Somogyi Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-15 / 241. szám
1996. október 15., kedd SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Kevés a gyerek Tabon Tabon öt személyt bocsátottak el a nyáron a bölcsődéből. A 80- as évek elején még hatvan lurkót fogadott az intézmény, ahová szeptembertől mindösz- sze öt kicsit írattak be szüleik... — A bölcsőde épületkomplexuma (itt működik az idősek napközi otthona és a gyermekszakorvosi rendelő a védőnői hálózattal) rendszeresen fogad néhány kicsit is megőrzésre és szoktatásra a beíratottakon felül — mondta Dr. Balázsy István főorvos, az intézmény vezetője. — Az előzetes felmérés alapján tudjuk, hogy decemberig még további négy kicsi beíratása várható. Azt azonban nem ismerjük, hogy a gyes megszűnésével lesz-e újabb bölcsődei létszámnövekedés a következő évben... Az intézmény decemberig mindenképpen működik, a polgármesteri hivatal a költségeket biztosítja. Az esetleges bezásáráról az önkormányzatnak kell döntenie. — Az alacsony létszámmal gazdaságos a fenntartása? — Ebben az esetben nem a gazdaságossági kérdés az elsőrendű. A bölcsődével foglalkozni ugyanis külön nem lehet, hiszen a három személyzettel működő konyha nemcsak a bölcsőde részére főz, hanem az idősek étkeztetését is biztosítja. A takarítónő is mindhárom egységnél végzi a munkáját. A bölcsőde kihasználatlansága miatti bezárás felborítaná a másik két egység működését is. A hármas létesítményegyüttes működésére, fenntartására a pénzt eddig még megkaptuk. Az önkormányzatnak az épületegyüttes ez évi fenntartása 15 millió forintba kerül. A kicsinyek után naponta 108 forint térítési díjat fizetnek a szülők. A napi 11 órás nyitvatartás ideje alatt ma még négy gondozónő látja pl a gyerekeket. Dr. Balázsy István szerint az esetleges bezárást követő későbbi újraindítás több pénzébe kerülne az önkormányzatnak, mint a folyamatos fenntartás. (Krutek) Több segítséget várnak a falugondnokok Steinbacher Jenő bedegkéri falugondnok is részt vett az október elején Torvajon rendezett falugondnokok találkozóján. A tapasztalatokról a következőket mondta: — Kár, hogy ezen a találkozón, mi régebbi falugondnokok nem kaptunk szót. Községünkben 1993-tól működik a falugondnoki ellátás. A gond ott van — s ezt a találkozón is szerettem volna elmondani —, hogy a pályázaton nyert támogatást túl későn, a második félévben kapta meg az önkormányzat. Ez gondot okozhat a működésben. Jó volna, ha az önkormányzatok a részükre biztosított ösz- szegről az év elején tudnának, mert az olyan kistelepülések mint Bedegkér is, a falugondnoki ellátásra tervezett egymillió forinttal könnyen lehetetlen helyzetbe kerülhet. — Steinbacher Ferenc 1991. decemberében pályázat útján lett Miklósi falugondnoka. — A torvaji megbeszélésen több új falugondnok keresett meg, érdeklődve a munkáról, lehetőségekről. Tanácsként azt mondtam nekik: nagyon fontos az emberekkel — különösen az idősekkel való — szoros kapcsolattartás, a közvetlen szó. Ez a hálózat ugyanis elsősorban rajtuk segít. Hiányoltam viszont, hogy a már korábban ígért egyesületi vezetőség újjáválasztására nem került sor. K. J. Javuló munka- és szociális feltételek Kányán Új varrodába költöznek Két műszakban húsz kányái, tengődi, bedegkéri és somo- gyegresi lánynak és asszonynak ad munkát Léner Ferenc kányái varrodája. A kisüzem a mosonmagyaróvári Szüb GMK részére varr bérmunkában fehérneműket. A mostoha munkahelyi körülmények miatt — a kányái szövetkezet bérelt épületében dolgoznak — a vállalkozó a faluban új helyre telepíti a varróüzemet. Ezzel javulnak a munkafeltételek és a dolgozók szociális körülményei is... — Kényszerhelyzetben voltam — mondta Léner Ferenc vállalkozó —, hiszen a bérelt épületet fel kellett volna újítani. — Úgy gondoltam: a saját tőkét nem a szövetkezet varrodájának renoválására költőm, hanem az apósom telkén levő gazdasági épületből alakítunk ki egy 120 négyzetméter alapterületű üzemcsarnokot. A beruházás eddigi költsége már meghaladta az egymillió forintot. A munkát a nyáron kezdtük: legyártattuk az ajtókat, ablakokat, elvégeztük