Somogyi Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-16 / 243. szám (242. szám)

1996. október 16., szerda SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 A szakszervezet a kormányfőhöz fordult Anomáliák a mentőknél Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) működőképességének megőrzése, a mentés bizton­sága és a mentőszállítással kap­csolatos anomáliák felszámo­lása érdekében tegnap nyílt le­vélben fordult a miniszterel­nökhöz a Mentő Dolgozók Ön­álló Szakszervezete. A szakszervezet felhívja a kormányfő figyelmét arra: a mentőszolgálat részére jövőre 1,3 milliárd forinttal kisebb összeg szerepel a költségvetés­ben, mint amennyiből az az idén működött. A szervezetet ráadásul már az idén is folya­matosan csökkentett összeggel finanszírozta a tb, a szakszer­vezet szerint jogellenesen. Nem kaptak pénzt abból a keretből sem, amelyet az Egészségbizto­sítási Alapban különítettek el 1996-ra a mentőknél felhalmo­zódott hiányok megszünteté­sére. A MOSZ azt a hozzáállást is kifogásolja, amelyet a népjó­léti tárca, illetve vezetője kép­visel a mentőszolgálat problé­máival kapcsolatban. Rámutat­nak: a népjóléti miniszter a közbeszerzési törvény figyel­men kívül hagyásával bízott meg egy Magyarországon be nem jegyzett céget az OMSZ átvilágításával. A cég éves szin­ten 800 millió forintos megta­karítást prognosztizált a men­tőknél, ám ezt garantálni nem tudta. A mentőszakszervezet je­lezte: az események további kedvezőtlen alakulása esetén minden törvényes érdekérvé­nyesítési eszközzel élni fog. Ellátás állampolgári jogon Közalapítvány a zsidó kárpótlási kötelezettség teljesítésére Tegnap a parlament olyan törvényjavaslat-csomag tárgyalá­sát kezdte meg, amely szerint 1997. január 1-jétől ismét ál­lampolgári jogon - s nem biztosítási alapon - kapjuk az egészségügyi természetbeni ellátást. Ennek azonban az adó mód­jára behajtott egészségügyi hozzájárulás lenne az ára. A tervezet szerint ugyanis min­den magyar állampolgár után be kell folynia az államkasz- szába a bruttó kereset 13 szá­zalékának, de legkevesebb havi 4500 forintnak. A munkavállalók után a munkáltató fizet. Az egyéni vállalkozó önmaga fizetné majd a hozzájárulást. A jöye- delempótló támogatásban ré­szesülők és a közgyógyellátot- tak után a települési önkor­mányzat, a nyugdíjasok, jára­dékosok, táppénzen, gyesen lévők, sorkatonák, kiskornak, egyetemisták után az állam. A vitában sok kritika érte az egészségbiztosítás „vissza­államosítását” és a minimális hozzájárulás 4500 forintos mértékét. Ez utóbbi a 34 600 forintos bruttó bér 13 százalé­kának felel meg, de azok után is ennyit kell fizetni, akik en­nél kevesebbet keresnek. A jövő évtől minden olyan jöve­delem után kell tb-járulékot fizetni, ami személyijövede- lemadó-köteles. 4-600 ezer olyan aktív kereső lesz így fi­zetésre kötelezett, aki eddig járulékfizetés nélkül vette igénybe a társadalombiztosítás szolgáltatásait. Az országgyűlés elfogadta a zsidó kárpótlással kapcsolatos feladatokról szóló határozatot. Eszerint a kormány közalapít­ványt hoz létre. A határozat arra kötelezi a kabinetet, hogy november 30-ig terjessze elő a rendezésre vonatkozó törvény- javaslatokat. (Simonffy) Minden nehézség ellenére időben avatják Adóköteles emlékmű A pénzügyi nehézségek elle­nére jó ütemben haladnak az '56-os emlékmű építési munká­latai a budai Tabánban, így 23- án a tervek szerint sor kerülhet a felavatására. Ezt az 56-os Emlékmű és Kegyeleti Alapít­vány kuratóriumának vezetői közölték tegnap a helyszínen. Mint elmondták: három nap múlva a helyére emelik a 13 mé­ter magas oszlop tetejére terve­zett 3,5 méteres „lélekmadaraf’, és a kivitelezők addigra elké­szülnek a terület parkosításával is. A legnagyobb gondjuk jelen­leg az, hogy az építés becsült költségei 14—15 millió forintra rúgnak, de eddig az összegnek kevesebb mint a fele gyűlt össze. Nagyon hiányzik az a 3 és fél milliónyi áfa, amelynek a kivé­teles visszafizetésétől elzárkó­zott az APEH. Megadnák a ked­vezményt, közölték az adóhiva­talban az alapítvánnyal, de csak a nem magyar állampolgárságú adományozók listájának fejé­ben. E feltételt nem tudják telje­síteni, ugyanis az emlékműre összegyűlt pénzt 10-20 dollá­ronként sok ezren ajánlották fel, Skandináviától Ausztráliáig - hangsúlyozták a szervezők. A nehézségek ellenére nagy ered­ménynek tartják, hogy meg­épülhet az emlékmű. A szabályok egyértelműek, de jogos kérdés is akad Fegyvertartás - otthon Zemplényi Györgyöt éveken keresztül körözték, hazajöve­tele után egészségi állapota mi­att szüntették meg fogva tartá­sát. Most kiderült, hogy lő­fegyvere van. E hír kapcsán tet­tük fel kérdéseinket dr. Mészá- rosné Szakács Agnes rendőr­századosnak.-Magyarországon ki és mi­lyen feltételekkel kaphat fegy­verviselési engedélyt.-Önvédelmi célból minden 18. életévét betöltött magyar, il­letve itt tartózkodó külföldi ál­lampolgár kérhet fegyvervise­lési engedélyt. Az igényléshez azonban csatolni kell a tanúk­kal aláírt, iratokkal is alátá­masztott beadványt, amely bi­zonyítja, hogy az illető foglal­kozása miatt indokolt a fegy­vertartás. Ezenkívül az is felté­tel, hogy a háziorvostól általá­nos egészségügyi igazolást kap­jon az igénylő, mert vannak olyan betegségek, amelyek eleve kizárják a lőfegyver bir­toklását. Az engedélyezni kí­vánt fegyver ismeretéből pedig vizsgát kell tenni.- Mely betegségek adhatnak elutasításra okot?- Kizáró ok például az esz­méletvesztéssel járó betegség, mindenféle mentális kór, a színvakság, az egyszeműség, az alkoholizmus, az elmebaj.- Mi a helyzet a vadászlő­fegyverek engedélyezésével?-Ezt is minden magyar, il­letve Magyarországon élő ide­gen állampolgár megkaphatja. A kérvényhez szintén orvosi igazolás, valamint az adott fegyver ismeretét igazoló vizs­gapapír és érvényes vadászjegy kell. A vadászvizsgát a föld­művelésügyi hivatalokban lehet letenni. (Szalóky) Elfogták a kecsapos robbantót Ignácz: Pénzszerzés volt a cél fotó: feb A rendőrség hétfőn, a késő esti órákban őrizetbe vette B. F. esztergomi fiatalkorút, az október 5-ei piliscsabai buszrobbantás tettesét, a jú­liusi kechupos bomba elhe­lyezőjét. A fiatalember a cse­lekményeket beismerte. A tizenhét éves fiú pénzszer­zés céljából követte el tetteit — közölte dr. Ignácz István ez­redes, az ORFK bűnügyi fő­igazgatója. Mint kiderült, há­rom esztergomi vállalkozó­nak zsaroló levelet küldött, amelyben kétszáz-kétszáz­ezer forintot követelt - élet- veszélyes fenyegetések kísé­retében. Egyben jelezte, hogy tömegközlekedési eszközön pokolgépet fog robbantani. A robbantást követően „ügyfe­leinek” megírta, hol helyez­zék el a pénzt. A gyanú azért terelődött rá, mert a megadott helyszínen előzetes terepszemléket tar­tott. Ráadásul a busz egyik utasa segítségével készített fantomkép pontosan ráillett. A házkuta­tás során ki­derült, hogy B. F.-nek otthon jól felszerelt la­boratóriuma volt - ellátva a robbantá­sokhoz szük­séges minden alapanyag­gal. S hogy a rossz példa milyen gyor­san terjed, arra a bizo­nyíték: egy nagyigmándi asszony a busz­robbantó nevében szomszédjá­tól próbált 100 ezer forintot kizsarolni. Ám az ötletgazdá­hoz hasonlóan ő is rajtavesz­tett. (Eszi) Amit ketten tudnak, nem titok Sokan találgatták, hogy az ÁPV Rt. nagyvonalú honoráriu­mából mennyi maradt Tocsik Márta számláján. A bankti­toknak számító okmány a nyilvánosság elé került. Murányi Róbert, a Postabank és Takarékpénztár Rt. vezér­igazgató-helyettese, sajtófő­nök tegnapi nyilatkozatában azt állította, hogy a pénzinté­zet semmiféle adatot nem szolgáltatott ki a média szá­mára Tocsik Márta bankszám­lájával kapcsolatban. Megerő­sítette viszont, hogy az ügyészség kérésére a vizsgála­tot végző hatóságokkal közöl­tek adatokat. Ami a zárolást illeti, a Bankfelügyelet illetékesei a szóban forgó ügyet nem minő­sítve, elmondták, hogy bűn­cselekmény gyanúja esetén a bíróság, az ügyészség és a nyomozóhivatal felszólíthatja a bankot: akadályozza meg a pénzmozgást azon a számlán, amelynek tulajdonosa ellen nyomozás folyik. Azaz kérheti a zárolást. A jelenleg hatályos pénzin­tézeti törvényre hivatkozhatott az ügyészség is, mikor adato­kat kért Tocsik Márta számlá­járól. A jogszabály azonban arra kötelezi a banktitoknak minősülő információk tudóját, hogy az adatokat csakis mun­kájához használja. Ha e paragrafust mégis megszegi, az a Btk. szerint sú­lyos szankciókat vonhat maga után. Az érintett ugyanis bepe­relheti a hatóságot adatai ki­szolgáltatása miatt. A pénzintézeti szakemberek szerint könnyen kideríthető, hogy a Postabank és Takarék- pénztár Rt. alkalmazottjai szegték-e meg titoktartási kö­telezettségüket. A számítógé­pes adattárba ugyanis kizáró­lag egyéni jelszóval lehet be­lépni. A számítógép pedig nem csupán minden elvégzett műveletet és annak időpontját, időtartamát rögzíti, hanem azt is, hogy milyen jelszóval nyi­tották fel adattárát. Bozsó Bea Két taláros jelölt. Bruhács Jánost, a pécsi egyetem nem­zetközi jog professzorát és Holló Andrást, az Alkotmány- bíróság jelenlegi főtitkárát ja­vasolja az Országgyűlés illeté­kes bizottsága a két betöltetlen alkotmánybírói helyre. Ezt a je­lölőbizottság keddi ülése után öt ellenzéki párt képviselője a Parlamentben jelentette be. Elmaradt a meghallgatás. Az előzetes napirendtől elté­rően nem tudta meghallgatni kedden az Országgyűlés gazda­sági bizottságának sürgősen összehívott ülése Fazakas Sza­bolcsok az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tárca váro­mányosát. Kiss Elemér állam­titkár ezt azzal a „kommuniká­ciós zavarral” magyarázta, hogy a meghallgatás kitűzött időpontja után érkezett meg az SZDSZ írásos állásfoglalása ar­ról: nem emelnek kifogást Fa­zakas személye ellen. Sikerdíjhullámok. A KDNP-frakció a birtokába ju­tott információk alapján tegnap kétségét fejezte ki amiatt, hogy Tocsik Márta valóban sikeresen alkudott az önkormányzatok­kal. A Fidesz-MPP álszentnek nyilvánította és visszautasította az MSZP elnökségének az üggyel kapcsolatos nyilatkoza­tát, amely szerintük az ellen­zékre akarja hárítani a politikai felelősséget. Csalódott miniszter. Európai uniós társulásunk az agrárgaz­daság szempontjából nem vál­totta be a várakozásokat. Míg korábban a térségbe irányuló kivitelünk 5-6-szorosa volt a behozatalnak, az elmúlt évek­ben nagy mértékben csökkent a többlet. Ezt Lakos László földművelésügyi miniszter mondta el a Gazdálkodási Tu­dományos Társaság elnökségi ülésén. Fogy a sereg. Gyorsítani kí­vánják a haderő-átalakítás üte­mét - derült ki az 1997. évi költségvetés tervezetének hon­védelmi fejezetéből. Ezt úgy akarják megvalósítani, hogy közben fenntartható legyen a katonai szervezetek működő- képessége, s az állomány szol­gálati, élet- és munkakörülmé­nyei, továbbá járandóságai megőrizzék az eddigi színvona­lat. Ezzel egyidejűleg 74 ezer­ről 64 ezer alá csökken a hon­védség létszáma. Búcsú a mandátumtól. Le­mondott mandátumáról Rajk László, az SZDSZ országgyű­lési képviselője. A hírt maga a politikus jelentette be. Rajk László kijelentette, hogy az SZDSZ-nek továbbra is tagja kíván maradni, és az Országos Tanács elnökségének tagjaként részt vesz politikájának alakítá­sában is. A JOGÁSZ VÁLASZOL A perdöntő iskolai szabályzat Életre kiható következménye lett annak az iskolai balesetnek, amely bírósági üggyé is vált. A jog tudójának azonban nem a két verekedő gyerek között kell igazságot osztania. Az egyik vidéki általános isko­lában egy 7. osztályos tanuló az óraközi szünetben összeszólal­kozott a társával. Az indulatos gyerek lelökte a lépcsőn társát, aki az üvegajtónak zuhant, és a szilánkok átvágták a csuklóját. Mint kiderült, megsérültek kéz­fejének és ujjainak mozgatói­degei, és bár a gyors műtéti be­avatkozással megpróbáltak se­gíteni rajta, jobb keze részlege­sen megbénult. A szülők a bajt okozó tanuló felelősségbiztosítása alapján a biztosítóhoz fordultak. A bal­esettel összefüggésben keletke­zett kár megtérítését kérték, de a gyermekük 50 százalékos munkaképesség-csökkenése miatt ötmilliós, úgynevezett nem vagyoni kárigényt is elő­terjesztettek. A biztosító az iga­zolt kárösszeg után önként térí­tett egymillió forintot, de a nem vagyoni kár kifizetése elől el­zárkózott. A szülők ekkor pert indítottak a biztosító ellen. Az első tárgyaláson különös fordulat következett be. A biz­tosító - jogi nyelven szólva - perbe vonta az általános iskolát, illetve a fenntartó önkormány­zatot, mondván, az okozott ká­rért elsősorban az iskolának kell helytállnia. Álláspontjuk szerint az oktatási intézmény felel a balesetért, függetlenül attól, hogy vétkes-e. A kérdés a bíróság számára úgy vetődött fel: vajon az is­kola a felügyelet ellátása érde­kében úgy járt-e el, ahogy az az adott helyzetben általában el­várható. Tisztázódott, hogy az intézmény belső szabályzata nem írta elő a folyosói tanári felügyeletet, már csak azért sem, mert az óraközi szünet * nemcsak a diákoknak pihenő. A tanáriban a nevelők ez idő alatt készülnek fel a következő órára. A bíróság ezért első fo­kon „a gondozói felügyelet el­mulasztását” nem állapította meg, s az iskolát nem marasz­talta el. Az ügynek nincs vége. Dr. Lajer Erika Eltérő értékelések az eddigi millecentenáriumi rendezvényekről Szervezetlenség vagy siker Két vélemény feleselt az Országgyűlés millecentenáriumi al­bizottságának keddi ülésén. Az egyik szerint nagyrészt a sok­színű és gazdag programnak köszönhető, hogy július végéig több mint 26 millió külföldi látogatott Magyarországra. Ä másik azt hangsúlyozta: a rendezvényekre rányomta a bé­lyegét a budapesti expó lemondása után kialakult zűrzavar. Zsigmond Attila, a kulturális és sajtóbizottság MDNP-s alel- nöke az eddig lezajlott mintegy 3500 esemény értékelésekor kifejtette: gyakran kapkodás jellemezte a szervezést. Emiatt az ünnepségsorozat veszített méltóságából, egyes rendezvé­nyek nem érték el a kívánt ha­tást. Elismerően nyilatkozott több országos és budapesti programról, így a Nemzeti Mú­zeum millecentenáriumi kiállí­tásának művészi színvonaláról. Erdei János, a rendezvény- sorozat koordinálásáért felelős Magyar Turisztikai Szolgálat Rt vezérigazgatója az eddigi rendezvények elismerésének vélte, hogy nőtt a nemzetközi érdeklődés hazánk iránt, erősö­dött a befektetési kedv, s mindez kedvezően befolyásolta a gazdaság és a turisztika muta­tószámait. Beszámolt arról is: a hazai vállalkozók - az állami költségvetés több mint kétmil­liárd forint hozzájárulását ki­egészítve - csaknem 8 milliárd forinttal támogatták a millecen­tenáriumi ünnepségeket. Deme Péter miniszteri biz­tos különösen sikeresnek ítélte az Ópusztaszeri Nemzeti Tör­téneti Emlékpark programjait, valamint az esztergomi, a szé­kesfehérvári és a pannonhalmai rendezvényeket. Elismerően szólt a megyei szintű ünnepsé­gekről és a Petőfi Irodalmi Mú­zeum iskolatörténeti kiállításai­ról. A fővárosi millecentenári­umi fesztivált és a pusztavacsi rendezvényt egyértelmű ku­darcnak minősítette. A megemlékezések végső mérlegét a testület december 10-ei záróülésén vonják meg és ismertetik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom