Somogyi Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-12 / 239. szám

1996. október 12., szombat SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 A feketegazdaság felszámolása közös feladat A korrupció ellenfelei (Folytatás az 1. oldalról) Nincs lényeges változás So­mogybán sem a feketegazda­ság helyzetének megítélésé­ben. Sok a visszatérő elkövető: velük szemben pedig kevésbé hatékonyak a rendelkezésre álló eszközök. Ezt dr. Németh Jenó', a megyei közigazgatási hivatal vezetője mondta tegnap a megyei gazdaságvédelmi koordinációs bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. Dr. Németh Jenő, a megyei közigazgatási hivatal vezetője elmondta: két bizottságot hoz­nak létre, amelyek közül az egyik az ellenőrzések össze­hangolásával, míg a másik az információáramlás hatéko­nyabbá tételével, illetve a nyil­vánosság bevonásának lehető­ségeivel foglalkozik majd. A gazdaságvédelmi bizottság vé­leménye szerint Somogybán a déli határvidéken, a Balaton partján és Belső-Somogyban más-más típusú intézkedésekre van szükség a feketegazdaság elleni harcban. A közigazga­tási hivatal továbbra is fontos feladatának tartja a munka ösz- szehangolását. Dr. Dégi Endre megyei rendőrfőkapitány-helyettes a nyári közös ellenőrzések ta­pasztalatairól elmondta: a rendőrség — a gazdaságvé­delmi koordinációs bizottság­ban meghatározott feladatok alapján — 14 komplex ellen­őrzést szervezett a társszerve­zetekkel együtt. Kiderült, hogy nem javult a pénzügyi fegye­lem, s nem általános a jogkö­vető magatartás: az ellenőrzöt­tek több mint 50 százaléka vé­tett a jogszabályok ellen. A rendőrök 21 büntetőeljárást kezdeményeztek a fogyasztók megtévesztése miatt, 69 eset­ben indult eljárás nyugtaadási kötelezettség elmulasztása mi­att, 18 esetben pedig hamis termékjelzés használatáért. Dégi Endre azt mondta: az el­lenőrző szervezetek egyre in­kább igénylik a rendőrség je­lenlétét is. A rendőrség egy- egy ellenőrzés során 10 millió forint értékű árut is lefoglalt, a következő napon, az újabb el­lenőrzés során azt tapasztalták, hogy újra teljes az árukészlet. Ezért kitartóan keresik azt a nagy raktárbázist, ahol eloszt­ják a Törökországból „vám­mentesen” behozott terméke­ket. A Somogyi Hírlap kérdé­sére válaszolva Bencze Jó­zsef többek között azt hang­súlyozta: a hivatalok lét­számfejlesztése nem oldja meg az alapvető gondokat, szükség van az ellenőrzés társadalmasítására. A kor­mány még az idén közfelada­tokat szándékozik átadni a kamaráknak. A kamarák ha­tékonyabbá tudják tenni az ellenőrzést, hiszen ez tagja­iknak alapvető érdeke. Lengyel János SOMOGYI HÍRLAP Czene Attila jegyzete Befíirdött közgyűlések Tegnap tartották volna a Balaton parton a három, tóra támasz­kodó megye közgyűléseinek közös tanácskozását Keszthelyen. Ez elmaradt. Pedig a közigazgatás középszintjének fontos lenne kitalálnia, mihez is kezdjen majd a régióval, annak is a területileg hozzá tartozó részével. Ugyanis legkésőbb ez év végéig meg kell alakulnia a Balatoni Fejlesztési Tanácsnak, amely várhatóan markánsan fogja majd képviselni az itteni érdekeket. A megyék legmódosabb, fejlődőképes települései a Balaton partján fekszenek. Erről lemondani soha, senki nem fog. Amúgy is több dolog tartja össze a megyéket, mint ami szétválasztaná a részeit. Somogy, Veszprém és Zala összefogása megemelné a te­rület értékét gazdasági és politikai szempontból egyaránt, s az egyeztetett vélemények utáni fellépéssel kedvező tárgyalási pozí­ciókat alkudhatna ki. Lett volna hát miről beszélni. A tavalyi, első tanácskozást sikeresnek könyvelhették el a résztvevők. A környezetvédelmi miniszter jól érzékelhette Siófo­kon a három megye közös erejét, s — talán ezért is — a korábbi éveknél több pénz jutott idén a Balatonra. S akkor írták alá a fran­cia Loire-menti régióval az együttműködési megállapodást; en­nek passzusai élnek, egyre több küldöttség térhet haza innen s onnan a gyakorlatban jól hasznosítható tapasztalatokkal. Zala megye másra teszi a tétet; nagyon rövid a Balaton partja, s Keszthely is inkább a beljebb eső, egész évben melegvizű Hévíz­hez kötődik gazdaságilag, mint a szeszélyes, nagy tóhoz. Emel­lett úgy tűnik: inkább a gazdag osztrák határ menti Vas és Győr-Sopron-Moson megyék barátságát keresik. A találkozót ők mondták le. Még 81 nap vissza van az évből. 150 éves a kaposvári kórház Szabó György: Dél-Magyar ország egyik legjelentősebb intézete A 38. Somogyi Orvosnapok szakmai programjával induló ünnepség résztvevőit Szabó Gyuláné, a szülészet-nőgyó­gyászat osztályvezető főnővére köszöntötte. Az 1846-ban, köz- alapítványból, Czindery alispán közreműködésével, a „szen­vedő emberiségnek” alapított kórház történetét áttekintve Szabó György hangsúlyozta: az utódoknak sikerült megőrizni és továbbörökíteni a neves or­vos-elődök szellemi értékeit. Ennek eredményeként Dél- Magyarország egyik legjelen­tősebb, a megyehatáron is túl­mutató eredménnyel működő, a fekvőbeteg-ellátás széles terü­letét átfogó intézet lett a Kaposi Mór Megyei Kórház. A mind­össze 16 ággyal alapított inté­zetben, ma már 22 önálló diag­nosztikai és klinikai egységben, 2040 dolgozó évente 30 ezer beteg ellátását biztosítja. A szakmai igényességet mutatja: a 220 orvos közül 12-en tudo­mányos fokozattal is rendel­keznek. Dr. Rozsos István se­bészprofesszor személyében egy doktor, valamint három egyetemi magántanár öregbíti az oktatókórházként és orvos­továbbképzőként is működő in­tézet hírnevét. A szakmai eredmények mel­lett a miniszter szólt azokról a gondokról is, amelyek az egészségügy szerkezetátalakí­tása nyomán a kaposvári kór­házat is érintik. Elmondta: a társadalom vajúdását kísérő jó és rossz tendencia egyaránt föl­lelhető a kaposvári kórházban, amely — akárcsak több hazai intézet — az eladósodás felé sodródik. Gyűlnek a kifizetet­len számlák, s ennek nyomán mintegy 100 millió forintos adósság halmozódott föl. Az századfordulón épült pavilonok rekonstrukcióra szorulnának, akárcsak a nemrégiben épült műtéti tömb. Az újonnan léte­sült belgyógyászat épületéből pedig egyelőre hiányoznak a működéshez szükséges eszkö­zök, berendezések. Az egész­ségügyben dolgozók béréről szólva elmondta: egyelőre csak a fizetések reálértékének meg­tartását garantálhatja. A gazda­ság föllendülése nyomán azon­ban bérkorrekciót ígért, re­mélve, hogy a 17. helyről, leg­alább a harmadik helyre sikerül föltomászni az egészségügyi dolgozók bérét. — Mindezek ellenére — mondta a miniszter — újszerű kezdeményezések, új működési formák, pályázatok elnyerése jellemzi az intézet működését. Többek között ez ad reményt arra, hogy a konfliktusokkal együtt is eredményesen látja el munkáját a 150 éves kórház. A válság kezelésében partnersé­get, valamennyi dolgozó gyó­gyító munkájához sok erőt, gyógyult és megelégedett bete­geket kívánt a miniszter. A fenntartó megyei önkor­mányzat nevében dr. Gruber Attila a megyei közgyűlés alel- nöke szólt a válsághelyzetben lévő egészségügy gondjairól. Hangsúlyozta: bár a megyében megszüntetett több mint félezer ágy újabb problémák elé állítja az egészségügyért tevékenyke­dőket, bízik abban, hogy a kór­ház továbbra is működőképes marad. Dr. Kopa János egye­temi magántanár az ideg- és elmeosztály történetét, dr. Nagy Gyula az orvostudomá­nyok kandidátusa az intézet névadójának, Kaposi Mór bőr­gyógyász professzornak az éle­tét és munkásságát elevenítette föl. Ezt követően Szabó György népjóléti miniszter és dr. Gi- mesi Mihály főigazgató főorvos kitüntetéseket nyújtott át a leg­eredményesebb munkát végző dolgozóknak. Várnai Ágnes A Kaposi Mór Megyei Kórház 150 éves jubileumi emlékülésén kitüntetést kaptak A Magyar Köztársaság Ér­demrend Kiskeresztjét dr. Rozsos István, az I. sz. sebé­szet osztályvezető főorvosa kapta. A Magyar Köztársaság Érdemkereszt Aranyfokoza­tát dr. Farkas Mária, az izo­tóplaboratórium osztályve­zető főorvosa. A Pro Sanitate-t Simonies Dezsóné ápolási igazgató és Tóth István pénzügyi osz­tályvezető kapták. A Népjóléti Miniszter El­ismerő oklevelét kapták: Pósa Gyuláné, a bér- és munkaügyi osztály osztály- vezető helyettese; Bedegi Jó­zsef né, a központi műtő fő- műtőnője; Bakos Józsefné, a II. sz. sebészeti osztály ápo­lónője. Jubileumi Emlékplakett­ben részesült: dr. Szabó Gyula főigazgató főorvos he­lyettese, a rendelőintézet fő­orvosa; dr. Vágvölgyi Erna, az újszülött osztály főorvosa; dr. Gyócsi János, a szülészet­nőgyógyászat főorvosa; dr. Tóth Agnes, a vérellátó osz­tály osztályvezető főorvosa; dr. Zachariás István, a bőr- gyógyászati osztály főor­vosa; Moórné Tóth Mária, a mozgásszervi és rehabilitá­ciós osztály osztályvezető főnővére; Laczkó Józsefné, a baleseti osztály ápolónője; Farkas Erzsébet, a csecsemő- és gyermekosztály ápoló­nője; Kincses Gézáné, az I. sz. sebészeti osztály ápoló­nője; Flaubert Ilona, a vérel­látó osztály szakasszisztense; Hudra Mária, az anaesthesto- lógiai osztály szakasszisz­tense; Kodó Mária, az élel­mezési osztály szakácsa; Vadál Béla, a műszaki osz­tály fődiszpécsere. Takarmányozási szimpózium ötödször Ötödik alkalommal rendezi meg keddtől hagyományossá vált ta­karmányozási szimpóziumát a PATE kaposvári állattenyésztési kara. Mint minden évben, idén is olyan témát választottak, ami ne, csak a kutatóknak, hanem a gya­korlati szakembereknek is segít­séget nyújt munkájukhoz. És ahogy az szintén hagyomány már, a téma legjobb ismerői jön­nek Kaposvárra a világ minden részéből. — Az idei év témája a takar­mányozás és az állat egészségi ál­lapota közti összefüggés — mondta dr. Babinszky László egyetemi tanár, a kar intézeti igazgatója. — Ebből adódóan nem csak takarmányozási szak­embereket, hanem állatorvosokat is várunk a hallgatóságba. Talán éppen emiatt a kettős „felügye­let” miatt ez a terület kissé gaz­dátlan. Pedig a szakemberek is jól tudják: a takarmány minősége igenis komoly befolyással van az állatok egészségi állapotára, így végül is a termelésükre. — A takarmány minősége, a fehérjetartalom különösen az ál­lat immunstruktúráját befolyá­solja — tette hozzá dr. Babinszky László. — Nyugaton ez — a ta­karmányimmunológia — éppen ezért egy külön tudományág. A kaposvári szimpóziumon elhangzó előadásokban részlete­sen szó lesz minderről, német, kanadai, amerikai, holland és természetesen magyar kutatók ismertetik tapasztalataikat. V. O. 80 ezer vendég a kiállításon Nyolcvanezren nézték meg a szántódpusztai majormú­zeumban rendezett Alpok- Adria falu kiállítást. A nagy érdeklődés miatt a tartomá­nyok gazdag anyagát a me­gyeháza galériáján is bemu­tatják a hónap közepétől. A kiállítás novemberben ván­dorútra kel. Először Velen­cében kerül paravánra a csaknem száz tablóból álló tárlat. „Háló” találkozón a megyéspüspök Az anyaország és a határo­kon túli, Kárpát-medencei ifjúság munkáját koordiná­lók részvételével Csíksom- lyón tegnap megkezdődött a „Háló” találkozó. A vasár­napig tartó rendezvényen részt vesz Balás Béla ka­posvári megyéspüspök is. Papírt gyűjtő barcsi diákok Több héten át gyűjtötték a papírt a szülők együttműkö­désével a barcsi Deák Fe­renc Általános Iskolában. Az ezért kapott pénz, több, mint ötvenezer forint a díá- i könkormányzat pénztárát gyarapítja. Ebből támogat­ják az iskolai rendezvénye­ket, jutalmazzák a közössé­geket, diákokat. Fésűs-mesejáték a színpadon Fésűs Éva kaposvári mese­író A csodálatos nyúlcipő című darabját is bemutatja az idei évadban a békéscsa­bai színház. A mesejátékot már próbálja a társulat. Irányvonatok a tabi állomásról Megkezdték tegnap a MÁV tabi állomásáról a helyi Béke Mezőgazdasági Szö­vetkezet sérsekszőlősi gu- mifutózó üzemében tárolt selejtes és elkopott gumiab­roncsok szállítását. Novem­ber 22-ig húsz irányvonat viszi Beremendre a ce­mentműbe a két tonnányi selejtes gumit. Lába kelt a gázpalackoknak A Marcali Rendőrkapitány­ság nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen, aki a . böhönyei Avanti Töltőállo­más gázcseretelepéről ti­zenkét gázpalackot lopott el. A tettes levágta a lakot, s úgy vitte magával 111 ezer forintos zsákmányát. Családi vállalkozás korszerű telephelyen Beérett a Szili Kalász Csaknem hatvanmillió forintba került az a korszerű telephely, amelyet tegnap adtak át So- mogyszilban. A Szili Kalász Mezőgazdasági és Szolgáltató kft önerőből, pályázatokból és hitelből létrehozott központjá­ban terményszárító és -tároló, hídmérleg épült, és a cég kor­szerű gépekkel végzi a munká­latokat. Csiszámé Kiss Papp Erika, a kft ügyvezetője elmondta: há­rom éve vásárolták ezt a terüle­tet. S miért éppen itt választot­tak földet? Azért, mert a férj, Csiszár Ferenc itt született. El­képzelésüket a Földművelés- ügyi Minisztérium is támogatta. A telephely tíz embernek ad munkát. A cég kétszázhuszonöt hektáron gazdálkodik, és a So­mogy szili és a környékbeli gazdák munkáját is szeretnék segíteni. Sámoly Endre, Somogyszil polgármestere az avatóünnep­ségen büszkén említette: örül, hogy a környéken Somogyszil- ban jött létre először a helyi gazdákon is segíteni kívánó családi vállalkozás. A telepet Jákli Péter megyei főjegyző, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány elnöke adta át azt kívánva: a mezőgazdasági te­vékenységben mindenki találja meg hasznát. A tulajdonosok megmutatták az új épületeket, berendezése­ket. A régi kukoricagóré, a lo­vasszán — dacolva az idővel — mementóként áll a telephe­lyen. (Lőrincz) A vendégek megtekintették az új telepet fotó: kovács tibor Ötvenezer tő parlagfüvet gyűjtöttek Nők a Balatonért 50 000 tő parlagfüvet gyűj­töttek össze kisiskolások a Nők a Balatonért Egyesület siófoki csoportjának kez­deményezésére. Szálai Gézáné, a csoport ve­zetője tegnap elmondta: még tavasszal hirdették meg az akciót, amikor a számos al­lergiás megbetegedést okozó parlagfű élni kezdett a közte­rületeken is. Minden száz tő­ért ígértek egy sorsjegyet — a fődíjat, egy mounten bike ke­rékpárt a Mól Rt ajánlotta fel. Tegnap a McDonalds-ban ér­tékelték a programot. A sió­foki Széchenyi István és Be­szédes József illetve a bala- tonszabadi általános iskola szerepelt a legjobban. Milhof- fer Észter például egyedül 10.000 tövet gyűjtött össze! A Nők a Balatonért Egye­sület kezdeményezésére idén már gyűjtöttek szárazelemet, s 150 diák takarított a töreki természetvédelmi területen. Az én városom, az én Balato­nom címmel rajzversenyt szerveztek, és koordinálták a Virágos Siófokért akciót is. Mint azt Szalai Gézáné el­mondta: decemberben még meglepetést szereznek a város mintegy 800 apróságának; az 1-3. osztályosoknak Miku­lásnapi műsorral és apró ajándékokkal kedveskednek majd a Dél-Balatoni Kulturá­lis Központban. (Czene)

Next

/
Oldalképek
Tartalom