Somogyi Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-26 / 225. szám
Megyei körkép: A pártok is albérlők % A Lady Ruházati Rt varrodájában kitavaszodott (3-4. oldal) Somogyi tájak: Felújítják a gyógyfürdőt • A bolhási önkormányzat buszbérlettel is segít i (5. oldal) Nyugdíjasok: Családmentő, gyermeknevelő nagyszülők # Ingyenes fürdőnap Igáiban i (8. oldal) SOMOGYI HÍRLAP VII. évfolyam, 225. szám Ára: 29,50 Ft KÖZÉLETI NAPILAP 1996. szeptember 26., csütörtök Ötszáz milliót igényeltek az első fordulóban Pénzre váró települések Az önkormányzatok állítólag nem mehetnek csődbe, mert kötelező feladataikat, az oktatást, egészségügyi ellátást mindenképpen biztosítani kell. Somogybán mégis akadt egy, a nágocsi, amely augusztusban csődöt jelentett. Több önkormányzat halad ebbe az irányba. Számukra lehet mentőöv az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került ön- kormányzatok számára kidolgozott pályázat. Ennek révén ugyanis némi haladékot kapnak és lehetőséget a talponmara- dáshoz. Dr. Orosz Lászlóné, a Somogy Megyei Tákisz igazgatója szerint az úgynevezett „önhiki”-s települések között, sajátos helyzetük miatt viszonylag gyakoribbak a kis lé- lekszámúak. A normatív finanszírozási rendszer ugyanis nem ad lehetőséget arra, hogy a speciális problémákat — elöregedés, infrastruktúra hiányosságai — egyedileg kezeljék. Somogy megye ebből a szempontból hátrányos helyzetűnek számít; a 244 önkormányzatából 225 kistelepülési, s itt él a lakosság 48,1 százaléka. Ugyanakkor három város — Tab, Csurgó és Nagyatád — is súlyos gondokkal küszködik. A forráshiányból adódó pénzügyi gondok orvoslására azonban mindössze 2 milliárd forintot tartalmaz a költségvetés, ami a tavalyi egy- harmada. A ringbe szálló 78 somogyi önkormányzat 502 millió forintra nyújtott be pályázatot. (Országosan 734 ön- kormányzat 6,2 milliárd forinthoz szeretett volna jutni. Ebből 3,2 milliárd forintot jogosnak ítéltek.) Amint az várható volt, ez az összeg csak foltozásra elég, a gondokat nem oldja meg. (Folytatás a 3. oldalon) 9 milliárd dollár lesz a külső államadósság Veszteséges jegybank A külső államadósság június végén 9,5 milliárd dollár volt, év végére pedig várhatóan 9 milliárd dollár lesz. Ez jelentős javulás az 1995 eleji 15,2 milliárd dollárhoz képest. Ezt hangoztatta Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az Országgyűlés gazdasági bizottságának szerdai ülésén. A testület a jegybankelnök beszámolóját is meghallgatva, egyhangúlag általános parlamenti vitára alkalmasnak ítélte az MNB 1995. évi tevékenységéről szóló beszámolót. Surányi György elmondta: az idén várhatóan 40- 60 milliárd forint között lesz a jegybank vesztesége. Ez mintegy 20-25 évi gyakorlat „eredménye”, vagyis annak következménye, hogy egészen mostanáig az MNB mérlegeiben tartották nyilván az állam külföldről felvett hiteleit. A devizahitelek és a hazai kamatszínvonal közötti különbség, valamint a leértékelések hatásának tudható be e jelentős veszteség. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy azokban az években volt jelentős nyeresége a jegybanknak, amikor a magyar állam külső adóssága nagymértékben megugrott. Az elmúlt évről szólva Surányi György rámutatott: tavaly a monetáris politikai célkitűzésekben rögzítették, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya maximum 2,5 milliárd dollár lehet. Ez azt jelentette, hogy ekkora nagyságú többletárut hozhattak be a magyar gazdaság különböző egységei külföldről úgy, hogy ennek exportból nem volt meg a megfelelő ellentételezése. Ezzel szemben tavaly az országba mintegy 6-7 milliárd dollár áramlott be. A kaposvári üzem az ISO-minősítés megszerzésén dolgozik Kéményekkel az Unióba Márkával fizetnek a megbízható, jó minőségű, kaposvári termékekért FOTÓ: LANG RÓBERT Nyolcvanhatezer márka értékű kéménytestet szállítottak tegnap Postbauerbe az Intertrade Rt kaposvári üzeméből. Ipari beruházásnál építik be. Termékeinek 90 százalékát az Európai Unió országaiba exportálja a fémipari üzem. és béléstesteket a keleti tartományokban új beruházásoknál használják fel. Víg Jánosné, az rt munkatársa elmondta: a német vállalat megbízható partner, a további együttműködésre is reális lehetőség van. (Folytatás a 4. oldalon) A munkaadók élesen bírálták a kormányt a támogatásokért Népmozgalom a járulék ellen A következő hetekben folytatja az ÉT a vitát az 1997. évi költségvetésről, illetve a társadalombiztosítási járulékok reformjáról. Erről döntöttek az Érdekegyeztető Tanács szerdai ülésén a felek. A munkaadók élesen bírálták, hogy a kormány az agrárszféra rovására kívánja nagyobb támogatáshoz juttatni az önkormányzati és költségvetési intézményeket, azok dolgozóit. A vasárnapi kormányülésen ugyanis az önkormányzati körnek az eredetileg ígért 6 százalékos plusz helyett 12-13 százalék, a központi intézményeknek pedig 6 százalék helyett 15 százalék növekményt szavaztak meg. Ugyanakkor az agrárágazatnál 85 milliárdról csupán 88 milliárd forintra akarták emelni az éves támogatás összegét. Akar László, a PM államtitkára azt is elmondta: tarthatatlan, hogy 2,5 millió munkavállaló tb-járulé- kaiból kell fenntartani az egész társadalombiztosítást. Népmozgalommá vált ugyanis a járulékfizetés elkerülése. (Cikkünk a 7. oldalon) Göncz Árpád Svédországba utazik Göncz Árpád köztársasági elnök október 1-3. között hivatalos látogatásra Svédországba utazik. Az államfőt elkíséri felesége, a művelődési, az ipari és kereskedelmi, illetve a külügyi tárca magas szintű képviselői, valamint egy népes üzletember-delegáció. A látogatás középpontjában a magyar-svéd üzleti kapcsolatok állnak. Csökkenő vámpótlék és importköltség Egy százalékkal ismét csökken a vámpótlék október 1-jétől. Ezzel a pótlék az eredeti 8 és a jelenlegi 7 százalékról 6 százalékra mérséklődik. A Pénzügyminisztérium közleménye szerint a tavaly márciusban a fizetési mérleg romlásának elkerülése érdekében bevezetett általános vámpótlék mérséklése hozzájárul az importköltségek lényeges mérséklődéséhez. Számítógépes hálózat az iskolákban A kormány igyekszik anyagi alapokat teremteni ahhoz, hogy a középiskolákban az 1997/98- as tanév végére, az általános iskolákban pedig 2000. végére kiépülhessen az informatikai számítógépes hálózat. Ezt Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter jelentette ki tegnap Nyíregyházán, ahol ünnepélyes keretek között átadta az ország első úgynevezett kábeltévé alapú Internet-csatlakozással rendelkező oktatási számítógép-rendszerét a helyi Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskolában. Megállapodás a bérek emeléséről A Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsának (KIÉT) szakszervezetei átmeneti megoldásként elfogadták, hogy az idei átlagosan 19,5 százalékos béremelés teljesíthetőségéhez a központi költségvetés pótlólag 6,7 milliárd forinttal járul hozzá. A díjtételek változásával nyereséges lett a vadgazdálkodás Kevesebb bika a terítéken Hétszáz szarvas kilövését tervezik az idén, gyérítve néhány területen a túlszaporodott vadállományt. Nyomós ok van erre a Sefag Rt üzemi kezelésben levő területein; a jelenlegi vadlétszám az erdő súlyos károsodása nélkül tovább nem tartható. A minőség őrzése végett selejt szarvasbikákat már a bőgési időszakban is elejtenek - tudtuk meg dr. Spingár Ferenc vadászati főmérnöktől. A nagyatádi erdészet területein azonban jóval kevesebb kilövéssel számolnak, mint tavaly. So- mogyzsitfán például csak 50-60 szarvas elejtését engedélyezik, Csöpröndön pedig az eddigi 250-300 helyett mintegy 100-120 lőhető ki. Ennek eredményeként az erdőfelújításban jelentős lesz a változás. A vadgazdálkodás is nyereségközpontú, de az részvénytársaságnál ezt a tevékenységet alárendelik a hosszú távú erdő- gazdálkodás érdekeinek. — A vadak nyolcvan százalékát az idén is a bérvadászok hozzák terítékre — tudtuk meg a főmérnöktől. — Német, osztrák vadászok mellett egyre több belföldi puskást is vendégül látunk. A vadászházban már lefoglaltak minden helyet. Az eddigi rövid idő alatt is szerencsések voltak a vadászok, a csöpröndi térségből trófea nélkül még egy sem ment el. Zsitfán nehezebb körülmények között folyik a vadásztatás, a környezet azonban szinte mindenért kárpótolja a vendégeket. Az idei szezon egyik fontos hozadéka, hogy a vadászati díjtételek változásával nyereségessé vált a vadgazdálkodás. Azonban továbbra is nagy gondot okoz a részvénytársaság százezer hektáros területén a vadkár. Ez tavaly 55 millió forintot jelentett, amely nem kis pénz, nagy a valószínűsége annak, hogy a kár az idén is eléri ezt az összeget. A Sefag Rt vezetése mégis úgy határozott: a korábbi évek gyakorlatától eltérően nem köt szerződést vadkárelhárításra a bérkilövő vadász- társaságokkal. (Németh) ílj balesethelyszínelő buszt kapott a Kaposvári Rendőrkapitányság. A csúcstechnikával felszerelt Volkswagent a régi „kikopott” helyszínelő busz helyett amortizációs cserébe az ORFK adta a megyeszékhely közlekedési osztályának. Cikkünk a 3. oldalon fotó: lang A postbaueri szállítás, amelyre egy német kereskedelmi konszernnel kötöttek keretmegállapodást, meghatározó az Intertrade Rt számára. Az előszerelt, duplafalú kéményeket