Somogyi Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-16 / 243. szám (242. szám)

1996. október 16., szerda SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 SOMOGYI HÍRLAP Lőrincz Sándor jegyzete Önkormányzati mankó A megyei közgyűlés legutóbb azért vette le napirendjéről a te­rületfejlesztési koncepció megvitatását, mert a képviselők nem akarták, hogy elhamarkodott döntés szülessen. Azóta jó pár ön- kormányzat „rágódik” a hosszú távú elképzeléseken. Többen úgy tartják: nehezen emészthető; túl általános, a kistérségek pedig konkrétumokat várnak. A Surján völgyi települések is várják a mankót. Legfőképpen azért, mert a koncepcióban megfogalmazott hátrányok több­sége őket is sújtja, ám a kormányrendelet alapján mégsem tar­toznak a hátrányos helyzetű falvak közé. Az a hat polgármester, aki tegnap Szentbalázson egy asztal­hoz ült, joggal vetette fel: senki sem méltányolja a felzárkózá­sért tett eddigi erőfeszítéseiket. Sőt! Mintha most ez hátrány volna, hiszen ezentúl sem tartoznak a kedvezményezettek közé. Ugyan büszkék eddigi eredményeikre, ám szükségük lenne a további központi segítségre is. Területi adottságaik rosszak, ne­hezebb gazdálkodniuk. Támogatásra szorulnának az állattartók, a termelők, hiszen az országos átlagnál alacsonyabb, általában 10-12 arany koronásak errefelé a földek. Hat falu első embere azt tartja — s ezt jelzik is a területfej­lesztési tanácsnak —, nem ártana mielőbb felülvizsgálni, hogy mitől lesz egy térség kedvezményezett. Esélykereső fórum a Surján-völgy ében Falvak közös kétségei A somogyi területfejlesztési koncepció szerint úgy tűnik, mintha a Surján-völgyi kis­településeket is a megye- székhelyhez vagy a Balaton- parti településekhez akar­nák hasonlítani, pedig ezeknek a somogyi aprófal­vaknak teljesen mások az adottságai. Ez a kijelentés tegnap hangzott el azon a fórumon, amelyen hat település: Sántos, Cserénfa, Hajmás, Kapós- gyarmat, Gálosfa és Szentba- lázs polgármesterei vettek részt, hogy nagyító alá ve­gyék a Surján-völgyi mikro- körzet közös gondjait, lehető­ségeit. A negyedévenként tartott, szentbalázsi esélykereső fó­rumon legtöbbször arról esik szó: hol szorít a cipő, milyen célokért érdemes lobbizni, hogy megmaradjanak az apró falvak. Az önkormányzatok szerepe, lehetősége, a közös kiútkeresés a tét. A szentbalázsi körzeti is­kola — ahova hét település diákjai járnak — helyzetével is megismerkedtek a tegnapi találkozó résztvevői, akik ezentúl is „stratégiai ágazat­nak” tekintik az oktatást. Gelencsér István, a szent­balázsi iskola igazgatója arról számolt be: csökkent az in­tézmény tanulólétszáma, megszüntették a párhuzamos nyolcadik osztályt és három pedagógustól kénytelen vol­tak megválni az ősztől fel­emelt kötelező tanórák miatt. A Surján-völgyi polgár­mesterek egyetértettek abban, hogy a tantestület létszáma tovább már nem csökkent­hető, hiszen akkor veszélybe kerülne a szakos ellátás; a polgármesterek pedig nem szeretnék, ha a körzeti általá­nos iskolában a jövőben ala­csonyabb színvonalon folyna a tanítás. A fórumon elhangzott: ed­dig szinte mindegyik önkor­mányzat magára vállalta a gyerekek teljes utaztatási, tankönyv-segélyezési költsé­geit, a menzai díjat, most azonban az egyre apadó keret miatt már nem tudják az ösz- szes költséget vállalni. (Szentbalázs kasszájában van csak pénz erre.) A polgármesterek vélemé­nyezték a kistérségi területfej­lesztési koncepciót. Ennek kapcsán hangzott el: jó volna tisztábban látni a paramétere­ket: mitől lesz hátrányos helyzetű egy kistelepülés. A költségvetés tervezésénél minden forintnak ezer helye lenne... A hat falu első embere a községek komfortjának foko­zásáról, a hogyan továbbról is döntött. Az elképzeléseket pontokba szedve fogalmazták meg: mielőbb meg kellene oldani a belterületi vízrende­zést, a folyékony hulladék el­helyezését, a közvilágítás korszerűsítését, a vezetékes gáz kiépítését, ahol pedig le­het, új munkahelyeket kellene teremteni. Talán ekkor a falvak meg­tartó ereje is nőne. (Lőrincz) Világhírű tudósok a kaposvári takarmányozási szimpóziumon Kutatók a gyakorlatért (Folytatás az L oldalról) — Nagyon sok új eredményt ismertettek a kutatók a mai szimpóziumon — összegezte a hallottakat a rendezvény fő­szervezője dr. Babinszky László egyetemi tanár, a kaposvári kar intézeti igazgatója. — Külön kérésünk volt feléjük, hogy fog­lalják össze a legújabb eredmé­nyeiket, fogalmazzanak meg javaslatokat a gyakorlat szá­mára és bizonyítsák be az állat- tenyésztőknek az összefüggést Dr. Tarrné dr. Törzsök Piroska elmondta, előfordult, hogy a munkanélküli állomány 50 szá­zalékát sikerült munkához jut­tatni itt, és ez egyértelműen- a kirendeltség dolgozóinak mun­káját dicséri. Sajnos azonban folyamatosan újratermelődik a munkanélküliség. A megyei munkaügyi köz­pont igazgatója a barcsi kiren­deltség irányítójával, valamint A kaposvári önkormányzat négyéves programjának egyik alapvető célkitűzése a vízmi­nőség javítása volt. A város vi­zének legfőbb problémája az, hogy túl nagy a vastartalma. A vas a levegővel érintkezve ki­csapódik, így a csapból enge­dett víz barnás színű lesz és vaspelyhek úszkálnak benne. Vastalanítókat kell építeni, amik kémiai és mechanikus úton megszűrik a vizet. A beruházás mintegy kétszáz- millió forintba kerül, melyet a városatyák vízművek üzemelte­tésének koncessziós díjából fe­deznek. — Késtek a minisztériumi vízjogi engedélyek így a mun­káknak csak pár hete állhatták neki a a pályázatot elnyert Dél- viép dolgozói — mondta Bajzik Imre, az önkormányzat beruhá­zási irodavezetője. — Ez azon­ban a végső határidőt nem befo­lyásolja: 1998 május 31-ig üzembe kell állni a sántosi, a fácánosi, a szigetvári utcai, a a takarmányozás és az állat egészségi állapota között. Ezeknek a kéréseknek minden előadó maximálisan eleget tett, így azt hiszem igen értékes volt mindenki számára ez a nap. Babinszky László külön ki­emelte az amerikai H. R. Gas­kins előadását, aki a takarmá­nyozás hatását elemezte az álla­tok általános és helyi immun- rendszerével kapcsolatban. Ez azért különösen fontos, mert takarmányimmunológiai isme­önkormányzati és vállalatveze­tőkkel találkozott tegnap. Feigli Ferenc polgármesterrel többek között a kirendeltség bővítésé­ről tárgyaltak. Dr. Törzsök Pi­roska úgy vélte, ez már rég idő­szerű, hiszen az alig 200 négy­zetméter nagyságú irodában havonta több mint háromezer ember fordul meg. Várkonyi Gáborral, a Dráva Parkett pro­fitcenter-igazgatójával a parket­töröcskei és a cseri vastalanító- műnek is. A vastalanítók kémiai és me­chanikai úton is tisztítják majd a város vizét. Oxigénes keze­léssel csapatják ki a vízből a vaspelyheket, melyeket speciá­lis tartályokban, kőágyakban szűrnek ki. Ha a teljes beruhá­zás elkészül napi 18 ezer köb­retek nélkül rossz egészségi ál­lapotú állattal nem lehet minő­ségi terméket előállítani. — Az EU-piacaira csak mi­nőségi termékekkel lehet beke­rülni, ezért tudatosan válasz­tunk olyan témákat, amelyek közvetve vagy közvetlenül ezt segítik elő — tette hozzá a pro­fesszor. — Magyarországon a takarmány mikrobiológiai álla­pota kataszrofális. Remélem, egy kicsit sikerült a szemléleten változtatnunk. V. O. taüzem utánpótlásképzésre be­adott pályázatáról tárgyaltak. A Dráva Parkett utánpótláskép­zésre hatmillió forintot kért a szakképzési alapból, amelyből négyet most sikerült is elnyer­nie. Ebből az összegből vala­mint saját erőből jövő tavaszig elvégzik a tanműhely felújítá­sát. Nemcsak új gépeket vásá­rolnak, hanem teljesen új ala­pokra kerül a szakképzés. En­nek része az új motiválási rend­szer kialakítása, valamint az is, hogy a tanulók gyártotta termé­kek külföldi piacon mérettett­nek meg. N. L. méter vizet szűrnek majd meg. Ezt követően mechanikai úton megtisztítják majd a városi ve­zetékrendszert is. Az önkor­mányzat illetékesei jelenleg úgy látják, hogy legkésőbb jövő tavasszal a keleti városrészek­ben már tiszta — vastalanított — vizet ihatnak a kaposváriak. B. Zs Tűzvédelemről tanácskoztak A Somogy Megyei Köz- igazgatási Hivatal — a megyei tűzoltóparancs­noksággal közösen — tűz­védelmi továbbképzést szervezett. Tegnap a me­gyeházán a tűzvédelmi törvényből adódó önkor­mányzati feladatokról, a hatósági tevékenységről és a tűzvédelmi bírságról adtak tájékoztatót. Répa-kéz Ez a furcsa alakú, leginkább egy rán­cos kézre emlékeztető sárgarépa Kovács Tamás Kaposvár, Béla király ut­cai kertjében termett ATháliában ropta a Somogy Országos kortárs nép­táncgálát rendeztek nem­rég Budapesten a Thália Színházban. Ezen a ka­posvári Somogy Tánc- együttes is fellépett. A tánckar Mosóczi István Tavasz és Kovács Márton Döngő-Gondol-Mondó című koreográfiáját mu­tatta be az előadáson. Támogatás az alapítványtól A Zicsért Alapítvány a na­pokban készpénzzel tá­mogatta a helyi kisisko­lába járó diákokat. Dr. Farkas Gyula, az alapít­vány kuratóriumának el­nöke tizenhárom tanuló részére 65 ezer forintot nyújtott át a szülőknek. Svájci fúvósok Nagyatádon A svájci Wallisellen ifjú­sági fúvószenekara tegnap este kétórás koncertet adott Nagyatádon. A 70 fős küldöttség ellátogatott a művésztelepre, megte­kintette a város neveze­tességeit, majd az ötvenöt tagú zenekar muzsikájával szórakoztatta a közönsé­get a Széchenyi téren. Négymillió forint utánpótlásképzésre a Dráva Parkettnél Változó barcsi álláshelyzet Rekordmagas, tartósan húsz százalék fölötti a munkanélküli­ség Barcson. Ugyanakkor időszakonként lényegesen több állás­talant sikerül munkához juttatni, például a Balatonnál — mondta tegnap a megyei munkaügyi központ igazgatója a Dráva-parti városban. Kaposvár nagyberuházásai Megtisztulhat a város vize A vastalanító berendezés alapjait készítik a szakemberek Menetrend szerint érkezik a hadfelszerelés Kaposvárra Zsúfolt somogyi vágányok (Folytatás az 1. oldalról) Az amerikaiak ötezer katonát küldenek ezekben a napokban Boszniába, hogy leváltsák az ott lévő alakulataikat és biztosítsák a csapatkivonást. Ez ötven kifelé haladó szerelvényt jelent. A had­felszerelést az eredeti tervek sze­rint közúton hoznák vissza. Aki még emlékszik a téli fel­vonulásra, az tudja, hogy mennyi kellemetlenséggel járt a katonai konvojok megyénk keresztül való haladása. Most az akkorinál lényegesen nagyobb forgalom várható, ugyanis azokat a felsze­reléseket is közúton hoznák visz- sza; ami kifelé vonatok vittek. A MÁV vezetői már kezdemé­nyeztek egy megbeszélés soroza­tot az IFOR vezetőivel, majd a múlt héten Budapesten ültek tár­gyalóasztalhoz a katonák és a vasutasok. Akkor abban állapod­tak meg, hogy Taszáron folytat­ják a megbeszéléseket, amelyen tegnap már részt vett Sárdi Gyula a MÁV pécsi üzletigazga­tója, illetve a Horvát Államvasu­tak vezérigazgató-helyettese is. A MÁV ajánlata, hogy Slo- venski Brodból vasúton érkez­zen a haditechnika Kaposvárig, illetve innen a karbantartások után ugyancsak vasúton történ­jen a tovább szállítás. Az IFOR november elsejétől számít na­gyobb tömegű felszerelés visz- szahozatalára, de a MÁV akár már holnap is kész arra, hogy menetrend szerint közlekedő szerelvényeket állítson be. A tegnapi tárgyalások eredménye: az amerikaiak felkérték a magyar és a horvát vasutasokat, dolgoz­zanak ki egy részletes ajánlatot a vasúton történő csapatkivonás­hoz. Az újabb tárgyalási fordu­lóra a jövő héten csütörtökön Budapesten kerül sor. Annyi azonban már most is bizonyos, hogy decemberben há­romszáz katonai szerelvény hagyja el Kaposvárt, illetve Ta- szárt, mert Németországba innen mindenképpen vasúton szállítják tovább a felszereléseket. A kér­dés egyelőre az, hogy marad el Slovenski Bord és Kaposvár kö­zött a közúti felvonulás, vagy az útjainkat megkímélik a soha nem látott megpróbáltatásoktól. Nagy Jenő Mentálhigiénés szakmai nap Kaposváron A segítő kezek esélyei Másodszor hívta össze a ka­posvári családsegítő központ a mentálhigiénével foglalkozó szakembereket, hogy megbe­széljék a tapasztalatokat és az együttműködés lehetőségeit. Az együttműködésre ugyanis nagy a szükség a pszichológu­sok, a védőnők, a pedagógusok, a társadalmi szervezetek és az állami vezetők között. Köszön­tőjében Szita Károly polgár- mester is utalt arra, hogy 7-800 ezer alkoholista, 80 ezer kábító- szeres él hazánkban, s évente négyezerre tehető azok száma, akik kiutat nem látván problé­máikból, öngyilkosságba me­nekülnek. Dr. Boldizsár Ferenc me­gyei pszichiáter szakfőorvos szerint a mai magyar társada­lom lelki szempontból - meg- betegítő. Fáradt, túlterhelt em­berek küszködnek rájuk zúduló gondokkal. A szociális problé­mák megoldása nem lehet a mentálhigiénés szakemberek feladata. Abban tudnak segí­teni, hogy az emberek képesek legyenek szembenézni nehéz­ségeikkel és segítséggel meg­birkózzanak családi bajaikkal. A családsegítő központ men­tálhigiénés csoportja — mint Buzsáki Tünde a csoport veze­tője elmondta — kettős célt tű­zött ki maga elé: a közösségi erőforrások mozgósítását és a mentálhigiénés szemlélet for­málását. A lakosság által meg­fogalmazott igényeknek ugyanis csak önkéntes segítők bevonásával tudnak megfelelni. A SOS élet telefon szolgálat la­ikus segítőinek képzése során szerzett tapasztalatok alapján hozták létre az „Add tovább!” hálózatot a kisgyerekes csalá­dok segítésére. Dr. Szili Mária népjóléti igazgató az Egészséges Kapos­várért Egyesület munkájáról beszélt. Tíz szakma képviselői állítottak össze komplex mo­dellprogramot egy lakótelepi if­júsági klub számára. Helyiséget az önkormányzattól kaptak a Béke utcában, a berendezést pedig jótékonysági bál bevéte­léből próbálják megszerezni. S. P. G.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom