Somogyi Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-19 / 246. szám

20 SOMOGYI HÍRLAP AZ OLVASÓ KÉRDEZ 1996. október 19., szombat Ma Ron Williams ezredes, az amerikai csapatok sajtófőnöke válaszol a SOMOGYI HÍRLAP olvasóinak tegnap telefonon föltett kérdéseire Egy darabka belőlem már magyar marad KOTO: TOKOK ANETT Ron Williams ezredeshez, a Ta- száron és Kaposváron állomá­sozó amerikai csapatok sajtó­főnökéhez sok kérdés érkezett, így azok és a rájuk adott vála­szok most sem fértek el egy új­ságoldalon. A további válaszo­kat, illetve a Ron Williams által legjobbnak ítélt kérdések alap­ján, a szerkesztőség ajándékát nyert olvasóink nevét hétfői számunkban közöljük. Telefon: 321-239- Azok a hatalmas jármű­vek, amelyek nap mint nap tu­catszám közlekednek útjain­kon, mennyi súlyadót fizetnek?- A Sofa-megegyezés alap­ján az Amerikai Egyesült Ál­lamoknak kell bizonyos össze­get fizetnie. Ez mindig az egyezményben kikötött összeg és nem feltétlenül egyezik meg az adott ország törvényeiben előírtakkal. A körülmények függ vényében van, ahol el is engedik ezeket az adókat. Ez nem azt jelenti, hogy mi itt nem fizetünk adót. Tombor István (telefon: 313-342)- A Somogyi Hírlap 1996. szeptember 12-i száma közölte, hogy önök veszélyes hulladék- lerakót létesítettek Kaposvá­ron, a volt Délviép telepen. Mi­lyen jogon sértik meg a ma­gyar törvényeket, és veszélyez­tetik a magyar nép biztonsá­gát? Mikor hagyják el az or­szág területét?- Meghívtuk a magyar kör­nyezetvédelmi minisztert és több környezetvédelmi szak­embert is, és mind az ameri­kai, mind a magyar szakembe­rek bevonásával igyekszünk betartani a magyar környezet­védelmi törvényeket. AmenyL nyiben az amerikai környe­zetvédelmi törvény szigorúbb lenne, mint a magyar, akkor az amerikait tartjuk be. Tud­juk, hogy meghívott vendégek vagyunk Magyarországon, ezért megpróbálunk barátsá­gosan, kedvesen viselkedni és minden magyar törvényt be­tartani. Rákócziné (telefon: 460-269)- Házunk a 68-as út mellett fekszik és erre járnak az IFOR-konvojok naponta. A mi házunk is megsérült, beadtunk egy kártérítési igényt. Sajnos, nem voltunk itthon, amikor ál­lítólag erre jártak az amerikai kárfelmérők. Úgy hallottam, hogy csak kívülről nézik a há­zakat, belülről nem fényképe­zik le, sőt be sem jönnek. Hol­ott sokaknak belülről is meg­sérült a lakásuk.- Minden kárfelmérést meg­próbálunk a legalaposabban el­végezni. Amennyiben a hölgy­nek mégis problémái adódná­nak, akkor kérjük hívja ki újra a kárfelmérőket, illetve azt a biz­tosító társaságot, amelyiknél biztosítása van. Telefon: 477-839- Mi a véleménye a magyar hadsereg szervezeti felépítésé­ről, műszaki felkészültségéről? Van-e esély a NATO-ba való bekerülésre?- A magyar hadsereget na­gyon büszke, fegyelmezett erő­nek tartom. Nagyon jó benyo­mást keltettek bennem azok a magyar tisztek és vezetők, akikkel találkoztam. A magyar emberek biztonságban érezhe­tik magukat egy ilyen jól felké­szült katonaság mellett. A NATO-hoz való csatlakozás esélyeiről állami szinten, illetve NATO-szinten fognak majd dönteni. Lendvai István Kaposvár (te­lefon: 423-752)- Mi a véleménye arról, hogy a Brown and Root dolgo­zói nem vásárolhatnak a lak­tanya területén elhelyezett úgynevezett Piex boltokban. Nem érzi-e úgy, hogy ez hátrá­nyos megkülönböztetés a ma­gyar dolgozókkal szemben?- Általában alkalmazottak Németországban sem vásárol­hatnak a Piex boltokban. Mégis vannak olyan magyar dolgozók, akik vásárolhatnak a Piex-ben. Sok múlik azon, hogy mi van a munkaszerző­désben. Általában ugyanis be­leírják a szerződésbe, hogy vásárolhatnak-e a Piex-ben, vagy sem. Jánosik Lászlóné Mosdós (te­lefon: 377-379)- Nagy öröm számomra, hogy ott dolgozhattam önök­nél Taszáron. Nagyon sok kérdés elhangzik, hogy ezek az emberek mit tesznek, és hogyan viselkedtek Magyar- országon. Az a három hónap, amit velük együtt töltöttem a taszári I-es konyhán, fantasz­tikus érzés volt. Nagyon jó volt velük lenni. Érdekelne, hogy nekik mi a véleményük rólunk, magyarokról? Ezek az emberek hogyan tanultak meg mosolyogni? A kedvessé­güket honnan hozták?- A legtöbb ember, a leg­több katona a másik emberben a jóságot látja. Amikor először jöttünk Magyarországra, sok katona nem tudta, hogy mi vár itt rá. Ám azután nagyon jó benyomást keltettek bennünk a magyar emberek. Már a leg­elején éreztük, hogy barátsá­gosak a magyar emberek. Már úgy tekintjük a magyarok, mintha a szomszédaink lenné­nek. Telefon: 375-102- Hogy látja Taszár jövő­jét? Ugyanis a magyar vezetés csak hallgat. A NATO-ba kik­kel lépnek be majd a magya­rok, ha ilyen mérvű lesz a ka­tonák leépítése? A felsővezér­kar elég lesz majd hozzá? Mert lassan nem marad ma­gyar hadsereg.- A magyar kormánynak és a magyar embereknek sok dön­tést kell még a jövőben hoz­niuk. Még a békefenntartó erőkkel kapcsolatosan is sok döntés hátra van. Csak annyit tudok mondani, hogy az ameri­kai hadsereg ott lesz Taszáron, hogy visszatelepítse a fedezőe­rőket. Úgy hogy a közeljövő­ben marad a taszári bázis. Az­után pedig majd a magyarok döntik el, hogy mi lesz Taszár sorsa. Szilé Ferenc Somogyszob- Előfordulhat-e az ameri­kai hadseregben olyan, hogy a szabadon választott parla­ment által kinevezett terület­gazdálkodási főosztályvezető, aki szintén ezredes, több mil­liárd forintról nem tud elszá­molni? Ezért az ellenzék a honvédelmi miniszter lemon­dását követeli, majd ezen el­lenzék a választásmegnyerése után helyettes államtitkárt csinál ebből az ezredesből. Immár tábornokként többmil­liárdos privatizációt bíz rá...- Amerikában nagyon szi­gorúak a törvények és ezek érvényesek állami szinten is. Különböző nyomozócsopor­tok, illetve vizsgálóbizottsá­gok állnak rendelkezésre arra az esetre, ha bármilyen kor­rupció gyanúja fölmerül. A hadseregen belül van egy nyomozó főbiztos, és az ő iro­dája felelős azért, hogy a had­seregen belül bármilyen, a kérdezetthez hasonló problé­mát kivizsgáljon. Ez a vizs­Ron Williams ezredes gáló szerv a hadsereg fennál­lása óta létezik. Ha ez a vizs­gálóbizottság bárminemű rendellenességet tapasztal, ja­vaslatot tehet arra, hogy az ügyet hadbíróságon, illetve polgári peres úton rendezzék el. Szeretném kihangsúlyozni, hogy az USA hadseregében bárminemű törvénysértést na­gyon szigorúan kezelünk. Sándor György Barcs (tele­fon: 460-219)- Bizonyára hallott a ma­gyar Tocsik-ügyről. Amennyi­ben ön ítélne, mit tenne a To- csik Mártával?- Nem hallottam erről az ügyről. Baranya Károly (telefon: 06/20-346-827)- A NATO békepartneri program egyik alappillére a katonai erők civilvédelemben, illetve katasztrófavédelemben való részvétele. Létezik-e a Magyarországon állomásozó csapatoknál ilyen szervezet? Ha nem, tervezik-e ilyen felál­lítását?- Van egy civil ügyekkel foglalkozó irodánk, amit más néven G 5-ös egységnek is ne­vezünk, s amely egység azért felelős, hogy az amerika- és magyar együttműködést koor­dinálja az élet különböző terü­letein. Van egy állandóan mű­ködő irodájuk Kaposváron. Rendszeres kapcsolatot tarta­nak az itteni politikai, illetve közösségi vezetőkkel. Termé­szetesen a rendőrség, a tűzoltó­ság és a különböző civil szer­vezetekkel is. Ennek az együttműködésnek jó példája egy mostanában végrehajtott közös gyakorlat Dombóvár tér­ségében. Itt a magyar és az amerikai oldal nagyszerűen működött együtt. Folyamatosan dolgozunk közösen a közleke­désbiztonsági, tűzoltósági ügyekben, és a helyi kórházzal is szoros kapcsolatban állnak az amerikai orvosok. Név nélkül- Elképzelhetőnek tartják-e, hogy Taszár repülőterét ame­rikaiak és magyar katonák kö­zösen használják az elkövetke­zendő időszakban?- A taszári bázis, illetve a ta­szári repülőtér a mai napon is közös használatban áll. A ka­puknál magyar és amerikai őröket találunk, és a bázisnak ugyanúgy a magyar parancs­noksága is van, mint ahogy amerikai. Nálunk, a sajtóköz­pontban is dolgozik két magyar összekötőtiszt. Papp László Csokonyavi- sonta- Mi okozta, hogy az ameri­kai hadsereg 40 éves késéssel érkezett meg hazánkba? Holott úgy tudom, hogy a magyar kormány már 1956-ban sze­rette volna vendégül látni önö­ket.- 1956-ban hat éves voltam. Az édesapám a hadseregben pilóta volt. Tisztán emlék­szem, amikor az édesapám ha­zajött és szomorú volt. Félre­hívott, leültetett és mondta, milyen tehetetlennek érzi ma­gát. Van egy ország, amelyet Magyarországnak hívnak, és Amerika segítségét kérte. Fusztrált volt és ideges, amiért nem tudott jönni segíteni. Az az időszak sokunk emlékeiben megmaradt. Sok amerikaiban benne van az az érzés, amit akkor én is éreztem. Az az idő­szak történelmünk egy része, s most, hogy itt vagyok Ma­gyarországon visszagondolok arra az időszakra és mondom magamban, hogy legalább most itt lehetek. Fölhívom az édesapámat, és megmondom neki, hogy most már megnyu­godhat, mert Magyarország - demokratikus kormánya által - jó kezekben van. Dr. Halmos László Siófok- A Somogyi Hírlap többek között az írja az ezredes úrról, hogy több mint 20 éve hivatá­sos katona. Az elmúlt évtize­dekben szolgálata során, ke­rült-e közvetlen életveszélybe?- Sok veszélyes helyen vol­tam az elmúlt években. Légi- desszentos vagyok, ezért több­ször ugrottam ki repülőgépből, helikopterből. Egy katona sok­szor kerül veszélyes helyzetbe. Ám ezt elfogadjuk, mert ezt az életstílust választottuk. Olyan helyzetben is voltam, hogy lőt­tek rám, és bombázott területe­ken is jártam. A legtöbb katona­társaimnak, akik szintén régóta a hadseregben vannak, hasonló élményeket mesélhetnének. Katonaként mindannyian bé­kére vágyunk, mert átlátjuk a háború borzalmait. Polgár József Csurgónagy­marton- Kérem juttassa el kérése­met Georg Pataki úrnak, New York állam kormányzójának. ’56-os rokkant magyar vagyok, szeretném, ha juttatna szá­momra közlekedésemhez olyan kocsit, amivel tudnék közle­kedni. Ha sajtófőnök úrnak jogába állna, akkor rögzítse üzenetemet, kérésemet a kor­mányzó úrhoz, aki Magyaror­szágra látogat az ’56-os sza­badságharc október 23-i ün­nepekre. Köszönöm.- Kérem, küldje el pontos címét, hogy továbbíthassam ké­rését. Kenéz Géza Profi Modell Bt Kaposvár (tel.: 318-022/12)- Tervezik-e a Kaposújlakon állomásozó helikopteres egy­ség kivonását? Ha nem - miért nem? Ha igen - mikortól használhatják ismét a kapos­vári sportrepülők és repülő­modellezők eredeti állapotá­ban, az ez idáig sokat nélkülö­zött kaposújlaki repülőteret?- A kaposújlaki helikopter bázist úgy béreljük. Ezt mind­addig szándékunkban áll hasz­nálni, amíg egységeink el nem hagyják ezt az övezetet. Az, hogy csapataink mikor távoz­nak a térségből, politikai döntés függvénye, amelyet a magyar állam, illetve a NATO képvise­lői hoznak majd meg. Telefon: 340-558- Férjem Kaposváron dol­gozik. Meddig lehet munkát biztosítani számára?- A jövő elég beláthatatlan, sajnos, nem mondja meg a kér­dező, hogy a férje mivel foglal­kozik, de biztosan nagyon jól végzi munkáját jelenlegi mun­kakörében, csak úgy, mint az összes velünk dolgozó magyar. Reméljük, hogy a jövőben is megelégedetten fog dolgozni nálunk. Novák Margit- Az IFOR-erők jelenléte miatt - gondolok az utak és a házak rongálására -, a taszári és a kaposvári önkormányzat­nak van-e valami hasznuk is abból, hogy itt vannak az ame­rikaiak?