Somogyi Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-17 / 217. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASÁG 1996. szeptember 17., kedd A legkedveltebb a termelési és a gépvásárlási kölcsön Hitelt csak optimisták kémek A gazdálkodók bíznak a mezőgazdaság jövőjében. Mi másra utalhatna, hogy a mezőgazdasági termelők és vállalkozók az év első felében összesen 700 millió forint agrárhitelért folyamodtak a takarékszövetkezetekhez, 16 százalékkal többért, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Első a DDGÁZ. Az önkormányzatoknak ingyenesen járó gázrészvények átadása elsőként a Dél-dunántúli Gázszolgáltató Rt. esetében indulhat meg. A cég működési területéhez tartozó Baranya, Fejér és Tolna megyei települési önkormányzatoknak ugyanis sikerült megállapodniuk. Úgy döntöttek, a teljesített beruházások arányában osztoznak a részvényeken. Kárpótlási jegy. Noha a vezető részvények többsége veszített értékéből hétfőn a Budapesti Értéktőzsdén, tovább nőtt a kárpótlási jegyek ára. A legtöbb kötés 550 forint körüli árfolyamon született, záráskor viszont már 560 forintért vásárolták a papírt, sőt néhány üzletben ennél magasabb árat is megadtak értük. All a feldolgozó. Az utóbbi napok esős időjárása miatt 18 napja áll a Miskolci Hűtőipari Részvénytársaság burgonyafeldolgozó gépsora. A termelők nem tudják felszedni a krumplit, ami komoly gondokat okoz, hiszen a cég árbevételének felét a McDonald,s étteremhálózata biztosítja, a gyors- fagyasztott hasábburgonya kizárólagos miskolci vásárlásával. Újabb részvények. A Mátrai Erőmű Rt. részvényeiből újabb, 15 százaléknyi részvénycsomagot vásárol meg külföldi tulajdonosa, az RWE-EVS konzorcium a Magyar Villamos Művek Rt.-tői. A két fél már megegyezett az értékesítés főbb feltételeiről, a szerződés aláírására a közeljövőben kerül sor. A részvényeket a privatizációs tranzakciónak megfelelő árfolyamon veszi meg a külföldi partner. Üzleti park. Hivatalosan is felavatják a hónap végén azt az üzleti és innovációs parkot, amelyet az Innostart Üzleti és Innovációs Központ május elejétől működtet Budapesten. Az üzleti parkban már több mint 20 vállalkozás működik. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 244,65 Görög drachma (100) 65,30 Német márka 104,01 Olasz líra (1000) 102,96 Osztrák schilling 14,78 Spanyol peseta (100) 123,26 USA-dollár 157,32 A legtöbb kölcsönkérelem Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Fejér, Baranya és Pest megyéből érkezett. A gyorsmérleget Gergely Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség főtitkára vonta meg. Mint mondotta, az első fél évben folyósított éves lejáratú mezőgazdasági termelési hitelek, valamint a június 30-án fennállt (még vissza nem fizetett), éven túli hitelek összege együttesen 2030 millió forintot tesz ki. A pályázat útján hozzáférA Budapesti Közgazdaság-tu- dományi Egyetem vállalatgaz- daság-tan tanszékének irányításával folyó kutatómunkának már megvannak az első eredményei. Különböző szakmai csoportok felméréseket, interjúkat, esettanulmányokat készítettek, statisztikai adatgyűjtésbe fogtak, hogy hiteles képet kapjanak a hazai vállalatok működéséről. Górcső alá veszik a cégek szerkezeti felépítését, a vállalatvezetést, a pénzügyi, gazdálkodási és termelési módszereiket, egymás közötti kapcsolaVárhatóan 4-6 hét múlva ér véget az a most tartó cégbírósági eljárás, amely az IBUSZ Köln GmbH csődbejelentése kapcsán kezdődött - mondta Bese Mária, az IBUSZ Rt. cégvezetője tegnap. Emlékeztetett rá, hogy a németországi cég — amelynek az IBUSZ nem közvetlenül tulajdonosa és tevékenységéért garanciát nem vállal — likviditási problémák miatt nyújtott be a kölni cégbírósághoz csődeljárási kérelmet. A cégbíróság az irodához ügyvédet rendelt ki, akinek közreműködésével jelenleg is hető pénzek összege sajnos messze elmarad mind a vállalkozók, mind a pénzintézet igényeiről. Ennek oka, hogy az FM tavasszal felfüggesztette a beruházási támogatásokra benyújtható pályázatok elbírálását, amelyet később ugyan újraindított, ám a korábbinál sokkal kedvezőtlenebb feltételekkel. A mezőgazdasági vállalkozók és a megyei takarékszövetkezetek körében egyaránt a legkedveltebb - és a legjobban bevált - az egyéves lejáratra folyósított termelési hitel. Főként tukat és a versenyképesség társadalmi vonatkozásait. Eddig 34 tanulmány készült el. A kutatási programot 1997 októberében zárják le. A tapasztalatokat konferencián összegzik, melyre meghívást kapnak a vállalatok képviselői, és mindazok, akiknek befolyásuk van a gazdaságpolitikára. A kutatás saját adatbázisának megteremtését egy tavaly őszszel megkezdett, vállalati kérdőíves felmérés szolgálja. A program legkiterjedtebb adat- felvétele idén március és július között zajlott le. A 100 oldalas, zajlik a cégbírósági eljárás. Számba veszik a társaság vagyoni állapotát, felmérik pénzügyi helyzetét. Ez a munka várhatóan még legalább egy hónapot vesz igénybe, s majd csak ezt követően döntenek a további működéséről, esetleg a felszámolási eljárás megindításáról. Más a helyzet az IBUSZ Wien iroda esetében, ahol a cég fizetőképessége ellenére, tulajdonosi megfontolások alapján kezdeményeztek a cégbíróságnál felszámolási eljárást. Ebben a társaságban is csak közvetett tulajdonosi érdekeltsége van az IBUSZ-nak, hiszen mind a az őszi búza, az árpa, a rozs, valamint a kukorica termelési költségeire - 70 százalékos állami garanciával - nyújtott, hektáronként 20 ezer forintos hitel keresett, amely után kamattámogatás is jár a termelőknek. Népszerű a gépvásárláshoz igényelhető 25 százalékos, vissza nem térítendő állami támogatás is, amelyhez hitelkamatot is adnak. A főtitkár szerint az ágazat és a földtulajdonosok helyzetén nagyot lendítene a földhitel, illetve a földjelzálog intézményéről szóló jogszabály mielőbbi elfogadása. Enélkül, valamint a tulajdonrendezés nélkül, a földet nem lehet felelősséggel hitelfedezetként elfogadni. Újvári Gizella 390 kérdést tartalmazó kérdőív a vállalati működés azon területeire vonatkozott, amelyek önálló tevékenységként minden vállalatnál megtalálhatók. 665 olyan vállalatot céloztak meg, amely megfelelt a felső vezetést érintő, a kereskedelem, a marketing, a termelés és a pénzügy helyzetét tudakoló kérdésekre. A cégeket tulajdonosuk, méretük, ágazati hovatartozásuk és földrajzi elhelyezkedésük szerint úgy választották ki, hogy azok hűen képviseljék hazánk gazdaságát. A nyár elejére 325 vállalattól 1300 kifogástalanul kitöltött kérdőívet kapott vissza a kutatócsoport. A szakértők háromhavonta tájékoztatást adnak kutatásaik részeredményeiről. (Bozsó) kölni, mind a bécsi iroda többségi tulajdonosa az IBUSZ International. A bécsi iroda felszámolására várhatóan az év végéig sor kerül. Bese Mária elmondta, hogy a két iroda felszámolásának szándéka az IBUSZ Rt. számára presztízsveszteséget, illetve az IBUSZ csoport egyes magyarországi cégeinek a kölni felszámolás konkrét anyagi kárt is okozhat. Ennek nagyságát az IBUSZ képviselői különböző intézkedésekkel megpróbálják a minimálisra szorítani, mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a partnerekkel a kapcsolatokat rendezni lehessen. Vállalatok versenyben a világgal Mitől válik sikeressé egy vállalat? Mivel érdemelhető ki a nemzetközi elismerés? Melyek a magyar vállalatok erényei és hibái? Sok egyéb mellett ezekre a kérdésekre igyekszik pontosabb választ adni az a kutatócsoport, amelyik a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességének vizsgálatába fogott. Likviditási problémák miatt nyújtottak be kérelmet Cégbírósági eljárás az Ibusznál Ékszerek és érmék Kincset fölhalmozni (tezaurálni) mindig jó befektetésnek bizonyult. A BÁV 40. ékszer- és numizmatikai aukciójának kiállítása a budapesti Lónyai utcában vasárnapig tekinthető meg. Az árverést szeptember 24-én tartják. A kiállított műtárgyak száma 141, kikiáltási áruk 16-60 ezer forint között mozog. fotó:feb/diósi imre Informatikára egymilliárd Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság több mint 1 milliárd forintot költ 1998-ig új információs, kommunikációs és a technológiai eljárások bevezetésének támogatására. Ezt Bottka Sándor, az OMFB ügyvezető elnökhelyettese jelentette be tegnap azon az informatikai fórumon, amelyet az ITD Hungary rendezett a kis- és középvállalatok képviselői számára. Közismert, hogy az informatika elterjedése milyen jelentős változásokat hozhat a társadalomban. Hatékony alkalmazása azonban megköveteli, hogy ennek megfelelően változzék meg a társadalom szerkezete is. Az ezt szolgáló első lépések hazánkban már megtörténtek. Az ügyvezető elnök- helyettes közéjük sorolta a nemzeti informatikai stratégia kidolgozását. De ezzel kapcsolatban nyomban rámutatott arra is, hogy kezdeményezői magánszemélyek, elsősorban vállalkozók voltak, nem pedig az állam. A kormány mindeddig adós az e programra adandó megfelelő válasszal. Az új lehetőségek komplex módon való kezelésére hívta fel a figyelmet Christopher Roberts, az Európai Unió III. számú főigazgatóságának munkatársa is. Bejelentette, hogy az informatika kelet-kö- zép-európai elterjesztését az unió egy erre a célra létrehozott új titkárság munkájával kívánja támogatni. Az ECU tegnap stabilitást mutatott Csökkenő árfolyamok A Budapesti Árutőzsde határidős devizapiacán tegnap 13.466 kontraktus adásvételét regisztrálta a tőzsdei adminisztráció. Az üzletek összértéke elérte a 2.34 milliárd forintot. A legtöbb deviza esetében csökkenő jegyzések voltak a tegnapi üzletmenet eredményei. A német márka árfolyamváltozásai nem mutattak egyértelmű tendenciát. A német deviza árfolyama két határidő esetében csökkent, míg hároméban emelkedett. Az árfolyammozgások 0.2-0.15 fillér között mozogtak. Ugyanakkor csökkent az amerikai dollár árfolyama három határidő esetében. Az árfolyammozgás 18 és 30 fillér közötti volt. Az ECU viszonylagos stabilitást mutatott, csupán egy határidő elszámolóára emelkedett 14 fillérrel. A japán jen esetében négy határidő új elszámolóára volt alacsonyabb az előző tőzsdenapiénál. A svájci frank két, míg a 90 napos betéti kamat egy jegyzése mérséklődött. Az angol font és az olasz líra elszámolóárai nem változtak. A BÁT által képzett és tájékoztató jelleggel tegnap közzétett fixingek a következők: német márka 101.89 forint, amerikai dollár 153.94. Első körben minden jogosult egy darab részvényt kap Részvényvásárló dolgozók A gyógyszernagykereskedelemmel foglalkozó Pharmafon- tana