a szociális blokk kialakítását. Jelenleg a központi fűtés szerelése folyik. Várhatóan egy hónap múlva költözhetünk... Az üzemcsarnokban a korábbinál lényegesen jobb munkafeltételeket és raktározási lehetőségeket tudok biztosítani. A kialakított üzemcsarnok a faluban van, így jobb a megközelítése is mint a település szélén levő bérelt épületnek. — Augusztus elejétől német exportra gyermek szetteket varrtunk, összesen mintegy 30 ezer darabot — mondta Léner Ferenc. — Az év végéig biztos a termékeink piaca. Decemberig még mintegy 3 ezer egészségügyi női és férfi nadrágot, valamint közel 200 ezer betétet varrunk a siófoki Jeans Tex Kft részére. Ezen felül a Szüb GMK-nak férfi trikókat készítünk. (Krutek) Dr. Fazekas Gábor andocsi állatorvos és kistermelő a múlt év végén négy kistermelő társával együtt megvásárolta a Miklósi libatörzstenyészeti telep állományát. Jelenleg mintegy kétezer andocsi fehér-óriás libát nevelnek itt. Az idén az 1500 tojótól több mint 85 ezer te- nyésztojást értékesítettek. A tojások termékenysége országosan is egyedülálló: átlagosan 92 százalékos... A vétel után közel félmillió forintot költöttek a libaállomány tulajdonosai a telep korszerűsítésére. Javították a közlekedő utakat és libafürösztő medencét hoztak létre. Az állományt dr. Fazekas Gábor tenyésztette ki, s mint tenyészállatként már az egész ország területére értékesítheti. — Megéri tojást termelni? — Szakszerű tartással igen. Persze, az idén kevésbé mutatkozik még haszon, mert a bérelt telep korszerűsítésére csaknem félmillió forintot költöttünk. Jövőre pedig le kell cserélni a már elöregedett törzsállományt. .Tehát a nyereséget a tartásba forgatjuk vissza. — Gondoltak-e az állomány fejlesztésére? — Természetesen. Somogybán, illetve környékünkön nincs jelentős libakeltetés, így a tojást Gyomaendrődre, az otMiklósi libatojás-rekord 1500 tojó teszi a dolgát tani tenyészkeltetőbe értékesítjük. A jelenlegi kétezres állománnyal a telepet nem igazán lehet gazdaságosan működtetni. Jövőre — elképzeléseink szerint — legalább hatezer libával kívánjuk az állományt növelni. A telep nagysága ugyanis akár tízezer libát is befogadna. A tervezett fejlesztést gátolhatja, a magas tápár. Sajnos, ez — nemcsak a kistermeFOTÓ: KOVÁCS TIBOR löknél — 1997-ben komoly tartási gondokat okozhat... Dr. Fazekas Gábor azt is elmondta: az országban átlagosan hetvenszázalékos a libatojás termékenysége. A Miklósi telepen ez átlagosan 92 százalékos, de volt olyan szállításuk a keltetőbe — ahonnét a visszaigazolás során — 96 százalékos termékenységet mutattak ki. Krutek József Apad a kapolyi nyereség Mintegy harmincmillió forint bevételkiesés várható az idén a kapolyi Haladás Mezőgazdasági Szövetkezetnél. Ennek oka a nyári jégverés, a gabonáknál bekövetkezett terméskiesés, a napraforgó alacsony termésátlaga. Ehhez jön még a terményszárítás többletköltsége. Csiszár Imre elnök úgy látja: jócskán elmarad a gazadság 20 milliós tervezett nyeresége. A 2100 hektár bérelt szántóterületen gazdálkodó szövetkezet is lemaradásban van az őszi munkákkal. Egy hete végeztek a 400 hektáron termelt napraforgó kombájnozásával, ám az átlagtermés mindössze 14 mázsa. A jégverés miatti kár és a veszteség mintegy ötmillió forint. 330 hektárra tervezett őszi árpából még közel húsz hektár vetetlen, de a 880 hektár őszi búzának is csak ötven százaléka került a földbe. Az elmúlt hetek esőzései miatt ugyanis jócskán késtek a talajelőkészítéssel. A gazdaság a napokban 350 hektáron megkezdte a kukorica betakarítását. A tárolással nem lesz gondja a gazdaságnak, így az értékesítéssel várnak a jobb piaci kínálatra. A szövetkezetnél úgy számolnak: ha az időjárás engedi, akkor október végéig végeznek a kukorica kombájnolásával, valamint a vetésekkel is. Kapolyon a nyáron tartályos PB gázfűtésűre állították át a terményszárítót, ami több mint hétmillió forintjába került a szövetkezetnek. Emellett további másfél miihót meghaladó összeget fordítottak a rekontstrukciójára is. A munkát pályázaton nyert pénzből, hosszúlejáratú hitelből, illetve saját erőből valósították