Somogyi Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-06 / 208. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1996. szeptember 6., péntek Elkobzott egyházi javak kárpótlása A román külügyminiszter törvényes megoldást ígér Elkészült a hivatalos fordítása annak a levélnek, amelyet Theodor Melescanu román külügyminiszter intézett Kovács Lászlóhoz, válaszolva a magyar külügyminiszter augusztus 22-1 levelére - közölte Szentiványi Gábor külügyi szóvivő. A két külügyminiszter koráb­ban abban állapodott meg, hogy az egyházi javak kárpót­lásának ügyét az alapszerző­désen kívül kezelik. Szentiványi elmondta: a román külügyminiszter leve­lében utalt arra, hogy Romá­niában fontos feladatnak tart­ják a kommunista rezsim által törvénytelen úton elkobzott javak visszaszolgáltatásának megfelelő megoldását. Meles­canu leszögezte: a nemzeti ki­sebbségek intézményei által elszenvedett veszteségek kár­pótlásával a Nemzeti Kisebb­ségi Tanács kiemelten foglal­kozik. Már kidolgozták az erre vonatkozó törvénytervezetet. Ezt még a jelenlegi kormány meg kívánja tárgyalni, majd a román parlament elé terjesztik - írta a román külügyminisz­ter. A politikus levelében kife­jezte reményét, hogy a törvény elfogadása, alkalmazása az érintettekkel való egyeztetés során megoldja a romániai magyar kisebbséghez tartozó intézmények jogos igényeit. Csütörtökön ülést tartott az Országgyűlés külügyi bizott­sága, amely egyhangúlag tá­mogatta a magyar-kazah alap- szerződés megerősítését. A testület ugyancsak egyönte­tűen kiállt a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Társulás (CEFTA) bővítéséről szóló megállapodás megerősítése mellett. A szervezet elsőként Szlovéniával írt alá megálla­podást a csatlakozásról. Éhségsztrájk a szerb fegyvergyárban A kragujevaci üzem dolgozói tömeggyűlé­sen követelték az elmaradt júniusi és júliusi bérük kifizetését. Nyolcvan társuk augusztus 20. óta éhségsztrájkot folytat, egyikük a demonstráción lett rosszul fotó: feb/reuter Körözik a technozsoldost, aki nukleáris eszközöket is szállít Veszélyes fegyverek terroristáknak Európa-szerte körözik a hatvankét esztendős, libanoni szüle­tésű Berge Balaniant, aki német állampolgársággal és útle­véllel rendelkezik. Jóllehet kézre kerítésére nagy erőket mozgósítottak, egyelőre még nem akadtak a nyomára. HÍRHÁTTÉR Süvöltő bagdadi szirénák Égboltra vetülő fénycsóvák, süvöltő szirénák, s az azok vijjogá­sába beledörgő légvédelmi ütegek zaja - az elmúlt éjszakák friss bagdadi helyzetképe kísértetiesen hasonlít az öt esztendővel ez­előtti, öböl-háborús időkre. Igaz, a harci események most jóval „szelídebbek”; az amerikai erők egyelőre csak Szaddám Húszéin hadseregének légelhárító- és radarrendszere, valamint egyes kato­nai hírközlési létesítményei ellen intéztek támadást. Persze kérdéses, nem kell-e most is számolni az incidens tova­terjedésével? A kuvaiti határnál fokozták a készültséget, Izraelben a hajdani iraki támadásokra emlékezve ismét gázálarccsomagokat osztogatnak. Szaddám az Egyesült Államokkal szemben megtorló csapásokat helyezett kilátásba, s bejelentette, hogy többé nem is­meri el a repülési tilalmi zónák érvényességét. Vannak emellett a friss válságnak szélesebb, világpolitikai vetü- letei is. Feltűnő például, hogy most kevésbé egyhangú az amerikai akciót támogatók kórusa, mint Kuvait iraki lerohanása idején volt. Különösen Párizs húzódozása szembeötlő. Számos arab állam is feleslegesnek, sőt jogilag ingatagnak ítélte a cirkálórakéták beveté­sét. Moszkvában főleg azt nehezményezték, hogy az USA ezúttal konkrét ENSZ-felhatalmazás nélkül cselekedett. Ez a sok más or­szágnál is érzékelhető „távolságtartás” magyarázza többek közt, hogy Washingtonnak a Biztonsági Tanácsban nem sikerült keresz­tülvinnie a Bagdad kurdellenes hadműveleteit elítélő határozati ja­vaslatát. De ez csak diplomáciai kudarc, a hadszíntéren a jelek sze­rint Washingtonnak „áll a zászló”. Szondy Gábor Tom Lantos a magyar-román alapszerződésről A követendő svájci modell Horn Gyula a jövő év elejém az Jelcint megműtik Borisz Jelcinen szívműtétet hajtanak végre szeptember végén - közölte az orosz tele­vízió Vesztyi című híradómű­sora. Erről maga az orosz el­nök tájékoztatta a tévét. Jelcin elmondta, hogy keze­lőorvosai választás elé állítot­ták: műtét vagy passzív munka. Jelcin megjegyezte, hogy a „passzív munka” soha­sem vonzotta, ezért a műtét mellett döntött. Az operációt a moszkvai kardiológiai köz­pontban végzik el. Csütörtökön Bonnban beje­lentették, hogy Helmut Kohl német kancellár szombaton az orosz elnök Moszkva közeli üdülőjében találkozik Borisz Jelcinnel. * * * Az RMDSZ két vezető testü­leté, a Szövetségi Képviselők Tanácsa és a Szövetségi Egyez­tető Tanács pénteken Marosvá­sárhelyen rendkívüli közös ta­nácskozáson vitatja meg a ro­mán-magyar alapszerződés ki­dolgozásával kialakult helyze­tet, és az RMDSZ ezzel kapcso­latos további feladatait. Ezt kö­vetően a kultúrpalotában hiva­talosan megnyitják a szövetség választási kampányát. Pavol Hamzik szlovák kül­ügyminiszter szerint hazájában jobb a kisebbségek helyzete, mint néhány nyugati országban. A szlovák diplomácia múlt héten kinevezett vezetője beje­lentette, hogy a közeljövőben Magyarországra is ellátogat. A csecsenföldi koalíciós kormány létrehozásáról, illetve Groznij teljes demilitarizálásá- ról állapodott meg csütörtökön Novije Atagiban Alekszandr Lebegy, az orosz elnök cse­csenföldi megbízottja és Aszlan Maszhadov csecsen vezérkari főnök. A tárgyalások után tar­tott sajtóértekezletén Lebegy bejelentette, hogy a közeljövő­ben az összes fegyverest kivon­ják a csecsen fővárosból. Jeruzsálem helyzete és a kö­zel-keleti békefolyamat miatt érzett vatikáni aggodalom volt a központi témája annak a tár­gyalásnak, melyet Angelo So- dano bíboros, Vatikán Állam miniszterelnöke folytatott csü­törtökön Jasszer Arafattal, a Pa­lesztin Nemzeti Hatóság elnö­kével. Jasszer Arafat csütörtö­kön érkezett Rómába, ahol első útja a Vatikánba vezetett. ✓ A csernobili atomerőmű egyes számú reaktorát végleg leállítják idén november köze­pén, a felújítás alatt levő hár­mas blokkot viszont hamarosan ismét üzembe kívánják he­lyezni - közölte a nyilvános­sággal az erőmű főmérnökének helyettese. Balaniant a technozsoldosok között tartják számon, s ez a „hivatás” a hagyományos zsoldosokénál is veszélye­sebb. Ők azok, akik a legkor­szerűbb fegyvereket - bele­értve a vegyi és nukleáris esz­közök előállításához szüksé­ges tartozékokat - szállítják Líbiától Iránig azoknak az or­szágoknak, amelyekben nagy a veszélye annak, hogy e fegyverek véreskezű terroris­ták kezébe kerülnek. A legutóbbi nyomozást egy amerikai műholdfelvétel indí­totta el: a líbiai fővárostól délre két gondosan kiépített alagútbejáratot fedeztek föl a Szaharában. A föld alatti üzemben minden valószínűség szerint vegyi fegyvereket, mérgesgázokat állítanak elő. Líbia nem tudta cáfolni az alagutak létét, ezért arra hivat­kozott, hogy föld alatti csator­náról van szó, amely a dél-lí­biai vízforrásokat vezeti eddig művelhetetlen területek felé. Csakhogy ezt Tripolinak senki sem hiszi el. A nyolcvanas években ugyanis a jelenleg föltárt, tarhunai „méreg­konyha” szomszédságában, Rabtában készült el egy ha­sonló objektum, amelyre ugyancsak műholdak segítsé­gével találtak rá. Kiderült, hogy nyugat-eu­rópai, főként német vállalatok, a törvényeket kijátszva szállí­tották ide a fegyvergyártáshoz szükséges alkatrészeket és anyagokat. Az egyik főko­lompost, akiről bebizonyoso­dott, hogy Siemens és más gyártmányú termékeket csem­pészett Líbiába, ötévi börtönre ítélték. Most, a tarhunai eset kap­csán szintén német vállalatok kerültek gyanúba. Két mene­dzsert letartóztattak, de Bala- nian, akit az ügy kulcsembe­rének tartanak, megszökött. Réti Ervin USA-ba látogat - nyilatkozta Tom Lantos, az amerikai Kongresszus magyar szárma­zású képviselője, miután talál­kozott a miniszterelnökkel. Az amerikai politikus ezt meg­előzően a sajtó képviselői előtt értékelte a magyar-román alap- szerződést. Úgy vélekedett, hogy az egyezmény aláírása nemcsak a két ország, hanem a térség és