Somogyi Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-20 / 220. szám

1996. szeptember 20., péntek SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Alacsonyabbak a keresetek, több az állástalan Munkaügyi térképet készítenek Somogyról Somogybán a nagyobb munkáltatók összesen csak­nem hatvanezer alkalma­zottat foglalkoztatnak. Ez 4,6 százalékkal kevesebb, mint a tavalyi év hasonló időszakában volt. Egyebek között ez hangzott el a me­gyei munkaügyi tanács teg­napi ülésén. A létszámcsökkenés a mező- gazdaságban a legnagyobb mértékű: csaknem kilenc szá­zalék. A munkaügyi tanács tagjai ezért javasolták, hogy ez a terület kiemelt szerepet kapjon a továbbiakban. A bruttó átlagkereset jelenleg 34 ezer forint a megyében, a ta­valyinál 14 százalékkal több, az országos átlagnál azonban 20 százalékkal kevesebb. A nyilvántartott munkanél­küliek száma 17 ezer 453, ez a tavalyinál 13 százalékkal több. A munkanélküliségi ráta 12,1 százalék, mintegy két százalékkal magasabb az or­szágosnál. A nem pályakezdő munkanélküliek száma egy év alatt 16 százalékkal nőtt, ará­nyuk 88,9 százalék. A mun­kanélküliek között negyven százalékkal több a felsőfokú végzettségűek — főleg peda­gógusok — aránya. A mun­kanélküliség területi jellem­zőinek bemutatására hamaro­san elkészül Somogy munka­ügyi térképe is. Megtudtuk: az idei 358 millió forintos foglalkoztatási alapnak mindössze 40,6 szá­zalékát használták fel eddig. Az előzetes elkötelezettségek, az előre lekötött pénzössze­gek azonban meghaladják az időarányos mértéket. A részt­vevők szerint a területfejlesz­tési tanács létrejötte befolyá­solja ennek felhasználását, hi­szen szintén lehetőséget biz­tosít munkahelyteremtésre, mégpedig a beruházások tá­mogatásával. Javasolták, hogy a két terület között együttműködés, közös koor­dináció alakuljon ki, viszont a munkahelyteremtő beruházá­sok jövőre kerüljenek vissza a foglalkoztatási alaphoz. Erről egyébként a tervek szerint decemberi ülésén is­mét tárgyal majd a munkaü­gyi tanács. (Jakab) SOMOGYI HÍRLAP Balassa Tamás jegyzete Reménysugarazás A legreményvesztettebb nép a magyar - olvasom egy olasz lapban megjelent riport összegezését, és nem esem ugyan ha­nyatt a döbbenettől, mivel az ellenkezőjét sem gondoltam soha, de azért valahogy mégiscsak szorít ez a skatulya. Ami melles­leg úgy badarság, ahogy van: a reményvesztettség önmagában is elég súlyos kategória, teljesen értelmetlen még rangsorolni is a reményvesztettek között. Ezek után beszélhetnénk a leghalál- raítéltebb bűnözőről vagy a legvégelgyengültebb betegről - reménytelen eset mindkettő. Mi a magyar most? - merül föl a költői kérdés. A déli news válasza erre egyértelmű, ha csak az írás címét nézzük (Eleven holtak országa), majd tekintetünket az illuszt­rációkra vetjük, amelyek hol is készülhettek volna - bár lenne még egy-két alkalmas hely -, mint Ózdon. Nem semmi: zombik vagyunk a nyugat szemében. Ez persze, általánosítás, amint általánosításokon alapul a ri­port is. Hogy mi vezetünk egy halom szomorú statisztikát? Való igaz, évi 4200 öngyilkosunkkal és 50 ezer kísérletezőnk­kel aranyérmesek vagyunk (mondhatni: a legöngyilkosabbak), és egymillió alkoholistánk, négymillió dohányosunk is világ­első a maga nemében. Önpusztítunk tehát, mi tagadás, megvan hozzá a történelmi tehetségünk. Valahogy én mégsem vagyok kibékülve az eleven hulla státuszával, háborog a lelkem a skatu­lya ellen. Végtére is van ebben a hazában tízmillió mínusz 54 ezer 200, akinek esze ágában sincs a folyónak menni, nem is beszélve a 9 millió nemalkoholistáról meg a 6 millió nemdohá- riyosról. Ez 25 millió egészségtől kicsattanó honfitárs. Kellemes is ez a kis reménysugarazás! Bárcsak ne kellene kimenni az utcára, ki a Mártírok terére, be egy trafikba, ahol a kisnyugdíjas (viharkabát, pelerin, cekker) kér egy gyufásskatu- lyát, belenéz, megolvassa. És mi történik: kevesli a szálakat. Újakat kér, válogat. Ez már nem anyagi kérdés. Zombiában sem. Oszlopkapcsoló cseréje Füreden Áramszünet volt tegnap Kaposfüreden, mert a Dédász Rt szakemberei cserélték annak a 20 kilovoltos áramvezeték egyik oszlopkapcsoló­ját. Innen látják el árammal a kaposfüredi utat és annak környék. A cserére meghibásodás és elhasználódás miatt volt szükség fotó: török anett 107 területfejlesztési pályázat érkezett a 320 millió fonnira Egy forintra három kérő (Folytatás az 1. oldalról) Mint megtudtuk, az elbírálás során a területfejlesztési ta­nács tagjai minden esetben mintegy hatvan, előre fölállí­tott objektív szempontot mér­legeltek. Tették ezt annak igé­nyével, hogy döntésük pártat­lan legyen, s minden forint le­hetőség szerint oda kerüljön, ahol az alanyi és tárgyi feltéte­(Folytatás az 1■ oldalról) A Balatoni Halászati Részvény- társaság siófoki központjában tegnap tartotta kuratóriumi ülé­sét a Balaton Alapítvány. Dr. Völgyes Iván elnök és Rosta Sándor ügyvezető irányításával elfogadták az idei költségvetést és meghallgatták dr. Kovács Miklósnak, a Siotour Rt vezér- igazgatójának beszámolóját a balatoni turisztikai szezonról. — A Balaton halas tó — állí­totta Gönczi János, a halgazda­ság vezérigazgatója. — Amíg hal él benne, addig él a víz; ugyanakkor nem halgazdaság. A horgászok kiszolgálása nem lehet elsődleges cél, amikor je­lentős ökológiai problémák vannak. Nem lehet ugyanakkor eltekinteni attól, hogy 300 ezer horgász él az országban, s je­lentős részük szerencsét próbál leket is tekintve a legnagyobb rá a szükség. Nem volt köny- nyű dolguk, az bizonyos, hi­szen információnk szerint a meglévő forrásnak több mint háromszorosára adott be igényt a százhét pályázó. Hogy aztán végül mire jutott, mire juttatott a területfejlesz­tési tanács, ma kerül nyilvá­nosságra. a Balatonon is. Közülük 17 ezer tóparti egyesület tagja. Néha úgy tűnik: politikai súlyuk je­lentősebb a környezetvédelem érdekeinél. Mivel a halászha­jóknak 200 méteres távolságot kell tartaniuk a déli parton, a keszeg és az ezüstkárász gyérí­tésében jelentős lehet a szere­pük. A halállomány egyensú­lyának a helyreállítása ugyanis ez a fő feladat. A ragadozók öregednek, s tizedelik az orvha­lászok is. A „szeméthalak” vi­szont szaporodnak, s félő, hogy teljesen elértéktelenedik a Bala­toni halállomány. Gönczy János beszélt arról is, hogy elégtelenek a kutatá­sok; nem azt vizsgálják legin­kább a tudósok, ami fontos, a gyakorlatban jól hasznosítható volna, hanem amire pályázaton pénzt lehet szerezni. Még a zárt ülés elrendelése előtt választottak a tagok teg­nap háromtagú ellenőrző és öttagú gazdasági bizottságot. Emellett megállapodás szüle­tett a Somogy Megyei Ön- kormányzattal arról, hogy to­vábbra is, az alakulástól szá­mított egy év végéig a hivatal intézi a tanács munkaszerve­zési feladatait. B. T. A vezérigazgató azt állította: a busa és az angolna telepítése szakmailag indokolt volt. Hi­szen a busa az egyre jobban szaporodó algát, az angolna pe­dig a „szeméthal” ikráit, ivadé­kát pusztította. A problémát az okozza, hogy visszafogásuk technológiáját nem dolgozták ki időben. A busa táplálkozási szokásairól, életteréről ma sem tud sokat a szakma, s a befo­gása is rendkívül nehéz. An­golna legalább 25 évig lubickol még a Balatonban, de a kifo­gása már csak 5-8 évig lesz gazdaságilag is meghatározó. A Balatoni Halászati Rt szakemberei Finnországban próbálnak majd ellesni halá­szati módszereket. És — mint a vezérigazgató mondta — új szemléletet is. Czene Attila Könyvvizsgálók az Ezüstparton Hatszáz szakember részvé­telével kezdődött tegnap a Magyar Könyvvizsgálók IV. konferenciája a siófoki Ezüstparton. Csobánczy Pé­ter pénzügyminisztériumi helyettes államtitkár a vár­ható adópolitikáról, dr. Nagy Gábor főosztályve­zető a számviteli törvény módosításairól tájékoztatta a megjelenteket. Szó esett a konszolidálásról és az adó­ellenőri kapcsolatokról is. Berzsenyi írótábor szerzőinek kötete A Berzsenyi Dániel Iro­dalmi és Művészeti Társa­ság szervezésében mutatták be tegnap az olvasóközön­ségnek Budapesten a Rátkai klubban a Keresztelő című antológiát. A kötet a Kapos­váron nyáron rendezett Ber­zsenyi írótáborban részt vett tizenegy fiatal szerző és az előadók írásaiból állt össze. Akadémia védelmi szakembereknek Személy- és vagyonvédelmi szakemberek őszi akadémi­ája kezdődött tegnap a sió­foki Oroszlányi Szénbányák Üdülő Szállodában. A ne­gyedik alkalommal meg­szervezett fórumon mintegy száz cégvezető, alkalmazott illetve rendőr vesz részt. A három nap során szó lesz az okmányhamisításról és a fe­ketegazdaság okozta prob­lémákról is. Tegnap a Bel­ügyminisztérium főosztály- vezetője, dr. Borai Ákos a készülő törvényt egyeztette a szakemberekkel. Árokásó adapterek a tabi üzemből Testépítő gépek mellett to­vábbra is készítik a trakto­rokra, önjáró rakodógépekre szerelhető KRA típusú hid­raulikus árokásó adaptere­ket a tabi SFK Kft-nél. Idén ötöt értékesítettek, de to­vábbi megrendelésekre is számítanak. A termékek fo­lyamatos gyártása érdeké­ben most újabb szakembe­reket, gépészmérnököt, la­katosokat és esztergályoso­kat keresnek az üzembe. Gázolajat és aggregátort lopott A kaszói erdei vasút moz­dony-színjéből lopott isme­retlen tettes 180 liter gázola­jat és egy aggregátort, és ez­zel 100 ezer forint kárt oko­zott. Az ismeretlen tolvajt nagyatádi rendőrök keresik. Halászati módszer és szemlélet Finnországból Fenyőfa csomagolt keszegért Megtalálták a feketedobozt - javaslat a MÍG 21-es gépek repülésének letiltására A pilóta időben katapultált — A körülményekhez képest jól vagyok, nagyon várom már a vizsgálati eredményeket. Orvosok hada vesz körül egész nap. Remélem, minél hamarabb elhagyhatom a kórházat — mondta a Somogyi Hírlapnak a 31. Kapos Harcászati Repü­lőezred pilótája, Dobay Attila százados, aki szerencsésen ka­tapultált a szerdán este lezuhant MIG-21 BISZ vadászrepü­lőgépből. A pilóta apró karcolással megúszta az esetet. Erdélyi Lajos ezredes, a Hon­védelmi Minisztérium szóvi­vője elmondta: a kiképzési re­pülés hatodik percében a fő­hidraulika nyomása leesett. Dobay Attila engedélyt kért a hazarepülésre. A gép magas­sága folyamatosan csökkent, a repülésvezető parancsot adott a katapultálásra. A MIG a pá­pai repülőtértől mintegy öt ki­lométerre mezőgazdasági terü­letre zuhant, és megsemmisült. A pilótát — mentőhelikopter­rel — Kecskemétre szállítot­ták. Csengery Attila orvos ez­redes, a kecskeméti repülőkór­ház munkatársa érdeklődé­sünkre elmondta: Dobay Atti­lát szerda este óta fo­lyamatosan vizsgálják. A meg­figyelés tegnap is folytatódott, beszélgetésünkkor a gerinc- röntgen-eredményre vártak. Ma várhatóan CT-vizsgálatnak vetik alá a pilótát. A százados lelkileg kiegyensúlyozott, jól érzi magát, már ismerőseivel is beszélgetett. Az eset kivizsgálásra bizott­ság alakult; a csoportban piló­ták, orvosok, meteorológusok dolgoznak. Pápa közelében tegnap alaposan átvizsgálták a becsapódás helyszínét. A szó­vivő szerint a balesetet előre nem látható műszaki meghibá­sodás okozta; ennek teljes fel­tárásáig a bizottság javasolta a MÍG 21-es gépek üzemelteté­sének letiltását. A szakembe­rek megtalálták a feketedobozt is, ennek az adatait értékelik. A MIG-en rakéta nem volt, csak 30 milliméteres gépágyú­lőszerekkel látták el. — Haza kellene vinni a gé­pet, ez volt az első gondolatom amikor észleltem a meghibá­sodást — mondta Dobay Attila százados. — A főhidraulika azonban annyira károsodott, hogy ezt nem tudtam meg­tenni. Alig 100 méter magas­ságban katapultáltam, négy másodperc alatt értem földet. Végig magamnál voltam, a mentők gyorsan megtaláltak. Örülök, hogy megmenekül­tem. Sokan érdelődnek, ez jól­esik. Továbbra is szeretnék re­pülni, bízom benne, hogy mi­hamarabb megkapom erre az engedélyt. Harsányt Miklós Százmillió forint többletkiadás és központi keret Számvetés Fonyódon A megyei közgyűlés által fenntartott oktatási intézmé­nyek igazgatói tanácskoztak tegnap a fonyódi Mátyás Ki­rály Gimházium és Postafor­galmi Szakközépiskolában. Az iskola is azok közé tarto­zik, amelyek fenntartása júli­ustól a megye feladata. A megye 16 oktatási intézmény ellátásáról gondoskodik, ez az idén 100-150 millió forint plusz kiadást jelent a megyei közgyűlésnek. Dr. Riez Ferenc, a megyei önkormányzat hivata­lának főosztályvezetője el­mondta: a kihelyezett igazgatói értekezlet a közös gondok megvitatását szolgálja. Az oktatási törvény számos új kötelezettséget ró az intéz­ményekre és az önkormányza­tokra, amelyeket nem fenntar­tónak, hanem szolgáltatónak tekint. Meghatározza azt a mi­nimumot, amit teljesíteni kell. A megyéket például feladatellá­tási fejlesztési terv készítésére kötelezi nyolc hónapon belül, az intézményt ellátó városokkal és az érdekképviseletekkel együtt. A finanszírozásban tö­rekszik a normatív támogatások rendjének szabályozásával a hosszabb távon áttekinthető, biztonságosabb tervezésre. Az önkormányzatoknak rendel­kezniük kell az óraszámemelés­ről is. Dr. Riez Ferenc szerint kedvező fordulat, hogy elkülö­nített központi alapot hoznak létre a megyék többletkiadásai­nak fedezetére. ■ G. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom