Somogyi Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-09 / 236. szám
1996. október 9., szerda SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Továbbra is elégedetlenek az önkormányzatok Több pénzt kémek jövőre A javasolt 492 milliárd forint helyett 535 milliárd forintra lenne szükség jövőre az ön- kormányzatok működéséhez. Ha a kormányzat nem változtat az előirányzaton, akkor önálló képviselői indítványok segítségével kívánják elérni az összeg módosítását. Mindezt Magyar Levente, az Önkormányzatok Országos Szövetsége Tanácsának soros elnöke jelentette ki a BM és a PM vezetőivel folytatott megbeszélés után. Azt is felrótta a kormánynak, hogy - az elmúlt évekhez hasonlóan - az idén sem kérte ki előzetesen a szövetség véleményét a jövő évi költségvetés irányelveiről. Kuncze Gábor belügyminiszter ezzel szemben úgy vélte: a törvényben előírtaknak megfelelően, még a parlamenti vita megkezdése előtt meghallgatták az önkormányzatok képviselőit. Az intézmények finanszírozásának mértékéről eltérnek az álláspontok. Az önkormányzatok keveslik az összeget, és nem fogadják el a kormány javaslatát. A nézet- különbségek rendezésére szakértői egyeztetéseket kezdenek. Csak ezek után derül majd ki, hogy a kormány milyen módosító javaslatokat támogat. Suchman hatékonyabbá tette Kurdi: Átlátható privatizációt! A sikerdíj árfolyamát - amit mindig egy remélt üzleti siker rizikója határoz meg - az előző kormány azzal verte föl ilyen magasra, hogy az önkormányzatok egy petákot sem kaptak a már akkor értékesített önkormányzati vagyonból. Ezt Kurdi Péter, az SZDSZ megyei elnöke hangsúlyozta tegnap a Somogyi Hírlap szerkesztőségének adott nyilatkozatában. Hozzátette: a sikerdíj fogalma szerinte akkor lopakodott be a politikai szóhasználatba, mikor az önkormányzatok látták: nem sok esélyük van arra, hogy megkapják a pénzüket. Ezt követően különböző cégeken - köztük a Vektor Kft-n - keresztül próbálták megszerezni jussukat. Az új kormány ahelyett, hogy a polgármesterekkel próbált volna leülni és tisztességes megállapodást kötni, az alkut ügyvédekre bízta, válaszként az önkormányzatok kényszerű lépésére. Kurdi szerint valójában politikai és nem ügynöki-ügyvédi szinten kellett volna megoldani ezt. Az, hogy az önkormányzatok kit bíznak meg vagyonuk behajtásával, s milyen jutalékért, saját ügyük. A privatizációs tárcanélküli miniszter ellenben nem a saját pénzét, hanem az önkormányzatokét bízta ügynökökre. Ebben a két esetben tehát — Kurdi szerint — egészen eltérő felelősségről van szó. Kurdi Péter állítja, hogy pártja az SZDSZ már az előző kormányzati ciklusban is két problémát fogalmazott meg a privatizációval kapcsolatban: az ügyek átláthatatlanságát és a privatizációs lépések rossz hatékonyságát. — Suchman Tamás ténykedése nyomán ez utóbbi lényegesen javult — mondta —, hiszen 150 milliárd forintnyi privatizációs bevétel került az állami kasszába. Nem változott azonban a privatizációs folyamat lefedettsége, átláthatatlansága. Kurdi Péter állítja: Suchman Tamással kapcsolatban az SZDSZ-nek nem azért volt fönntartása, mert személyét nem találta szimpatikusnak, hanem mert irányítása alatt sem váltak világossá a privatizációs ügyletek. — Mivel időközben egyre nagyobb pénzek kerültek a privatizációs körbe egyre több lett a gyanakvást ébresztő jelenség, sőt a balhés ügy — mondta az SZDSZ megyei elnöke. — Horn Gyula miniszterelnök minderre úgy reagált, hogy ha titkos a koncepció egy titkos- rendőrségre kell bízni a gondok megoldását. A Kuncze Gábor által irányított nyilvános bűnüldözés e feladatra nem találtatott alkalmasnak, a miniszterelnök egy közvetlenül hozzá tartozó nyomozóhatóság fölállítását szorgalmazta. Az SZDSZ korábbi elveinek megfelelően vitatta ezt a titkos megoldási módot. Sikerült is megakadályoznia a magyar FBI létrehozását, közben azonban egyre több visszásság bukkant elő a titokzatosság ködéből. Kurdi Péter azt mondta: rossz az a kérdésfeltevés, hogy az SZDSZ megelégszik-e Suchman Tamás távozásával. Fontosabb az —- tette hozzá —, hogy aki majd utána jön vál- lalja-e azt a strukturális váltást ami a privatizációt áttekinthetővé, világossá teszi. Adótörvények a Ház asztalán Nulla kulcs nem lesz, de 42 százalékra mérséklődik a felső határ Tegnap az Országgyűlésben megkezdődött a személyijövede- lemadó-törvény módosításáról, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló előterjesztés tárgyalása. A cél az, hogy csökkenjenek az adóterhek, a tőke- és munkajövedelmek utáni adózás aránytalanságai és olyan adópolitika alakuljon ki, amely segít a feketegazdaság „fehérítésében”. Medgyessy Péter' pénzügyminiszter expozéjából kitűnt: jövőre a személyi jövedelemadó minden sávban mérséklődik. Nullakulcsos sáv nem lesz, de a legfelső kulcs 48-ról 42 százalékra csökken. Megszűnik a kettős adótábla, de az alkalmazotti körben megmarad az egyszerű adójóváírás. A három vagy több gyermeket, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket eltartók gyermekenként havi ezer forint adókedvezményt kapnak. Mindez együtt átlagosan 1,5 százalékos terheléscsökkenést eredményez. A mezőgazdasági kistermelés kedvezményének átalakítása várhatóan nagy vitát vált majd ki. A két és fél millió kistermelő közül jelenleg 10-12 ezren mutatnak ki adózó jövedelmet. A tervezett változtatás szerint az őstermelői igazolvánnyal rendelkező termelő egymillió forintos adómentességi határát leszállítják százezer forintra. Ennél nagyobb bevétel esetén adóbevallást kell készítenie. Választhatja az átalányadózást, a tételes költségelszámolást, vagy a tízszázalékos költséghányad alkalmazását. Ez utóbbi két esetben őstermelői adókedvezményben részesülhet. Az üzemi mértéket elérő magángazdaságok teljes adó- mentessége megszűnik. A gazdasági társaságok általános jellegű adója ugyan 18 százalék marad, de a különféle kedvezmények növelése révén körülbelül 55-60 milliárd forinttal több marad jövőre a vállalkozásoknál. Az osztalékadó tízről húsz százalékra nő, de a társasági adóban megszűnik a 23 százalékos kiegészítő adó. Az össz- adóterhelés 40 százalékról 34,4 százalékra csökken. (Simonffy) Alkotmányjogász a független kisgazdák kezdeményezéséről Feltételek és esélyek A Tocsik-ügy kapcsán Torgyán József úgy nyilatkozott: olyan válsághelyzet alakult ki, amely indokolttá tenné a parlament feloszlatását és idő előtti választások kiírását. A kisgazda elnök bejelentette, hogy ezt pártja levélben is kezdeményezi a köztársasági elnöknél. Mi a feltétele és esélye az Országgyűlés négyéves mandátuma megrövidítésének? A kérdésre egy alkotmányjogásztól kértünk választ, aki megerősítette: a köztársasági elnök idő előtt is feloszlathatja a Házat. Az államfőnek akkor van joga erre, ha a választásokat követő 40 napon belül a parlament nem választja meg a javasolt miniszterelnököt. Vezető politikusok véleményének kikérése után mérlegelheti az ilyen irányú döntést akkor is, ha egy éven belül négyszer szavaznak a képviselők bizalmatlanságot az ország kormányának. Az alkotmányos előírások szerint egyébként a miniszterelnök nem nyújthat be saját maga ellen bizalmatlan- sági indítványt, ám a képviselők egyötöde írásban kérheti a kormányfő elmozdítását. Egyidejűleg azonban meg kell nevezniük az általuk javasolt új miniszterelnök személyét is. Ilyen esetben azután az Ország- gyűlés elnökének a szabályok szerint 3 nap múlva, de mindenképp 8 napon belül szavazásra kell feltennie a kérdést, s ha egyszerű többséget kap a javaslat, az új miniszterelnök alakíthat kormányt. A honatyák államfői kezdeményezés nélkül is feloszlathatják a Házat, ha erre indítványt nyújt be valamelyik képviselő, s az többséget kap. A realitások ismeretében erre valójában semmi esély. Ha mégis megtörténne, 3 hónapon belül új választásokat kell kiírni. Takács Mariann Falugondnokok hálózata Tizenhat megyében megvan az egyezség a kórházi ágyak jövőjéről Három megye és a főváros kivételével megszületett az egyezség a kórházi ágyak számának csökkentéséről - jelentette be tegnap a Népjóléti Minisztériumban tartott sajtótájékoztatón Szabó György miniszter. A három vitatkozó megye: Csongrád, Borsod-Abaúj- Zemplén és Pest megye. A törvényi előírásoknak megfelelően az előírt 10 300 ágyból 8700 sorsáról döntöttek a megyei egyeztető fórumok. A fennmaradó 1600-ból 500 vidéken, a többi a fővárosban van. A szabályozás értelmében ezek felszámolása immáron a helyi egészségpénztárak felelőssége. Annyi bizonyos: 1997 januárjától kizárólag a törvényben meghatározott számú ágyak fenntartását finanszírozza az egészségbiztosító. A helyi testületek határozatai alapján megszűnik a pincehelyi kórház, a mezőhegyesi utókezelő, egy Békés megyei szülőotthon és a fővárosi Balassa Kórház, amelyből szociális intézmény lesz. Betegeikről a jövőben a területileg illetékes intézmények gondoskodnak. A tájékoztatón elmondták: az 1990-ben kísérletképpen beindított falugondnoki rendszer immár országos hálózattá terebélyesedett. A falugyűlés által választott falugondnokok - mint ismeretes - az aprófalvakban nehezen elérhető szociális ellátásokhoz segítik hozzá a rászorultakat. A hálózat kialakítására és működtetésére 1991-95-ben a tárca 341 millió forintot költött, az idén pedig 200 millió forintot különített el erre a célra. A pénzbeli segítségre az elmúlt hónapokban 110 pályázat érkezett, és átlagban minden második megfelel a követelményeknek. (Cs. Benkő) Különleges fórom. Az MSZP országos elnöksége kezdeményezi, hogy még ezen a héten üljön össze a pártelnökségből, a frakcióvezetésből és a szocialista kormánytagokból álló grémium a Tocsik-ügy nyomán kialakult helyzet értékelésére - jelentették be a testület mintegy három és fél órás ülése után. A tervek szerint ezen a fórumon határozzák meg a szükséges intézkedéseket és foglalkoznak a megüresedett posztok betöltésével is. Már nyomoznak. Az Ország- gyűlés alkotmányügyi bizottsága a tervek szerint ma nyilvános ülésen hallgatja meg To- csik Mártát. A Legfőbb Ügyészség közben - a Kormányzati Ellenőrzési Iroda feljelentése alapján - intézkedett, hogy az ügyben haladéktalanul megkezdődjön a nyomozás. Választ kapnak. A Honvédelmi Minisztérium várhatóan a jövő héten írásos értesítést küld mindazok számára, akik kárigényt jelentettek be az IFOR-erők magyarországi tevékenységével kapcsolatban. Az eddig benyújtott 356 kárigény közül egyébként 331-re érkezett eddig válasz az Egyesült Államok illetékeseitől. Az amerikaiak az igények mindössze 10 százalékát nem ismerték el jogosnak. Hiányolják a fedezetet. A Pedagógusok Szakszervezete elfogadhatatlannak tartja, hogy a jövő évi költségvetésről szóló előterjesztés nem teremt elkülönített forrásokat az új közalkalmazotti bértábla január 1-jei bevezetéséhez. A PSZ nem ért egyet azzal sem, hogy a - a kilátásba helyezett 18 százalékos infláció mellett - mindössze bruttó 12,4 százalék lenne a közalkalmazotti illetménynövekedés mértéke - közölte Szöllősi Istvánné, az érdekképviselet főtitkára. Kizárások. A Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetségének elnöksége egyhangú határozattal törölte a tagok sorából ifjú Thür- mer Gyulát, Vásárhelyi Árpádot, Megay Róbertét, valamint Kozák Andrást. A döntést azzal indokolták, hogy veszélybe sodorták a MEFHOSZ működését és október elsejei tüntetésének békés lebonyolítását. Arakról tárgyalnak. Egyeztető megbeszélések kezdődtek kedden a magyar energiaiparban érdekeltséget szerzett külföldi befektetők képviselőivel a január elsejei áremelés előkészítéséről. Első lépésként a gáz- szolgáltatókkal ültek tárgyaló- asztalhoz, ma pedig a villamos- energia-szolgáltatók véleményét hallgatják meg a magyar illetékesek. Tudós nők Budapesten Huszonkét országból mintegy másfél száz, a műszaki és természettudományokat a legmagasabb szinten művelő hölgy vesz részt azon a háromnapos konferencián, amely tegnap kezdődött meg Budapesten. Ä vendégek között van Kathleen Harer (képünkön), a NASA, az amerikai űrhajózási hivatal kutatója is fotó: feb/diósiimre „Maxi” bevásárlóközpont Az utolsó simításokat végzik Budapesten, a XIII. kerületben az ország legnagyobb bevásárló- és szórakoztató központján, a Duna Plazán. A többszintes, látványos épületben 30 ezer négyzetméternyi üzlet, korcsolyapálya, 9 moziterem várja a betérőket - jövő hétfőtől fotó: feb/diósi imre
