Somogyi Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-19 / 246. szám
12 SOMOGYI HÍRLAP SZÍNES HÉTVÉGE 1996. október 19., szombat SZTÁRPLETYKÁK Csillagok magánya. A világsztárok közül egyre többen választják az egyedüllétet. Sandra Bullock, a színésznő, noha szeretne gyermeket, nem tudja rászánni magát egy tartósabb kapcsolatra. Nem egészen 12 éve egy balesetben meghalt az édesapja, s azóta retteg szeretteinek elvesztésétől. „Minél jobban szeret engem valaki, annál jobban félek.” Urna Thurman színésznő, aki 19 évesen férjhez ment Gary Oldmanhoz, 25 évesen már el is vált tőle. Szívesen és sokat flörtöl, nem maradt ki a sorból Richard Gere vagy Robert de Niro sem, de igazából egy kapcsolatát sem veszi komolyan. Sharon Stone egy sor negatív szerelmi élmény ellenére igyekszik pozitívan gondolkozni a párkapcsolatokról. Eldöntötte, hogy nem akar többet szenvedni a magányosságtól — noha tudja, hogy a férfiakat zavarja az ő ismertsége. Pavarotti meséi. A férfiakat a gyomrukon keresztül lehet megfogni — állítja a régi mondás. Ez az, ami a világhírű olasz tenor, Luciano Pavarotti esetében nem állja meg a helyét. „Csak az evés miatt vitatkozunk” - mondja a bel canto 60 éves fejedelme, aki nemrég kiköltözött modenai hatalmas családi házukból, és azóta fiatal titkárnőjével, Nicoletta Mantovanival tölti mézesheteit. „Ha le akarom beszélni arról, hogy vegyen még egy tányérral, gonosz boszorkának nevez, és az asztal alatt bokán rúg” — panaszkodik az ifjú hölgy. A tenor Nicoletta intelligenciájába, a belőle sugárzó gyengédségbe és gyermeki naivitásába szerelmes. „Nicoletta második gyermekkort ajándékoz nekem. Elal- vás előtt mesét olvas fel. Minden este más mesét. Ezt képzeljék el: az én koromban álomba ringatnak!. Mágikus Stephanie. Öt nyugodt év után, ami alatt a viharos előéletű monacói hercegnő sikeresen alakította a szolid, kétgyermekes családanyát, Stephanie ismét visszatért a reflektorfénybe. Megjelenése a mágusok titokzatos világához kapcsolódott, hogy még nagyobb legyen a feltűnés. Az ABC amerikai televíziós társaság sorozatot kezdett a varázslók, mágusok, illuzionisták világáról, s a műsornak Stephanie lesz majd a háziasszonya. Több száz bohókás premier-ajándék a vitrinben A primadonna szerepei Pálfy Aliz 70 éves fotó: török anett Operaénekesnek készült, operettprimadonna lett. Az ötvenes-hatvanas évek ünnepelt sztárja volt. Eljátszotta az operett-irodalom legnehezebb szerepeit. Aztán amikor a cukros-mázas korszak véget ért a kaposvári Csiky Gergely Színházban, Pálfy Aliz összeszorította a fogát — és maradt. A most hetvenéves művésznő Budapesten született, s mint mondta, szülei állandóan a taníttatásával voltak elfoglalva. Hatévesen kezdett el hegedülni, érettségi után pedig énekelni tanult. Amikor a Zeneakadémia operaénekesi szakán megszerezte a diplomáját, a szolnoki színidirektor azzal csalta magával: a Traviátával nyitnak, jöjjön, mert lesz opera a Tisza- parti városban. Ez azonban csak ígéret volt. Az operaszerepek helyett Adél volt a Denevérben, énekelte a János vitéz francia királylányát, a Három a kislány Médijét. 