Rt. hatszáz dolgozója tegnaptól 10 ezer forintos címletekben személyenként maximum ötszáz részvényt vásárolhat. A szeptember végéig tartó részvényjegyzési időszak alatt a hárommilliárd forintnyi alaptőke tizenöt százalékának megfelelő részvényt adnak el az alkalmazottak egy részének. A Fővárosi Önkormányzat augusztus végi közgyűlésén ugyanis módosította a részvényvásárlási szabályokat, s így már csak hatszázan jogosultak részvényvásárlásra. Részletfizetés esetén először a vételár tizenöt százalékát kell kifizetni, a fennmaradó részt két év alatt nyolc egyenlő, kamatmentes részletben lehet törleszteni. Egyösszegű fizetés esetén a névérték nyolcvan százalékát kell kifizetnie a vevőnek. A részvényekhez a kártyaelosztás szabályai szerint juthatnak hozzá a jelentkezők. Első körben minden jogosult egy darab részvényt kap. A továbbiakban a számítógépes, véletlenszerű kiválasztással sorba rendezik a jegyzési igényeket. Aluljegyzés esetén a fennmaradó részvényeket nem osztják ki a dolgozók között, hanem a Pharmafontana másik tulajdonosa, a Naturland részvénytársaság, jogosult és köteles megvásárolni azokat. A Pharmafontana részvénytársaság megalakításakor, 1995 szeptemberében a tulajdonos főváros még minden dolgozónak (körülbelül háromezer személynek) biztosította a részvényjegyzési jogot. Azóta a patikák többségét már privatizálták, s az augusztusban módosított rész- ~ vényjegyzési szabály szerint a már eladott, illetve a még privatizációra váró patikák dolgozói nem vásárolhatnak részvényeket a Pharmafontana részvénytársaságból. Ausztriában a magyarok lehetőségeit korlátozzák A vállalkozók kölcsönösséget kémek Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége kifogásolja, hogy miközben az osztrákok korlátozás nélkül vállalkozhatnak hazánkban, a magyarok hasonló ausztriai tevékenységeit az osztrák törvények jelentősen korlátozzák. Az ÉVOSZ szerint a magyar építőiparnak az év elejétől várt fellendülését nemcsak a köz- megrendelések elmaradása hiúsította meg, hanem az is, hogy a szerény exportlehetőségek korlátokba ütköznek. Az érdekképviseleti szervezet szerint megfontolandó, hogy mivel a kölcsönöségre törekvő kormányközi tárgyalások évek óta sikertelenek, a magyar kormány is az Ausztriában érvényes korlátozásokhoz hasonlókat vezessen be az osztrákok magyarországi munkavállalásával kapcsolatban. Az ÉVOSZ emlékeztet arra, hogy az osztrák iparűzési törvény értelmében Ausztriában külföldi építőipari vállalkozás nem végezhet építési-szerelési munkát. Mindössze komplett berendezések szállításához kapcsolódó és három hónapot meg nem haladó szerelési munkák elvégzéséhez engednek be külföldi munkavállalót. Az elmúlt években azonban az építési-szerelési feladatokkal járó berendezések lekerültek a listáról. A gazdasági és munkaerőpiaci kapcsolatok bővítését szolgáló osztrák magyar tárgyalások nemrégiben odáig jutottak, hogy az osztrák fél hajlandó 4 hónapra bővíteni a komplett berendezések szereléséhez igénybe vehető időt, ezt azonban egyedi engedélyezési eljáráshoz kívánják kötni. Az ÉVOSZ szerint ezzel nemhogy bővülnének, hanem inkább szűkülnek az ausztriai munkavállalás esélyei. A szövetség úgy véli, a viszonyok normalizálására egy, a Németországgal érvényben lévő, az éves munkavállalói kontingensre vonatkozó kormányközi egyezmény lenne a megoldás. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium adatai szerint egyéni szerződéssel évente mintegy 10 ezer magyar állampolgár vállal munkát Ausztriában.