meg. Remélik: mindez 3^4- év alatt megtérül. — Két és fél hónappal az év vége előtt már látszik — mondta a szövetkezet elnöke —, hogy a tervezett 190 milliós árbevételtől legalább 30 millióval elmaradunk. — Ez azt is jelenti, hogy a számított 20 millió forintos nyereség is mindössze 8-9 millió lehet. (Krutek) 30 éve dolgozik az olvasókért Magyar szakos tanárnak készültem, mert az irodalom kisgyermek korom óta a legjobban érdekelt — mondta Rapai Pálné városi könyvtáros Tabon. — A versek, a mesék, a regények csodálatos világa nagy hatással volt rám. Arra készültem, hogy pályám során én is megmutathatom majd az irodalom szépségét, gazdagságát a diákoknak. Az életem azonban nem úgy alakult, hogy pedagógus legyek, de az irodalomtól mégsem szakadtam el. Harminc éve dolgozom könyvtárosként... Rapai Pálné a budapesti Szabó Lőrinc. Könyvtár Böszörményi úti fiókkönyvtárában döntött úgy: könyvtáros lesz. 1966. januárjában tíz jelentkező közül Kellner Bernát akkori megyei könyvtárigazgató választotta ki a tabi könyvtár megüresedett állására. — Sokféle kívánsággal jönnek az emberek — mondta Rapai Pálné. — Van, aki csak szórakoztató olvasmányt keres, más gyakorlati feladat elvégzéséhez szakirodalmat, de gyakori az is, hogy a tanuláshoz feltétlenül szükséges segédletért jön be a hallgató a könyvtárba. Rapai Pálné elmondta: ma már egyre kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy fejlesszék a házikönyvtárukat. Elszabadult a könyvek ára... Ez érződik a megnövekedett forgalmukon is. Azt is tapasztalják: egyre többen mondják le otthon az újságokat, folyóiratokat, mert a könyvtárban nagyrészt megtalálják.-— Ahhoz, hogy valakinek segíteni tudjak a könyvek kiválasztásában — hangsúlyozta — sokéves gyakorlat kellett Közben az embereket is megismertem. — A valódi sikerélmény az, amikor az értékes irodalom iránt tudok érdeklődést kelteni, s egy újabb olvasót megnyerni! Krutek József Lomtalanítás Tabon Háromnapos lomtalanítási akció kezdődött Tabon. A városi gamesz szervezet — a korábbi évek gyakorlatának megfelelően — hirdette meg a limlomakciót. A használaton kívüli tárgyakat a családi házaknál az utcára, a lakótelepeken pedig az elhelyezett konténerekbe lehet kirakni. Eladták a részvényeket A bevételi források növelése érdekében eladta 130 ezer forint értékű részvényeit a sérsek- szőlősi önkormányzat. A közelmúltban megkötött szerződés szerint, a Sanovita Gyógyszer-Nagykereskedelmi Részvénytársaság 85 százalékos áron vásárolta vissza részvényeit. A kisközség önkormányzata ezzel több mint 110 ezer forint bevételhez jutott. Gépeket vesznek a pályázati pénzből Mintegy nyolcmillió forintot nyert a bábonymegyeri és a tabi önkormányzat a területi kiegyenlítést szolgáló, fejlesztési célú támogatásra benyújtott közös pályázatán a környezetvédelmi közhasznú munkák költségeinek támogatásához. A pénzen konténer- szállító tehergépkocsit, billenős teherautót, THK traktort, Stihl sövényvágót, szennyvízszippant ót, illetve több zárt és nyitott szemétszállító konténert vásárolnak. Cotinus szájvíz Daránypusztáról A Zöld Sün Gyógynövényfeldolgozó Kft daránypusztai üzemében ismét megkezdték a keresett Cotinus szájvíz nagykereskedelmi szállítását. A kft hetente mintegy 3 ezer flakonnal értékesít több megyei gyógyszertári központnak, részvénytársaságnak. Az év végéig még csaknem négyezer liter szájvizet gyártanak, melyből 2 millió forint árbevételt terveznek. Ebrendelet Törökkoppányban Az állattartás szabályairól alkotott rendeletet legutóbbi ülésén a törökkoppányi képviselő-testület. Eszerint ebek tenyésztése belterületen tilos. A szabályzatot megszegők ellen 10 ezer forint pénzbírság is kiszabható. A tetten ért elkövetőt 2 ezer forint helyszíni bírsággal sújtja a polgármesteri hivatal vagy a rendőr. Kárpótlási jegyért — DÉDÁSZ Rt. részvényt! Jegyzés: 1996. október 7-tó'l október 24-i A jegyzés során 20 ezer Ft összcímletértékű kárpótlási jegy 30 ezer Ft címletértékű, névreszóló törzsrészvényre cserélhető. 1^ (Túljegyzés esetén előbb lezárható) mm -w állami J| J PRIVATIZÁCIÓS ÉS mm m vagyonkezelő rt.
