Somogyi Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-10 / 237. szám

1996. október 10., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Országos fejlesztési tervek megméretése A jövő ezred Somogya Legalább százmillió forintot keresett Somogybán a Vektor Visszakövetelt sikerdijak A dél-dunántúli és a megyét kelet-nyugati irányban majdan átszelő S9-es gyors­forgalmú utak, Barcs és tér­sége, valamint Taszár — ezek a témák szerepeltek előkelő helyen a Somogyi Megyei Területfejlesztési Tanács tegnapi ülésén. A résztvevők, a szaktárca ké­résének eleget téve az orszá­gos területfejlesztési koncep­ciót vitatták meg, összevetve azt Somogy hosszú távú fej­lesztési elképzeléseivel. Dr. Kolber István elnök az ülést követően arról tájékoztatta a sajtót, hogy több témában is módosítást, illetve kiegészí­tést javasoltak. Szóvá tették, hogy a szakterületek megje­lenítésében aránytalanságok figyelhetők meg, az ipar pél­dául a szükségesnél kisebb hangsúllyal szerepel a doku­mentumban. A főváros túlsú­lyossága, túlexponáltsága is szembeötlő, hangzott el. A tanács kifogásolta, hogy a logisztikai központok sorá­ban nem szerepel a térképen Kaposvár és térsége, holott Taszár funkciói ezt indokol­nák. Ugyanígy hiányolták a megyeszékhelyet és környé­két az innovációs centrumok közül, mert a tanácstagok sze­rint a Pannon egyetem kará­nak adottságai ezt egyértel­műen megkívánnák. Ezen adottságok között az MR és a CT megléte csakúgy érték, mint a magas színvonalú ku­tatások. Üdvözölték viszont, hogy a koncepció rögzíti Barcs és térségének vállalko­zói övezeti jellegét, valamint a taszári repülőtér vegyes hasznosításának lehetőségeit. A dél-dunántúli gyorsfor­galmi út több lehetséges nyomvonalát is tartalmazza a dosszié. Ezzel kapcsolatban a tanács kérte, lehetőleg So­mogy és Tolna határán épül­jön meg, és a balatoni forga­lom elkerülése végett Siófok után csatlakozzon az M7-esre. Szóba került a Nyugat-Du- nántúlt az Alfölddel össze­kötő autóút terve is, amely a Dombóvár- Kaposvár-Nagy- kanizsa tengely mentén való­sul meg a jövő évezred elején. Itt azt vetették föl a tanácsülé­sen, hogy annak is komoly je­lentősége lehet, Dunántúlon, avagy az út másik végén kez­dik-e meg a kivitelezést. Az M7-es autópálya Balaton- parti tovább építésével 2010- ig nem számol a tervezet. Ugyanakkor Balatonkeresztúr és a magyar-horvát határ kö­zött az említett határidő előtt is megkezdődhetne a beruhá­zás. B. T. (Folytatás az 1. oldalról) A Vektor Rt munkája nyomán kiderült: 11 vállalat esetében törvénysértő módon állapítot­ták meg az összeget, így a ka­posvári önkormányzatnak még 202 millió forint jogos követe­lése áll fenn az ÁPV Rt-vel szemben. A hiányzó 66 millió forint készpénzt, és 136 millió forint értékű részvény egy ré­szét már meg is kapták. Ezért 22 millió forint sikerdíjat utalt át a Vektor Rt-nek az önkor­mányzat. Jogszabályellenes és erkölcstelen volt az, ahogy az APV Rt kiszámolta a Kapos­várnak járó összeget — fogal­mazott tegnap Szita Károly. — Ezért felszólítottuk az ÁPV Rt- t, hogy az emiatt kifizetésre ke­rült sikerdíjat — kártérítés cí­mén — vállalja át, és fizesse ki az önkormányzatnak. Ha ezt a ma elküldött levelünk nyomán nem teszik meg — mondta a polgármester — jogi