Somogyi Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-19 / 219. szám

1996. szeptember 19., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Nehéz csökkenteni a vidéki munkanélküliséget Esélyt nyújtó átképzések Száznyolc alkalmazott mun­kahelye szűnik meg Nagyatá­don, a Menekültügyi és Mig­rációs Hivatal nagyatádi át­meneti szállásának bezárásá­val. A munkáltató jó előre je­lezte: előbb hat, majd szep­tember 30-án 53 és az év vé­géig 49 dolgozójának munka- viszonyát megszünteti, illetve nem újítja meg határozott időre szóló munkaszerződé­süket. Hogy a 108 alkalmazottból - többségük konyhai dolgozó, karbantartó, rendész és szociá­lis előadó - valójában hány lesz munkanélküli, egyelőre nem tudni. Ez majd csak akkor derül ki, amikor megjelennek a mun­kaügyi hivatalban - jegyzi meg a hivatal vezetője, Perger Er­zsébet. Feltételezhető, hogy a legtöbben már korábban új munkahely után néztek, hiszen nem volt kérdéses, hogy a me­nekülttábor előbb-utóbb meg­szűnik. Nehéz helyzetbe azok kerülnek, akiknek nincs megfe­lelő szakképzettségük vagy a foglalkoztatásukra nincs igény. Nagyatádon és környékén ma 2200 regisztrált munkanélkülit tartanak nyilván. Kevesebb, mint ami az eddigi 2500 fős re­kord volt. A tizennégy százalé­kos munkanélküliség megha­ladja a megyei átlagot, de még mindig jobb a helyzet, mint Barcson vagy Csurgón. Ez per­sze enyhe vigasz annak, aki nem talál megélhetési lehetősé­get. A munkaügyi hivatal átkép­zésekkel próbál segíteni az ál­lásokat vesztett embereken. A korábbi tanfolyamokon végzett valutapénztárosok egytől egyig el tudtak helyezkedni, a motor­fűrészkezelők szintén. S jó eséllyel startoltak a frissen vég­zett szakácsok és vendéglátó­sok is. Az ősszel induló új tan­folyamokon elsősorban a nyelvtudás megszerzéséhez kí­vánnak segítséget adni, illetve a vállalkozási alapismereteket sa­játíthatják el a munkanélküliek. Nem véletlenül. Úgy tűnik, hogy nagyobb munkahelyek a jövőben nem nyitnak, a boldo­gulást többnyire a vállalkozá­sokban kell keresniük a nagy­atádiaknak és a környékbeliek­nek. Ez azonban már sokkal összetettebb problémakör, mint amivel az itteni hivatal meg tud birkózni. Nagy Jenő A könyvtárt az ősszel nyitják meg a kis településen Rinyaújlak megújul A forintokkal gondban van a Csokonyavisontával határos kis település, a négyszáz la­kosú Rinyaújlak is. Az ön- kormányzat idei 13,5 millió forintos költségvetése éppen csak a legszükségesebb kia­dásra, az egyetlen intézmé­nyük, az óvoda működteté­sére elég. Bármennyire is furcsán hang­zik, de még jó hogy nem kell az iskola fenntartással bajlód­niuk: a harminc általános isko­lás korú kisgyerek a szomszé­dos Csokonyavisontára ingá­zik nap mint nap. Itt már az is zsebbevágó, nagy döntésnek számít, hogy a képviselő-testü­let az eltervezte, a Petőfi utca egyik oldalán járdát épít. — Nagy beruházásra nem gondolhatunk az idén sem — mondta Peti Sándor polgár- mester. Eladtuk a Sanovita részvényeinket, az érte kapott százhetvenezer forintért meg­vettük a sódert, ami a járdaépí­téshez kell. Ha ebben az évben nem sikerül megépíteni, akkor tavasszal mindenképpen neki­látunk. Az óvoda, ahová hu­szonegy kicsi jár, kétmillió fo­rintba kerül. Azért tartjuk fenn ezt az intézményt, hogy ne kelljen a szülőknek télen kis­gyerekkel utazni. Még a szélső csokonyai utcából is hoznak ide egy-két apróságot. Az álta­lános iskolások után is fize­tünk nyolcszázezer forintot, így a bejárásért — amit saját busszal végzünk — havonta csak háromszáz forintot fizet­nek a szülők. Sikerült meg­szervezni a mindennapos or­vosi ellátást is, a jegyző heti két alkalommal intézi a falube­liek ügyes-bajos dolgait. Peti Sándor polgármester öt éve irányítja a falu életét. El­mondta: a gázt három éve ve­zették be a településre. Cso­konyavisontával közösen épí­tették meg a babócsai 14 ki­lométer hosszú gerincvezeté­ket. A vezetékes gázt akkor még 12,5 ezer forintért kötöt­ték be egy-egy házhoz. A ked­vező lehetőséget ki is hasz­nálta az itt élők nyolcvan szá­zaléka, azóta sokan beszerel­tették a lakásba is, és gázzal főznek, fűtenek. — Még az ősszel szeretnénk megnyitni egy ötszáz kötetes könyvtárt a polgármesteri hi­vatal épületében, s ehhez egy könyvtárost is alkalmaznánk — tette hozzá Peti Sándor. — Itt működik az ifjúsági klub is, ahová negyven fiatal jár rend­szeresen. Németh István Múzeumba kerültek a betűszedés emlékei Megveszik a nyomdát az atádiak Nagyatádi nyomdászok a szedőregál előtt - ez már a múlt a nagyatádi üzemben is Száztíz éves a nagyatádi nyomdászat, ez alkalomból kiállítás nyűt a nagyatádi városi múzeumban. A kisváros nyomdá­szait azonban ma nemcsak a múlt foglalkoztatja: végre esé­lyük van, hogy megvegyék nyomdájukat. Az előzetes megbe­szélések szerint a vezetők és a már üzletrésszel rendelkező dolgozók lesznek a kft új tulajdonosai. Néhai Günsberger Antal soha­sem volt nyomdász, viszont jó üzleti érzékkel megáldott em­ber hírében állt. Porcelán- és divatáru- kereskedéssel foglal­kozott és temetkezési vállalko­zást mondhatott magáénak. Ép­pen ezért sokan nem értették, hogy miért akar nyomdát nyitni. Először el is utasították a kérelmét, ám ő panasszal élt az alispánnál, s így mégis meg­kapta a nyomdai iparengedélyt. Éppen száztíz éve nyitotta meg műhelyét egy kézisajtóval és egy amerikai, lábbal hajtható nyomógéppel. Hol vannak már azok az idők, amikor a nyom­dászok ólomba szedték a vere­tes sorokat. Legfeljebb csak múzeumokban láthatjuk egy­kori eszközöket, mint például most a nagyatádi városi múze­umban, ahol az évforduló tisz­teletére rendeztek kiállítást, amelyet Ormai István polgár- mester nyitott meg a napok­ban. Günsberger Antaltól 91 évvel ezelőtt Benyák János vette át a nyomdát, s annak szerzett hírnevet. Az üzem ma is ugyanott áll, ahol száztíz évvel ezelőtt, a város főteré­nek sarkán. Takács Ferenc, a Nagy­atádi Nyomda Kft ügyvezető igazgatója büszkén állítja, hogy nyomdájuk nyereséges, pedig az elmúlt évek jó né­hány álmatlan éjszakát okoz­tak. Negyvenötben államosí­tották a nyomdát, a megyei nyomdaipari vállalat telephe­lye lett, majd 1991-ben meg­alakult a kft. Termelésének nagyobb részét a csomagoló­anyagok készítése jelenti. Legjelentősebb megrendelője a Kaposvári Villamossági Gyár, illetve a nagyatádi cér­nagyár. Kötészetük bérmun­kát végez a kaposvári nyom­dának, szállít a soproni El- zettnek, és természetesen számtalan kiadványt csinál­nak meg a környékbeli vál­lalkozásoknak. Szeptember közepén kimondták a végső szót a kaposvári, a siófoki és a nagyatádi nyomdák a volt megyei nyomdaipari vállalat privatizációjára. Az előzetes tárgyalások alapján nem lát­ják akadályát annak, hogy a nagyatádi nyomda végleg ön­állósuljon. Az elképzelések szerint a kft vezetői és a már üzletrész­szel rendelkező dolgozók vá­sárolhatják meg az üzemet. A negyvennégy embernek munkát adó 110 éves nagy­atádi nyomdának így nem­csak szép múltja, hanem jö­vője is lesz. Nagy Jenő A szőlő nem hoz örömöt a hegyen — Szépnek indultak az idei terméskilátások — mondta Ló'rincz Gyula, a segesdi he­gyen —; a nyáron még úgy látszott, hogy az utóbbi évek legnagyobb termését szedjük az idén. Szétfoszlottak a re­ményeink; repedezik a szem, s megkezdődött a rothadás és csapatostul jönnek a seregé­lyek is. Bosnyák József nagyatádi gazdának a kónyi Kis-Han- gyásban van kétszáz négy­szögöl szőlője. — Száz liter mustom lett az előszüretből. Az időjárást is beszámítva elfogadhatónak tartom a tizenötös cukorfo­kot, de a később leszedett 250 liter lakhegyi mézes és zala- gyöngye alig lett tizennégyes — panaszolta Bosnyák Jó­zsef. — Ez pedig már az em­ber kedvét szegi. Nem tudom, mi lesz a később érő fajták­kal. Még a direkttermőkkel sem elégedettek a termelők. Azt mondják, még a noha és az otelló is rohad — pedig ilyesmi ritkán esik meg. N. I. Újabb ötven telefon a távhívásban Ötven új telefon-előfizetőt kap­csolt be Mikében a Matáv a táv­hívóhálózatba; az utolsó készü­lékeket a napokban kötötték be. így már majdnem százan élvez­hetik a faluban a korszerű szol­gáltatás előnyeit, közöttük több vállalkozó, akinek nélkülözhe­tetlen a készülék. Egy nyilvá­nos telefonfülkét is fölállítottak. Taranyban, Szabáson sikeres véradónap Véradónapokat szerveztek két településen is Nagyatád kör­nyékén: Taranyban harminc- nyolc önkéntes jelent meg és összesen 17 liter vért adott, Szabáson pedig huszonketten 10 litert. A vért mindkét köz­ségben a nagyatádi véradó ál­lomás munkatársai vették le. Kétszáznégy dolgozó a Komplex rt-nél Kétszáznégy dolgozóval termel a Komplex Nagyatádi Gépipari Vállalkozó Rt; legfontosabb fel­adatuk most a 328 millió forint­tal számoló éves üzleti terv tel­jesítése. Nyolc munkással növel­ték az üzemi létszámot. A pro­filbővítésről ezekben a hetekben dönt az öttagú tulajdonosi lí­zingközösség; ha erre sor kerül, újabb munkásokat is fölvesznek. Vizsgálják a gombát a nagyatádi piacon Újra van gombavizsgálat a nagyatádi piacon; a szakértőt a piac bérlője alkalmazza. A vá­sárlók megelégedésére történt intézkedés folytán már remél­hető, hogy itt is fogyasztha­tó gombákhoz jutnak a vásárlók. Három színházbérlet a gyermekeknek Hat előadásból álló színházi mű­sort szervez a nagyatádi és a vá­ros környéki óvodásoknak, kis- iskolásoloiak a városi művelő­dési ház. A Süni, Mackó és Szi­várvány bérlettel márciusig a gyerekek a temesvári Csíky Gergely, a tatabányai Jászai Mari színház s a szekszárdi Hol­ló együttes műsorát is láthatják. Településarculat gondos tervezéssel Játékra is költ Szentkirály Nagy figyelmet fordítottak az utóbbi években Rinyaszent- királyon a kis falu arculatá­nak kialakítása, a közterüle­tek rendezésére. Évente tíz-ti­zenöt, jövedelempótlós mun­kanélküli dolgozott a falu szépítésén. — Megtettük, amit lehet; úgy érezzük, nincs szégyenkezni valónk a község közterületei miatt — mondta Horváth Jó­zsef szentkirályi polgármester. — Minden lehetőséget megra­gadunk, hogy pályázatokon olyan pénzhez jussunk, amit az­tán a falu fejlesztésére fordítha­tunk. Húszezer forintot nyer­tünk az erdőfelügyelőségtől; ezen a pénzen facsemetéket ül­tettünk az iskola és a község­háza elé. Jutott az utcákra is be­lőle. Ötvenezer forintot kap­tunk a Nemzeti Ifjúsági Sport­alapítványtól, s ezen tetszetős játékokat vásároltunk. Került játékokból az iskolába is. A Németországban élő, szentkirályi elszármazott Nagy László tizenegyezer forintos adományából pedig tinikondit vettek a tormaterembe. A falu­központban levő játszóteret is mindennap népes gyerekcsapat látogatja. Sokszor átjönnek ide játszani a kicsik a környező te­lepülésekről, Görgetegről vagy Rinyatamásiból is. Mászóka, csúszda, libikóka, homokozó és hinták várják a jókedvű aprósá­gokat. A református templom felújítása után Szentkirályon rendbe tették a körülötte levő Görgetegről is szívesen jönnek ide hintázni a gyerekek AiKapos Volán nem mond le az előjogáról Tervezik a helyi járatot A Kapos Volán nem mond le a nagyatádi helyi járatú autó­busz-közlekedés indításának lehetőségéről - mondta kér­désünkre válaszolva Balogh János kereskedelmi igazgató. Már az idén elindulhatnak az első autóbuszok, de addig is szükség van egyeztetésekre. Még a nyáron röppent fel a hír, hogy egy székesfehérvári vállalkozás azzal kereste meg az önkormányzatot, szívesen indítani helyi közlekedést a városban. A városatyák is örültek a kezdeményezésnek, de kiderült: az érvényes sza­bályok szerint a Kapos Vo­lánnak előjoga van ennek a szolgáltatásnak a bevezeté­sére, s amíg nem nyilatkozik, nem lehet mással tárgyalni. A Kapos Volán állásfoglalása is egyértelmű: nem mond le er­ről a lehetőségről. Ha az aján­latát elfogadja a képviselő- testület, akkor a Kapos Volán üzemelteti a járatokat. Jelenleg a járatok tervezé­sén dolgoznak. A részvény- társaság vezetői úgy látják, hogy három-négyen vonalon lenne érdemes autóbuszokat közlekedtetni Nagyatádon. Ezeknek a kiindulási és a végállomása a távolsági autó­busz-pályaudvar lenne. Ha a megfelelő fordulókat és meg­állóhelyeket az önkormányzat időben kialakítja, illetve biz­tosítja, akkor akár már az idén megindulhat a helyi járatú au­tóbusz-közlekedés Nagyatá­don. N. J. teret, s rendezték a falu temető­jét. A közhasznú munkások se­gítségét is igénybe vették a víz­elvezető árkok tisztításakor és a helyi vízmű tatarozási munkái­nál. (Németh)

Next

/
Oldalképek
Tartalom