Somogyi Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-04 / 206. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1996. szeptember 4., szerda Amerika megtorolta az iraki akciót Szaddám Húszéin a repülőgépek lelöuésére szólított föl Közép-európai idő szerint kedd reggel nyolc órakor az Egye­sült Államok manőverező robotrepülőgépekkel támadást in­dított iraki légvédelmi célpontok ellen. Az akció célja az volt, hogy Szaddám Húszéin tudomására hozzák: büntetlenül nem léphet föl brutálisan a saját népe ellen - mondta Bili Clinton. Amerikai védelmi minisztéri­umi közlések szerint a Toma­hawk típusú manőverező robot­repülőgépeket a körzetben tar­tózkodó Laboon romboló és Shilo cirkáló fedélzetéről, il­letve két B-52-es bombázóról indították. Az amerikai rakéták dél-iraki légvédelmi állásokat, rakétaütegeket és parancsnoki pontokat támadtak. Bili Clinton az amerikai csa­pásmérést követően elhangzott beszédében Irak elleni katonai, politikai és gazdasági intézke­déseket jelentett be. Közölte, hogy a szövetséges erők által 1991-ben létesített dél-iraki ti­lalmi övezetet - ahová az iraki légierő gépei nem repülhetnek - egy szélességi fokkal kiterjesz­tették. Elhalasztják az ENSZ és Irak között született olaj megál­lapodás végrehajtását, amely szerint Bagdad fél év alatt két­milliárd dollár értékű olajat ad­hatna el élelmiszerek és gyógy­szerek vásárlása érdekében. A londoni rádió szerint az Egyesült Államok komoly ne­hézségekbe ütközött, amikor a kedd hajnali támadás előtt ismét életet akart lehelni az Öböl-há­ború idejére összekovácsolt nemzetközi koalícióba. A szö­vetség arab tagjai ugyanis - mindenekelőtt saját szélsőséges iszlám ellenzéküktől tartva - sorra nemet mondtak a felké­résre. Irak többé nem ismeri el a (szövetségesek által 1991-ben a kurdok, és 1992-ben a síiták védelmében létrehozott) tiltott légi övezeteket - jelentette ki kedden Szaddám Húszéin, s az ország légterét megsértő repü­lőgépek lelövésére szólította fel a hadsereget. Harci gépek a bevetés előtt FOTÓ: FEB/REUTER Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Jasszer Ara­fat palesztin vezető legkoráb­ban szerdán találkozhat, mivel még mindig nézetkülönbségek vannak köztük a hebroni prob­léma megoldásával kapcsolat­ban. Hebron az utolsó ciszjor- dániai város, ahonnan - az izra­eli-palesztin megállapodásnak megfelelően - ki kell vonulnia az izraeli hadseregnek. Szükség esetén kitoloncolják Németországból a délszláv me­nekülteket, ha azok a megadott időben nem költöznek vissza hazájukba - közölte egy inter­júban a német belügyminiszter. A német földön élő 320 ezer boszniai menekültnek október elsején kell megkezdenie a ha­zaköltözést. Három minisztert menesztett a kormányból Nicolae Vaca- roiu román kormányfő: a me­zőgazdasági, az igazságügyi és a távközlési miniszter felmen­tését kérte Ion Iliescu államfő­től. Mindhárom miniszter a Gheorghe Funar vezette Román Nemzeti Egységpárt tagja, amellyel hétfőn mondta fel a koalíciós együttműködést a legnagyobb kormánypárt. Igor Rogyionov tábornok, orosz védelmi miniszter is jelen lesz szeptember végén a norvé- giai Bergenben, a NATO-tag- országok védelmi miniszterei­nek ülésén. A Tizenhatok mi­niszterei a szeptember 25-26- án tartandó hagyományos őszi nem hivatalos tanácskozásukon a NATO előtt álló legfontosabb feladatokat vitatják meg. Budapest 1896 címmel nagy­szabású kiállítás nyílt Bécsben, az 1876-ban épült városháza kiállítótermében. A bemutató látogatói mintegy 600 négy­zetméteren ismerhetik meg a századfordulón épült budapesti létesítményeket. A több mint ezer tárgyat felvonultató kiállí­tást Demszky Gábor budapesti és Michael Haupl bécsi főpol­gármester, valamint Magyar Bálint művelődési és közokta­tási miniszter nyitotta meg. Először kezdett hadgyakorla­tot kedden Lengyelországban a brit hadsereg alakulata, a 7. páncélozott dandár. Az egység a Sivatagi patkányok nevet vi­seli. A brit katonák - mintegy 500 páncélozott járművükkel - szeptember 20-ig maradnak Drawskóban. Hatalmas üzletet jelenthetett be a dél-angliai, famborough-i nemzetközi légivásár első nap­ján a Boeing: a világ legna­gyobb repülőgépgyártójától nyolc légitársaság összesen 6,3 milliárd dollárért rendelt új re­pülőgépeket. Az amerikai cég 68 gépre vett föl megrendelést. Jelcin jóváhagyta a béketervet Az igazi veszélyt a csecsenfóldi „indiánok” jelentik Alekszandr Lebegy szerint fél év múlva sor kerülhet az új hatalmi szervek létrehozására Csecsenföldön. Az orosz Nemzetbiztonsági Tanács titkára keddi moszkvai sajtóérte­kezletén közölte, hogy a békefolyamatért őt és Viktor Cser- nomirgyin miniszterelnököt tette felelőssé az orosz elnök. Borisz Jelcin államfő jóvá­hagyta Alekszandr Lebegy csecsenföldi kezdeményezé­seit, köztük a szakadárokkal szombaton Haszav-j úriban aláírt megállapodásait is - je­lentette be Viktor Csernomir- gyin kormányfő. „Rendben folyik a köztársa­ság fegyvermentesítése, s a remények szerint a közeljövő­ben beindul a megtorpant fo­golycsere is” - mondta sajtó- értekezletén Lebegy. Az orosz politikus a legfon­tosabb eredménynek a háború befejezését nevezte. Közölte, hogy rendezett munkakapcso­latban áll az államfővel, rend­szeresen beszélnek telefonon, a személyes találkozás pedig Jelcin döntésétől függ. Lebegy kifejtette: híve an­nak, hogy Oroszország meg­őrizze területi épségét, ám ezt nem bombázásokkal és vérrel kell biztosítani. A Nemzetbiztonsági Tanács titkára úgy vélte, hogy a másik aláíró fél, Aszlan Maszhadov, a csecsen szakadárok vezér­kari főnöke „megbízhatóan el­lenőrzi a fegyveresek 60, s az osztagok 30 százalékát”. A fennmaradó 10 százalék jelent komoly veszélyt. A senkinek sem engedelmeskedő csecsen harcosokat maga Maszhadov is „indiánoknak” nevezi. Ezeknek az embereknek egy része megszállott fanatikus, vagy pszichológiai eset, illetve közönséges bandita és provo­kátor - vélte Lebegy. Az orosz elnök csecsenföldi megbízottja által közölt ada­tok szerint a csecsenföldi há­borúkban eddig csaknem 80 ezer ember vesztette életét, és legalább háromszor ennyien megsebesültek. Kohl kancellár Kijevben A német kormányfő vendéglátójával, Leonyid Kucsma uk­rán elnökkel folytatott eszmecserét. A két politikus jelenlétében egy sor gazdasági, kereske­delmi megállapodást írtak alá a két ország vezető üzletemberei fotó: feb/reuter Máig nem tudni, hová tűnhetett a nácik tizenöt tonna aranya Vizsgálatot kezdtek a britek Lehet, hogy a háború után a nácik két tonna aranya angol barátaikhoz Nagy-Britanniába került? A kérdés meglepő, de a téma ismerői szerint megalapozott is lehet. Már korábban kiderült, hogy Joachim von Ribbentrop, Hit­ler külügyminisztere - feltehe­tően az Európa-szerte össze­rabolt kincsekből - 15 tonna titkos aranykészlet fölött ren­delkezett; amely a háború után nem került elő. Ribbentrop 1938-as minisz­teri kinevezése előtt londoni nagykövet volt, és ebben a minőségében kitűnő kapcsola­tokat ápolt bizonyos brit felső körökkel, amelyek igencsak rokonszenveztek Hitlerrel. A feltételezések szerint a 15 tonna aranyból két tonnát az összeomlás után a brit meg­szállási övezethez tartozó észak-németországi Schles­wig-Holstein tartományba vit­tek, és onnan - Ribbentrop brit barátai segítségével - kicsem­pészték Angliába. Washingtonban most hoz­ták nyilvánosságra Robert Kempner iratait, ő volt az amerikai vádló a náci háborús bűnösök nürnbergi perében. Egy 1948-ban kelt feljegyzé­sében megemlíti: több egykori német diplomata vallotta ki­hallgatása során, hogy a mi­nisztérium aranyát 1945-ben elszállították Berlinből. Kempner adatai szerint 6,5 tonnát Ausztriában rejtettek el, három tonnát pedig a Bodeni- tó németországi partvidékén, amely akkor amerikai meg­szállási zóna volt. Kempner a vallomásokra hivatkozva le­vélben hívta föl a katonai ha­tóságokat, vigyázzanak a kincsre, nehogy az „a gono­szok” kezébe jusson. A legújabb adatok birtoká­ban a brit külügyminisztérium most vizsgálatot indított, hogy megállapítsák: került-e arany Schleswig-Holsteinből Ang­liába. (Heltai) Közép-európai csúcstalálkozó lesz Szlovákiában Keresik az aláírás helyszínét A Közép-európai Szabad­kereskedelmi Társulás (CEFTA) tagállamainak csúcstalálkozóját szeptember 13-án tartják a szlovákiai Jasnában - közölte keddi saj­tótájékoztatóján Szentiványi Gábor külügyi szóvivő. Az öt országot - Lengyelorszá­got, Csehországot, Szlovákiát, Magyarországot és Szlovéniát - tömörítő szervezet tanácskozá­sán Horn Gyula miniszterelnök képviseli hazánkat. Az 1992-ben megalakult CEFTA fő célja a vámok és más kereskedelmi kor­látozások lebontása a mezőgaz­dasági és ipari árucserében. A külügyi szóvivő bejelen­tette: kedden Kovács László külügyminiszter hivatalában fo­gadta a Budapesten tartózkodó Jörgen Kosmót, a norvég vé­delmi tárca irányítóját. A vendég üdvözölte a magyar-román alap- szerződés véglegesítését, s úgy vélte, hogy az fontos lépés az eu- roatlanti biztonság megteremtése felé. Kovács és Kosmo eszme­cserét folytatott a NATO bővíté­sének menetrendjéről, a boszniai nemzetközi béketeremtő erők távozása utáni helyzetről. Egy kérdésre válaszolva Szen­tiványi Gábor közölte: tart a két­oldalú egyeztetés arról, hogy hol írják alá a magyar-román alap- szerződést. Magyarország nem zárkózott el attól, hogy az egyezmény parafálására harma­dik országban kerüljön sor, ám a román fél ezt nem tartja indo­koltnak. Nem énekelnek többé a velencei gondolások? Könnyen vége lehet a dalnak Meglehet, hamarosan vége szakad a hamisítatlan velen­cei romantikának: nem éne­kelnek többé a gondolások. A lagúnák városában meg akar­ják adóztatni a dalos kedvű csónakosokat. Ha megvalósul a terv, nem csendül föl többé az „O sole mio” gyönyörűséges dallama, s a gondolában ringatódzó sze­relmespárok némaságra kárhoz­tatott énekessel eveznek majd egy csónakban. Fulvio Scarpa, a velencei gondolások egyesületének szó­vivője szerint a városi adóhiva­tal tervezett intézkedése máris kollégái torkára forrasztotta a dalt. Ha megszületik a „csend­rendelet”, az adóellenőrök kér­lelhetetlenül lecsapnak majd a nótázó csónakosra, hogy be­szedhessék tőle a szabadúszó szórakoztató művészek adóját, no meg a nyugdíjjárulékot. Maguk a gondolások nem­igen tartanak igényt a gyatra nyugdíjra, annál inkább a turis­ták bőkezűségére, amelyet da­laik után kapnak. Ehhez a bor­ravalóhoz viszont semmi köze az adóhivatalnak - állítják. Fölvetődött, hogy amíg nem rendeződik az adóvita, a csóna­kosok magnóról szolgáltatnák „a velencei hangulatot”. Az öt­letet azonban elvetették, mert - a gondolások szóvivője szerint - ez olyan lenne, mint ha a Szent Márk téren a valódiak he­lyett „sárga agyaggalambok turbékolnának”. FEB Anyjával dacol a trónörökös Camilla máris királynénak képzeli magát Az elvált brit trónörökös nem­régiben azt nyilatkozta, hogy régi kedvesétől sohasem akar megválni. Ez nagy reményekre jogosítja föl Camilla Parker- Bowles-t. A hölgy udvarházat vásárolt magának a trónörökös highgrove-i rezidenciájának szomszédságában. Károly gyakran utazik hivatalos ügyekben Londonba, ilyenkor nélkülözni kénytelen az asz- szony társaságát. Dolga végez­tével azonban helikopteren re­pül Highgrove-ba. Camilla rendszerint zöld Ford Mondeo kocsiján siet a szerelmi fé­szekbe. Útja Tetburyn keresztül vezet, ahol golyóálló mellényt viselő, megkülönböztető jelzést használó motorosok biztosítják az utat számára. Több angol lap idézte a helybeliek gúnyos megjegyzé­sét: „Úgy látszik, Camilla máris királynőnek képzeli magát.” Holott Károlynak még meg kel­lene szerezni a korona hozzájá­rulását a házassághoz. A Sunday Mirror értesülése szerint állítólag feszült hangu­latú szóváltás zajlott le anya és fia között: II. Erzsébet figyel­meztette Károlyt, hogy a Ca- milla-kaland elfajulása trónjába kerülhet. A negyvenhét éves trónörökös válasza: „Elég idős vagyok már ahhoz, hogy tud­jam, mit csinálok.” (Réti)

Next

/
Oldalképek
Tartalom