úton szer­zünk érvényt követelésünknek. A különbözet egyébként ab­ból adódik Kaposvár és a többi település esetében is, hogy egy 1992 augusztusától érvényes törvény alapján másként kell kiszámolni a belterületi ingat­lanokért az önkormányzatok­nak járó juttatást. Ám az ÁVÜ az ez előtt megkötött szerződé­sekben is ezt a módszert alkal­mazta. Erre jött rá a Vektor Rt, és ezzel kereste fel az önkor­mányzatokat. Arra a kérdésre, hogy a polgármesteri hivatal jogászai ezt az alkut nem tudták volna-e lebonyolítani Szita Ká­roly kifejtette: még a főváros­nak sincs olyan apparátusa, amelyik ezt siker reményében levezényelhette volna. — Nem ez az egyetlen, az ál­lam által elkövetett törvénysér­tés az önkormányzatokkal szemben — mondta a polgár- mester. — A gázszolgáltatók privatizációjából járó 40 száza­léknyi önkormányzati részese­dés elosztásánál is elkövettek hasonlót. Lehet, hogy ismét közvetítő céghez kell fordul­nunk igazunk védelmében. Zamárdinak 83 millió fo­rint a követelése az ÁPV Rt-től. Őket a Gordius Rt pécsi irodája képviseli. 0,2-4 százalékos ju­talékot adnának a cégnek a megegyezés szerint, de Kovács Tamás aljegyző elmondása sze­rint eddig még egyetlen fillér­hez sem sikerült hozzájutniuk. A Vektor nevű cég 12 százalék ellenében vállalta volna, hogy a pénzüket megszerzi. Balatonföldvár Először az országban Balatonföldvár önkormányzata nyert pert az ÁPV Rt ellen, még 1994-ben, ez teremtett precedenst — mondta Berkes László polgár- mester. Dr. Filiszár Tibor sió­foki ügyvéd képviselte ügyü­ket, aki sikerdíjat nem kapott, ellenben 1,5-3 százalékos ösz- szeghez jutott teljesítménye alapján. Mintegy 200 millió fo­rintot kapott meg a neki járó összegből Balatonföldvár, 100 millió forintjukat még várják. Siófok eddig egymilliárd 520 millió forintjához jutott hozzá a Vektor Rt segítségével, legalább kétszázmillió forintju­kat még várják. Dr. Horváthné dr. Márkus Ildikó jegyző el­mondta: a megállapodást - ver­senyeztetést követően - még 1994-ben, jóval a közbeszerzési törvény életbelépése előtt kö­tötték. 1—15 százalékos díjat fi­zettek a cégnek. Nem gondol­kodnak azon, hogy a kifizetett jutalékot visszaszerezzék. Fonyódnak több százmil­liós követelése van az állami privatizációs szervezettől. Ed­dig 43 milliót kapott zömmel részvényben, illetve 18,3 millió forintot készpénzben. Folya­matban van újabb 15 millió fo­rint üzletrész átadása. Tízesével göngyölítik fel az ügyeket és egyezkednek az ÁPV Rt-vel a Vektor Rt közvetítésével 10 százalékos sikerdíjért. Balatonlelle több mint százmillió forint vagyonrészt kapott a privatizációból, ami­nek döntő többsége részvény. A Vektor Rt-t bízták meg a köz­vetítéssel 7,2 százalékos siker­díjjal. A Richter Gedeon el­adása kapcsán Lellét megillető 23,4 millió forintos követelés megszerzéséért 6 százalékos részesedést kaphat az rt. Balatonboglár Sós Zol­tán bogiári polgármester saját számításai szerint Bogláron 4- 500 millió forint értéke van a belterületi földnek. A cégek privatizációja után az ÁPV Rt- nél 150-200 millió forintot kö­vetelhet a város. Az adatokhoz hozzáférni szinte lehetetlen, fő­leg az állami tulajdonú cégek­nél. Boglár átlagosan 12 száza­lékos sikerdíjat fizet a Vektor Rt-nek, hogy felderítse a város üzletrészeit. A máriafürdői önkor­mányzatnak eddig két olyan ügye volt, amelyben nem kap­ták meg a belterületi föld után járó teljes jussukat. Magyar 77- bor jegyző a Pannónia Szálloda privatizációjából beígért tízmil­lió készpénzt említi elsőként, amelyből az egyoldalú alku vé­gén ötmillió forintos részvény- csomag maradt. Hasonlóan ala­kult a helyzet az Eravis Szállo­dával, amelynek privatizáció­jából 1,9 millió forint értékű részvényhez jutottak. A Vektor Rt egyébként náluk is járt; alig egy hete, hogy tárgyaltak ve­lük. Szerintük Balatonmária- fürdőnek bőven lenne még mit visszakövetelni az államtól. Balatonszemes Illés An­tal Balatonszemes polgármes­tere határozottan állítja, hogy a Vektor Rt korrekt partnere az önkormányzatnak a privatizá­ciós szervezettel történő egyez­kedést közvetítve, amiért Sze­mes 15 százalékos sikerdíjat fi­zet. A polgármester szerint olyan eseteket is feltárt szá­mukra az rt, amelyekben egyébként esélyük sem lett volna egyetlen fillérre sem. Lengyeltóti közvetlenül az ÁPV Rt-vel tárgyalt és meg is kapta 7 millió forintos vagyon­részét a BB Borgazdasági Rt privatizációját követően. Csurgónak több mint har­mincmillió forinttal tartozik az ÁPV Rt a belterületi földekért. Az adósság rendezésére külső szakértő céget nem vettek igénybe. Egy éve folytatnak le­velezést az ÁPV Rt-vel, és Suchman Tamással eredmény nélkül. Több levelükre nem is válaszoltak az illetékesek. Nagyatádnak nyolcvan- millió forint még a hátralévő követelése az ÁPV Rt-től, ez is a belterületi földek után járó összeg. Részköveteléseiket (80 millió különböző részvények­ben) a cég eddig kielégítette, most folytatnak tárgyalásokat a hátralévő összeg kiegyenlítésé­ről, de az önkormányzat nem tekint el az ezek után járó oszta­lék és a késedelmi kamat kifize­tésétől. Külső szakértőt itt sem kért fel az önkormányzat. Tab A Koppány-völgyében található huszonöt település önkormányzata közül mindösz- sze Tab városának volt követe­lése az ÁPV Rt-vel szemben a belterületi földek után nekik járó, a törvényben rögzített va­gyonrész átadására. Tab nem dolgoztatott a Vektor Rt-vel, és nem bízott meg más közvetítőt sem a képviseletével. Barcs A Vektor Rt a barcsi önkormányzatnak is felaján­lotta segítségét a városnak járó pénz megszerzésében. Feigli Ferenc polgármester indokolat­lanul soknak tartotta a 10 száza­lékos sikerdíjat, ezért a cég ajánlatát nem javasolta elfoga­dásra a képviselőknek. A testü­let is ezen a véleményen volt. Adótanácsadók a tervezetről A Penta Unió Oktatási Centrum kaposvári székhá­zában tartott előadást Zara László, az Adótanácsadók Országos Egyesületének el­nöke. Az évadnyitó ülésen a résztvevők az 1997. évi adó­törvény tervezetéről hallhat­tak részleteket. Az adóigaz­gatás rendjéről és a szemé­lyi jövedelemadó változásá­ról szólt dr. Herich György, a JPTE Továbbképző Köz­pontjának igazgatója. Villanyoszlopok cseréje Lullán A lullai gyalogjárda meg­építése miatt, a Kossuth La­jos utcán tizenegy vasbeton villanyoszlopot helyezett át, illetve cserélt ki a Dédász Rt siófoki üzemigazgatósága. A munka 900 ezer forint­jába került az önkormány­zatnak. Ezt hitel igénybevé­telével fizették ki. Szélkötő Kalamóna Marcaliban A temesvári Csíky Gergely Színház művészei szerepel­tek tegnap Marcaliban. Á jó nevű erdélyi színiegyüttes a i Szélkötő Kalamóna című zenés mesejátékot mutatta be a városi kulturális köz­pontban. A vendégművé­szek műsorát délelőtt az óvodás, a délutáni előadást követően pedig az iskolás publikum jutalmazta szűnni nem akaró tapssal. Barcsi trombitás a döntőben Luczek József a barcsi Vi- kár Béla Zeneiskola trom­bita tanszakos tanulója is továbbjutott a Pécsett meg­rendezésre került országos trombitaverseny válogató­ján. Kápolnás Mihály tanít­ványa a III. korcsoportot képviseli a Zalaegerszegen megrendezésre kerülő dön­tőn. A tehetséges fiú, tavaly a fonyódi megyei versenyen első helyezést ért el. Munkavédelmi film készül Munkavédelmi oktatófilmet forgattak tegnap a MÁV Rt Igazgatóság Személyügyi Főosztályának Munkajogi, Munkabiztonsági és Mun­kaügyi Kapcsolatok osztá­lyának képviselői Tabon, a kapolyi vasútállomáson és a daránypusztai megállónál. A film baleseti helyzeteket figyelembe véve, a tolatá­soknál előforduló veszély- helyzeteket rekonstruálta. SOMOGYI HÍRLAP Varga Ottó jegyzete Sikerdíj-fiaskó Több, mint százmillió forintot keresett eddig Somogy megyé­ben a Vektor rt azzal, hogy megszerezte azt a pénzt az állam kormányzati oldalától, ami egyébként per nélkül is jogosan járt volna az állam önkormányzati oldalának. Leegyszerűsítve: az állam kidobott az ablakán 100 millió forintot. Csak Somogybán. Persze ha úgy nézzük, ezt a százmilliót megkereshették — megspórolhatták — volna az önkormányzatok is, ha nem külső szakértővel dolgoztatnak, hanem a saját apparátusuk bonyolí­totta volna le ezeket az ügyeket. Ám ennek elmulasztásáért nem érheti vád a testületeket. Miért is gondoltak volna arra, hogy az állam egyik fele becsapja az állam másik felét?! Amikor kiderült, hogy ez mégis megtörtént, és erre Vektor rt felhívta a figyelmüket, még akkor sem reménykedhettek igazán abban, hogy ezt a pénzt egy apró önkormányzat a nagy kor­mánnyal szemben visszaszerezheti. Miért is ne kötöttek volna szerződést a Vektor Rt-vel, aki az egész hercehurcát magára vállalta? Melyik önkormányzat nem örült volna ezekben az ín­séges időkben plusz százmillió forintnak, még azon az áron is, hogy ebből sikerdíjat kell fizetnie. Talált pénz, és mindenki jól jár. Most azonban, hogy a Tocsik-ügy nyomán teljesen világos lett a törvénysértés, az önkormányzatok az ÁPV rt-n követelik vissza a kifizetett sikerdíjat, tegyük hozzá jogosan. Mert ha az állam nem fogad fel szakértőt az állam ellenében — ezt mind­két oldal megtette — az egész ügy nincs. Most fizethet az ÁPV rt újból, vagy ezért islerre mennek, aminek szintén lehet siker­díja. De ha fizet az ÁPV rt, azt milyen pénzből teszi? Valóban mindenki jól járt ebben az ügyben...? Segélyezés helyett dolgozni szeretnének a szövetség tagjai Gyengénlátók sorsközössége Továbbra is a munkahelyteremtés és a munkahelyi gondok or­voslása jelenti a legnagyobb gondot a Magyar Vakok és Gyen­génlátók Országos Szövetsége Somogy megyei szervezetének. Erről és a 40 éves fönnállását ünneplő szervezet eredményeiről, gondjairól, a tervekről tanácskoztak tegnap Kaposváron Csík Lajos a megyei szervezet elnöke beszélt a 100-150 taggal alakult szervezet történetéről. A 900 regisztrált tag 10 százaléka gyengénlátó, a kiskorúak száma 52. Részükre Budapesten, Pé­csett és Debrecenben biztosíta­nak ellátást. Marcaliban, Bar­cson, Siófokon, Nagyatádon és Kaposváron 1982-től körzeti csoportok létesültek. A vakok 8575 forintos személyi járadé­kát kiegészíti a mintegy 8500 forint egészségkárosodási jára­dék. Forró Józsefnek, a szerve­zet titkárának véleménye sze­rint ez is oka lehet annak, hogy a fiatalok közül többen nem he­lyezkednek el. Különösen a ne­héz masszőri munka riasztja őket. Megszűntek a telefon al­központ-kezelői tanfolyamok, a kezelői munkát kiegészítő ad­minisztratív tevékenység már nem teszi lehetővé számukra e munkakör vállalását. Sokan, a tömegközlekedésben nyerhető kedvezmény miatt csatlakoz­nak a szervezethez, melyet ho­vatovább a „látó vakok”, a szemüvegesek hada ostromol. Az állami támogatás is elapadt; pályázatokon jutnak hozzá a a pénzhez: legutóbb 100 ezer fo­rintot nyertek, a megyei szociá­lis bizottság 25 ezer forinttal támogatta őket. Ekhardtné dr. Molnár Katalin főtitkár bejelen­tette: a hat éves kaposszerdahe- lyi Trapp Tündének egy Braille pontírógépet ajándékoznak. Louis Braille-Emlékérem bronz fokozatával tüntették ki Haga Ferencnét a barcsi szociális központ vezetőjét; arany foko­zatot kapott Csík Lajos, aki 1973 óta elnöke a somogyi szervezetnek. Irodalmi munká­jáért emlékéremmel jutalmaz­ták Juhász Imre gálosfai vak költőt. Várnai Ágnes Az első IFOR-alakulatok tegnap indultak a taszári bázisról Táborbontás Boszniában Tegnap elindultak Taszárról azok az első konvojok, amelyek a hazainduló IFOR-erők boszniai táborhelyeinek elbontását és felszámolását végzik majd. Két egyenként huszonöt autó­ból álló menetoszlop indult az amerikaiak bázisáról. A teherautókon tereprende­zéshez szükséges eszközök és gépek, útgyaluk, valamint más építőeszközök voltak. A kato­nák, az Egyesült Államok mozgósítható tengerészeti és építészeti zászlóaljának tagjai azonban nemcsak bontani, ha­nem építeni is készülnek Boszniában. Feladatuk egye­bek között az lesz, hogy a már álló hidak, utak hibáit kijavít­sák, ezzel is könnyítve a har­coló csapatok hazajutását. Fegyverzetük és munkaeszkö­zeik csak egy részét szállítot­ták magukkal tegnap. A kö­vetkező napokban ugyanis konvojokkal még több ne­hézműszaki felszerelést visz­nek majd az amerikaiak. Mint Scott Anders százados, az alakulat parancsnoka el­mondta: a pontos parancsot csak Boszniában kapják meg feletteseiktől, ám úgy készül­nek, hogy legalább 5 és legfel­jebb tizenkét IFOR-táborhely bontása vár majd rájuk. Mint a százados hangsúlyozta: ők nem egyszerűen felszámolják a táborokat, hanem azokat és a környezetet is igyekeznek csaknem az eredeti állapotba visszaállítani. Alig mentek el a konvojok Bosznia-irányába, megérkez­tek Taszárra, a visszavonulást és táborbontást biztosító schweinfurti amerikai gyalo­gos hadosztály 2. dandárjának első harccsoportja. Őket hat héten belül még ötezer IFOR- katona követi, akik pár napot követően indulnak tovább Horvátország irányába. A teg­nap érkezett első alakulatok mindössze néhány napig ma­radnak majd a Kaposvár mel­letti bázison, legfontosabb fel­adatuk érkező csapattársaik táborhelyének előkészítése lesz. Barna Zsolt

Next

/
Oldalképek
Tartalom