Somogyi Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-07 / 209. szám
1996. szeptember 7., szombat SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Csökkenhet az adóteher Megvámolnák az étkezési hozzájárulást Az adóterhek csökkenésére számíthatunk jövőre - állította tegnap az Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésén a kormány képviselője. A munkavállalói és munkaadói oldal viszont kifogásolta a tagdíjak és az étkezési hozzájárulás megadóztatására kidolgozott elképzeléseket. A tanácskozáson Akar László pénzügyminisztériumi államtitkár elmondta: a jövő évi adózás szabályainak tervezett változásai 55-60 milliárd forint adóbevétel-csökkenést jelentenek. A személyi jövedelemadó mértékének módosítása várhatóan több mint 30 milliárd forinttal, a társasági adóé pedig több mint 20 milliárd forinttal csökkenti az adóterheket. Kompromisszum körvonalazódott az érdekképviseleti tagdíjak adóztatásáról. A munkaadói oldal úgy vélte: ellehetetleníti az érdekképviseleteket, ha a jövedelem egy százalékára zsugorítják az adómentes sávot. A munkavállalók szintén azt javasolták, hogy legyen nagyobb a kedvezményesen elszámolható rész. A kormányzati oldal végül hajlott arra, hogy a jövedelem 2 százalékára emeljék fel az adómentességet. Az étkezési hozzájárulás adómentességének megszüntetéséhez viszont ragaszkodtak a kormány képviselői. A munka- vállalói oldal ugyanakkor határozottan követelte az adómentesség fenntartását, sőt a jelenlegi mértékek 2400, illetve 5000 forintra emelését javasolta. A kormány szerint a hozzájárulás nem mindenkire terjed ki, s adózatlan jövedelmek kifizetésére kínál lehetőséget. Kik szólalhatnak fel vendégként a T. Házban? Keddtől újra törvényhozás A jövő héten rendhagyó rendben tanácskozik az Országgyűlés: kedden kezdi meg, majd szerdán folytatja őszi ülésszakát. A program azért változott, mert szerdán délben I. János Károly spanyol király szólal fel a törvényhozás plenáris ülésén. Kóródi Mária, a parlament alel- nöke elmondta: a képviselők kedden megkezdik a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Terítékre kerül a gazdasági stabilizációt szolgáló törvénycsomag módosítása. Ezenkívül azonnali kérdések, válaszok, interpellációk és hagyományos kérdések hangzanak el, majd egy sor nemzetközi szerződés megerősítéséről döntenek a törvényhozók. Szerdán áttérnek a párizsi békeszerződés 27. cikke 2. pontjának végrehajtásával, a zsidókárpótlással kapcsolatos feladatokról szóló határozati javaslat megvitatására. Felújítják a hiányzó alkotmánybírák jelölésével és az Állami Számvevőszék elnöki posztjának betöltésével kapcsolatos egyeztetést is. Az alkotmányügyi bizottságnak Gál Zoltán házelnök kezdeményezésére arról kell majd állást foglalnia: ki szólalhat fel az Országgyűlés plenáris ülésén a meghívott vendégek közül. Szeptember 18-án politikai vitanapot tartanak. Cselekedni, míg nem késő Ellenzéki pártok sajtótájékoztatóiból Hazai társadalmi, gazdasági életünk számos kérdéséről szóltak tegnapi tájékoztatóikon az ellenzéki pártok. A Független Kisgazdapártban például arról hallottak, hogy kormánykörökben egyszeri és nagyarányú forintleértékelést fontolgatnak. A kabinet azért tervezné ezt a lépést, hogy pótolja azt a bevételkiesést, amit az 1995 márciusában a stabilizációs intézkedések során bevezetett vámpótlék megszüntetése okozna. Az FKGP számára ez a megoldás elfogadhatatlan lenne. (A kisgazdák információját néhány óra múlva mind a Nemzeti Bank vezetői, mind a Pénzügyminisztérium illetékesei alaptalannak nevezték és határozottan cáfolták.) Az MDF frakciója azt sürgette, hogy a kormány mielőbb terjessze a törvényhozás elé a gyermekvédelmi törvényt, és felkéri a belügyminisztert: hozzon létre hatékonyan működő gyermek- és ifjúságvédelmi csoportot, mert Magyarország ugyan még nem a gyermek- prostitúció központja, de köny- nyen azzá válhat. Az MSZP vezette kormány azért vitatkozik az MSZP-frak- cióval az új adótábláról, hogy elterelje a figyelmet a valós problémáról, hangzott el a Magyar Demokrata Néppártban. II. János Pál: Azért jöttem, hogy osztozzam népetek óhajában Magyar földön a katolikus föpásztor Látogatása erőt ad feladataink megoldásához - mondta Göncz Árpád FOTÓ: FEB/KALLUS GYÖRGY cse közt, oly sok viszály után, megfogyva bár, de törve nem, él nemzet e hazán. ”- A hívő ember számára Krisztus az út, az igazság és az élet. Hangozzék fel megújult erővel az ő tanításának üdvös hirdetése a magyar földön - folytatta a pápa. - Ezért imádkozom a történelmi pannonhalmi apátságban és a győri ünnepi szentmisén.- Nem jöttem most sem más szándékkal hozzátok, mint hogy megújítsam az üdvösség jó hírét. Azért jöttem, hogy magam is osztozzam népetek óhajában és várakozásában, hiszen nekem is meggyőződésem - ismét Vörösmarty Szózatát idézve -, hogy Magyar- ország megújulása akkor következik be, ha „buzgó imádság epedez százezrek ajákán. ” II. János Pál és kísérete a ferihegyi fogadtatás után röviddel déli egy óra előtt érkezett meg helikopteren Pannonhalmára. A sportpályán kialakított ideiglenes leszállóhelyről - hívők százainak meleg ünneplése közben - az üvegfalú pápamobilon, egyházi méltóságok és helyi vezetők társaságában hajtatott a pannonhalmi főapátságba. Útját végig harangzúgás kísérte, s amerre elhajtott, ünneplők sokasága köszöntötte. A főpásztor délután Göncz Árpáddal és feleségével protokolláris külsőségek nélküli, kötetlen hangulatú eszmecserét folytatott, majd pedig fölkereste a kolostorban az idős és beteg szerzetesek Szent Adalbert otthonát. Tegnap délelőtt különrepü- lőn Budapestre érkezett II. János Pál pápa. Ezeréves államiságunk történetében ez a harmadik alkalom, hogy a katolikus egyház feje látogatást tesz hazánkban. A világszerte nagy tiszteletnek és tekintélynek örvendő vendéget Göncz Árpáddal, Horn Gyulával és Paskai László bíborossal az élen magas rangú állami és egyházi vezetők fogadták Ferihegyen. A szentatyát a köztársasági elnök köszöntötte. II. János Pál magyar, illetve angol nyelven mondta el válaszbeszédét, majd helikopteren magyarországi programjának következő színhelyére, Pannonhalmára utazott. A magyar államfő üdvözlő szavaiban hangoztatta: a magyar történelmi emlékezet soha nem feledkezik meg arról, hogy az Apostoli Szentszék buzdítására érkeztek a bencés szerzetesek Magyarországra; hogy Szent István király II. Szilveszter pápától kapta a Szentkoronát, s ennek jegyében született meg a magyar államiság. A köztársasági elnök szólt arról, hogy országunknak most megadatott a lehetőség: szö- vetségesi, sőt családi szálak kössenek minket Európa népeihez. Minden reményünk megvan rá, hogy az ezredforduló táján csatlakozhassunk azokhoz az euroatlanti szervezetekhez, melyek az európai érdekek közös vállalásán’ védelmén alapulnak. A pannonhalmi érkezés Vallási iskolák tanulói köszöntötték a szentatyát Kitért arra, hogy országunk átalakulásának folyamata súlyos áldozatokkal járt: egész társadalmi rétegek kerültek a korábbinál kedvezőtlenebb helyzetbe, a társadalom által nyújtott szociális szolgáltatások drasztikusan csökkentek. E nehéz problémák megoldásához az egyház fontos erkölcsi támpontokat adhat számunkra.- Meggyőződésem, hogy a szociális gondok megoldásában, a szilárd értékrend kialakulásában nélkülözhetetlen szerepet töltenek be az egyházak és intézményeik.- Magyarország és a Szentszék között a kapcsolatok rendezettek. A magyar állam mindent megtesz azért, hogy a magyarországi egyházak zavartalan működési feltételeit hosszú távon is megteremtse. Küldetése szellemének ismeretében hiszem, hogy látogatásából erőt meríthetünk az előttünk álló feladatok megoldásához - mondta repülőtéri köfotó: Reuter szöntő beszéde befejező részében Göncz Árpád. II. János Pál válaszát azzal kezdte, hogy mély meghatottsággal érkezik - immár második alkalommal - abba az országba, amelynek sorsa sok ponton kapcsolódik szülőföldjéhez, Lengyelországhoz.- Sok szent és hős, s velük együtt sok névtelen ' dolgozó ember írta történelmetek lapjait. Őseitek több alkalommal is nagy kihívásokkal találták szembe magukat. így volt ez a törökellenes háborúban, más konfliktusokban és megpróbáltatásokban is. Ahogyan akkor a nép újra tudott kezdeni és a megpróbáltatásokból új életerőt nyert, úgy lesz most is: Magyarország ismét boldog és virágzó lesz, hogy méltóan betöltse küldetését, amire a többi szabad nemzet körében hivatott.- Ebben a mindenkit mozgósító erőfeszítésben nagy felelősségük van mindazoknak, akik közfeladatot töltenek be: szolgálatukban soha nem szabad megfeledkezniük az egész társadalom javáról. Ők arra hivatottak, hogy egyéni hozzájárulásuk által Magyarországot - összes polgára számára közös otthonná tegyék.-Bizonyos vagyok benne, hogy a jelen áldozataik - mindenki őszinte hozzájárulása révén - elérik a kívánt célt: az egész ország szellemi, erkölcsi és anyagi megújulását.- Hadd emlékeztessek Vörösmarty ismert soraira, amelyek jól összegezhetik mondanivalómat: „Annyi balszerenA lakás, a koszt elviszi a havi jövedelem felét Lapos a diákok pénztárcája Az egyetemisták, főiskolások számára a tandíj csak egy tétel a sok kiadás közül. Az Oktatáskutató Intézet idei felméréséből kiderül, hogy a hallgatók a legtöbbet ételre és lakásra költenek, a legfőbb jövedelmük pedig a szülői apanázs. A felsőoktatásban tanulók havonta átlagosan 7500 forintot kapnak szüleiktől. Tanulmányi ösztöndíjként 5200, szociális támogatásként 2400, tanulmányi szerződésből származó ösztöndíjként 6500, önkormányzati támogatásként 2000, munkabérként 6000 forint jöhet össze szerencsés esetben, havonta. Ma Magyarországon egy hallgató átlagosan 15 és félezer forintból gazdálkodik. Az OKI felmérése szerint 54 százalékuk jövedelme 10-20 ezer forint között mozog, 23 százalékuk 10 ezer forintnál is kevesebből kénytelen megélni. Csak 5 százalék mondhatja el magáról, hogy nincsenek anyagi gondjai, mert 30 ezer forintnál többől „dőzsölhet”. A diákok jelentős része vállal rendszeres vagy alkalmi munkát. Legtöbbjük havi 5000 forint körüli összeget keres, minden ötödik hallgató jövedelme éri el az 5-10 ezer forintot, s csupán 5- 10 százalékuk kap 10-20 ezret, vagy még ennél is több pénzt. Á kiadások közül nem a tandíj összege a legmagasabb, mégis, a családok 90 százaléka a jelenlegi havi 2000 forintot is megérzi. Mi több, a megkérdezettek 6 százaléka számára „elviselhetetlen” ez az összeg, 8 százalék sokallja, és csak 23 százalék érzi „csekély” tehernek. Az egyetemisták havonta átlagosan 4700 forintot költenek ennivalóra, valamivel több mint 4000 forintot lakásfenntartásra, albérletre, kollégiumi szállásra. A tanszerek, jegyzetek 1200, a ruházkodás 2000, a közlekedés 1800, a kultúra, szórakozás 1700, a sport 1000, az egyéb kiadásaik 4500 forintra rúgnak. Szakkönyvekre mindössze havonta 868 forintot adnak ki a fiatalok. (Szalóky) Tiltakoznak a postások A Postás Szakszervezet nem támogatja a postai szolgáltatások teljes liberalizálását, mert ez veszélyeztetné az ország egyes területein az alapellátást. A szakszervezet úgy véli, hogy az állami szolgáltatónak, a Magyar Posta Rt.-nek továbbra is monopóliumot kell biztosítani az alapszolgáltatásokra. Ebben egységes volt a vélemény a szakszervezetesek által tartott pódiumvitán. Elérték a minimális mértéket Elmaradt a könyvkiadók péntek délelőttre tervezett demonstrációja, amit azért helyeztek kilátásba, mert az ÁPV Rt. nem rendezte a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat velük szemben fennálló, egymilliárd forintos adósságát. A hitelező 57 könyvkiadó biztosítékokat kapott követelései rendezésére. Bizakodhatnak az emelésben Megvalósulhat az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és a kormány kü- lönmegállapodása, amely szerint az idén 27 százalékkal nő az egészségügyi és a szociális ágazatban dolgozók bére, s 19 százalékkal emelkedik az egészségügyi intézmények működési bevétele. A kormány ugyanis a KIÉT-ben ígéretet tett a szükséges fedezet előteremtésére. Tanévnyitók felsőfokon Az értelmiség képzésének két fellegvárában is tanévnyitót tartottak tegnap. Véget ért a vakáció az Eötvös. Loránd Tudományegyetemen, amely 16 ezer diákjával 1600 oktatójával és 93 választható szakával az ország legnagyobb felsőoktatási intézménye. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem tanévnyitóján Medgyessy Péter pénzügyminiszter mondott beszédet. Kártérítés az áldozatoknak Olyan törvény megalkotását javasolja Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a parlament emberi jogi bizottságának, amely enyhíti az erőszakos bűncselekmények sértettjeinek okozott károkat. A javaslat szerint az Országgyűlés által kinevezett testület évente kétszer határozna az élet kioltásával járó szándékos bűncselekmények áldozatainak részleges kártérítéséről.
