Somogyi Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-02 / 230. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASAG 1996. október 2., szerda Kivezetés. A debreceni székhelyű Főnix Holding Részvénytársaság kérel­mezte részvényeinek kive­zetését a tőzsdéről. A Tőzs­detanács soron következő, október 7-ei ülésén dönt a Főnix Rt. 165 millió forint össznévértékű részvényei­nek kivezetéséről. A papír likviditása egyébként mini­mális, legutóbb augusztus 5- én kötöttek rá üzletet. BNV-mérleg. A 100. Buda­pesti Nemzetközi Vásárt 420 ezren látogatták meg. A kiállítók részvételi költségei már a BNV 5-6. napján megtérültek. A világon szinte egyedülálló módon a a legnagyobb magyar vásár- szervező - a Hungexpo Rt. - évek óta önmagát tartja el, semmiféle támogatásban nem részesül. Árverseny. A Pannon GSM a második legolcsóbb szolgáltató Európában - írja a Mobile Europe című nem­zetközi szaklap szeptemberi száma. Az árak csökkenése tovább folytatódik: tegnap­tól kezdve az év végéig a Pannon GSM előfizetői munkaszüneti napokon és a hétvégeken fele annyit fi­zetnek a beszélgetésekért, mint korábban. Visszavásárolja az EPT- részvényeket a Matáv. A Matáv Rt. visszavásárolja a kisrészvényesek tulajdoná­ban levő Első Pesti Telefon- társaság Rt. (EPT Rt.) rész­vényeket. A Matáv, amely az EPT-ben 80,96 százalék erejéig tulajdonos, még 1994-ben tett ígéretet arra, hogy a telefontársaság alapí­táskor vásárolt értékpapír­jait visszaveszi. A B-soro- zatú osztalékelsőbbségi részvényeket a Matáv név­értéken, 10 ezer forintos áron vásárolja meg. Az árutőzsde határidős pénzpiacán kedden 21233 kontraktus kelt el, 3,5 milli­árd értékben kereskedtek az alkuszok. A márka árfo­lyama két határidőre le, ket­tőre pedig felfelé mozdult el. A dollárjegyzések három határidőre csökkentek. Az MIVB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 248,01 Görög drachma (100) 65,79 Német márka 103,97 Olasz líra (1000) 103,93 Osztrák schilling 14,78 Spanyol peseta (100) 123,38 USA-dollár 158,33 Tizenhét agrárgazdaságot érintő törvényt tárgyal még idén a Parlament Fókuszban a mezőgazdaság Pásztohy András: éles viták várhatók, de cél csak egy lehet A jelenlegi törvényalkotási tervek szerint az idei év második fe­lében 17 olyan törvényt tárgyal a kormány, amely közvetlenül, vagy közvetve érinti az agrárgazdaságot. Még augusztusban a Földművelési Minisztérium készített egy előterjesztést a kor­mány részére, amely elemzi az agrárpolitikai célok eddigi magvalósulását, és kitér a főbb problémákra, valamint a meg­oldandó feladatokra. Ez a két tény előrevetíti: komoly változá­sok előtt áll a magyar mezőgazdaság, amelynek jelentősége — szól a jelentés — a magyar nemzetgazdaságban nagyobb, mint a fejlett ipari országokban. A törvénytervezetekről, azok vár­ható hatásairól Pásztohy András országgyűlési képviselővel (MSZP), az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának alel- nökével beszélgettünk. — Az agrárágazat az elmúlt két évben pozitív változásokat is megélt — mondta Pásztohy András. — Ezek a pozitív vál­tozások elsősorban makroszin­ten történtek. Teljesültek a ter­vezett exportbevételek, úgy, hogy közben az élelmiszer-im­port csökkent. A mezőgazda- sági beruházások nagysága is nőtt, idén ez meghaladta a 40 milliárd forintot. Koncentráló­dott a földtulajdon, valamint a szövetkezeti vagyon. Folytató­dott az élelmiszeripar privati­zációja, úgy, hogy már a szö­vetkezetek is részt vettek benne. Ugyanakkor a szerződé­sekre alapuló integráció csak vajúdik, nagyon lassan és kö­rülményesen épül ki. Emellett az ágazat jövedelmezősége sem éri el azt a mértéket, ami kívá­natos lenne, vagyis ami mellett fejlődésre is lenne lehetőség. Javításra szorulna a termelés volumene is, és továbbra is gond a foglalkoztatás csökke­nése. — Milyen megoldásokat kí­nálnak a ezekre a problé­mákra, illetve mennyire erősí­tik a pozitív folyamatokat a tárgyalásra váró új törvények? — Három törvénycsomag ez tulajdonképpen, ugyanis bár va­lamennyi befolyásolja az ag­rárgazdaság további működé­sét, nem mindegyikben az FM az előterjesztő. Szeretnénk ugyanakkor, ha ezek úgy épül­nének egymásra, hogy végül elérjék a kívánt hatást. Ha ez a reményeink szerint így alakul, akkor valamennyi, ma még problémát jelentő kérdés meg­oldódhat. — A szakma szerint az a leg­fontosabb, hogy végre tisztá­zódjanak a tulajdonviszonyok, illetve az, hogy a szövetkezetek is vásárolhassanak termóTól- det. — Ez a szaktárca véleménye is. A földtörvények csomagjá­ban a termőföldről szóló tör­vény módosításának éppen ez az egyik eleme. Jelenleg a jogi személyek nem vásárolhatnak földet. A módosításra kidolgo­zott előterjesztés fontolóra ve­szi, hogy megengedhető-e a Pásztohy András földvásárlás a szövetkezetek­nek. Ugyanebben a csomagban található az általános birtok- rendezésről szóló törvény, a hi­teles tulajdoni lapról szóló tör­vény, az ingatlan-nyilvántartás­ról szóló és a jelzálog-hitelek­ről szóló törvény. De ezekkel szorosan összefügg a vagyoni kárpótlás lezárásáról szóló tör­vény is. Valamennyi azt a célt szolgálja, hogy mielőbb rende­zett tulajdoni viszonyok közt lehessen gazdálkodni Magyar- országon. — Azt mondta, a szövetkeze­tek erősödnek, ók azonban még mindig működési nehéz­ségekről panaszkodnak. — A szövetkezeti vagyon szétaprózottsága valóban meg­nehezíti a munkájukat. Az új szövetkezeti törvény megpró­bál ezen segíteni. Emellett a szövetkezeti üzletrész meg­szüntetéséről szóló és a hitelin­tézetekről szóló törvény is eb­ben a csomagban kapott helyet. Az egész ágazat gazdálkodását segíti a harmadik, az agrárpiaci szabályozási törvénycsomag, amelyben a gazdasági kama­rákról szóló, az agrárpiaci rend­tartásról szóló törvény, vala­mint az agrárorientációs tör­vény kapott helyet. A növény­fajokról- és fajtákról, a halá­szatról és horgászatról, vala­mint a borról külön törvény ké­szül. Természetesen mindeze­ket egyeztetni kell a költségvetés agrárfejezetével és az adótörvényben is érvényt kell szerezni az agrárérdekek­nek. — Elképzelhetetlen, hogy ennyi változásban teljes legyen az egyetértés. Mely témákban számít vitákra? — A legfontosabb kérdések­ben egyetértés van az FM és a bizottság között. Viták azért persze akadnak. A szövetkeze­tek földvásárlási lehetőségével és az agrárorientációs törvény­nyel, a kárpótlással kapcsolat­ban szükség lesz még egyezte­tésre. A földtörvénnyel kapcso­latban, a földhasználók garan­ciáit érintő kérdésekben is vár­hatók viták. A fő cél, egy haté­kony, versenyképes mezőgaz­daság létrehozása azonban minden pártnak, minden agrár- szakemberek fontos, beleértve a terméktanácsokat, a kamará­kat és magukat a gazdálkodókat is. — A versenyképes mező- gazdaság sehol sem képzelhető el támogatások nélkül. A tör­vényi segítség Magyarorszá­gon is kevés lenne. Mire szá­míthatnak jövőre a termelők? — Azért lobbizunk most, hogy négy pillére legyen a tá­mogatási rendszernek. Az első, a piacra jutást segítő támogatás. Ez részben az exportra jutást, részben a belső piaci zavarokat segíti kiküszöbölni. A fejlődés, a technológiai megújulás lét- fontosságú. Ezt szolgálják a fej­lesztés típusú támogatások. Költségcsökkentő támogatá­sokra is szükség van, hiszen az infláció még magas, az ágazat jövedelem-termelő képessége nem teszi lehetővé ennek ki­gazdálkodását. A negyedik pe­dig a különböző térségi típusú támogatások, bár ez nem csak mezőgazdasági kérdés. Az a cé­lunk, hogy lehessen összehozni a térségi gondok megoldására a különféle forrásokból a lehető legtöbb támogatást . Maga tá­mogatási keretösszeg minden évben egy számháború. De nem az a lényeg, hogy 110 vagy 130 milliárd forint áll-e rendelke­zésre, hanem az, hogy milyen célra használjuk fel. Lehet, hogy a 110 milliárd elég, de ha szétaprózódik, akkor a 130 is kevés. Ezért is fontos az ágazat egészét nézni minden döntés előkészítésekor, mert ha egy megfelelő törvényi háttér bizto­sítja a nyugodt gazdálkodást, amit egy jól működő támoga­tási rendszer segít, akkor fel­gyorsítható a magyar mezőgaz­daság fejlődése. Bár rengeteg vita várható, a cél nem lehet más. Varga Ottó Szűkül a támogatandó agrárprogramok köre A jogcím még kérdéses A jövő évi agrártámogatási rendszer harmonizál az Eu­rópa Unió szabályaival. Fe­szültséget csak a GATT- megállapodásból eredő, ala­csony exporttámogatási szint okoz, az ezzel kapcso­latos tárgyalások azonban még nem zárultak le. Kis Zoltán, a Földművelés- ügyi Minisztérium politikai államtitkára lapunknak el­mondta, amennyiben a WTO- val folytatott egyeztetések nem vezetnek eredményre, úgy az 1997-es exportszub­vencióra tervezett összeget a minisztérium a kiemelt agrár- támogatások javára átcsopor­tosítja. Itt a termelési támoga­tások és az intervenciós alap növelése jöhet szóba. A minisztérium a szűkös anyagi források miatt szűkí­teni lesz kénytelen a prioritá­sok körét. így jövőre főként a gépi-technológiai, az infra­strukturális jellegű fejleszté­sek, a világszabványnak (ISO) megfelelő zárt techno­lógiai rendszerek számíthat­nak állami hozzájárulásra. Nem kívánják csökkenteni az erdő, a gyümölcs, a szőlő ültetvénytelepítési támogatá­sokat, a gyengébb minőségű földek után igénybe vehető kedvezményeket. A gazdál­kodók jövőre is számíthatnak az állami garanciavállalással nyújtott éves lejáratú forgó­eszközhitelekre. Azt azonban fontolóra ve­szik, hogy célszerű-e támo­gatni az új állattartó telepek, tárolók építését - tette hozzá az államtitkár. U. G. Elkelt a Recotech Kft Német tulajdonba került a szombathelyi Recotech Kft., miután a Siemens Matsushita Components GmbH 100 szá­zalékra emelte korábbi, 35 százalékos tulajdonrészét. A társaság, amely keddtől Sie­mens Matsushita Elektronikai Alkatrész Kft. néven műkö­dik, elsősorban a gépjármű- ipar, az adatfeldolgozás és a Mrközlési technika területén használatos alkatrészeket gyárt. A Recotech-ben 1995- ben szerzett kisebbségi tulaj­dont a müncheni székhelyű S+M. A magyar társaság 1990 óta gyárt bérmunkában, a Siemens gépein és előírásai szerint, külföldi alapanyagból kondenzátorokat a Siemens Heidenheimben lévő kiren­deltsége számára. A cég ren­delkezik az ISO 9002 minő­ségi tanúsítvánnyal. A társa­ság az 1995/96-os üzleti év­ben mintegy 7 millió márkás forgalmat ért el, ezt a tulajdo­nos néhány éven belül 12 mil­lió márkára kívánja felfut­tatni. A tervek között szerepel az üzem bővítése, amely egy­ben azt jelenti, hogy a cég fo­kozatosan az S+M más üzlet­ágai számára is termel majd. Az S+M a Siemens AG és a Matsushita Electric Industrial Co. Ltd. közös vállalata 50-50 százalékos tulajdoni arány­ban. A társaság tavaly 1,2 milliárd márkás forgalmat bonyolított le. Közgyűlés döntött a részvények sorsáról Hazai tulajdonban marad a Balatontourist Nem adják el külföldi be­fektetőknek a Balatontou­rist részvényeit - erről dön­tött tegnap a Veszprém me­gyei közgyűlés. Néhány hete kiszivárgott, hogy a megyei önkormányzat tulajdonában lévő Balatonto- urist-részvények külföldi el­adásáról tárgyaltak anélkül, hogy erre a megyei közgyűlés felhatalmazást adott volna. A szándékról és az árajánlatok­ról nem tudott sem a megyei közgyűlés kisgazda alelnöke, sem az idegenforgalmi bizott­ság szintén kisgazda elnöke, sőt még a Balatontourist ve­zérigazgatója sem. A Függet­len Kisgazdapárt megyei el­nöksége tiltakozott az eljárás és a Balatontourist eladása el­len. Az ügyben állást foglalt a megyei közgyűlés szocialista párti frakciója is, szintén az eladás ellen. Időközben, a tár­gyalásokban érintett vezér­igazgató-helyettest is elbocsá­tották állásából. A közgyűlés zárt ülés után szavazott, hogy a Balatontourist nem eladó. Belépés piacképeseknek Két pályázati felhívás kis- és középvállalkozók számára Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium a kis- és középvállal­kozások termelő beruházásainak támogatására két pályázatot is meghirdetett. E célra hatszázmillió forintja van a tárcának - tudtuk meg Szalai Györgyné főosztályvezető-helyettestől. A pályázatokon a Magyaror­szágon bejegyzett, a deviza- jogszabályok szerint belföl­dinek minősülő vállalkozások vehetnek részt. Nem pályáz­hatnak azok, amelyek csődel­járás, vagy felszámolási eljá­rás alatt állnak, a költségve­tési támogatásért vállalt köte­lezettségüket nem teljesítet­ték. Az egyik pályázat révén' a MBFB által közzétett, úgy­nevezett német hitelhez jut­hatnak hozzá olyan vállalko­zások, amelyeknek külföldi tulajdoni hányada nem ha­ladja meg az 50 százalékot és ötszáznál kevesebb dolgozó­juk van. Ez az új, piacképes termékek előállítását szolgáló gyártástechnológiák és az ipari vagy építőipari tevé­kenységek fejlesztésére kér­hető. A hitel összege nem ha­ladhatja meg a ráfordítások 75 százalékát, futamideje maximálisan 10 év, és 2 évi türelmi idő vehető igénybe. A kamattámogatás mértéke a mindenkori jegybanki ka­mat 25 százaléka. Időtartama maximum öt év. Részletes tá­jékoztató az MBFB Rt, a Konzumbank, a Mezőbank, a Corvin Bank és a Takarék- szövetkezetek fiókjaiban kapható. A másik pályázaton a fel­dolgozóipar legalább két éve működő, 11-250 személyt foglalkoztató cégei vehetnek részt. A technológiai fejlesz­téseikhez kapható kedvezmé­nyes kamatozású hitel nem haladhatja meg a fejlesztési ráfordításaik 75 százalékát. Az elbírálás során előnyben részesülnek azok a beruházá­sok, amelyek nem járnak lét­számcsökkenéssel. (Koós) Az ádáz küzdelem csak a betétesekért folyik, hitelezni senki nem akar Bankok: keringési zavarok Más, hasonló nagyságú országokhoz képest nem túlméretezett a kereskedelmi banki hálózat Magyarországon - nyilatkozta munkatársunknak Pulai Miklós, a Bankszövetség főtitkára, mintegy vitatva más, szintén mérvadó szakmai véleményeket.- Negyvenöt kereskedelmi bank működik hazánkban, csaknem 35 ezer alkalmazottal. Ha megnézzük, hogy tízezer munkavállalóra hány bank- tisztviselő jut például Ausztriá­ban vagy Hollandiában, akkor kiderül: kétszer annyi mint ná­lunk - mondta az ismert szak­ember. Ha azt vizsgáljuk, hogy mennyire hálózzák be az orszá­got, a településeket a bankfió­kok, ugyanerre az eredményre jutunk. Nem mondhatjuk tehát, hogy túlfejlett a bankrendszer nálunk, inkább alulfejlett. Magyarországon a GDP, a nemzeti össztermék 4 és fél százalékát adják a pénzügyi - banki, biztosítási és más - szol­gáltatások. Egy fejlett gazda­ságú országban ennek a kétsze­resét. Ha mozgásba lendül a gazdaság, ha egy kicsit jobban megy majd a háztartásoknak, az önkormányzatoknak, akkor biz­tosan többen és nagyobb mér­tékben igénylik majd a banki szolgáltatásokat is. Kiélezett a verseny az ügyfé­lért, megy a harc, de a betéte­sért, a pénzért, s nem a kisvál­lalkozóért. Ma a betétes a jó ügyfél, de ha egy kisvállalkozó egzisztenciát szeretne terem­teni, vagy a cégét akarja fejlesz­teni, és ötmillió forint kölcsönt kér, ugyancsak keringhet a bankok között. Ahhoz viszonyítva tehát, hogy a kisvállalkozó szinte se­hol sem kap hitelt, vagy csak nagy nehézségek árán, persze, hogy sok a negyvenöt bank. A verseny azonban előbb-utóbb beindul e téren is, és a piac ki­szorítja azokat a pénzintézete­ket, amelyek nem képesek a követelményeknek megfelelni. Lehet, hogy a mai negyvenöt bankból csak húsz marad állva, de az sem kizárt, hogy a maiak­hoz újabbak is társulnak. D. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom