Somogyi Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-21 / 221. szám
12 SOMOGYI HÍRLAP SZÍNES HÉTVÉGE 1996. szeptember 21., szombat Non scolae séd vitae... Például a j apánok Itt az iskolakezdés, s vele a családi kérdés: hogyan motiváljuk a gyermeket a jobb tanulásra, egyáltalán a tanulásra? Évtizedekig szlogen volt: a tudás hatalom, évszázados a Széchenyi gondolat: „a kiművelt emberfők mennyisége a nemzet igazi hatalma”. Ezek a gondolatok ma is igazak, érvényesek? Valamikor a céhbe úgy vették csak fel az embert, ha remeket (szép szintdarabot) tudott készíteni, és úgy maradhatott a céh tagja a mester, ha becsületes munkát végzett. Hosszú évtizedek tapasztalata volt az, hogy a jó mester, a kereskedő, a munkás nem adott ki rossz munkát a kezéből, kényes volt hírnevére. Ez nemcsak erkölcsi kérdés volt, hanem gazdasági kényszer is, mert különben nem mentek hozzá vissza a kuncsaftok, s nem élt volna meg a szakmájából. Ezekre a régi erényekre is nevelni kell gyermekeinket - a jövő mestereit, munkásait, vállalkozóit. Arra, hogy legyenek kényesek szakmai becsületükre, igényesség, büszkeség legyen bennük a saját munkájukkal szemben. A mai, sokak szerint érték- vesztett világban nem könnyű kérdés, hogy mely értékek felé motiváljuk gyermekeinket. Saját múltunk tapasztalatai mellett nem ártana többet támaszkodni a legfejlettebb országok tapasztalataira is. Vegyük a világ egyik vezető hatalmát, a japánokat. Mit tartanak ők értékesnek, minek a megvalósítására törekszenek? Egyik: a minél teljesebb, gazdagabb műveltség, tudásanyag megszerzése. Ők járják a világot már évtizedek óta, és tanuló szakembereik viszik haza a náluk is hasznosítható tudást, s lekörözik vele a világot, olykor az USA-t is. A másik: a szinte hihetetlen munkaszeretet, a saját munkáért érzett felelősség értéke. Talán most furcsán hangzik a fogalmazás: a japánoknál a munka valóban a becsület és dicsőség kérdése. Hogy nálunk a gyárért, vállalatért érzett felelősség sokféle módon nyilvánul meg, például úgy is, hogy nem jócskán megfizetett túlmunkával dolgoznak azért, hogy a vállalat teljesítse vállalkozásait, hogy eredményes, sikeres legyen. Ezért személyes felelősséget éreznek, a többezer éves munkakultúrájuk mai hatásaként. De ez nemcsak erkölcsi kérdés, hanem szigorúan gazdasági is, ha a gyár boldogul, virágzik, az neki, az ott dolgozónak is biztonságot, anyagi jólétet jelent. A dán, a finn, a holland példák szintén azt mutatják: hogyan lehet az eléggé elmaradott országokból virágzó államokat fejleszteni évtizedek alatt. Náluk is alapvető érték a tudás, a műveltség. (Csak kiragadott példa, a finneknél a takarítónő is legalább egy világnyelvet beszél, sajátján kívül, de olykor a svédet is ismeri.) Az egyéni boldoguláshoz döntő segítséget ad a minél gazdagabb általános műveltség, mert erre könnyebb ráépíteni a különböző szakmai műveltségeket, rövidebb idő alatt, jobb hatásfokkal. Meg amiről ott is szólnak, így köny- nyebben át lehet képezni más szakmára a munkáját vesztett embert. A legfejlettebb országokban is tartósan együtt kell élni a munkanélküliséggel. Nem lesz ez sajnos, másképpen nálunk sem. Dr. Szeléndi Gábor főiskolai tanár Országos irodalmi pályázatot indít a kaposvári Scriptores Művészet, egy humánusabb világért Országos irodalmi-olvasópályázat indul útjára Kaposvárról. Szervezője és elindítója a Scriptores Kiadó. A kezdeményezés nem újkeletű: László Ágnes, a kiadó tulajdonosa — még a Petőfi iskola magyar-könyvtár szakos tanáraként — négy éve elindított egy megyei irodalmi pályázatot. Három éven át hirdették ezt a lehetőséget, mely sikeresnek bizonyult: több száz pályamű érkezett évente, s a kezdeményezéshez csatlakozott a Cimbora című televíziós műsor és a Kincskereső irodalmi folyóirat is. Az idén országossá