Somogyi Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-02 / 230. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1996. október 2., szerda Göncz Árpád köztársasági elnök kedd délelőtt megkezdte háromnapos hivatalos svédországi látogatását. Az államfőt és feleségét munkaebéden látta vendégül XVI. Károly Gusztáv svéd király és Szilvia királyné. Délután Göncz Árpád tárgyalt a parlament elnökével és a kormányfővel. Borisz Jelcin orosz elnök kedden javasolta, hogy a Független Államok Közösségének (FÁK) vezetői vitassák meg az Afganisztánban kialakult helyzetet. Az Egyesült Államok diplomatákat akar küldeni az ázsiai országba, hogy tárgyaljanak a tálibokkal, akik magukhoz ragadták a hatalmat Kabulban - közölte a washingtoni külügyminisztérium hétfőn. Az Együttélés szlovákiai ellenzéki magyar mozgalom az alkotmánybíróságnál keres jogorvoslatot, mert a szlovák alkotmánnyal ellentétesnek tekinti az új parlamenti házszabályt. Ennek értelmében ugyanis a szlovák parlament képviselői a törvényhozásban keddtől már kizárólag az államnyelven, azaz szlovákul szólalhatnak fel. Ion ülésen román államfő keddi marosvásárhelyi látogatása alkalmából kijelentette: sajnálja, hogy 1990 márciusában nem utazott Marosvásárhelyre. Személyes jelenléte - mondta - talán megelőzhette volna a románok és a magyarok közötti véres összecsapásokat. Az egyetemi tanévnyitó alkalmából elmondott beszédében Iliescu elítélt mindenfajta etnikai zavarkeltési kísérletet. A boszniai unió elnökségének három tagja, Alija Izetbe- govics elnök, valamint a két elnökségi tag, Kresimir Zubak és Momcsilo Krajisnik kötelezettséget vállalt a boszniai alkotmány támogatására és megvé- delmezésére - áll az elnökség első üléséről kiadott boszniai horvát közleményben. merényletet követtek el a bosnyák föderáció képviselőházának egyik tagja ellen Mostarban keddre virradóra. A ZDF televízió pedig azt adta hírül, hogy 1992 és 1994 között a németek több mint 100 tonna gyógyszeripari hulladékot és lejárt szavatosságú gyógyszert szállítottak adományként Mostar környékére. Csehország tartósan legnépszerűbb politikusa a közeli napokban 60. születésnapját ünneplő Václav Havel államfő. A szeptemberi közvélemény-kutatások alapján Havelben a megkérdezettek 82 százaléka bízik, s mind a kormánykoalíció, mind az ellenzék körében komoly tekintélynek örvend. Az Európai Unió is erőfeszítéseket tesz a közel-keleti béke előmozdítására Washingtonban csúcs volt Netanjahu és Clinton a Fehér Házban FOTÓ: FEB/REUTER Lapzártánk után, helyi idő szerint kedd délután kezdődött a Washingtonba összehívott közel-keleti csúcsértekezlet, amelyen Bili Clinton amerikai elnök, Husszein jordániai király, Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő és Jasszer Arafat palesztin elnök vett részt. A „munkaülés” előtt Clinton elnök külön-külön konzultált a meghívottakkal. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök kedden kijelentette: azért maradt távol a találkozótól, hogy ezzel is nyomatékot adjon a palesztinokkal szemben folytatott izraeli politika iránti elégedetlenségének. Clinton amerikai elnök és Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő négyszemközti eszmecseréjével kedden kora délután megkezdődött az izraeli-palesztin ellentétek elsimítására összehívott washingtoni csúcstalálkozó. A megbeszélések után az amerikai elnök kijelentette: elege van a hajthatatlan izraeli álláspontból. Husszein jordániai királlyal már az éjszaka folyamán találkozott, nem sokkal az uralkodó megérkezése után. Jasszer Ara- fatot az izraeli kormányfővel lezajlott megbeszélést követően fogadta. A megbeszélések a Fehér Házban zajlottak. Az Európai Unió külügyminiszterei kedden felszólították az izraeli kormányt és a palesztin vezetést, hogy működjenek együtt a válságok elkerülése érdekében. A tizenöt miniszter luxemburgi tanácskozásán leszögezte azt is: kész aktív részt vállalni a közel-keleti béketárgyalások folytatására tett erőfeszítésekben. Ezt szolgálja az olasz, az ír és a holland külügyminiszterből álló EU-trojka tervezett közel-keleti látogatása, amelynek során a békefolyamatban érdekelt valamennyi felet felkeresik. Miért nem söpörték el Szaddámot? A volt amerikai elnök megmagyarázza bagdadi bizonyítványát George Bush - ahogy maga fogalmaz - igencsak mérges. Elsősorban a kritikák miatt, hogy a Sivatagi vihar nevű hadművelet jó öt évvel ezelőtt nem söpörte el Szaddám Huszeint. Az Egyesült Államok exelnökét azok bírálják, akik annak idején nem lelkesedtek a katonai beavatkozásért sem. Az 1991-es események hatása ma is érezhető: a bagdadi diktátor változatlanul packázni próbál a világ szuperhatalmával. Ezért érdekes Bush magyarázata, amely öt pontban próbálja megértetni és megvédeni Washington korábbi iraki politikáját. 1. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa arra adott felhatalmazást, hogy véget kell vetni Irak Kuvait elleni agressziójának. 2. Ha csak egyetlen nappal tovább háborúztak volna a szükségesnél, ha csak egyetlen katonával több esett volna el a kelleténél, a nemzetközi közvélemény szemében az alapvetően igazságos háború erkölcstelenné válhatott volna. 3. Ha Szaddám kézre kerítéséig folytatják a háborút, a Sivatagi vihart végrehajtó koalíció minden bizonnyal szétesik, s olyan nézet alakul ki, hogy az Egyesült Államok fennhatósága alá akarja helyezni Irakot. 4. Ebben az esetben Szaddám nem kegyetlen önkényúrként, hanem az ellenállás jelképeként tetszeleghetett volna. 5. Végül, de nem utolsósorban közrejátszott a térség egyensúlyának kérdése. Amerika soha nem akarta Irakot megsemmisíteni, hogy ezzel veszélyes légüres tér alakuljon ki a világ egyik legkényesebb stratégiai körzetében. Alighanem ez utóbbi, az ötödik pont a legfontosabb: Bush cikke ugyan nem említi Iránt, nem esik szó benne a kurdokról, síitákról, ám kétségtelen: az iraki hatalom szétesése kiszámíthatatlan következményekkel járhat. Ferenczy Europress Horn Németországban Aláírják a félmilliárd márkás hitelt Horn Gyula miniszterelnök szerdán kezdődő kétnapos németországi látogatásán a két ország közötti együttműködésben meghatározó szerepet játszó déli tartományok vezetőivel tárgyal és beszédet mond a német egység napja alkalmából tartandó szövetségi ünnepségen. A magyar kormányfő hivatalos programját szerda délben Stuttgartban kezdi, ahol Erwin Teufel, Baden-Württemberg tartomány miniszterelnökével ül tárgyalóasztalhoz. Ezután a magyarországi befektetésekkel rendelkező, illetve a lehetőségek iránt érdeklődő cégek vezetőivel tanácskozik. A két miniszterelnök jelenlétében kerül sor a tartományi kormány garanciájával nyújtandó 250 millió márkás hitel- szerződés aláírására. Még szerda délután ugyanilyen programot bonyolít le Horn Gyula és a kíséretében lévő Suchman Tamás ipari miniszter, Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke és Fazakas Szabolcs nagykövet Münchenben. Itt Edmund Stoiber bajor tartományi kormányfő látja vendégül a magyar küldöttséget. Miniszterelnökünk lesz a díszvendég csütörtökön Münchenben, a német egység napján tartandó szövetségi ünnepségen, amelyen Roman Herzog államfővel az élen rész vesznek az ország vezetői is. A bajor kormány Horn Gyulát kérte föl az ünnepi beszéd megtartására. A Belarusz Köztársaságban kísért a múlt Lukasenko „papa” „A régi napok voltak a legszebbek” - ez Lukasenko belarusz elnök kedvenc szava- járása. Szerinte a parlament tele van imperialista ügynökökkel és nyugati kémek készítik elő megbuktatását. A Lengyelország és Oroszország között fekvő Belarusz Köztársaságban (Fehéroroszországban) nemcsak a régi szó- használat elevenedett föl. Talán ez az egyetlen ország a világon, ahol még ma is Lenin-szobrok uralják a tájat, és elvtársnak szólítják egymást a politikusok. Az iskolás gyerekek olyan régi szovjet tankönyvekből tanulnak, amelyek meg sem említik hazájukat, Belarussziát. Az egész országban érezhetően hat a nosztalgia a régi szép idők iránt. Az emberek „Batká”-nak, Papának becézik a mindössze 41 éves Alek- szandr Lukasenkót, aki nemrégiben egy újságnak kifejtette: „Az átmeneti időszakban a szláv mentalitás megköveteli, hogy az elnök személyesen viselje mindenért a felelőséget.” A szép szavak mögött a korlátlan hatalom megszerzése iránti vágy tükröződik. November 7-ére népszavazást tűzött ki az elnök, amelynek erről a csorbítatlan jogkörről kell döntenie. A történet és a történelem iróniája - jegyzi meg a News- day című amerikai lap tudósítója -, hogy a Belarusz Köztársaság első demokratikusan megválasztott elnöke tesz meg mindent azért, hogy megsemmisítse a még alig megszületett belarusz demokráciát. FEB Rejtett kamerával, titokban készített felvételek Elcsípték az ipari kémeket Elkapta és vizsgálati fogságba vetette a német rendőrség a wolfsburgi Volkswagen Művek ipari kémeit. A két gyanúsított máris beismerte, hogy rejtett kamerával, titokban felvételeket készített a Wolfsburghoz közeli ehra-les- sieni próbapályán a legújabb VW-modellekről. A képeket ezután jó pénzért autós szaklapoknak adták el. Azt követően, hogy a rendőrség házkutatást tartott mindkettőjük otthonában, a gyanúsítottak értelmetlennek találták, hogy tagadják az ipari kémkedést. A videózókra egyébként a próbapálya közelében lakók hívták föl a hatóság figyelmét: feltűnt nekik ugyanis, hogy mihelyt a „katlanban” fölbúgtak a motorok, mindig ugyanaz a nem odavalósi gépkocsi is megjelent a próbapálya közvetlen közelében. Ferdinand Piech, a Volkswagen konszern elnöke a hír kapcsán elmondta: cégét súlyos károk érték mindannyiszor, amikor egy-egy új termékről még a kísérleti szakaszban képek, információk szivárogtak ki. Az elnök nem titkolta gyanúját, amely szerint nem csupán szakmai lapok, folyóiratok, hanem a Volkswagen vetélytársai is részesültek a titokban készült felvételekből. Beléptem a NATO-ba (2.) Hazánkat nagyra értékelik Egybehangzó brüsszeli vélekedések szerint hazánk nagy valószínűséggel az elsők között csatlakozhat az észak-atlanti szövetséghez. Lapunknak nyilatkozó NATO-diplomaták értésre adták: Lengyelországon, Csehországon, Magyarországon, és talán Szlovénián kívül más kelet-európai államok egyelőre nem esélyesek a tagságra. A brüsszeli NATO-központ főbejárata: ide kell bejutni A NATO brüsszeli székhelyén kevés kérdésre kaphat határozott és egyértelmű választ a hírlapíró. Ä szervezet legfőbb döntéshozó szerve, a külügyminiszterekből álló Észak-atlanti Tanács még nem döntött sem a szervezet átalakításának részleteiről, sem az ezzel párhuzamosan haladó keleti bővítés menetrendjéről, sem a boszniai misszió jövőjéről. Ha a hivatalból kíváncsi látogató egy- egy háttérbeszélgetés után némi hiányérzettel is csukja be a jegyzetfüzetét, azt mégis kénytelen elismerni, hogy a változások előtt álló NATO máris gyökeresen átalakult. A védelmi szervezet tagjai ma már nem a közös ellenség legyőzésére szövetkeznek, hanem a biztonsági kockázatok elhárítását tekintik fő céljuknak: az új népvándorlás, a nacionalizmus, a terrorizmus, a természeti katasztrófák leküzdését és megelőzését. A vasfüggöny lehulltával a szervezet partnerséget ajánlott Kelet- és Közép-Európának: a jelenleg 27 országot tömörítő Partnerség a békéért program - mint Brüsszelben elmondták - a NATO 1990 utáni legnagyobb sikersztorija. A legmerészebb elképzeléseket is felülmúlva, szoros politikai és katonai együttműködést teremtett az egykoron szemben álló országok között. Egyes vélemények szerint a szövetség nem utolsósorban a partnerségi programban mutatott teljesítmény alapján tudott különbséget tenni a tagságra áhítozó országok között. A közös gyakorlatok a NATO-érettség próbái, s egyben serkentői voltak. Magyarország felkészültségét minden brüsszeli beszélgetőpartnerünk magasra értékelte. Az egyetlen ország - hangzott el -, amelynek felső katonai vezetése Nyugaton végzett; igaz, a hadsereg fölötti civil kontroll - amelyet a NATO- tagság egyik feltételeként emlegetnek - még kívánnivalót hagy maga után. Brüsszelben azt is közölték: a csatlakozásnak egyáltalán nem ára méregdrága nyugati fegyverek beszerzése. A sokat emlegetett in- teroperabilitás, vagyis egymáshoz illeszkedés sokkal inkább azt jelenti, hogy a tagállamok (az emberek és a katonai technika is) képesek a kommunikációra egymással. Taszárnak, Kaposvárnak és Táborfalvának központi szerep jut a NATO boszniai béketeremtő missziójában, s ezt, valamint a magyar hozzájárulás fontosságát nem győzik hangsúlyozni amerikai diplomaták és katonák. S bár a brüsszeli megfogalmazás e helyütt is óvatos volt, az megjósolható, hogy Egyesült Államok az IFOR utáni időszakban is számít a magyarországi bázisokra. Halmai Katalin
