Somogyi Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-20 / 220. szám
1996. szeptember 20., péntek SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Űj nyugati piacokat keres a fafeldolgozó kft Visontai léc Udinébe Terjeszkedni akar a csoko- nyavisontai Péterfai Kft. A német tulajdonú cég most Olaszországba szállít bútorlécet, de várhatóan hamarosan exportál az észak-európai államokba is. A kisüzemben parkettafrízt és fedőréteget is gyártanak. Hu- szonkétmillió forint bevételre számítva egyre több üzleti partnerrel építenek ki kapcsolatot. Termékeik 90 százaléka külföldön talál gazdára, a bútorlécet Olaszországba, Udinebe viszik. Dobor Gábor ügyvezető igazgató szerint a külföldi megrendelés meghatározó számukra, ezért igyekszenek szert tenni minél több új partnerra. Elmondta: a kft német tulajdonosával a napokban találkozik, s áttekintik a terjeszkedés további lehetőségeit. — ígéretes kapcsolatot építhetünk ki svéd és német vállalkozókkal — mondta. — Az EU-piacra jutni nem könnyű, de akinek sikerül, nyert ügye van. A vállalkozás érdeke, hogy minél több árut tudjunk eladni. A biztos piac elősegíti a folyamatos foglalkoztatást. Hazai megrendelői is vannak; parkettafrízt és fedőréteget készít a barcsi Drávaparkett kft-nek. Az alapanyagot a nemrégiben alakult erdőbirtokossági társulásoktól szerzik be; a somogyiak mellett Baranyából és Tolnából is. A csokonyavi- sontai cég ügyel a műszaki fejlesztésre, mivel enélkül értékes munkától esnének el. Most - mint az ügyvezető igazgató elmondta - egy rönkvágót vásárolnak, amelynek ára csaknem hárommillió forint.- A település egyik nagyfoglalkoztatója vagyunk: 18 embernek adunk munkát. Célunk, hogy továbbra is biztonságosan működjünk. A műszaki beruházás megtérül, s biztosítja a vállalkozás létét is. (Harsányi) A kényszervállalkozások nem hozhatnak eredményt Csurgón csodák is történtek A vállalkozókat időnként saját magukkal szemben is meg kell védeni — mondta Mayer Tibor, a megyei vállalkozói központ csurgói irodájának vezetője. Egyszerűen azért, mert meggondolatlanul akarnak terheket venni magukra. Ezt persze a kényszer szüli. Csurgón és térségében egyre- másra szűntek meg a nagy foglalkoztatók. A Sefag egykori gyárában felszámolták a ragasztott tartóelemek gyártását; nem készülnek már ajtók és ablakok sem, az új tulajdonos csak parkettát csináltat. Bezárt a Faktor, a költségvetési üzem és a sajtüzem; az utcára került emberek kénytelenek vállalkozni, hogy megélhetésüket biztosítsák. A kényszer pedig nem mindig jó tanácsadó. Négy évvel ezelőtt azok kezdtek vállalkozni, akik csak azért is meg akarták mutatni, hogy többre képesek; ma viszont az is kénytelen vállalkozni, aki azt sem tudja, hogy igazából mit kellene csinálni. Családok roppantak össze, s egyfajta kilátástalanság lett úrrá az embereken. A vállalkozói központ irodája ebben a helyzetben kíván segíteni a reményt vesztetteknek. Mayer Tibor kimutatása szerint az elmúlt négy évben nyolcvan családnak biztosítottak megélhetés azzal, hogy támogatták őket a tervezéstől a cégalapításon át a munka megkezdéséig. Néha tovább is. Volt, aki csak virágboltot akart nyitni, ma már kertészete van. Műkövesnek indították be a csis’zolóüzemét, ahol ma már számítógép tervez. Segítségükkel lett könyvelő bt-ből adótanácsadó cég. Mindez persze nem oldja meg a csurgói térség foglalkoztatási gondjait. Van, aki úgy toppan be az irodába, hogy öt forintja sincs, de vérmes reményekkel akar vállalkozni — éppen a kényszer miatt. A vállalkozásokhoz is pénz kell. Sokat segít a mikrohitel, de ehhez is kellenek a garanciák. Az elmúlt években 85 hitelkérelmet bíráltak el a térségben, s így 75 millió forinttal támogathatták az induló vállalkozásokat. Mindössze két rossz adósuk van, a többiek révbe jutottak. Mayer Tibor szerint állami támogatás nélkül elvesznének a kezdő vállalkozók. Ha az állam lemond a segítésükről, a mostaninál is kaotikusabb állapotok alakulhatnak ki. Pedig azt mondják, ennél rosszabb helyzet már el sem képzelhető. N.J. A holocaust cigány áldozataira emlékeztet Emlékmű Babócsán A második világháború idején elhurcolt és megölt cigányoknak emlékét őrzi az az oszlop, amit a napokban állítanak fel Babócsa főterén. Alkotója maga is cigány származású, a Gellénházán élő Orsós Jakab író-faragó. Valamiféle szemérmesség okán még ma is kevés szó esik a fasizmus cigány áldozatairól, pedig őket is elhajtották földjükről, másságuk miatt. Marhavagonokba zsúfolták őket, hogy az auschwitzihoz hasonló haláltáborokban megsemmisítsék. Hogy hányán voltak? Valahol bizonyára vannak pontos statisztikák, de nem ismerjük ezeket a számokat. A babócsai cigányok sem tudják, s így azt sem, hogy a Dráva mentéről hány sorstársukat vittek el úgy, hogy soha sem tértek vissza. De tudják, hogy sokan voltak. S ha nem beszélnek történetükről, akkor a következő nemzedékek is megfeledkeznek róluk. Pedig róluk is beszélni kell, a holocaust réméről. Most, a huszadik század utolsó esztendeiben is. Még akkor is igaz ez, ha mások az árnyalatok. Babócsán a lakosság háromnegyedét adó cigányság büszke a származására; egyenrangú akar lenni a többi polgárral. Ugyanúgy szót kér a falu életének alakításában, mint a többi ember. Az idén negyedik alkalommal tartják meg kulturális találkozójukat, amelyre német, horvát és dán együtteseket is meghívtak. Az idei találkozó fontos eseménye lesz a falu főterén található parkban Orsós Jakab emlékoszlopának avatása. Emlékeztetni akarnak arra, hogy a másság nem teszi őket más emberré. Vállalják, hogy egy etnikumhoz tartoznak, s ezzel együtt kell őket elfogadni itt, Babócsán is. N. J. Szándéknyilatkozat 13 település önkormányzatától Fórum a hulladéklerakóról A megvalósulás közelébe került a Csurgó melletti regionális szilárd hulladéklerakó terve. Tizenhárom település már korábban jelezte részvételi szándékát a beruházásban. Váratlan fordulatként Nagykanizsa is megkereste a csurgói önkormányzatot, mert a környéken csak a somogyi település rendelkezik engedélyezett depóniával. A város vezetői széles körben kikérik a lakosság véleményét. A városi tv-ben már tartottak erről kerekasztal-be- szélgetést, és majd szeptember 23-án nyilvános fórumot is rendeznek a végleges véleményhez. Szentán svéd exportra dolgoznak Megkezdődött a tölgyfa kitermelése és feldolgozása a dél-somogyi erdőkben. A Kaszó Erdőgazdaság Rt kettes számú szentai fűrészüzemben mostantól havonta 8-900 köbméter fát dolgoznak fel. Ebből egyebek között havonta százhúsz köbméternyi tölgyfa fríz készül svéd exportra fotó: kovács tibor Vízvár nyomasztó gondja Vízváron jelenleg 17 százalékos a munkanélküliség. A 740 lelkes településen a 43 munkanélküli közül 23 jöve- delempótlós. Közülük kettőt közhasznú munkásként foglalkoztat az önkormányzat, s egyet képzési, illetve foglalkozásbővítési támogatásban részesít. — A munkanélküliek helyzete nehéz, a környéken az elhelyezkedésre minimális az esélyük. — Többségük alacsony iskolai végzettségű — mondta Halta Róbert körjegyző. Hozzátette: négyen a nyolc általánost sem végezték el, s 18-an csak az alapvég- zettséget szerezték meg. Szakmunkásképzőben 14-en tanultak, középiskolában négyen. A kis településen három felsőfokú végzettségű munkanélkülit is nyilvántartanak: ketten főiskolára, egyikük egyetemre jár. A vízvári munkanélküliek közül 31-nek az utolsó munkahelye fizikai jellegű volt, többségük ingázott: barcsi, nagyatádi, berzencei és pécsi cégekhez. A faluban csak a szövetkezet és az önkormányzat intézményei ad munkát. Egyedüli reményt az állandó határnyitás jelent. Az idegenforgalom révén új beruházásokra lesz szükség, s így akár ötven helybeli is elhelyezkedhet. (Harsányi) Pentium számítógép a nagykönyvtárban Új nagy teljesítményű Pentium 133 Mhz-es számítógéppel gazdagodott a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium nagykönyvtára. Segítségével megvalósítható a mintegy 30 ezer könyvtári egység gépi feldolgozása. Hálózatban szeretnék működtetni. A feldolgozás szüneteiben ezzel az ifjúsági könyvtár gépi szak- katalógusa is használható lesz, s a diákok a CD-lemezek olvasására is felhasználhatják. Habsburg uralkodók a képeslapokon Sasvári Tibomé nagyatádi gyűjtő kollekciójából nyílt kiállítás a csurgói múzeumban, Habsburgok címmel. A több mint 300 lapból készült tárlatot Habsburg György főherceg nyitotta meg, és közreműködött a Si-Sa-Qua együttes is. A látogatók egy hónapig tekinthetik meg a kiállítást. Új orvosi rendelő Somogycsicsóban Csaknem egymillió forintos beruházásból alakít ki orvosi rendelőt a somogycsicsói önkormányzat. A régi iskola egykori irodája eddig ideiglenesen megfelelt; mivel a falu a csurgói körjegyzőséghez tartozik, a városi közmunkabrigád a szakipari munkákat díjmentesen elvégezte. Vizesblokkot is kialakítottak. Napokon belül átadják, és dr. Porkoláb Lajos orvos végre jó körülmények között folytathatja a rendelést. Templomszentelésre készül Porrog Dr. Harmati Béla evangélikus püspök szenteli föl a hét végén a porrogi evangélikus imaházat. A nemrég elkészült épület körül még most is nagy a sürgésforgás, a helyi és a szomszédos települések hívei szeretnék, ha az imaház környéke minél szebb lenne a vasárnap délelőtti ceremóniára. Az utolsó simításokban, a tereprendezésben felekezeti hovatartozás nélkül, a falu apraja-nagyja segédkezik. Népi fafaragások a Dráva múzeumban Két kiállítás is nyílik ma a barcsi Dráva Múzeumban. A képzőművészeket bemutató sorozatban a Nagykanizsán élő Farkas Zsuzsa grafikáit állítják ki, az emeleti galériában a Népi fafaragások a Dráva és a Mura mentén című tárlat látható. A barcsi múzeum értékmentő vállalkozása, hogy összegyűjti a két határfolyó mentén élt és élő faragók munkáit. A határfolyó nem csal elválaszt országokat, hanem kultúrákat is összeköt - bizonyítják a pásztorfaragások, az egykori használati tárgyak és a múlt motívumvilágából építkező iparművészeti alkotások. A múzeum szándékai szerint Dél- Somogyban rendszeresen jelentkeznek majd az egyre bővülő gyűjteménnyel. Számítástechnikát is oktatnak a felső tagozaton Berzencén képesség szerint Kétszáztizenöt — közöttük 190 alsótagozatos diák — kezdte meg az évet a berzencei általános iskolában. Az öt hektáron elterülő intézményben ideális körülmények között tanulhatnak a gyerekek. Elsőben, harmadikban és negyedikben párhuzamos osztályokban folyik a tanítás, és az iskola egyik sajátossága, hogy több tantárgyból képesség szerint oktatnak. — A magasabb létszámú osztályokban magyarból, matematikából és német nyelvből képesség szerinti bontásban tanítjuk ezeket a tantárgyakat — mondta Cseh István igazgató. — Az idén már negyedikben be tudtuk vezetni a szakos oktatást, amit a két osztályban óratöbblet nélkül oldunk meg. Hosszú évek után sikerült újra különválasztani a fiúk és a lányok test- nevelési és technikaóráit a két negyedikes csoportban. Egy idő után eltér a fiúk és lányok teherbíró képessége, érdeklődési köre is a technikában. Ezért jó, hogy a lányok nem tutajt ácsolnak, hanem kézimunkázással foglalkozhatnak. Harmadiktól az iskolában választható tantárgy a német nyelv. Erről a szülők dönthetnek. A gyerekek képessége alapján a tantestület javasolja a jó képességű tanulók ilyen irányú képzését. Az idén negyediktől nyolcadikig heti két órában számítástechnikai ismereteket is elsajátíthatnak. Erre a célra egyelőre hét számítógép áll rendelkezésükre, de mint az igazgató elmondta: szeretnék tizenötre bővíteni a gépek számát, s akkor minden tanuló önállóan gyakorolhat majd. — megkezdődött a zeneiskolában a hangszeres képzés; ide máris ötvenöt gyerek iratkozott be az öt tanszakra — mondta Cseh István. — Három éve dédelgetett álma vált valóra ezzel az önkormányzatnak. Vargáné Fekete Ilona főállású zenetanár mellett öt óraadó tanít az iskolában és a művelődési házban. A nagyatádi zeneiskolából is járnak ki tanárok. Egymillió forintért vettünk hangszereket, egy zongora a hónap végén érkezik. (Németh) Vásárdíjas barcsi találmány Sikerrel mutatkozott be a Na- turexpón és az első barcsi nemzetközi vásáron Natur Biokal 01 nevű termékével a barcsi Kálmán László. Mindkét helyszínen nagy érdeklődéssel vették körül, s mindkét alkalommal vásárdíjat kapott. Érdeklődésünkre elmondta, hogy a Kálmán és Kálmán vállalkozás egy éve jött létre, a vállalkozói központ segítette hozzá a mikrohitelhez. Már a kezdéskor részt vett az ausztriai klagenfurti vásáron, amit idén augusztusban megismételt. A vásári bemutatkozást azért tartja fontosnak, mert így lehet a nagyközönség előtt ismertté tenni az új terméket. A Naturexpón a figyelem középpontjába került a Biokál méregmentes permetanyag, különösen svédek és amerikaiak érdeklődtek iránta. Kálmán László találmánya növényi erősítő, gombásodást gátló és egyben rovarriasztó is. Elismerően szólt róla a nápolyi egyetem professzora, aki meghívta a feltalálót, s a szert Olaszországban tesztelték. Az olasz kapcsolat már biztos lábakon áll, várhatóan nagyobb mennyiséget rendelnek belőle. A barcsi vállalkozás most az országos kereskedelmi lánc kiépítésén dolgozik, s hamarosan beindítja másik termékének, a Natur Biokál 02-nek a gyártását is. A savaseső közömbösítő anyag elfogadott találmány, s a gyártósor beszerelése után valószínűleg szintén nagy külföldi sikerre számíthat. I. E.