1958-ban hívták Kaposvárra. A Cigánybáróban lépett először a közönség elé, aztán végigénekelte az erőt próbáló szerepeket. Amikor elérkezett a „hőskor”, s új igazgató, főrendező került a színházba, új közízlést-alakító elképzelésekkel, Pálfy Aliz azt érezte: „minden egész eltörött.” — Nekem csak morzsák jutottak — mondta, de elfogadtam. Örülök, hogy azóta is sok darabban játszhatom, még akkor is, ha csak néhány mondatos szerep jut nekem. Ebből élek. A 18700 forintos nyugdíj mire lenne elég? — Miért ragaszkodott az operettek álomvilágához? — Nem a szirupos történetek, hanem az énekesi feladatok vonzottak. A zene, az álomszép dallamvilág. — Kikkel énekelt együtt? — Mivel sok helyen vendégként léptem fel, egy színpadon játszhattam Sáráival, Lata- bárral, Honthy Hannával is. A „fiúk” bűbájosak voltak, Hannától viszont félni kellett. Ő nyílt színen is hangosan megkérdezte hibázó partnerétől: tényleg ezt akartad mondani? Fényképek bontják az előszoba falát. Bohémélet, Pillangókisasszony, A cigánybáró... — a fotók megmaradtak, viszont a kritikákat, műsorfüzeteket — igaz, már megbánta — nyugdíjazásakor elégette. A premier-ajándékokat megőrizte. Két vitrin van tele apró, bohókás figurákkal. Ha jut idő, az emlékezésre, gyakran emlegeti kedves partnereit: Komlós Picit, Rózsa Tibort, akik máshol keresik szerencséjüket. A művésznő azt tartja: férjével, Somos Istvánnal, a színház karnagyával szép élete volt. Egy ideig számolta, hányszor gördült fel a függöny, amikor színre lépett, aztán abbahagyta, de most is ott van minden bemutatón. Már csak egy álma van: eljátszani Csiky Gergely Nagymamáját. Régóta énekel a székesegyház kórusában; gyakran szólózik is. Göndör kacagással mesélte: egyszer azzal állították meg az utcán, hogy miért jár templomba. Ha nem járna, akkor már régen Érdemes művész lenne. Pálfy Aliz éneket tanít a színházban. Úgy érzi, tanítványai szeretik. Most a Bezerédi Zoltán rendezte Molnár-darab, Az üvegcipő premierjére készül. A második felvonásban végig a színen van. Csak néhány mondatos szerepet kapott, de ő ennek is örül. Lőrincz Sándor 1956-os rendezvénysorozatot szervez a Magyar írószövetség Forradalom az irodalomban A Magyar írószövetség az 1956-os forradalom 40. évfordulója alkalmából ünnepi programsorozatot rendez a jövő héttől kezdődően, október 21-től november 4-ig. Az írószövetség klubjában a nyitónapon a szombathelyi székhelyű Életünk-műhely mutatkozik be. A Nap Kiadó gondozásában — másnap — az évfordulóra megjelent Szembenézve című könyvet ismertetik. Győrffy László interjúkötetében tíz költővel (Bella István, Döbrentei Kornél, Kemsei István, Marsall László, Nagy Gáspár, Parancs János, Sumo- nyi Zoltán, Tamás Menyhért, Tóth Bálint, Vasadi Péter) folytatott két-két beszélgetés olvasható. Az egyik interjú a rendszerváltás előtti, míg a másik beszélgetés az azt követő években készült. A Magyar írószövetség falán lévő emléktáblát október 23-án koszorúzzák meg, majd - első ízben - átadják a költőket, írókat jutalmazó Arany János-dí- jakat. A forradalomra emlékezik a Hét Krajcár Kiadó a Vérrel virágzó 1956 című kötetével, amely negyven magyar költő verseit adja közre. A könyvet 24-én mutatják be. Ugyanezen a napon Zórád Ernő írókról, költőkről készült grafikáiból is kiállítás nyílik. A Magyar Egyetemisták és Főiskolások Égységes Szövetsége (MEFESZ) 1956-ban alakult. Egykori, ma itthon és külföldön élő vezetői 25-én találkoznak az írószövetségben. „1956 az irodalomban” címmel 29-én rendeznek egésznapos konferenciát, írók, irodalomtörténészek és akadémikusok részvételével. Az ünnepi programsorozatot november 4-én Obersovszky Gyula szerzői estjével zárják. A műsorban fellép, többek között Dévai Nagy Kamilla, valamint Ráczkevei Anna és Sinkovits Imre színművészek. A somogysárdi ménes három és fél éve Rendőrlovak sikere — A somogysárdi ménest 1993-ban vásárolta meg az Országos Rendőr-főkapitányság. Az elmúlt három és fél év arra volt elég, hogy „vessünk”, s majd az utódaink aratnak — mondta dr. Janza Frigyes ezredes, az ORFK szolgálati állatfelügyeletének vezetője. Hozzátette: — A lovasbázison nemcsak lótenyésztés folyik, az állatok takarmányát is helyben termelik meg. A somogysárdi — tradicionálisan — ügető ménes volt, ám a rendőri szolgálatban félvér lovakra van szükség. A lovasbázist az ország legnagyobb félvérménesévé fejlesztették. Kilencven kancától az idén 43 félvércsikó született, jövőre félszázat várnak. Emellett azonban az ügetőlovak tenyésztését sem szüntették meg; e téren büszkék lehetnek arra, hogy az idei ügető derbit egy somogysárdi származású ló nyerte. — Talán először a somogysárdi ménessel kapcsolatban jelent meg a „rendőr ló ’’fogalma... — Igen. Nagy fába vágtuk a fejszénket, amikor a — világon elsőként — megkezdtük a rendőrló tenyésztését. Ez nyugodt idegrendszerű, kiegyensúlyozott és a rendőri szolgálatra tökéletesen alkalmas állat kitenyésztését jelenti. Valamint azt, hogy a ló ne csupán közlekedési, hanem preventív, adott esetben — a rendfenntartás érdekében — kényszerítő eszköz is lehessen. — Az elmúlt három és fél évben milyen sikereket és kudarcokat élt meg ez a ménes? — Persze, voltak kudarcaink is: például nem tudtuk a kastélyépület teljes felújítását megvalósítani, ám az emeleti szárnyat rendbe hoztuk. Alkalmassá tettük a hallgatók elhelyezésére, az öt hónapos képzésre bevonuló rendőrök elszállásolására. Megépült a terményszárítónk, a magtár, tehát nem vagyunk kiszolgáltatva a piac rezdüléseinek, s a többlettakarmányt is értékesíteni tudjuk. A termésátlagaink jobbak, mint a somogyi átlag. A jó gazda gondosságával a legelőinket, lucernásainkat felújítjuk, s a jövőre (is) gondolva újra telepítjük. — Mi a fő feladata a somogysárdi ménesnek, s ezt hogyan tudja ellátni? — A fő feladat egy olyan egységes kancaállomány kialakítása, amely biztosítja a rendőrló-ellátást az országban. A gyors eredményhez - impozáns lovakhoz — nem kellene más, mint nyugatról behozni néhány importmént, ám mi ezt helyben szeretnénk megoldani. így kerek a világ: mi most vetünk, az utódaink pedig aratnak... — Milyen sikerei voltak az itt tenyésztett lovaknak? — Tény ész verseny eken nagyon szép eredményeket értek el, a szakemberek elragadtatva nyilatkoztak a 2-3 éves csikóinkról. S híressé vált az első embrióátültetéses csikó is; ezt a kísérletet az állatorvostudományi egyetem üllői kísérleti intézetével közösen végeztük. — Önről az a hír járja, hogy a lótenyésztésben „kancapárti”... — Igen. Jobban hiszek a kancák örökítő képességében. Ha az embrióátültetés rutinná válna, egy-egy kancától akár 5-10 utód is születhetne. Egy mén egy évben akár 20-25 kancát fedez, tehát hússzoros sebességgel szólja a tulajdonságait, ám egy kancának 11 hónapos vemhesség után születik meg a csikója. Tehát az embrióátültetéssel felgyorsulhatna a tenyésztés. — A somogysárdi bázison csak magyar lovasrendőröket képeznek? — Nem, jelenleg is a Hor- vát Köztársaság rendőrségének tagjait képezzük. A kapcsolatunk már három éves. A lovasrendőrök egyébként öt hónapos képzésre érkeznek, ezt követően portyaszolgálatot lámák el. A lovak újabb két hónapos képzése után városi szolgálatra is alkalmassá válnak, majd egy szoktatási jellegű gyakorlattal már alakzatban történő munkát is el tudnak végezni. — A ménes lovai a sportban sem maradnak alul... — A lovas szakosztályunknak Herczegfalvi Tibor személyében olimpikonja is van; a military válogatott tagja volt. A sport számunkra nagyon fontos ágazat, hiszen színt, versenyszellemet visz a mindennapos munkába. S nem utolsó sorban a somogysárdi lovak hírét viszi a világban. — A gazdálkodást tekintve nem lenne célszerűbb a ménest vállalkozásként működtetni? — Feltétlenül szerencsésebb lenne. Ha nem költségvetési szervként működnénk, 2-3 év múlva már nem lennénk veszteségesek. Tudomásul kellene venni, hogy egy tulajdonságaiban, megjelenésében kiegyensúlyozott, nyugodt rendőrló kitenyésztéséhez több évtizedre van szükség. Hosszú távon kell dolgozni azért, hogy a somogysárdi „specialitás” tökéletes legyen... Tamási Rita Somogyi múzeumok közleményei Természet és történelem, egy kötetben Ami az érdeklődő, ám laikus olvasónak zavbarba ejtően széleskörű, és méltóságteljes szigorral szaktudományos, az a kutatónak izgalmas „vadász- terület”, föltéve ha olyanra lel, amit forrásértékűnek tart, amiről többet akar tudni, netán más a véleménye. Gondolom így vannak ezzel mindazok, akik kézbe veszik a Somogyi múzeumok közleményei évkönyv-sorozat nemrégiben megjelent 12. kötetét. Király István Szabolcs szerkesztőnek, a megyei múzeum igazgatójának, ugyanis a szerteágazó témakörben - ezzel együtt térben és időben - rendkívül szélesen értekező dolgozatok együttesét kellett kötetbe rendeznie. Az 1996- os évszámmal jelezve, hivatott tudtul adni a könyv, hogy a megyei múzeumban és tudományos „vonzáskörzetében” mostanság mely kutatások érdemesek arra, és jutottak olyan stádiumba, hogy azokról közlemény jelenjen meg. A múzeológia, (talán köztudomású ma már), nem csupán a história szűkebb megjelenítésére hivatott, hanem mindarra, ami létezőként előfordult és nyomaiban ma is tovább él. így nem csoda, hogy a könyv régészek,természettudósok, művészettörténészek, irodalmárok és agrárkutatók együttes produktuma. Nem meglepő, hogy az „első szó” a régészeké: Bon- dár Mária a késő rézkori sírok feltárásáról számol be Bala- tonboglárról, Honty Szil- via-Kiss Viktória a középső bronzkori leletekről Somogy- ból, Németh Péter Gergely a későrómai sírleletekről Csornáról. Bronz korongokkal ékítkeztek annak idején az avarok, a szokásokat Bárdos Edith fogta „vallatóra”. A tudományos körökben méltán tisztelt Harmatta János professzor, a zamárdi avar feltárások nyomán, a szíjvégek rovásírásos és szogd feliratait elemzi. Magyar Kálmán ásatásai már a magyar középkorba vezetnek: összefoglaló tanulmányt közöl Nagyatád és környéke XI-XV. századi településtörténetéről, Kovács Göngyi és Rózsás Márton a barcsi török palánkvárba kalauzolja az olvasót, s részint hasonló korba vezet bennünket Bartosiewicz László is, aki a segesdi állatmaradványokról közöl tanulmányt. A természettudományos múzeológia tág teret kap a közleményekben: Uherkovich Gábor a Balaton nyugati medencéjének algavegetációját, No- vacsek Péter a somogyi növényvilágot, Józan Zsolt a Baláta környéki „fullánkos hár- tyásszámyú” faunát elemzi. Tóth Sándor a Boronka-mel- léki körzet bögöly és katonalégy faunájáról közöl adatokat, Purger J. Jenő pedig ugyanazon körzet keleti határvidékének kisemlős faunáját mutatja be. Miután megtudtuk, hogy mivel táplálkozott a gyöngybagoly azon a tájon, azt követően Knézy Judit tanulmánya azt adja tudtul, hogy milyen hagyományok és újítások jellemezték a paraszti táplálkozást Somogybán, a múlt század utolsó és e század első évtizedeiben. Ha valamire, a Balázs János művészetét summázó tanulmányára szó szerint illik a „hézagpótló” jelző, amellyel Horváth János összefoglaló írását illethetjük. Az irodalom- történet kutatói minden bizonnyal érdeklődve fogadják a Bóra Ferenc által közzétett adalékokat Berzsenyi Dániel somogyi kapcsolatairól, az agrártechnika iránt érdeklődők pedig Király István Szabolcs „fejezeteit” a magyar mező- gazdaság történetéből. Ez tehát a 12. közlemények kínálata, melynek tudományos időtállósága, haszna, s a megjelentetést elősegítő Kulturális Alap jó szándéka, az idő és a kutatás további mérlegére került — Somogyból. (Tröszt)
