Somogyi Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-18 / 245. szám

1996. október 18., péntek SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Együttműködés Udvarhely és Molve között Harminc év után testvérfalu kapcsolat Horvát piacra készül a barcsi vajkrém Új tennék a Dráva Tej-nél Új termékkel rukkolt ki a barcsi Dráva Tej kft. A Dráva Sikere vajkrémmel nemcsak a hazai, hanem a horvát pi­acra is be kívánnak törni. A barcsi élelmiszerboltokban rövid ideje már kapható ez a termék, a horvát piacra ju­táshoz pedig most szerzik be a szükséges engedélyeket. A Magyarországon gyártott vajkrémek 90 százaléka a magyar tejkísérleti kutatóin­tézet licence alapján készül. A mi termékünk viszont kizá­rólag saját tapasztalataink és kísérleteink eredménye. Az eddigiektől eltérő technoló­giával készül, és íze, állomá­nya is különbözik az eddigi vajkrémektől — mondta Franci Rezsó'né, a Dráva Tej igazgatója. Úgy tűnik, a cég a vajk­rémmel biztosra megy, hiszen a gyártókapacitásuk megvolt hozzá, és jól ismerik a termék piacát is. — A gyártás folya­mata többé-kevésbé megegye­zik a sajtkrémekével, amelyek gyártókapacitását már koráb­ban duplájára emeltük. Volt tehát szabad kapacitásunk — mondta az igazgatónő. — A piacra is volt némi rálátásunk. A sajtkrémünkkel már rend­szeresen jelen vagyunk Hor­vátországban, így nemcsak a magyar, hanem a horvát piacot is eléggé ismerjük. A horvát­országi partnercégünknek nemrég elküldtük a mintát az új termékünkből. Ők idáig Szegedről szerezték be a vajk­rémet, de ígérik: ezentúl hoz­zánk jönnek. A Dráva Sikere A Dráva Sikere sikeres terméknek ígérkezik fotó: pölöskeiné nagyon tetszik nekik, hamar sikerült megegyeznünk. Most az engedélyek beszerzésénél tartunk. Ez több hétig is eltart, mert a horvát hatóságok kissé nehézkesek. A Dráva-tejnél elmondták azt is, hogy egy új minőség- biztosítási rendszer kialakítá­sához kezdtek hozzá, amely garancia a folyamatos jó mi­nőségre, és arra, hogy termé­keik az európai szabványnak megfelelőek. N. L. Csokonyavisontai gazda négy lóval és tizenöt hektár földdel Gabonának három szántás Csokonyavisontán Domokos István a legismertebb gazda. Mintegy tizenöt hektáron gazdálkodik. Családja segítsé­gével munkálja meg a földet; kukoricát termeszt meg ár­pát, s csaknem másfél hektáron burgonyát. Három évtizedes kapcsolatot élesztett újra Somogy udvar­hely és a horvátországi Molve település. Az idei a millecentenáriumi ünnepsé­gekhez kapcsolódó látogatá­sát viszonozta a napokban az udvarhelyi önkormányzat, amikor a közeli Molvére lá­togatott küldöttségével. Az udvarhelyi delegációt Ivan Kolar polgármester, parla­menti képviselő fogadta. Eddig kapcsolataink kulturális és sporttalálkozókra korláto­zódtak — mondta Mester Ká­roly a település polgármester. Szeretnénk, ha ezentúl együtt­működésünk a vállalkozói szfé­rára is kiterjedne. Nagy lehető­ségek kínálkoznak a mezőgaz­daság területén. Ezen belül az állatkereskedelem olyan ága­zat, ahol rövid időn belül kié­píthetők üzleti kapcsolatok kö­zöttünk. Tárgyaltunk a környe­zetvédelem és a turisztika lehe­Az ősz beálltával megkezdték az év során előkerült leletek restaurálását a barcsi Dráva Múzeumban. Az idén végzett terepbejárások, ásatások ered­ményesek voltak, nagy meny- nyiségben kerültek elő a ko­rábbi korok emlékei Barcson és környékén. A leletek a tervek szerint jövőre kelnek új életre, ugyanis ekkor bekerülnek majd a várostörténeti kiállítás anya­gába. Rózsás Márton, a múzeum munkatársa elmondta, hogy évente rendszeresen végeznek meghívott régészek irányításá­tőségeiről is. Ennek jegyében a somogyudvarhelyi önkormány­zat azt tervezi, hogy a közeljö­vőben az érintett témákban ösz- szehív egy Dráva-völgye kon­ferenciát, benne a környező te­lepülésekkel, és a közeli Csur­góval együttműködve. A látogatás alkalmával a két település képviselői meg­egyeztek abban, hogy az ed­digi kapcsolataikat testvérte­lepülési rangra emelik: 1997. március 15-én erről szerződést írnak alá. A molvei találkozón a zsdálai asszonykórus és az udvarhelyi Rozmaring néptán­cegyüttes műsora szórakoz­tatta a résztvevőket. A találko­zón a vendégek falunézésen vettek részt, s hat öreg labda­rúgónak emléktárgyat adott át az udvarhelyi polgármester, a harminc évvel ezelőtti kapcso­lat kiépítéséért. Ezután a két falu válogatott labdarúgó csa­patai is megmérkőztek egy­mással. (Németh) val ásatásokat. A legutóbb Barcs-Szilitanyáról kerültek elő római kori kerámiatöredékek, vastárgyak, bronzcsengők. A szakembergárda mellett a hely­belieknek is köszönhető a jelen­tős leletanyag előkerülése, hi­szen lelkiismeretesen hozzák, ha valamerre „gyanús” tárgya­kat, cserépdarabokat találnak. A barcsi múzeum leleteiből legutóbb a zalaegerszegi mú­zeum kért kölcsön. A törökkori barcsi palánkvár ásatásán elő­került anyag az év végéig lát­ható a zalaegerszegi történeti kiállításon. N. L. Két holdon lucerna terem, s öt hold a rét. Kell a széna az álla­toknak. Domonkos István portáján négy ló -áll az istállóban. S tart tíz hízót, meg szarvas- marhát is. Két fejőstehéntől negyven liter tejet szűrnek el naponta.- Várjuk a felvásárlót, aki három éve rendszeresen tő­lünk veszi a burgonyát - mondta a nyugdíjas gazda. - Még nem szedtük ki az össze­sét; olyan száz mázsa körüli termésre számítok a másfél hektáron. A tavalyi termésből negyven mázsa megmaradt, azt az állatokkal etettük föl. A gazdálkodásról, a mun­káról beszélgettünk. - Sokan úgy vélik, hogy elég egyszer szántani a gabonának - mondta. - Pedig ez tévedés, mert háromszor kellene: tar­lóbuktatáskor, őszi mélyszán­tás idején, majd a tárcsázás következik... Igaz, így több a dolog, de megéri a fáradság, mert jobb lesz a termés. A gazdák gondját nehezíti a munkagépek üzemanyagának a költsége. Drága a gázolaj.- A hízó ára is lement - panaszkodott Domokos Ist­ván. - Leadtam négyet, és 150 forintért vették át kilóját. Odaadtam; nem tehettem mást, mert már százharminc kilósak voltak. Az állattartás csak szerény hasznot hoz, annyit, hogy a takarmány ára megtérül. De nekünk muszáj dolgozni. Mindenre születni kell, így erre is - vallja a csokonyavi­sontai gazda. S azt is: „nem a szomszédokat kell nézni, ha­nem a soros munkát”. (Gamos) Cigányfolklór Babócsán A Babócsai Etnikai és Nemzeti­ségi Szervezet(BENSZ) az idén negyedik alkalommal rendezi meg Baranya, Tolna, Somogy és Zala megyéinek hagyományos folklórfesztiválját. A cigányság seregszemléjére a Dél-dunántúli településekről a hét végére ti­zenkét együttest várnak. A ren­dezvényen százhatvan szereplő lép a közönség elé. A szombati találkozóra jelezte részvételét több, a régión kívüli vendég is. Lesznek itt romaegyüttesek Pest és Heves megyéből is, de képvi­selteti magát a szomszédos Hor­vátország is. Csokonyavisonta a társulásban Csokonyavisonta is belépett a Drávamenti Önkormányzati Te­rületfejlesztési Társulás tagjai­nak sorába, amelynek már a tér­ség legtöbb önkormányzata tagja. A társulás legutóbbi ülé­sén döntöttek a visontai önkor­mányzat belépéséről. Döntöttek arról is, hogy el kell készíteni a térség hosszabb távra szóló terü­letfejlesztési programját. E munkára a megbízást az MTA dunántúli intézete kapja. Az istvándi üzem új gazdája Több mint egy éve bezárt az istvándi műanyagüzem, amely korábban terményzsákok készí­tésével foglalkozott, és kenye­ret adott a falubelieknek. Most a Dráva-Coop szövetkezet, az eddigi tulajdonos eladta egy orosz vállalkozónak. Az új gazda várhatóan újra beindítja, és változatlan profillal működ­teti majd a jövőben az üzemet. Állagmegóvás Somogytamócán Az iskolavezetők kérésére sta­tikai vizsgálatot végeztek el a napokban a szakemberek a so- mogytamócai iskolaépületben. A százévesnél is idősebb épület állaga az utóbbi időre leromlott, rossz állapotban van a tetőzete, ha időben nem kerül sor a kija­vításra, hamarosan veszélyessé válhat benne a tanítás. Barcsi leletmentők Egy XIII. századi cserépedény restaurálását végzi a szak­ember FOTÓ: PÖLÖSKEI TIBORNÉ Hagyományőrző cigánytalálkozó Fesztiváli hangulatú kulturális találkozó volt a hét végén Csurgón, a helyi cigány kisebb­ségi önkormányzat szervezésé­ben. Az eseményen részt vett B. Sárközi Ildikó, az Országos Ci­gány Ifjúsági Szövetség elnöke is. Kétszáz fiatal - értékeket tárva fel - töltötte el együtt a napot. A kisbajomi kosárfonók mesterműveit méltán csodálták meg. A pálmajori Kövesdi Ist­ván családja sikert aratott. A szintén családi vállalkozásra, a Fila-testvérekre alapozott csur­gói hagyományőrzők, valamint Barcs és Ötvöskónyi cigánykul­túrájának követei is magas szin­ten mutatkoztak be. A napot egy jó hangulatú bál zárta. (Horváth) A bajor diákokkal együtt ünnepeltek a hagyományos Deák-napon Neukircheni iskolások Barcson A bajorországi neukircheni iskolával vette föl a kapcsolatot a barcsi Deák Ferenc Általános Iskola, az erről szóló megálla­podást tegnap írta alá a két intézmény igazgatója Barcson. Ebből az alkalomból 27 német diákot és öt pedagógust látnak vendégül a napokban a Dráva partján. Ez az első személyes találko­zás; a német vendégek nyolc napot töltenek itt, és ezalatt több kiránduláson, óralátogatá­son vesznek részt. Elsősorban a német, angol, számítástech­nika, rajz és testnevelés órákra kíváncsiak. Több helybeli üzembe — így a Dráva Tej kft- hez is — is ellátogatnak, és fo­gadja őket Feigli Ferenc barcsi polgármester. Egon Pruy igaz­gató elmondta: a Nümberghez közeli iskolába 27 körzetből 360 diák jár. Reggelente isko­labusz gyűjti össze a nagy terü­letről a gyerekeket. Iskolájával kapcsolatban arra a legbüsz­kébb, hogy náluk igen magas a sikeres felvételik száma. — A bajor állam megbízá­sából veszünk részt ebben a programban, amely az európai iskolák közötti kapcsolatfelvé­telt célozza — mondta a német iskolavezető. — Eddig még nem volt testvériskolánk, a barcsi az első ilyen kapcsola­tunk. Sokat várunk tőle, na­gyon kíváncsiak vagyunk Ma­gyarországra. Tegnap együtt ünnepeltek a házigazdákkal a hagyományos Deák-napon, melyen sor került a barcsi iskola Európa-kapujá- nak felavatásán, és a Deák-pla­kettek átadására. A plakettet azok a pedagógusok kaphatják meg minden évben, akiknek munkáját a tantestület a leg­jobbnak ítéli. Tegnap délután a barcsi Boróka táncegyüttes tag­jainak irányításával táncházba voltak hivatalosak a német vendégek, ma pécsi és siklósi városnézés a program, szomba­ton pedig Kaposvár és Szenna az úticél. N. L. A századforduló Csurgója A csurgói Városi Múzeum új ki­állítása Gönczi Ferencet és Egyiid Árpádot, a két múzeuma­lapítót mutatja be. Természete­sen Csurgón Együd Árpádé az elsőbbség, hiszen 15 évig a Csokonai gimnáziumban taní­tott, innen indult néprajzi gyűj­tőmunkája. Gönczi Ferenc tisz­telete sem újkeletű. A helytörté­nész Papp Imre évek óta ne­hezményezi, hogy „csak” egy kis utca viseli a nevét. A kapos­vári múzeumigazgató A somo­gyi gyermek című könyve is a csurgói könyvtár sorozatban je­lent meg. Nem egy, két kiállítást nyitot­tak meg egyszerre. Szépen te- remről-teremre haladva valósul meg a rég dédelgetett álom: ál­landó néprajzi kiállítása is le­gyen a városnak. A Csurgó nép­rajzi értékei a századfordulón című állandó kiállítást. Dr. Ke- recsényi Edit nagykanizsai nyugdíjas múzeumigazgató nyi­totta meg. Negyvenéves együttműködésről beszélt. A sa­ját munkáját is beérni látta. L. Kapitány Orsolya, a me­gyei múzeum néprajzosa először volt olyan múzeumi eseményen, ahol két kiállítás nyílt egyszerre. Együd Árpádról a csurgóiak még nem mondtak el mindent. Megható volt látni azt a magne­tofont, amellyel a vállán, pár nappal a halála előtt utánozhatat­lan tempós járásával éppen az „első oskola” épülete előtt ha­ladt Alsókra gyűjteni. Október 15-e óta végre van múzeuma Csurgónak. Gazdag helyi anyag tölt meg egy termet. Két lelkes fiatalember, Ihász János és Tóth Károly szakértő jóvoltából. (Horváth)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom