Somogyi Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-11 / 238. szám

1996. október 11., péntek SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 7 A rendőrség személyzeti főnökei tanácskoztak A szolgálati törvényt elemezték Kaposváron Vizsgálatok a tárcáknál November végéig fölmérik az önkormányzatok tulajdoni igényeit Az ÁPV Rt.-nél kipattant botránnyal ugyan nem foglalko­zott tegnapi ülésén a kormány, a hasonló esetek megelőzését célzó új döntések azonban arra vallanak, hogy az ügy követ­kezményei és tanulságai a kormányzati berkekben előrelát­hatólag még hosszú ideig napirenden lesznek. Kiss Elemér közigazgatási ál­lamtitkár elmondta, hogy a tár­cák vezetőinek azonnal hozzá kell látniuk - szükség esetén a Kormányzati Ellenőrzési Iroda közreműködésével - a minisz­tériumokhoz rendelt elkülöní­tett alapok és célelőirányzatok felhasználásának vizsgálatá­hoz. A kormány javasolja a par­lamentnek a privatizációs tör­vény módosítását. Új elem lesz, hogy az ÁPV Rt.-t a jövő­ben a privatizációért felelős miniszter felügyeli. Ez lehet egy-egy időszakban a kabinet valamelyik tagja vagy tárca nélküli miniszter. Bár a tájé­koztatón nem hangzott el, ko­rábban Horn Gyula jelezte a szocialista frakciónak, hogy a posztra Csiha Judit igazság­ügyi államtitkár a jelöltje. Az ÁPV Rt.-ért felelős mi­nisztert és a belügyminisztert kötelezte a kabinet: november végéig készíttessen felmérést az önkormányzatok tulajdoni igényeiről. A kormány - az Al­kotmánybíróság határozatának megfelelően - költségvetési szervből részvénytársasággá kívánja átalakítani az MTI-t. Az elképzelések szerint az MTI élére pályázati úton öt évre kinevezett elnök kerül, míg az alapító országgyűlés képviseletében a négy évre vá­lasztott tulajdonosi tanács kezdheti meg a munkát. A kabinet elfogadta a ’97-es költségvetéshez benyújtott újabb módosító javaslatot, amely szerint az agrárexport fi­nanszírozására fordítható idei keret jövőre 7 százalékkal túl­léphető. T. M. A parlamentben a képviselők joga a megszólalás, a taps Hallgatásra ítélt vendégek Mint beszámoltunk róla, szerdán egy fiatal nő, Jankó Anette meglepő közjátékot produkált a t. Házban: beült a képvise­lők közé, majd pedig fölöttébb határozott hangon a szót is magához akarta ragadni, hogy - mint mondta - kérdéseket tegyen föl az Országgyűlésnek. A szokatlan epizód kapcsán ar­ról kérdeztük az illetékeseket, hogy kik és hogyan juthatnak be a Parlament épületébe. El­mondták, hogy csaknem 3000 állandó, illetve napi parlamenti belépő van forgalomban.- Fényképes állandó belé­pője a képviselőnek, a hivatal alkalmazottjának és néhány új­ságírónak van - mondja Im­re né, Horovitz Katalin, az or­szággyűlés hivatalának főosz­tályvezetője. - Másfajta, kül­lemében is eltérő igazolvány­nyal rendelkeznek a frakciók alkalmazottai és szakértői. A képviselőcsoport felelős azért, hogy ki juthat hozzá a sor­számmal és a frakció vezetőjé­nek aláírásával hitelesített be­lépőkártyához. Borsos Csaba szervezési osztályvezető elmondta, hogy mivel a belépők ellenőrzése a bejárati kapuknál történik, az ülésterem hét ajtaja előtt posz- toló tizenöt tagú terembizton­sági szolgálatnak már pusztán az a dolga, hogy mindenkit udvariasan eligazítson. A te­rem földszinti részén csak a képviselők és a tévések tar­tózkodhatnak. A páholyokban pedig az újságíróknak, a szak­értőknek, az államtitkároknak, illetve a diplomatáknak és más meghívott vendégeknek van fenntartott helyük. A házszabály szilenciumot ró a karzatok és a páholyok közönségére - az ülésterem­ben ugyanis csak a képviselők - esetleg a Ház elnökének en­gedélyével a tanácskozási joggal résztvevők - szólalhat­nak meg. A taps, a közbeszó­lás és más megnyilvánulás a patkóban ülők hagyományos joga, de ez a vendégeket nem illeti meg. Takács Mariann A sulifrekvenciáról a diák dönt A kötelességekhez tanulói jogokat is társít a közoktatási törvény A gyakorlatban is próbálhatják, tanulhatják a demokráciát az iskolások. Az új közoktatási törvény ugyanis tételesen rögzít jó néhány olyan jog- és hatáskört, amellyel a fiatalok, illetve választott testületeik már az idei tanévben is élhetnek. A fegyveres szervek hivatá­sos állományának — szep­tember 1-jén életbe lépett — szolgálati törvényével kap­csolatban szervezett tanács­kozást a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság Ka­posváron. Az értekezleten hazánk vala­mennyi rendőr-főkapitánysá­gának személyzeti osztályveze­tői, a köztársasági őrezrednek, valamint a készenléti (volt rendőri) ezred személyzeti ve­zetői vettek részt. A törvény rendelkezéseinek Egyetlen jó szó sem hangzott el az ellenzék tegnapi fóru­main a kormányról és politi­kájáról. A nyilatkozók ismét keményen bírálták a privati­zációt és elmarasztalták a belügyminisztert is. A Fidesz képviselői kijelentet­ték: a párt nem olyan Magyar- országot akart, amilyen jelenleg van. Az MSZP és az SZDSZ csak azok érdekeit képviseli, akikkel együtt nyerte meg a vá­lasztást. Ä Tocsik-ügy tapaszta­latainak figyelembevételével további személycseréket tarta­nak szükségesnek. Az MDNP a privatizáció olyan tiszta, korrekt, átlátható, egyértelmű jogi szabályozását tartja szükségesnek, amely ki­Kétnapos konferencia kezdő­dik ma a dél-magyarországi térség fejlődésének lehetősége­iről, figyelemmel az EU csatla­kozás várható követelményeire és a déli határon túli régiókkal való együttműködés kibonta­kozásának megindítására. A konferencia első nap Mohá­cson ülésezik, a második napi program az MTA Dunántúli Tudományos Intézetében, Pé­csen zajlik. A konferencia elő­adásait és korreferátumait a te­rületfejlesztés hazai szakértői, önkormányzati és minisztéri­umi tisztségviselők, valamint a térség országgyűlési képviselői tartják. A határmenti gazdasági integráció témakörben horvát, vajdasági, szlovén és az Al­pok-Adria Munkacsoport szakértői tartanak előadásokat. végrehajtására 6 hónapot kap­tak a fegyveres szervek. A ka­posvári értekezleten a törvény végrehajtásához szükséges bel­ügyminiszteri rendeleteket ké­szítik elő, illetve véleményezik a szakemberek. A tanácskozáson a szakterü­let jeles képviselőjeként — többek között — előadást tar­tott dr. Császár Józsefné, a Bel­ügyminisztérium személyzeti főosztályvezetője, valamint Bartos László rendőr dandártá­bornok, az Országos Rendőr­főkapitányság személyügyi fő­osztályvezetője. küszöböli a szubjektív döntése­ket. Ezért olyan országgyűlési határozati javaslatot nyújt be, amely megkísérli a privatizá­cióval foglalkozó törvények hi­báinak megszüntetését. Az MDF úgy véli: a történte­kért az egész kormányt felelős­ség terheli. Ez alól a belügymi­niszter sem vonhatja ki magát. Az önkormányzati vagyon át­adásával kapcsolatos figyel­meztetéseket már korábban ki kellett volna vizsgálnia. Az FKGP ugyanolyan jogos­nak tartaná Kuncze Gábor fel­mentését, mint Suchman Tamá­sét. A párt tiltakozik amiatt, hogy „hecckampány” indult a KDNP elnöke és a nemzeti el­kötelezettségű keresztényde­mokrácia ellen. Ez a második ilyen találkozó, az elsőt 1995 szeptemberében Mohács önkormányzata, a mo­hácsi Duna Híd Alapítvány, a Baranya Megyei Közgyűlés, az MTA Regionális Kutatások Központja szervezte a dél-ma- gyarországi térség jövőjéről a dunai hidak szerepe a regioná­lis fejlesztésben témakörben. A konferencián 130-an vettek részt, és élénk eszmecsere folyt Dél-Magyarország két fontos kistérségének, a mohácsi és a felső-bácskai körzetnek a fej­lesztéséről, a Dunántúl és az Alföld interregionális kapcsola­tait elősegítő közlekedési infra­struktúra kiépítéséről. E konfe­rencia eredményeképpen erő­södött a két kistérség együtt­működése és számtalan — megvitatásra alkalmas — prog­ram fogalmazódott meg. A törvény kimondja, hogy mind az iskolák, mind a kollé­giumok tanulói diákköröket hozhatnak létre közösségi éle­tük megszervezésére. Maguk dönthetnek konkrét program­jaikról, terveikről, a vezetők személyéről. Igaz, fontosabb ügyekben illik, sőt szükséges is kikérniük a nevelőtestület véleményét, de a saját dolgaik intézésével kapcsolatos fele­lősség már rájuk hárul az új tanévben. Valamennyi kisebb-na- gyobb közösség joga, hogy képviseltesse magát a maga­sabb szintű diákönkormány­zatban. Ha ebből intézmé­nyenként több is működne - amit a törvény is lehetővé tesz -, akkor a legtöbb tanulót képviselő szervezetnek kell véleményt formálnia az iskola egészét érintő ügyekben. A diákönkormányzat dön­tési jogkörébe tartoznak a sa­ját működésével kapcsolatos úgynevezett belső kérdések, a pénzügyek, a házi tájékozta­tási rendszer - diákújság, isko­larádió - létrehozása, működ­tetése. Hasonlóképp önállóan dönthetnek a tanítás nélküli munkanapok egyikének prog­ramjáról is. A tantestületeknek ki kell kérniük a diákönkormányzat egyetértését az intézmény szervezeti és működési sza­bályzatának elfogadásakor és módosításakor, a tanulói szo­ciális juttatások elveinek meghatározásakor és az ifjú­ságpolitikai célokra biztosított pénzek felhasználásáról. Kecsmár Ilona Emelnék a reálbért. Az MSZOSZ 2 százalékos reálbér­növekedést tart szükségesnek és közgazdaságilag is indokol- hatónak jövőre - jelentették be a szövetségi tanács csütörtökön megkezdődött ülésén. A szö­vetség elutasítja, hogy a piac- gazdaságra való áttérés összes terhét a bérből és fizetésből élőkre hárítsák, és jövedelem­átcsoportosítást, egyenlőbb te­herviselést sürget. Pető csak hallgatott. Az SZDSZ vezető testületéi még nem foglalkoztak azzal, hogy a kormányfő kiket jelöl az ipari és a privatizációt felügyelő mi­niszter posztjára. Pető Iván szerdán csak meghallgatta, de nem foglalt állást Horn Gyula javaslatairól. A konkrét szemé­lyekről a párt ügyvivőinek jövő 'heti ülése után közük vélemé­nyüket a szabaddemokraták. Szigorítottak. Valamennyi átkelőhelyen megszigorították a határőrök munkájának ellen­őrzését. Ezt annak nyomán ha­tározták el, hogy Battonyánál nyolc határőr került gyanúba lopott járművek csempészésé­nek elősegítése miatt. A többi között azt vizsgálják, hogy a szolgálatban valóban csak leg­feljebb 1000 forint van-e náluk, s kizárólag a belső szolgálati te­lefont használják-e. Csapatmozgások. Többhetes előkészület után megkezdődött az amerikai csapatok visszavo­nását fedező erők Boszniába te­lepítése, illetve az ott tartóz­kodó egységek kivonása. Az eddigi 3-5 konvoj mellett to­vábbi 7 indul a taszári bázisról, illetve Boszniából egymást ke­resztezve. A 20-30 járműből álló és rendőri felvezetéssel ha­ladó oszlopokat nem szabad megelőzni. Taláros cáfolat. Az Alkot­mánybíróság továbbra is azt sürgeti, hogy a parlament te­gyen eleget alkotmányos köte­lezettségének és válasszon új tagokat a testület betöltetlen he­lyeire. Ezzel a bejelentéssel azt cáfolták, hogy Sólyom László egyetért a koalíciós pártok mó­dosító javaslatával, amely a je­lenlegi keretek között is fenn­tarthatónak véli az Alkotmány- bíróság teljes ülésének határo­zatképességét. Gazdát keresnek. Az Or­szággyűlés honvédelmi bizott­sága hamarosan napirendjére tűzi az évek óta hasznosítatlan, illetve jelenleg bezárás előtt lévő honvédségi ingatlanok sorsát. A költségvetési törvény elfogadás előtt álló módosítása szerint ugyanis a kormány okta­tási, kulturális, szociális és egészségügyi célokra átadhatja az önkormányzatoknak az érté- kesíthetetlennek bizonyult in­gatlanokat. Ellenzéki nyilak a kormányra és a privatizációra Fordulatot sürgetnek Dél-Magyarország lehetőségeiről tanácskoztak Konfenrencia Mohácson A Kisosz alacsonyabb árért alkuszik Kisüzletek közös vásárlása — A kiskereskedelem terü­letén jelenleg tapasztalható és várható változások arra késztetik szövetségünket, hogy megvizsgálja: milyen módon tud segítséget nyúj­tani a tagság számára — mondta tegnap Kertész Re­zső, a Kisosz megyei tit­kára. Kaposváron és Balatonszár­szón tegnap tanácskozást szerveztek kiskereskedők és a Kisosz tisztségviselői számára, amelyen arról be­széltek: miképp lehetne kö­zös árubeszerzéssel alacso­nyabb alacsonyabb áron termékekhez jutni. Kü­lön-külön a privát üzletek nem tudják a versenyt állni és túlélni a nagy üzletlán­cokkal szembeií. Kertész Rezső információi szerint az élelmiszer-vegyiáru keres­kedelem területén 1997-98-ban a Nyugat-Eu­rópai nagy vállalatok 7-800 üzletet nyitnak majd Ma­gyarországon, és rá egy évre a piac 70-95 százalékát fog­ják uralni. A pécsi székhelyű Taler Vegyiáru Nagykereskedés tegnap bejelentette, hogy minimális, 3-5 százalékos árréssel biztosít vegyiárut a szervezet tagjainak. így a kiskereskedő alacsonyabb árért kínálhatja ezeket a ve­vőknek, s a forgalom talpon tarthatja. C. A. Másfél órás Nap-fogyókúra A ritka természeti jelenség „tettese” a Hold Ritka természeti jelenséget, részleges napfogyatkozást fi­gyelhetünk még holnap ha­zánkban: a Hold a Nap ko­rongja elé kerül és körülbe­lül a felét eltakarja. A Hold bolygónk körüli útja során időről időre keresztezi a Földet és a Napot összekötő egyenest. Ilyenkor a Nap ko­rongja előtt halad el, és annak egészét, vagy egy részét elta­karja. Ha nem fedi el az egé­szet, részleges napfogyatko­zásról beszélünk. A jelenség igen látványos­nak ígérkezik. Hasonló lesz ahhoz, amikor egy kis gomoly- felhő árnyékot vet a mezőre. A fogyatkozás délután fél 4 körül kezdődik és fél 5 után tíz perc­cel en el a maximumot. A je­lenség általában hat órára feje­ződik be. Az egyes fázisok más-más időpontokra esnek hazánk kü­lönböző helyein. A legfonto­sabb időpontadatok tábláza­tunkból olvashatók ki, és ebből látható, hogy az eltérések tíz percnél rövidebbek. A napfogyatkozás megfi­gyelésekor legyünk óvatosak - ajánlják a szakemberek. Sza­bad szemmel vagy távcsővel tilos a Napba tekinteni. A kormozott üveget és a napszemüveget szintén nem ajánlják. Közvetlenül a Napba csak kifejezetten e célra ké­szült szűrőkkel pillanthatunk, jobb híján az ívhegesztéshez készült üvegekkel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom