafót helyezzen üzembe, 4,3 millió forint értékben. A beruházás lehetőséget ad arra, hogy új ut­cát nyissanak a faluban. C. A. AJkácrönköt rakodnak Kiss György akácrönköt pa­kol a szántódi erdészet bábonymegyeri vasúti rakodóján. A rönk nagy részét saját üzemük dolgozza fel raklapnak il- letve gazdasági épületekhez való gerendának. A többi a barcsi fafeldolgozóba kerül fotó: czene attila Ezerötszáz vagon terményt raktározhatnak Kapolyi gabona Afrikába Csecs József raktáros: folyamatosan jönnek a szemszállítók fotó: czene attila Ezerötszáz vagon gabonát képes raktározni egy év alatt a Dél-dunántúli Gabonafor­galmi Rt kapolyi keverő és tároló telepe. Jelenleg gőz­erővel folyik a munka; fő­képp a környékbeli mezőgaz­dasági szövetkezetek teherau­tói érkeznek a terménnyel. Naponta mintegy ötven Ifa szállít be árut. Csécs József raktáros elmondta: jól ki­használják a kapacitást. Tá­voli megyék termelői is igénybe veszik szolgáltatása­ikat, ők maguk ráadásul tőzs­déznek is. Nemrég árpából vettek kétszázhúsz vagonra valót. — Az én munkahelyemről úgy látszik: sikeres évet zár­hatnak a szövetkezetek — mondta Csécs József. — Leg­alábbis a kukoricából jó a termés. A telepről ezekben a na­pokban Szlovéniába illetve az afrikai Tunéziába indul útnak export szállítmány. C. A. 9V Kevés a munkahely, sok a panasz Öregszik a Koppány-völgye A Koppány völgyében apró falvak küzdenek a túlélésért. A lakosság öregedik, a munkahely kevés. Megkérdeztük az ott élőket: hogyan telnek a napjaik, és milyen lehetőséget látnak a fejlődésre. Dr. Horváth Tamás kisbára- páti orvos:az iskoláztatást te­kintve óriási hátrányba kerül­nek a falusi kisintézmények- ben végzett gyerekek. Nyelv- tanulási lehetőség nincs, a használt számítógépek telje­sen elavultak. A középisko­lába bejutott fiatalok csak bá­mulnak társaikra és az ott al­kalmazott eszközökre. A köz­lekedés helyzete is hagy kí­vánni valót. Ha vásárolni akar valaki is komolyabb értéket, mindenképpen utaznia kell; hajnalban elindul, s amire ha­zaér, este lesz. Hogy az embe­rek közérzetére milyen hatás­sal vannak a rossz körülmé­nyek? Az egészségügyi ellátás viszonylag tisztességesen megoldott, de a falu öregszik. Vállalkozni ők már nem tud­nak, hitelt felvenni nem mer­nek, a fiatalok közül pedig aki rátermett, elmegy innen. Lakatos Zsolt somogyegresi autóbuszvezető.csak aprán­ként lehet előrelépni faluhe­lyen. Nekem van munkám, buszt vezetek a Tab-Bedegkér útvonalon. Persze otthon is dolgoznom kell a megélheté­sért, bár egyre kevésbé éri meg az állattartás. Problémát fog okozni, hogy a kislá­nyomnak majd Bedegkérre kell óvodába és iskolába is járnia — s ehhez nagyon ko­rán kell majd kelnie. Túl nagy összefogást nem tapasztalok; sok a saját gondja ahhoz min­denkinek, hogy a máséra tud­jon figyelni. Egyre kiszolgál­tatottabbak vagyunk. Lesniczky Lászlóné, a so- mogydöröcskei idősek napközi otthonának látogatójamincs munkahely errefelé. Ami akad, az is inkább férfinak való. Hetven tagja van az ott­honnak, de aki bírja még erő­vel, az nem itt tölti az idejét, hanem a földeken dolgozik. A fiatal egyre kevesebb; évente jó, ha egy-két csecsemő szüle­tik. Bunevácz Győzd, aki Bony- nyára jár, 86 éves édesanyjá­nak segíteni.-jó volna, ha a fa­luban lehetne valahol meleg ételhez jutni. De nem lehet. Bár sok a munkanélküli, nem hiszem, hogy találnék segítsé­get édesanyám mellé, aki néha figyelne rá. Szerencsére akad néhány ember, aki életben próbálja tartani a falut. Páran gazdálkodnak is — de nincs a világon olyan vállalkozó, aki sok embernek adhatna munkát ezen a vidéken. Elöregedett a falu, ezt a helyzetet még sok pénzzel is nagyon nehéz lenne helyrebillenteni. Baji Dénes Miklósiban ABC-t üzemeltet:aki dolgozik, az megél, aki nem dolgozik, az nem él meg — ez az én vé­leményem. Mindenhol van olyan ember, aki csak lig-lóg — ők is kereshettek régen pénzt, de a cégek új vezetői őket már nem tartják el. Zicsbe nősültem, az a falu na­gyon rosszul áll most. Miklósi jobban. Hogy honnan tudom ezt? Hát most vettek a falunak egy szép Toyota mikrobuszt. Az emberek ugyanakkor egyre kevesebbet költenek a boltban. Csak azt veszik meg, ami a napi megélhetésükhöz fontos. Fölösleges dolgokra nem ad­nak ki pénzt: üdítő italból pél­dául régóta egyre kevesebb fogy. Czene Attila Haltelepítés Andocson Az andocsi Kiscsali Horgásze­gyesület 16 mázsa pontyot (eb­ből 13 mázsa fogható méretű), valamint 140 kiló amúrt telepí­tett a napokban az egyesület Tojári 18 hektáros horgászta­vába. A telepítés mintegy hat­százezer forintba került. Barkácsüzlet nyílt Tabon A siófoki Juhász Kereskedőház barkács és műszaki cikkek áru­sítására új üzletet nyitott Tabon a Kossuth Lajos utcán. A több mint hárommillió forintos áru­készletet a nagyobb értékű szerszámok, szerszámgépek mellett, kötőelemek, zárak, bú­torfogantyúk, rézáruk, illetve ezer apró cikk teszi ki. Törökkoppányi szakkörök A törökkoppányi általános is­kola 122 tanulója közül, több mint nyolcvanan kapcsolódtak be az új tanévben indított hat szakkör munkájába. A 4. és 8. osztályosok közül 20-25 diák jár a Brenner István tanító által vezetett természetjáró szakkör foglalkozásaira. 15 falunak sütnek a tabi pékek Mintegy tizenöt Tab környéki településre szállít pékárut a Sü- tév Rt városi üzeme. Huszonöt­féle áruból válogathatnak ve­vőik: például tizenhárom féle kenyeret kínálnak. Naponta há­rom-négyezer zsemle, s mint­egy ezerötszáz kifli készül. Mindezt kilenc pék gyúrja, formálja, süti ki. Vetőmagtisztítás Szorosadon A szorosadi Koppányvölgye Mezőgazdasági Szövetkezet vetőmagüzemében három dol­gozó szeptember végétől fo­lyamatosan végzi a vetőmagok tisztítását és csávázását. A hó­nap végéig várhatóan 400 tonna árpa és búza vetőmag előkészí­tését végzik el a gazdaságban. 90 éves a tabi számyvasút Ma ünnepelheti megnyitásá­nak 90 évfordulóját a Mocso- lád-Tab-Siófok számyvasút. 1906. október 22-én adták át a forgalomnak. A korbaeli új­ság megírta: „az indulás reg­gel 8 órakor történt a siófoki állomásról. A vármegye ré­széről, mivel Sárközy Béla alispán akadályozva volt, csak Dépold Béla királyi fő­mérnök, az államépítészeti hivatal főnöke vett részt a be­járáson. A bizottság este hét órakor ért Kaposvárra.” A társaságnak Pallós Ignác épí­tési vállalkozó adott ünnepi vacsorát. A korabeli menet­rend szerint a szerelvény 90 évvel ezelőtt 78 perc alatt ért Siófokról Tabra. Ma a menet­idő 60 perc. C. A. Dióroppanás a nagyberényi szőlőhegyen Gyenge a királyleányka Csendes télre készül a nagyberé­nyi szőlőhegy. Meleg takaróként simul már a tájra a sárgára, bar­nára, vörösre érett falevél. Alatta dió ropog. Szedegetik is a gaz­dák szaporán, hiszen jó a feltört héj alól kiszabadított gyeúge be­let harapni a friss borhoz. Finom. — Nem érdemes betömi idén a pincékbe — mondta idősebb Oláh Gábor. — Az időjárás gyakran csavart ki esőt a felhők­ből, s hogy el ne rohadjon, idő előtt le kellett szedni a termést. Nem tudott cukrosodni, ezért gyengék lesznek az idei borok. A Királyleányka csak tizenné- gyes, a Chardonnay tizenhetes fokú lett. Föl is kellett javítanom egy kis „kaposvári napfénnyel”, vagyis cukorral. Jó lesz az a csa­ládnak, meg a barátoknak. Eddig sem panaszkodott senki az ízére. A lehullott szilvát gyakorta csipegetik fácánkakasok. Ri­koltva szállnak a magasba, ami­kor az egymás borát kóstolni igyekvő pincemesterek lépése dobog a földön. Kóbor, Bogár és Füge, a sárga színű korcs kutya hamis, üvöltő kórusa kíséri röp­tét. Estére kelve tán majd nótá- zás is hallatszik. A domboldalba egyre több présház kapaszkodik. Elér már idáig a villany, a legtöbb házikó alvásra, hétvégi pihenésre is al­kalmas. A gazdák betonozott utat szeretnének majd, hogy sár­ban is kiérhessenek a terciájukra. Oláh Gábor még csak 71 éves, hobbija a szőlészkedés. — A nagyszüleim parasztok, több holdas gazdák voltak az Al­földön. Kisgyerekként találkoz­tam már tehénnel, vakartam lo­vat — emlékezett. — Nem ije­dek meg a munkától. A gyümölcsfákat most már sikerült megszabadítania édes terhűktől. A szőlőbe kell majd trágyát hordania, s ültetni akar még vagy 25 gyümölcsfát is. — Ha több órát dolgozom itt, akkor szalonnázni szoktam — mondta Oláh Gábor, aki „civil­ben” szabómester. — Kenyeret kanyarítok hozzá. A paprika szezonjának vége, most már jó­fajta hagyma való ehhez az étekhez. Aztán estére hazame­gyek. De sokszor álmodom is a pincémmel. Czene Attila Oláh Gábor sokszor álmodik a pincéjével

Next

/
Oldalképek
Tartalom