Somogyi Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-18 / 218. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASÁG 1996. szeptember 18., szerda Jövőre befejeződik a privatizáció A magánkézbe került vállalatok hatékonyabban működnek A privatizáció mind a hazai cégek, mind pedig a nemzetgaz­daság egészének szerkezetében alapvető változást hozott. Ma, e nagy jelentőségű folyamat lezárása előtt, immár meg­állapítható, hogy a magánkézbe adás helyes volt. Ezt hangoztatta Kari Imre, az Országgyűlés gazdasági bizott­ságának alelnöke, az MSZP parlamenti képviselője tegnap, a privatizált vállalatok működé­séről rendezett konferencián. A tanácskozást a Magyar Privati­zációs Társaság szervezte a munkaadók és a menedzserek számára. A képviselő elmondta, az át­alakulóban lévő magyar gazda­ságban ma már a nemzeti össz­termék (GDP) 70 százalékát a magánszektor állítja elő. Ez részben a privatizációs folya­matnak köszönhető. Mindezek hatására sokat javult a termelő- eszközök magánkézbe adásá­nak, a magánítási folyamatnak a korábbi kedvezőtlen megíté­lése is. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt által készítte­tett felmérés szerint a magán­kézbe került társaságok hatéko­nyabban működnek, mint a még állami tulajdonban lévők. A gazdaságosabb, ésszerűbb élőmunka-felhasználásnak kö­szönhető, hogy a külföldiek szívesen fektetnek be Magyar- országon. A privatizált cégek több tárgyi eszközzel és keve­sebb forgóeszközzel működ­nek. Ez utóbbit saját forrásból tudják biztosítani, mivel a kül­földi tulajdonosok általában anyagilag biztosabb lábakon állnak, mint a hazaiak. A magánkézbe adott cégek eladósodottsága általában ala­csonyabb, likviditásuk átlag fe­letti, és kinnlevőségeiket is ha­tékonyabban hajtják be. Általá­ban jellemző, hogy a privatizált cégek termelésében magasabb az exporthányad, külpiacaik di­namikusabban nőnek. Kari szerint a privatizációs folyamat a jövő év első kéthar­madában valószínűleg véget ér, ezután már csak a vagyonkeze­lési feladatok várnak az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt-re. Az üzletfelek néha eltűnnek A délszláv partnerek ígéreteivel csínján kell bánni Ha újdonsült üzleti társa netán egy szatyor készpénzzel kí­vánna fizetni, inkább együtt menjenek a bankba. Ha jónak látszó ajánlatot kap, akkor is ellenőrizze a céget. Mielőtt nyélbe ütne egy üzletet a délszláv piacok bármelyikén, az ipari minisztériumtól vagy a kamarától kérjen információkat. Sok hasznos, gyakorlati tanács hangzott el azon a tanácskozá­son, amelyen a délszláv piaco­kon szerzett tapasztalataikat cse­rélték ki a résztvevők. Kövessi Judit, az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztérium osz­tályvezetője szerint a partnerei­ket most keresők jó, ha tudják, hogy a 2 millió lakosú Szlové­niával nehéz kereskedelmi kap­csolatba lépni. Ez az ország arra törekszik, hogy maga fedezze szükségleteit. Több mezőgazda- sági importot egyelőre nem bír el a kereslet. A helybéliek egyébként is szívesebben vásá­rolnak hazai terméket, még ak­kor is, ha az a drágább. A bosnyák és a horvát piacon viszont van kereslet az agrár­termékekre. Nemkülönben a víz, gáz bevezetéséhez szüksé­ges berendezésekre, Boszniában főleg az építőipari termékek iránt nagy az érdeklődés. A jugoszláv és a macedón piac vegyipari alapanyagokra lenne vevő. Országa és áruja vá­logatja a lehetőségeket, az óva­tosság azonban nem árt. Dudás Erika, a pécsi kamara képviselője elmondta: az ígére­tekkel csínján kell bánni. A le­endő üzletfelek sokkal több mindent akarnak, mint amire pénzük van. Mentalitásuk azt is megengedi, hogy az első tárgya­lás vagy kapcsolatfelvétel után hetekig, hónapokig nem hallat­nak magukról. Érdemes a cé­gekről informálódni a magyar és a külföldi kamaráknál. A kezdeti nehézségek elle­nére Kövessi Judit kitartásra buzdít. A rokonszenvet a háború idején tanúsított semleges maga­tartásunknak is köszönhetjük. A helyzeti előnyt ki kell használni. Az osztályvezető szerint em­bargótól nem kell tartani, az or­szágok érdeke is azt diktálja, hogy betartsák a játékszabályo­kat. (Bozsó) Jp 50 000 Ft engedmény az első töltésből és még további kedvezmények várják azt, aki most dönt a PRÍMAGÁZ tartály mellett! Hihetetlen ár! Telefonáljon azonnal, vagy keressen fel bennünket a BNV-n a B pavi­lon 2/B standján, míg az ajánlat meleg!* (06-1) 265-70-04 ^Ajánlatunk visszavonásig érvényes. PRÍMAGÁZ F PRÍMAGÁZ ENERGIA <g) Energia négy évszakra jM tó Szerződésszegő a kormány Ha a magyar kormány a csü­törtökön kezdődő újabb tár­gyalásokon sem tudja elérni a GATT-szerződés módosítá­sát, akkor vagy továbbra is szerződésszegőnek minősül, vagy a magyar agrártermé­kek nagy része elveszíti kül­piaci versenyképességét. Magyarország 1993-ban írta alá a GATT-egyezményt, ám - mint utóbb kiderült -, az akkori kor­mány hibásan mérte fel az ex­porttámogatást. A legsúlyosabb hiba az volt, hogy a megállapodásban bázis időszaknak tekintett 1986-1990-es évek átlagos szubvenciós szintjét nem dollár­ban, hanem forintban - 45-50 milliárd forint - adta meg. Fi­gyelmen kívül hagyta a számítá­sok során a KGST-n belüli ke­reskedelem támogatását is, pe­dig ez sokkal többe került, mint a nyugati export. így a magas infláció gyorsan felfalta a támo­gatásra fordítható összeget. A második hibát akkor követ­ték el a szakértők, amikor mind­össze 16 termékre kértek szub­venciót, holott a GATT 22 ter­mékcsoportot javasolt megje­lölni a dokumentumban, s még ezt is túl lehetett volna lépni. így fordulhatott elő például, hogy a tejből készült termékek négy önálló kategóriájának feltünte­tése helyett csupán a fehér krémsajt támogatását rögzítet­ték. Ez azt jelentette, hogy az 1995-ben exportált 22 ezer tonna magyar tejből és tejter­mékből a szerződés szerint csak 1900 tonna krémfehérsajt kap­hatott volna támogatást. Á hibás terméklista miatt - amennyiben betartjuk a szerződést - a tavalyi agrárexportnak több mint két­harmada nem kaphatott volna kompenzációt. A WTO országok közben fo­lyamatosan bírálják Magyaror­szágot, hogy megszegi a szerző­désben vállalt kötelezettségeit, mert nagyobb mértékben támo­gatja az agrárkivitelt, és a meg­engedettnél több termékre ad szubvenciót. A Mezőgazdasági Szövetke­zők és Termelők Országos Szö­vetsége szerint a WTO kifogásai jogosak, hiszen hazánk 1995- ben az engedélyezett 21 milliárd helyett 44-45 milliárd, az idén 19,6 helyett 32 milliárdot költött exporttámogatásra. Ha a kormánynak nem sikerül a megállapodást korrigálni a GATT-szerződést ellenőrző WTO-val, akkor továbbra is szerződésszegést követ el. Az érdekvédelmi szervezet szerint a tárgyalásokon el kellene érni a támogatható termékek körének bővítését és a magyar támoga­tási rendszer átalakítását. A GATT által engedélyezett exportszubvenciók folyósítására olyan alaptámogatási rendszer kialakítására lenne szükség, amelyben külön kezelik a me­zőgazdasági és külön a. feldol­gozott termékeket. A kivitel élénkítésére szánt forrásokat a gazdálkodáshoz kötődő szub­vencióként kellene szétosztani. Ha az idén nem sikerül korri­gálni a megállapodást, jövőre már csak 18,1 milliárd forintot fordíthat a kormány a kivitel tá­mogatására. Ha betartja a szer­ződést, akkor veszélybe sodor­hatja a kivitelre épülő egész ma­gyar mezőgazdaságot. Újvári Gizella Pakson dolgozik a Siemens A Siemens AG újítja fel a Paksi Atomerőmű reaktorvé­delmi rendszerét. Az erről szóló szerződést, valamint a beruházáshoz nyújtott német hitelszerződést a Paksi Atom­erőmű Rt és a Siemens AG képviselői tegnap írták alá. A csaknem 40 millió márkás beruházás keretében az első re­aktorvédelmi rendszert 1999- ben szerelik be és helyezik üzembe. Ezt követően az éves karbantartás során látják el a többi blokkot is a berendezés­sel. A korszerűsítéshez a német Kreditanstalt für Wiederaufbau bank nyújt 30 millió márkás hi­telt a Paksi Atomerőműnek, amelyre az MVM Rt vállal ga­ranciát. Szabó József, a Paksi Atomerőmű Rt vezérigazgatója elmondta, hogy a rekonstrukci­óra az eredetileg létesített rend­szerek erkölcsi elavulása, öre­gedése, illetve a tartalékalkatré­szeket gyártó háttér megszűnése miatt volt szükség. A felújítás eredményeképpen olyan vé­delmi rendszer jön létre, amely eleget tesz a legszigorúbb nem­zetközi előírásoknak, és kiszol­gálja az erőművet annak teljes hátralévő élettartamáig. Az irányítástechnika korsze­rűsítésére 1993-ban kért a gyár­tásban élenjáró vállalatoktól ajánlatot a Paksi Atomerőmű Rt. Áz így előzetesen kiválasztott szállítókkal együttműködve pontosították a későbbi köve­telményeket, s 1995 decemberé­ben három cégtől kértek ajánla­tot. A kiélezett versenyt végül a Siemens AG nyerte meg, s eb­ben nem kis része volt annak, hogy a német cég kedvezmé­nyes hitelkonstrukciót is felaján­lott. A hitelt a Paksi Atomerőmű Rt veszi fel, s ehhez az akcióhoz a német fél nem kért garanciát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom