Somogyi Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-30 / 228. szám

1996. szeptember 30., hétfő SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Túl kevés a nagyobbra, de a szükségben elég Szegerdő reménye Forráshiánnyal küszködik Szegerdő is. Hogy az ott lakók helyzetén valamit javítson, sok pénz kellene. Meg munkahely. Kárt okoztak az esők, tenger­nyi a tennivaló; valamit azért jelent az a kis kártérítés is. Jó volna, ha egy kis pénz volna — mosolyog kényszeredetten Tóth János. A sávolyi iskola gondnoki szobájában a szom­szédos község, Szegerdő pol­gármesterével találkozunk. Az intézmény gazdasági vezetőjét szerencsére csak apróbb hazai gondok nyomasztják, s mögii- lük olykor a remény szikrái is felcsillannak. Igaz, apró kis remények ezek, de a puritán életű faluban eseményszáma mennek így is. Ilyen a nagy esőzések utáni kártérítésből származó 300 ezer forint, amelyhez a vis major pá­lyázaton jutott a település. Nagy dolgokhoz édeskevés, arra azonban elegendő, hogy a legszükségesebb felújításokat elvégezzék. Ráférne a portala­nítás meg egy vékony aszfaltré­teg a községi utakra, de egy­előre annak is nagyon örülnek, hogy elkészült a főnyedi össze­kötő út. Hasonló a helyzet a szociálpolitikai támogatásból épülő családi házaknál, ame­lyekre ötéves elidegenítési ti­lalmat rótt ki a kölcsönt adó. Két család kivételével vala­mennyi rászoruló élt a lehető­séggel; épülnek vagy már ké­szek is a szegerdői cigánypor­ták. Hogy a mostani állagukat meddig sikerül megőrizni —• nos, ebben a kérdésben már kétkedőbb Tóth János, miként a helybeni munkahelyteremtésre sem lát sok esélyt. — Tizenkét bedolgozó kivé­telével nincs helyben kereső. Aki tud, eljár, az öregek meg egyre jobban visszahúzódnak a házukba. A segélyt kivéve még hivatali ügyek is csak elvétve vannak. Ha baj van, engem odahaza mindig megtalálnak, a sávolyi körjegyzőségtől pedig havonta jár ki az ügyintéző. Hogy ne sikerüljön a beszél­getés túl borúsra, a szegerdői lakosok szószólója a kommuná­lis adók önkormányzati támo­gatását hozza szóba. A szerve­zett szemétszállítás 1400 forin­tos éves díjából 600-at a hivatal áll, 800-at a polgár. S még egy reményre jogosító hír: a Ma­gyarországi Cigányokért Köz- alapítványhoz beküldött anyagban harminc óvodás, il­letve iskolásgyerek étkezési dí­ját pályázta meg az egyszemé­lyes elöljáróság. Cs. K. E. Kétszázezer forinttal folytatják a felújítást Acéltorony épül Holládon A szponzoroktól szerzett két­százezer forintnak köszönhe­tően folytatódik a holládi ká­polna elhúzódó rekonstrukció­ja. Bari-hegy barokk gyöngy­szemeként ismert a műemlék épület - az Országos Műem­léki Felügyelőség szakmai inst­rukciói alapján újítják fel. A kápolnánál a külső színfel­hordással párhuzamosan az ap­szis mielőbbi rendbetételét is szorgalmazza a műemlékvéde­lem. Ámde — miként Nagy Ti­bor holládi polgármester be­számolójából kitűnik — a négyzetméterenkénti 50 ezer forintos költségre egyelőre nincs anyagi fedezetük. — Havi, ismétlődő deficitet mutat a községi költségvetés. Ilyen körülmények között 100- 150 ezer forintnál nagyobb ösz- szeggel mi sem tudjuk támo­gatni ezt az ügyet — mondta Nagy Tibor. — Amíg voltak önkormányzati tartalékok, ad­dig pótoltuk a működésből fa­kadó hiányt, mostanra azonban be kell látnunk: egyike va­gyunk a nyolcszáz forráshiá­nyos magyar településnek. Hollád takarékossági prog­ramot hirdetett. Ennek része a helyközi autóbuszjárat útvona­lának a módosítása, pontosab­ban: az iskolai megálló átme­neti megszüntetése. Ezért a szolgáltatásért ugyanis évi 250 ezer forintos dijat kér a Volán, az pedig túlnő a hátrányos helyzetben lévő község költ­ségvetési keretein. A körjegy­zőségi és az óvodai létszám- csökkentés a képviselői tiszte­letdíjakról történt lemondással együtt szintén a visszafogott gazdálkodást szolgálja. Ha­sonló meggondolásból értékesí­tik a kihasználatlan ingatlano­kat, s még szigorúbb feltételhez kötik az úgynevezett egyszeri segélyek kiutalását. — Nyugvópontra jutott vég­re a Matáv acéltornyának a fel­állítása körüli vita — mondta a polgármester. — A hegyháti helyszín ellen ugyanis a megyei főépítész műemlékvédelmi szempontok miatt tiltakozott; így a legújabb helyszín az Ist- ván-telep, ahol a résztulajdonú földeket bérletbe veszi ki a be­ruházó Matáv. Az ide épülő to­rony Holládon kívül a környező községeket is ellátja, méghozzá a rádiótelefonok mintájára, a hagyományos kábelrendszer ki­iktatásával. (Csíky) A harmadik ágazat és a vállalkozás biztonsága Almaszüret száz hektáron S.. Saját gyártmányú Lénia-szánkó az alma szállítására a gyümülcsösben FOTÓ: KUN Roskadoznak a fák a gyö­nyörű gyümölcstől. Nemes- vid és Nemesdéd között, a böhönyei Lénia Kft tavaly vásárolt, százhektáros al­máskertjében most van a munka dandárja. Rövid idő alatt .megteremtette az infrastruktúrát is Hagyánek László, a Lénia kft ügyveze- tője-tulajdonosa: van vize, aggregátora, sőt adminisztrá­ciós irodaközpont is. S termé­szetesen járművek, munkagé­pek. Vésén pedig az ipari hát­tér: ott vágják méretre a desz­kát a helyben készülő konté­nerekhez. S már áll a hűtőház fémváza is. — Olyan szervezetten folyik az almaszüret, akár egy stra­tégiára épülő' hadművelet. — Másként nem lehet — mondta Hagyánek László. — Azért vágtunk bele az almaüz­letbe, mert úgy gondoljuk: a bútoripari alapanyag és a ját­szótéri berendezések gyártása mellett jól jöhet ez a harmadik ágazat; jövedelme biztonságo­sabbá teheti a vállalkozásun­kat. Szerencsére a Lénia alapí­tása óta eltelt hét év alatt na­gyon jó csapat alakult ki. Most 35 emberünk dolgozik idekint, a szüretre pedig - valószínű­leg eltart október végéig - mintegy 200 munkást alkal­mazunk. További segítség, hogy jönnek diákbrigádok is, emellett sok család él a „szedd magad” kedvezmény lehető­ségével. — A Lénia almabirodalmá­ban 300 vagonos termésre számítanak. Értékesítése azonban országszerte gond. — A termés jelentős részére van vevő, a többi pedig a hű­tőházba kerül. A termelői ér­deket összhangba hozzuk a vásárlói érdekekkel; a nagy­bani eladás mellett az almát igyekszünk eljuttatni a kisfo­gyasztóhoz is. Van marketing­csoportunk, és megkeressük a vevőket. Jelképnek is tekint­jük, hogy néhány almafa újra virágot hozott. Tudom, hogy a befektetés megtérüléséhez évek jó munkája kell. Mi erre készülünk. Kun G. Tibor Háborog a lakosság, hogy nem járhatnak a kastélyparkban Óvodát építenek Boronkán Harcias hangulatban fogadták Boronka lakosai a múlt heti fa­lugyűlésükön megjelent dr. Sütő' László marcali polgár- mestert és képviselő-testületi tagjukat, Bartsch Zoltánt. Az óvoda sorsa miatti aggodalom okozta ezt. Az előzményekről tudni kell, hogy Boronka óvo­dája abban a kastélyban mű­ködött, amelyet az idén a vá­ros eladott. Ezt követően az aggódó helybelieket azzal nyugtatták, hogy a kastélyért kapott pénzen új gyermekin­tézmény épül. A harminc - egynéhány apróságnak csupán egy-két hónapig kell busszal Marcaliba járnia, mert még az igazi hideg beállta előtt átad­ják az új óvodát. Ebbe bele is nyugodtak a boronkaiak. Nyugtalankodni akkor kezdtek, amikor észre­vették, hogy az ígért határidő vészesen közeledik, de az építkezésnek nyoma sincs. Ráadásul - mint a falugyűlé­sen felpanaszolták - abból az ígéretből sem lett semmi, hogy a gyerekek továbbra is játsz­hatnak a kastélyparkban, s „természetesen” a felnőttektől sem zárják el azt, ha nekik ott egy kis mozgásra, focizásra támad kedvük. Ezzel szemben- állítják többen, bár elhinni nehéz - kutyával kergették el az oda merészkedőket. A lényeg azonban az óvoda. A helybeliek konkrétumot kö­veteltek: lesz óvoda Boronkán vagy sem? A kérdésre Sütő László egyértelmű „igen” vá­laszt adott. Lesz óvoda, a vá­rosnak már most van e célra - elkülönítve - ötmillió forintja. A Marcali Városépítő Kft-vel szeptember 30-án írják alá a kivitelezési szerződést, és a munka a következő napon már kezdődhet. Mindebben bízva véget érhet Boronka óvodahá­borúja. (Kun) A vízügy Seba autója marcali bemutatón Meggyőző programra hívta a hét végén a DRV siófoki köz­pontja Marcali és a környező települések vízügyi, szakmai vezetőit. Ekkor mutatták be Seba nevű, vízveszteség-mérő­vel felszerelt gépkocsijukat. A 30 millió forintot érő műszaki berendezéssel minden csőtörést kimutathat - más technikával ezt nem érték el -, s így a szak- szolgálat gyorsabban elhárít­hatja a hibát. Az eredmény: ke­vesebb víz folyik el, és ez a vízdíjakban is megmutatkozik. Tanárok a BNV-n a szakiskolából Különbusszal utazott a BNV-re a hét végén a somogyzsitfai Er­dészeti Szakiskola tanári kara. A tanárokból és szakoktatókból álló, 35 tagú csoport elsősor­ban a szakmájukkal kapcsola­tos bemutatókra volt kíváncsi. Mindenekelőtt a svéd Husquar- na cég motorfűrészeit tanulmá­nyozták és az iskolával közvet­len kapcsolatot kialakító né­metországi Stihl motorfűrésze­it, fűnyíróit, permetezőgépeit. Szívósabbak a nők Öreglakon is Öreglak legújabb anyakönyvi kimutatásai szerint a községnek 1807 lakosa van. A férfiak száma 893, a nőké pedig 914. A statisztikával foglalkozók szá­mára nem meglepetés ez; sok hasonló kimutatás bizonyítja, hogy a nők jobban bírják az élet gyűrődéseit; így a férfiak ha­marabb feladják Öreglakon is. Düheimben lépett fel a Balaton Big Band Külföldre utazott a fonyódi- lengyeltóti zeneiskolások együttese, a Balaton Big Band a múlt héten, és németországi programon vett részt Düheim­ben. A szeptember végi nagy nemzetközi fesztiválon léptek közönség elé. A 25 tagú len­gyeltóti csoport Korolovics La­jos és Varga Ferenc vezetésével - az előzetes várakozásnak meg­felelően - németországi szerep­lésén is szép sikert aratott. Gazda gondok között: elmosták az őszi esők azt a kevés reményt Erő kell Sámsonban is Gondozottak önálló otthona Minden lehetségesét meg­tesz a kéthelyi szociális ott­hon, hogy gondozottjait a kö­rülményekhez képest a szá­mukra legjobb életlehető­séghez juttassa. Ezért két családi házat vásárolt a falu­ban. A bizalom házai ezek, amelyek célt és eredményt jelentenek a szociális otthon lakóinak: szigorú önkontrol­lal visszakerülhetnek a hosz- szabb-rövidebb időre elve­szett ideális állapotok közé, a szintén nagyon nehéz, de reá­lis valóság világába. Kéthe- lyen most vásárolj ákmeg a harmadik bizalomházat. Ez újabb húsz, eddig zárt kö­rülmények közt élő ember­nek teremt rövidesen szaba­dabb otthont. Cs. K. E.- Hány marhát tart el a farmja?- Összesen ötöt. Négy az is­tállóban, az ötödik éppen most nyilatkozik - nyújt kezet moso­lyogva somogysámsoni ottho­nában a 31 éves Antal Győző', a tsz-traktorosból lett gazda. - Csurgón szereztem szakmun­kás-bizonyítványt - folytatja a bemutatkozást -, aztán néhány évi tsz-munka után inkább megpróbáltam egyedül. Mert a pénz, amit a téesz adott..., szó­val szinté semmi.- Bejött a számítása?- Mit gondol, miért mond­tam, hogy velem együtt öt marha van itt? Vállaltam, hogy magam boldogulok. Kivettem azt a húsz hektárt, amit a ku- láknak nyilvánított apám adott be a szövetkezetbe, s bérelek hozzá még három és fél hektárt az önkormányzattól, de ered­mény szinte semmi.- Pedig Sámsonban a jobb gazdák közé számítják.- Hiszen nem bántok senkit. De ez kevés az üdvösséghez.- Miért, mi kellene hozzá?- Az, ami mindünknek: egy kis pénz, némi támogatás, segí­teni az elindulást. De mit kap a magamfajta? A leadott tejet egy ellenőrizhetetlen minősítéssel „K” kategóriában veszik át; ez a legrosszabb, ami létezik, lite­renként 17 forint. Mondom: marha, aki csak a kisujját is mozdítja. Errefelé, nálam na­gyobb gazdák már kezdik fel­számolni a tehénállományt. Rá­adásul ez az időjárás; az eső el­mosta azt a kevés reményünket is. Hat hektáron vetettem kuko­ricát, de ilyen rossz termésem még nem volt. Itt vannak a mar­hák, a malacok, az aprójószág, és fogalmam sincs, mit adok ne­kik, ilyen tápárak mellett, ha az a kevés is elfogy. Igaz, van egy húszéves MTZ traktorom, pót­kocsim, azzal fuvarozhatnék; de 100 forint felett a gázolaj ára. Nem érdemes.-Akkor hát hogyan tovább?- Nem tudom, látszik-e raj­tam: jó a természetem. Megőr­zőm a jókedvemet, bor nélkül is sokat nevetek. Erő kell az élet­hez, egészség, szerencse. Ak­kor kibírjuk. Már amíg lehet. Kun G. Tibor Mentőöv a fürdőnek A kérdés nem az: lesz-e Mar­caliban szabadidőpark, ha­nem az: kik csinálják meg? A városvezetés fenti véleményét — bár a megvalósulást min­denki szeretné és jól felfogott érdekből siettetné — mégis egyre ernyedtebb lelkesedés­sel nyugtázza a közvélemény. A nyarat potenciális görög és német üzletfelekkel tárgyal­ták végig a marcali döntésho­zók, kézzelfogható eredmény mégsem született. A pénzüket a gombavölgyi szabadidő- központba fektető külföldie­ket ugyanis állami garancia nélkül nemhogy gyógyszálló építésére, de egy kisebb fajta földhányásra sem lehet rá­bírni. Egyelőre. Hiszen csak volna egy picurka kormány- garancia, menne itt minden, mint a karikacsapás. Ha a be­ruházásért maga az állam vál­lalna felelőséget, nem kellene lasszóval fogni a gyógyturiz- musra szakosodott mediterrán palimadarakat, jönnének azok csőstül és dalolva. Egymással versengve nyitnák a kutat, ás­nák a medencét, hordanák a teniszpálya salakját. Buzogna a lelkesedés, meg a termálvíz a szobakiadásért vágyakozó polgárok gyönyörűségére, akik évek óta várják ezt, s hogy végre a vízben lubickol­hassanak. Az idővel és a környék fel­lendülő gyógy-idegenforgal- mával versenyt futva, a für­dőkultúra marcali mentőövét újból és újból ki kell dobni. Valaki csak belekapaszkodik egyszer. (Csíky)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom