Somogyi Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-27 / 226. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1996. szeptember 27., péntek Zavargások törtek ki Jereván­ban, miután az elnökválasztás eredményének felülvizsgálatát követelő ellenzékiek megost­romolták az örmény parlament épületét. Az újraválasztott Le­von Ter-Petroszjan elnök ál­lamcsínykísérletnek minősítette az eseményeket, és páncéloso­kat vezényelt a városba. Újabb vadászgépeket küldött az amerikai katonai vezetés Irakba az ellene hozott ENSZ határozatok megtartásának el­lenőrzésére. A repülőgépek és a háromszáz főnyi személyzet az Irak déli részén állomásozó ENSZ-egységeket váltja föl. Előrehozott választásokat tartanak október 20-án Japán­ban. A megmérettetést a Libe­rális Demokrata Párt (LDP) erőlteti. A voksolás után várha­tóan ismét koalíciós kormány alakul, kérdés azonban, mely pártok lesznek a várható nyer­tes, az LDP partnerei. Meghalt Nicu Ceausescu, Ni- colae Ceausescu volt román ál­lamfő, kommunista diktátor fia. Csütörtökre virradóra érte utol a vég egy bécsi kórházban, ahová a hónap közepén szállí­tották át Bukarestből. Májzsu­gora miatt májátültetésre várt. Hamis magyar útlevéllel pró­bált átkelni az osztrák-német határon egy orosz fiatalember, őrizetbe vétele után beismerte, hogy az elmúlt napokban betö­réseket követett el Bregenzben. A japán parti őrség hajói, re­pülőgépek és egy helikopter megakadályozta abban a hong­kongi aktivistákat, hogy a vita­tott hovatartozásé Szenkaku (Daioju)-szigetekre eljussanak. A konfliktusban életét vesztette David Csan, a hongkongi de­mokratikus mozgalom ismert képviselője. Embercsempész-hálózatot leplezett le az olasz rendőrség. A bűnözők hamisított okmá­nyok segítségével szereztek ér­vényes vízumokat a Milánóban működő holland, osztrák és magyar, illetve a trieszti szlo­vén konzulátustól. Perbe fogják Lech Walesát. A Reális Politika Uniója (UPR) nevű párt elnöke, Janusz Kor- win-Mikke azzal vádolja az ex- államfőt, hogy hivatali ideje alatt törvénysértő módon „védőernyőt nyitott” egykori munkahelye, a Gdanski Hajó­gyár felett. Visszatért az Atlantis a Földre. Tíznapos világűrbeli útjáról csü­törtökön visszatért a Földre az amerikai űrrepülőgép, fedélzetén Shannon Luciddal, a világcsú­csot beállító űrhajósnővel. Az Atlantis öt napig volt összekötve a Mir orosz űrállomással. Háborús helyzet alagút miatt Az izraeli védelmi miniszter rendkívüli állapotot hirdetett ki Palesztin rendőrök és izraeli katonák tűzharca FOTÓ: FEB/REUTER Benjamin Netanjahu felhívta telefonon Jasszer Arafat palesz­tin vezetőt, és segítségét kérte a zavargások leállításához. Az izraeli miniszterelnök figyelmeztette Arafatot: a palesztin ha­tóságok kötelessége a rend helyreállítása. Jichak Mordehai izraeli vé­delmi miniszter rendkívüli ál­lapotot rendelt el Ciszjordániá- ban és Gázában, ahol szerda óta tartanak a véres összecsapások a palesztin tüntetők és az izraeli biztonsági erők között. Az in­dulatokat a jeruzsálemi óváros alatt megnyitott alagút korbá­csolta fel, amely Arafat hívei szerint sérti a muzulmán vallás szent helyeit. Az izraeli-palesztin össze­csapások halálos áldozatainak száma meghaladja az ötvenet. A palesztinok többsége, köztük négy rendőr a Gázai övezet­ben esett el. Az öt izraeli közül három katona, szintén a Gázai övezetben vesztették életüket. Palesztin orvosok több mint hatszázra becsülik a szerdán és csütörtökön megsebesült palesztinok számát. Az izraeli hadseregnek 19 katonája sebe­sült meg. A Jordán nyugati partvidé­kén, valamint a gázai palesztin önkormányzat területén az elmúlt két napban automata fegyverekkel vívtak tűzpárbajt az izraeli katonák, akiket szemtanúk szerint 'páncélos járművek és helikopterek is támogattak. A Palesztin Autonómia­tanács közleményben szólí­totta fel Ciszjordánia, Gáza és Jeruzsálem palesztin lakóit, hogy adjanak kifejezést „ha­ragjuknak” a halálos áldoza­tok és a jeruzsálemi alagút megnyitása miatt. A Szíriái sajtó szerint a kirobbant ösz- szecsapások a korábbi intifá- dánál hatalmasabb palesztin felkelés kezdetét jelentik. A növekvő válság miatt a palesztin hatóság az arab kor­mányokhoz fordult segítsé­gért, és felszólította őket, hogy szigeteljék el és büntessék meg Izraelt. Az eurokraták egységesíteni akarják az irodák levegőjét Szabványosítják a szagmérést Az egyesült Európa elszánt hívei minden részletkérdéssel tö­rődnek. Végül is egy hatalmas rendszer alkotóelemeit kell úgy összecsiszolniuk, hogy az majd működni tudjon. Egysé­gesíteni akarják egyebek között a szagok mérését is. A minap adta hírül egy kuta­tócsoport, hogy az EU-ban a szagok és az illatok intenzitá­sának fokmérője az olf lesz. Nevét a dán Öle Fangerről kapta a mértékegység. A professzor szerint az olf „szennyeződési fokot” mér. Az ember több száz különféle ve­gyi anyagot „termel”, külön­böző mennyiségben. Ezeket nem mindig könnyű külön mérni. A kutatás jelenleg annak meghatározása érdekében fo­lyik, vajon hány olf az ideális, avagy a még tűrhető szagszint a jövő európai irodáiban. Esze­rint kell majd kialakítani a szel­lőztető berendezéseket. Fänger és 160 szagelemző munkatársa ezer európai embert szaglászott körbe, és kikalkulálta az egy főre jutó olf mértékét. Az új mértékegységnek hála ma már tudjuk, hogy egy átlagos dohá­nyos szagintenzitása hat olf, egy nehézatlétáé - erőnléti edzés után - húsz olf. Ha elfo­gadjuk, hogy a leendő, egysé­ges szuper Európa ideális iro­dájában egy négyzetméterre 0,1 olf szagintenzitás juthat, meghatározhatjuk az előírható mértéket. Akad, aki epésen megjegyzi: kár az igyekezetért, mert a kormányhivatalokban továbbra is mindig „bűzlik” majd valami. Az euroszkepti- kusok pedig csak legyintenek, ha ugyan hangosan fel nem ne­vetnek. Azon is jót mulatnak, hogy a fokhagymát kedvelő or­szágok irodáiból állítólag el kell majd bocsátani a hagyo­mányos nemzeti ételeket fo­gyasztó munkatársakat. (Kenesei) HIRHATTER A bergeni napirend Bár a NATO védelmi minisztereinek kétnapos norvégiai tanácsko­zásán a boszniai béketeremtés, az IFOR-csapatok decemberben le­járó mandátumának meghosszabbítása állt a középpontban, jó né­hány más probléma is napirenden szerepelt. Ismétlődő téma volt például az atlanti szövetség belső reformja, hiszen a tervezett, keleti irányú kibővítés sem képzelhető el a kato­nai struktúra, a parancsnoklási rendszer átalakítása nélkül. Ki­emelt jelentőségűként kezelték Bergenben a NATO és Oroszország kapcsolatainak áttekintését is; ezt mi sem mutatta jobban, mint hogy az immár megszokott, 16+1 típusú konzultáció keretében ezúttal is a tárgyalóasztalhoz invitálták Moszkva képviselőjét. Nem mintha túlzottan sok újat lehetett volna remélni Igor Ro- gyionovtól. Az orosz védelmi miniszter mondanivalója - akárcsak a napokban az ENSZ közgyűlésen felszólaló Jevgenyij Primakov külügyminiszteré, vagy Alekszandr Lebegyé, a nemzetbiztonsági tanács titkáráé - kimerül a NATO-kibővítés negatív következmé­nyeinek taglalásában. Moszkva a jelek szerint feltételek támasztá­sával szeretné alaposan elodázni az újabb tagfelvételeket. Ne kerüljön közelebb a NATO katonai struktúrája az orosz hatá­rokhoz, ne állomásozzanak külföldi haderők a majdani friss tagok területén, ne telepítsenek oda nukleáris eszközöket, az EBESZ kap­jon elsőséget a kontinens biztonsági ügyeiben, s a Brüsz- szel-Moszkva viszony intézményes rendezése is élvezzen előnyt a kibővítéshez képest - ezek a legtöbbször hallható orosz felvetések. Szondy Gábor A képviselők megvitatják Bukarestben ratifikálták az alapszerződést A román szenátus nagy több­séggel, 87 szavazattal ratifi­kálta a múlt hétfőn aláírt ro­mán-magyar alapszerződést. A kormánypárt és a demokrati­kus ellenzék valamennyi pártja támogatta a jóváhagyást, a há­rom szélsőséges nacionalista román párt legtöbb szenátora viszont nemmel voksolt. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség szenátorai közül hárman tartózkodtak, illetve nem vettek részt a szavazásban, ketten a törvénytervezet ellen foglaltak állást. Vasile Vacaru, a kormány­párt szenátusi csoportjának ve­zetője hangsúlyozta: a szerző­dés fontos lépés a román-ma­gyar megbékélés útján, és lé­nyeges eleme azoknak az erő­feszítéseknek, amelyeket Ro­mánia tesz az euroatlanti szer­vezetekbe történő felvételért. A politikus hangot adott annak a véleményének, hogy az alap- szerződés megkötése „kifogja a szelet” a szélsőséges naciona­listák vitorlájából, ide sorolva az RMDSZ egyes, meg nem nevezett vezetőit is. Hétfőn a román képviselő­házban is sor kerül a szerződés vitájára. Marosvásárhelyen a magyarok szervezetének opera­tív tanácsa csütörtökön úgy ha­tározott, hogy a jövő heti kép­viselőházi vitában „az RMDSZ nem szavaz az alapszerződés ellen”. A havanna még mindig verhetetlen Változatlan szivarsorrend Egy szivarszaklap friss elem­zése szerint ma is verhetetlen a kubai füstölni való. Mexikó, az indonéziai Jáva és Szumátra, a Fülöp-szigetek, va­lamint Brazília, az amerikai Észak- és Dél-Karolina is mil­liószámra ontja a szivarokat, ám az imádott kis hengerek „főnemessége” még mindig Castro szigetéről érkezik. A Montecristo nevű cseme­géből például évi harmincmil­lió darabot adnak el, és a szak­lap szerint ez a földkerekség első számú szivarsztárja, világ- viszonylatban ebből adnak el a legtöbbet. Majdnem ugyan­ilyen menő a Cohiba, amit csak 1968-ban kezdtek gyártani az El Laghito dohánygyárban, és 1982-ig Castro kedvenc pöfé­kelni valója volt. De vajon hogyan képes to­vábbra is a szivargyártás élén megmaradni Kuba, miközben gazdasága romokban hever? A válasz: igen komoly spanyol és francia beruházásokkal. És számos más országhoz hason­lóan Anglia szintén a kubai szi­varok nagy fogyasztói közé tar­tozik. Méghozzá a kezdetektől. A Punch című szatirikus lap már 1840-ben, alapítása évében számtalan karikatúrát közölt, amelyeken neves brit politiku­sok és más személyiségek óri­ási kubai szivarokat szívnak. A szülők viszik az egyik áldozatot. Tizenhét iskolás halt meg a tegnapi baleset­ben, amikor vonattal ütközött egy orosz iskolásbusz Rosztov közelében. fotó: feb/reuter Eladó a bonni vendégház Brezsnyev itt törte össze Brandt ajándékát A fennsík Königswinter község közigazgatási térségében, köz­vetlenül Bonn közelében található. A 331 méter magasságban fekvő területen 106 hektár paradicsom várja a látogatót a le­gendás Sárkányszikla szomszédságában. A vidék - egy darab német tör­ténelem. Szemet gyönyörködte- tően sorakozik itt néhány pom­pás palota: a német kormány vendégházai, valamint egy öt­csillagos szuperhotel, a Peters- berg, amely most eladó. A hír futótűzként teijedt el német kormánykörökben, és többen úgy érezték, ez újabb jele annak, hogy egy korszak lezárult. Az építkezés 1888-ban kez­dődött. 1912-ben megvásárolta a területet egy nagy illatszer­cég, és barokk üdülőhotelt épí­tett rajta. 1938-ban Petersber­gen lakott Neville Chambar- lain, aki Godesbergben, a Rheinhotel Dreesenben írta alá Adolf Hitlerrel a hírhedt mün­cheni egyezményt. 1945 és 1952 között itt vert tanyát a győztesek szövetséges ellenőrző bizottsága, 1949-ben Konrad Adenauer kancellár itt írta alá a petersbergi egyez­ményt a nyugatnémet külön ál­lam megalakulásáról. 1955-ben itt foglaltak le harminc szobát az iráni sahnak és akkori nejé­nek, Sorayának, valamint népes kíséretüknek. Tíz évvel később II. Erzsébet lakott a hotelban. A személyzet még emlékszik arra, hogy Őfel­ségének mindössze két dolgot hoztak Londonból: ásványvizet és ezüst étkészletet. Lakott itt Clinton, Arafat, Gorbacsov, Csang Cö-min kí­nai elnök és még sokan mások. 1973-ban Brezsnyevnek egy tel­jes szárnyat nyitottak. A közel­ben történt az a híres eset, ami­kor az autórajongó főtitkár a szerpentinen azonnal darabokra törte a Brandt kancellártól ajándékba kapott Mercedes kabriolet szuperkocsit. Petersberg sorsát az a döntés pecsételte meg, hogy az ezred­forduló után a szövetségi kor­mányzat teljes egészében Ber­linbe költözik. Ferenczy Europress t

Next

/
Oldalképek
Tartalom