bővül a pályázat, s az írás mellett a gyermek- és ifjúsági irodalom klasszikusainak ismerete is nagy szerepet kap. A feladat ugyanis nem önálló novella, vers vagy regényrészlet megírása lesz, hanem egy irodalmi mű feldolgozása, tetszőleges formában. A Scriptores Kiadó tervezett hat sorozatának 120 kötete közül kell választani a pályázóknak egy-egy művet, s ennek alapján kell megírni a pályamunkát. Lehet elbeszélés, a történet folytatása; esszé, tűnődés, képzettársítások, gondolatok papírra vetése; vers írása egy olvasmányélmény alapján, tudósítás vagy riport a könyvvel vagy szerzőjével kapcsolatban. A pályaműnek tartalmazni kell a pályázó nevét, iskolai osztályát, iskolájának nevét és címét. A munkának önálló címet kell adni, de alcímként meg kell jelölni a feldolgozott mű címét és íróját, valamint a választott műfajt. Jelentkezni október 20-ig kell a Scriptores Kiadó címén (Kaposvár, postafiók 293.), a munkák beérkezésének határideje január 31. A gyermekirodalommal foglalkozó szakemberekből álló zsűri négy kategóriában hirdet majd eredményt áprilisban. A legjobban sikerült munkák és szerzőik bemutatkozhatnak a Cimbora című tv-műsorban. — Nem kisebb feladatot vállaltunk, mint hogy megpróbáljuk megszerettetni a diákokkal az olvasást — mondta László Ágnes. — A mai gyerekek olvasáskultúrája elkeserítően alacsony szintű. A könyvek helyét átvette a televízió, a video, de talán ez még nem visszafordíthatatlan. Az írott szót nem lehet pótolni. A gyerekek először csupán átélik a történéseket, fantáziájuk segítségével azonosulni tudnak a könyvek hőseivel, később aztán rájönnek arra, hogy nem maga a történet a fontos, hanem az író lelke, az az esztétikai élmény, amit az olvasás jelent. De élményt csak az igazán nagy írók adhatnak... A kiadó ennek alapján állította össze a kiadandó művek listáját is. Hat sorozatot terveznek, ebből kettő — az alsó tagozatosoknak készült Micimackó és a felsősöknek szánt Robinson — már útjára is indult, három-három kötettel. Összesen 120 kötelező- és ajánlott olvasmány fog megjelenni három év alatt, a gyermek- és ifjúsági irodalom klasszikusai. A jegyzéket az általános iskolai tanterv, a főiskolai jegyzetek és az irodalomtörténeti művek alapján állították össze. — Nem a nagy nyereség a célunk, hanem hogy a könyvek mindenkihez eljussanak, elfogadható áron. Éppen ezért szeretnénk megkerülni a nagykereskedelmet, és elsősorban az általános iskolákban, a szülők körében terjeszteni ezeket a műveket, fgy kétszáz forintba kerül egy könyv, s aki a sorozatot megrendeli, három év múlva egy teljes alapkönyvtárat tudhat magáénak. S arról, hogy megéri-e ilyen nagy feladatot vállalni, László Ágnes azt vallja: ha sikerül felkelteni a gyerekekben az irodalom iránti érzékenységet, akkor talán egy humánusabb, a valódi értékeket felismerő generáció nő majd fel. (Jakab) ANNO 1896 Somogyi erdészeti térkép Somogyból a városligeti nemzeti kiállításba küldött kollekcióban a megye erdészeti térképe volt a látványosnak lefestett kiállítási munkák egyike. A kartográfiai alkotás Simon Gyula kaposvári királyi erdőmester ötleteként került az ezredévi bemutatkozásért felelős Somogyi Vármegyei Mezőgazdasági Helyi Bizottság elé. Az 1894 szeptemberében papírra vetett tervezet és precíz költségvetés szerint a várhatóan 298,05 forintba kerülő alkotás szó szerint színes, részletes és teljes képet adott a megye erdészeti viszonyairól. A térkép követte a megye közigazgatási beosztását, feltüntette annak vasút- és úthálózatát, a megfelelő színekkel jelölte a különféle tulajdonú és használatú erdőket. Külön színt kaptak az állami erdészetek és a rendszeres üzemtervekkel ellátott községi erdők. Ugyancsak másként színezte az erdőmester a többi erdőbirtoktípust is, „minők a hitbizományi, egyházi „testületek és személyek", m. kir. közalapítványi, részvénytársasági és kisbirtokossági erdők, mint amelyek szintén rendszeres üzemtervek szerint kezeltetnek. Végül a vármegyében levő magánuradalmak és egyesek tulajdonában álló erdők egyenlő színezéssel lesznek kitüntetve. ” Simon Gyula a jelenlevő fanemeket és keveredési arányukat, továbbá az alkalmazott üzemmódokat is ábrázolta. Az erdőmester a térképhez két táblázatot csatolt. E kimutatások a birtokok címeit, az erdőket, ezek kiterjedését, az egyes fanemeket és a százalékokban kifejezett arányukat, továbbá az alkalmazott üzemmódokat tartalmazta. Ugyanitt hozta az utolsó tíz esztendőben „eszközölt fahasználatot'’ és erdősített területeket is. A térkép tervezett nagysága előbb 2 x 2,30, utóbb pedig 4 x 2,30 méter volt. A „földabrosz” végül is 4,75 x 2,80 méteresre sikeredett. Persze, nemcsak alkotás fizikai méretei nőttek nagyobbra a tervezettnél. A somogyi szervezők az erdőmester úr ajánlatának elfogadásával egy időben felkérték őt, hogy „a térkép kidolgozása alkalmával, a magánerdők jelzését és különös tekintettel az azokban foglalt fanemekre lehető legnagyobb részletességgel tüntesse fel... ” Ezek után a tekintetes alispáni hivatal - mely egyéb iránt a kiállításhoz szükséges pénzt folyósította -, nem lepődött meg, hogy Simon rövidesen kérvényezte a megyében tett helyszíni utazások és az általa felvett rajzolók munkadíját tartalmazó költségek kiegyenlítését. A tervbe vett összeg duplája felé közeledve a megye alispánja feltette a kérdést az erdőmesternek, hogy mielőtt kiutaltatná a következő 250 forintot - zárójelben: ez „két és fél” tehén ára volt - mondaná már meg: mennyibe is fog kerülni a mű? Muszáj volt tájékozódnia, hogy a rendelkezésére álló, az egész kiállításra szánt összeg felhasználása tekintetében teljesen tiszta áttekintéssel rendelkezzék. A térképkészítés költsége majd háromszorosa lett az eredeti kalkulációknak. A munkát végül a helyi szervezőbizottság döntése értelmében Budapesten Somogy megye kiállításában helyezték el. Csak sajnálni tudjuk - tekintettel a térkép sejthető forrásértékére -, hogy ez az alkotás elveszett a szemünk elől. Nemcsak napjainkban veszítik el az egyensúlyt a tervek és kivitelezések között. Esetünkben azonban - ha hihetünk az egykorú forrásoknak - egy valóban értékes, a megyénk egyik jellemzőjének tartott arcát bemutató munka készült el. Azt senki nem mondta, hogy nincs pénz. Senki sem kérdőjelezte meg azt, hogy szükséges-e ez a grandiózus térkép. Azt azonban már ekkor is tudták - hisz rendelkeztek megfelelő értékrenddel -, hogy a minőséget, még „ha az csupán szellemi érték is, meg kell fizetni. Bősze Sándor A Kaposcukor Rt. értesíti a tisztelt vásárlóit és megrendelőit, hogy a nedvesszelet és répatörmelék értékesítését szeptember 25-től megkezdjük. Árukiadás naponta 6-19 óráig, hét végén is! További információk: 82/317*155/186 APOSCUKOR RT. 7400 Kaposvár, Pécsi u. 10-12. (30157) Fői Sdrót a hideg ellen Árengedmény A minőségből sosem engedünk. Az árainkból is csak most. Hívjon fel minket, hogy megtudja, milyen kedvezményt kaphat PB-gázrendszer telepítéséhez október 15-ig. TOTÁLGÁZ T: (06-1) 203-4271 06-60-338-716 TOTÁLGÁZ KÉNYELMET KAPCSOLUNK A GÁZHOZ. Budapest Bank Rt. Marcali Fiókja árverésen értékesít 1 db Mirköz típusú fagylaltkeverő (készítő) gépet, 1 db légbefúvós, 12 tégelyes fagylalttároló pultot, 1 db légbefúvós süteménytároló hűtőt. a Árverezés időpontja és helye: 1996. szeptember 27-én 10 órakor Fonyód, Török B. u. 15. szám alatt. Érdeklődni lehet a Budapest Bank Rt. Marcali Fiók Marcali, Rákóczi u. 16. szám alatt, vagy a 85/311-052-es telefonon, illetve Farkas János önálló bírósági végrehajtónál Fonyód, Kemény Zs. u. 26. szám alatt, vagy a 06/60/362-390-es telefonon. (29999)