egész Európa érdekeit szolgálja. Határozottan cáfolta azt a szóbeszédet, amely szerint a kompromisszum amerikai nyomásra született volna, s kifej­tette: az alapszerződést a NATO sem tekinti a csatlakozás előfel­Akad olyan anya, aki - még ha jómódú európai országban él is - szeretné megadni szüle­tendő gyerekének azt a lehe­tőséget, amit az amerikai ál­lampolgárság jelenthet. Még csak örökbe sem kell ad­nia a kicsit a tengerentúlra, csupán arról kell gondoskodni, hogy ott szülessék meg. Az ot­tani törvények szerint ugyanis mindenki, aki az Egyesült Ál­lamok területén születik, auto­matikusan megszerzi az ameri­kai állampolgárságot. Ehhez mindenekelőtt be kell jutni az országba. De a légitár­saságok nem szívesen szállíta­nak olyan várandós anyákat, tételének. Ugyanakkor hangsú­lyozta: az észak-atlanti szövet­ség nem kíván etnikai viszályt importálni. „A térség soknemze­tiségű államai előtt két modell áll: a jugoszláviai és a svájci. Szeretném, ha az utóbbit követ­nék” - mondta Lantos, hozzá­téve: nagyon reméli, hogy Kö­zép- és Kelet-Európa országai egy demokratikus és virágzó in­tegráció tagjaiként, majdan vég­képp megszabadulnak nemzeti­ségi konfliktusaiktól. A törvényhozó egy ritka ma­gánprogramot is lebonyolított: a budapesti Berzsenyi Gimnázium hajdani diákjaként részt vett osz­tályának ötvenéves érettségi ta­lálkozóján. (Halmai) akik már túl vannak a hetedik hónapon. A bevándorlási tiszt­viselő pedig a nagy has láttán megtagadhatja a jövendő anyá­tól a belépést. Amennyiben mégis sikerült amerikai földre lépni, akkor természetesen még le kell szur­kolni a magas orvosi, kórházi költségeket. Lehet, hogy a gyereknek soha nem jut majd eszébe Ame­rikában dolgozni, vagy ott lete­lepedni, a szülők mégis'vállal­ják a kockázatot. Ez csak a fiúknál lehet káros: általános mozgósítás esetén ők akkor is behívhatok az amerikai hadse­regbe, ha világéletükben más országban éltek. Trükkös európai anyák Hogyan lesz egy bébi az USA állampolgára ? Harminc évet letagadhatna Glóbuszunk rangidőse: Jeanne 121, Christian 114 éves A földkerekség legidősebb öregura a napokban ünnepelte száz­tizennegyedik, legidősebb hölgye pedig a százhuszonegyedik születésnapját. Christian Mortensen úr dánnak született, de most már amerika­inak vallja magát: a kaliforniai San Rafael-i szeretetotthonban él. Amikor felköszöntötték, ja­vasolta, hogy ne száztizennégy, hanem az egyszerűség kedvéért csak tizennégy gyertyát kelljen elfújnia. A matuzsálemnek barátnője is van. A korkülönbség köztük meglehetősen tetemes: Grete Storck asszony mindössze nyolcvanegy esztendős. A San Francisco Chronicle című lap újságírója megkérdezte tőle, szerinte hány évesnek látszik száztizennégy éves barátja. A válasz így hangzott: „Legfel­jebb nyolcvanötnek.” Pedig okmányok igazolják, hogy Mortensen 1882-ben szü­letett a dániai Skaarupban. A század elején vándorolt ki az Egyesült Államokba, ahol töb­bek között szabóként, tejesem­berként és vasúti szerelőként dolgozott. A magas kor nála sem maradéktalan boldogság: Christian Mortensen már rosz- szul lát és nagyothall. A memó­riájával sincs minden rendben. Arra tisztán emlékszik, hogy valaha nős volt, de a frigy idő­tartamára és egykori felesége nevére már nem. A szokásos szülinapi kér­désre - mi a legnagyobb vá­gya? - a férfiú azt felelte, ő is szeretne annyi ideig élni, mint glóbuszunk korelnöknője. A francia hölgy, Jeanne Calment ugyanis hét évvel idősebb nála. A hölgy ennek ellenére - mint mondja - soha sem fáradt, ebéd után mindig megiszik egy pohár portóit, és vacsora után elszív egy könnyű szivart. Gyógyszert nem szed, százéve­sen még nagyokat sétált és csak száztíz évesen került be az ag­gok házába. Az 1875-ben született Jeanne egyéves volt, amikor feltalálták a négyütemű benzinmotort és a telefont. S kilencvennégy, ami­kor Neil Armstrong a Holdra lépett. Kígyóköltöztetés A sydneyi állatkert gondozói nehezen bírtak a hat és fél méteres óri­áskígyóval, amelyet a park többi lakójával együtt új helyre költöztettek fotó: feb/reuter

Next

/
Oldalképek
Tartalom