- Tudomásom szerint több millió forintot invesztáltunk he­lyi feladatok megoldására. Na­gyon sok munkanélkülinek ad­tunk munkát. Ha bármilyen kárbejelentés érkezett, akkor azt megpróbáltuk, illetve meg­próbáljuk kivizsgálni, és termé­szetesen kompenzáljuk a káro­sultakat. Ennek a kártérítésnek 75 százalékát az Amerikai Egyesült Államok és 25 száza­lékát a magyar kormány fizeti. Nekünk, katonáknak is nagy örömünkre szolgált, hogy sok helyi embert megismerhettünk, különböző rendezvényeken ve­hettünk részt, és reméljük, hogy a magyar oldal is jó szívvel érez irántunk. Fokk Imréné (telefon: 311- 304)- Az amerikai csapatoknak van-e joguk bemenni olyan ut­cába, ahol behajtani tilos tábla van mindkét oldalon? Ugyanis mi a Gyár utcában lakunk és az amerikai autók ezen járnak le. Az utcánk szűk, és egysze­rűen nem lehet rajta közle­kedni.- Ha a kedves telefonálónak ilyen problémái vannak, akkor kéijük, forduljon a helyi ható­ságokhoz, vagy a már említett G 5-ös irodánkhoz, amely köz­kapcsolatokkal foglalkozik. Azt is elképzelhetőnek tartom, hogy az ilyen problémák az új­ság szerkesztőségén keresztül juthatnak el hozzánk. Szeretet és béke jeligére- Önt a tévében, újságban, vagy bárhol láttam, nagyon szimpatikusnak találtam. Azt hiszem, akik az ön környeze­tében dolgoznak, ugyanezen a véleményen vannak. Boldo­gok vagyunk, hogy önök itt vannak. Nagyon szimpatiku­sak az amerikai katonák és hölgyek. Bár már negyven éve jöttek volna az oroszok he­lyett! Meddig lesznek? Remé­lem, soká.- Köszönöm szépen a ked­vességét. Nagyon meleg érzés tölt el, hogy itt lehetek Ma­gyarországon. Közel érzem magam azokhoz a magyar fér­fiakhoz és nőkhöz, akikkel együtt dolgozom, és akik ne­kem dolgoznak. Sokan kíván­tuk azt, hogy bár 40 évvel ez­előtt itt lehettünk volna. Most azonban boldogok és büszkék vagyunk arra, hogy itt lehetünk. Úgy érzem, ho^y a magyarok, az amerikaiak es a békemisszi­óban résztvevő többi nemzet, közös erőfeszítései nyomán si­kerül megteremteni a délszláv békét. Tudom, hogy ez a misz- szió sokkal nehezebb lett volna, és nem lett volna ilyan sikeres, ha a magyar állam nem fogad be bennünket. Ennek tudata tükröződik a magyarokkal ki­alakított kapcsolatunkban. Azt hiszem egy darabka belőlem már mindig magyar marad, jól­lehet, csak rövid időt töltöttem Magyarországon. Végh András (telefon: 352-306)- Van-e kapcsolata a Ma­gyarországon állomásozó IFOR-erőknek civil szerveze­tekkel, például polgárőrség­gel? Szükségesnek tartja-e ez irányba a kapcsolatok kiépíté­sét?- Nagyon sok szoros kapcso­latot építettünk ki különböző magyar szervezetekkel, például a tábori kórházunk orvosai és nővérei tapasztalatcserét tartot­tak a kaposvári orvosokkal és nővérekkel. Gyakran veszünk részt tanácskozásokon a helyi vezetőkkel és más olyan ön- kormányzati vezetőkkel, akik­nek lakóhelyén amerikai kato­nák fordulnak elő. Mivel in­formációkkal teli kort élünk, úgy látom, minél többet beszé­lünk a problémákról, annál jobb esélyünk van, hogy jó megol­dást találhatunk. A civil szerve­zetekkel való szoros kapcsolat- tartás eredményeként az élet minden területén sok embert ismerünk meg. Budai János (telefon: 318-783)- Mit tud arról, ha az ame­rikai katonák itt maradnak Taszáron, az amerikai ellátó bázis is marad-e velük? Itt körülbelül ezren dolgozunk. Anyagilag és erkölcsileg meg vagyunk becsülve; nagyon jó munkahelyünk van, jól bán­nak velünk. Úgy érzem, hogy szakmai hozzáállásunk meg­felelő. Ha maradnak, akkor ezek a magyar dolgozók ma­radhatnak-e az IFOR kiszol­gáló személyzeteként itt Ka­posváron, illetve Taszáron és Újlakon?- Az amerikai erők örülnek, hogy együttműködhettek a magyarokkal. Csodálatosak, kedvesek és keményen dol­gozó emberek a magyarok. Még nem vagyunk biztosak abban, hogy meddig mara­dunk, de amíg itt vagyunk, szükségünk lesz olyan szak­emberekre, mint ön.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom