Somogyi Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-14 / 215. szám
12 SOMOGYI HÍRLAP SZÍNES HÉTVÉGE 1996. szeptember 14., szombat FOLT ABC A pamuton esett foltokat tejjel távolítsuk el! A ruhadarabot áztassuk be néhány órára felforralt, majd lefölözött tejbe! Utána mossuk ki. A rúzsfoltot patikában vásárolt glicerinnel vegyük ki! A glicerinbe mártsunk vattacsomót s ezzel kezeljük a foltot. A sörfoltot egyszerű eltávolítani az abroszról. Mosogatáshoz használt folyékony szerrel is kivehetjük. Ha régebbi a folt, ecetes oldatot használjunk! A friss tojássárgája által okozott szennyeződést sóval távolítsuk el! Szórjuk be a szennyeződés helyét sóval, majd hagyjuk rajta. Később tiszta vízzel alaposan öblítsük át. A golyóstoll által okozott piszkot fújjuk be alaposan haj spray vei! Az így megnedvesített szövetrészt addig dörzsöljük száraz ronggyal, amíg a folt eltűnik. A friss spenótfoltot nyers krumplival tüntethetjük el. Dörzsöljük be vele, majd mossuk ki meleg szappanos vízzel. Az gyantafoltokat, amelyet az erdei sétákon szedünk össze, vajjal kenjük be, s egy idő után hagyományos módon kimoshatjuk a szövetből. A tintafoltokat úgy távolítsuk el, hogy a helyet bekenjük a tejbe mártott vattacsomóval, amit rövid ideig rajta hagyunk. Később enyhén szappanos lúggal eltüntethető. A joghurtfoltokat először mindig hagyni kell megszáradni. Később kikefélhető. A maradék langyos vízzel is kijön. A zsír- és olaj foltokat a bőrkabáton azonnal szóljuk be patikai magnéziummal! Egy napig hagyjuk rajta, majd keféljük le! A rágógumimaradványokat a pulóverről hűtés után vehetjük le. Tegyük be a kötöttárut a mélyhűtőbe! Ezután általában a ragacs könnyen leválik. Ha makacs szennyeződésről van szó és az előző kezelés nem használt, lakkbenzinnel óvatosan itassuk át! A konok izzadságfoltokat hagyományos módon mossuk ki, de előtte áztassuk be! A meleg vízbe tegyünk ecetet is! Lelki segély az amerikai katonáknak Gyalulatlan fából imaasztal a katonák tábori imahelyén Egy sátor, benne gyalulatlan fából asztal, mögötte kereszt, esetleg egy orgona néhány pad és a csönd. A tábori imahely. Az amerikai hadsereg lelké- szi szervezete a függetlenségi háború első csatái óta napjainkig számos háborúban és csatában volt kedvező hatással a csapatok erkölcsi és lelki állapotára. A lelkészi szervezet az évek során sokat változott és mélyen beágyazódott az amerikai hadseregbe. A szabad vallásgyakorlás elvéből kiindulva az amerikai hadsereg minden vallást az alkotmány által védettnek tekint. Eszerint nem szabad a vallásgyakorlás egyetlen formáját sem előnyben részesíteni a másikkal szemben. Valamennyi katonának azonos joga van a különböző vallási rendezvényeken való részvételre hallgatóként vagy aktív közreműködőként. A hadsereg tagjainak részvétele ezeken a rendezvényeken szigorúan önkéntes. A parancsnokoknak biztosítani kell a lehetőséget és az időt erre. Ez azonban nem gátolhatja a szolgálati feladatok végrehajtását. Azok a katonák, akiknek vallása olyan étrendi előírásokat tartalmaz, amelyet a hadsereg nem tud biztosítani, jogosultak a külön étkezésre. A lelkész egyszerre vallási vezető és hivatásos tiszt: papok, protestáns lelkészek és rabbik. Számukra a hadsereg speciális katonai képzést nyújt. A felkészítés során meg kell szerezniük azokat az ismereteket, amelyek a katonalelkészi feladatok ellátását biztosítják. Az USA hadseregének lelkészi központja és iskolája Fort Monmouth-ban van. Ez a központ .felkészíti és továbbképezi azokat, akik a hadsereg kötelékében szeretnék hivatásukat gyakorolni. Az iskolába már kiképzett lelkészeket, papokat és rabbikat vesznek fel és a polgári életben megszerzett ismeretekre alapozva készítik fel őket a speciális tevékenységükre, amellyel képesek segíteni a katonáknak a mindennapi megpróbáltatásiakban. Az iskola alapképzéssel kezdődik: a lelkészek megismerik - a fegyverkezelésen kívül - az alapvető katonai feladatokat. Túlélési gyakorlaton vesznek részt. A három hónapos képzés során olyan témák is szóba kerülnek, mint a katonák csaták előtti lelki helytállása, a tragikus helyzetekben való viselkedése. Az iskola elvégzése után az első lelkészi beosztás a zászlóalj lelkész, az azt jelent, hogy 700-800 katona számára kell lehetővé tenni a vallási szertartásokon való részvételt. Amíg a civil életben az emberek felekezet szerint különülnek el, addig a hadseregben 93 különböző vallás és felekezet él egymás mellett. Az Egyesült Államokban a különböző református - ezen belül elsősorban a presbiteriánus - vallások terjedtek el. A felkészítés eredményeként egy katolikus papnak tudnia kell gondoskodni akár a baptista, vagy a zsidó, illetve mohamedán vallású katonák igényeiről. A különböző vallású csoportok működésének megértése és irányítása nem jelenti azt, hogy más felekezetek szertartásain bármiféle szolgálatot kell teljesíteni. Speciális vallási szertartásokat a lelkész vagy rabbi csak saját vallásának megfelelően végezhet. Amikor a lelkész elfoglalja beosztását kap egy „asszisztenst”, aki lelkészi munkájának legfontosabb segítője. Tábori körülmények között igen fontos azoknak a közösségi helységeknek a kialakítása, amelyek biztosítják valamennyi vallás gyakorlását, a szertartások megtartását. A lelkészek számára pedig azokat a tárgyakat, amelyek a szertartások lebonyolításához szükségesek. Az IFOR csapatoknál Kaposváron és Taszá- ron szolgáló lelkészek fontosnak tartották, hogy a helyi egyházakkal és felekezetekkel a kapcsolatot felvegyék. Ez különösen a zsidó és mohamedán vallású katonák számára volt fontos, mert nincsenek vallási vezetőik. A zsidó vallású katonáknak a pécsi hitközség biztosította a vallás gyakorlását. A mintegy 40 mohamedán közül öten igényelték a ramadán idején, hogy - feladataiktól függően - legalább a kezdésen, majd a befejezésen is részt tudjanak venni. Mint Shadeh Imád, a pécsi iszlám közösség palesztin származású vezetője elmondta, a szertartásokon való részvétel mellett a katonákat ellátták angol nyelvű vallási irodalommal is. A papok és lelkészek a sokirányú tevékenységük során arra is alkalmat találtak, hogy Magyarország, valamint szőkébb környezetük, Kaposvár és Somogy megye történelmével is megismertessék az itt szolgáló amerikai katonákat. Puskás Béla Révészek a Balatonon A motoros komp megjelenése óta felnőtt nemzedékek már csak az apák, nagyapák, esetleg a hely- történészkedő tanárok elbeszéléseiben találkozhattak révész-gazdával, révészlegényekkel. A Komp I. nevű motoros 1928. augusztus elsején kezdte meg a szolgálatot Szántód és Tihany között, s azóta az öreg dereglyék az emlékezet révében vesztegelnek. Ott a révészek is. Mind a heten, élükön Balogh Mihállyal, a révészgazdával, és a gazda Lajos fiával, aki — 1975-ben — utolsónak szállt be közülük Charon ladikjába. A magyar irodalom őrzi, óvja őket, hogy réz-derekukat, vállukat, a túlsó partra is átcsapó hangjukat valami módon el ne veszejtse a vakszemű feledés. Milyenek voltak? Krúdy Gyulát bibliai tárgyú festményekre emlékeztették. Jézus tanítványaira, s azt mondta róluk, hogy régen látott az evező révészeknél szebb embereket. Munkájukról érzékletesen tudósított: „hat legény, aki hajtja a nehéz kompot, egymás mellett ül párosával. Mielőtt meghúzzák a hosszú, nehéz lapátot, felemelkednek a deszkáról, amelyen ülnek, aztán ugyanabban a másodpercben vetik hátra magukat, amidőn meghúzzák a rudat. Előrevetik magukat, hátra dőlnek, mintha egy test, egy izom volna valamennyi.” Több mint száz évvel előbb mintha ugyanezek a legények eveztek volna Kazinczyval is. A széphalmi mester ugyan nincs elragadtatva a szegényes tihanyi révháztól, az ittas legényektől, akiket egyébként ő itatott le. „Csak másnap reggel akartak visszatérni; (Szántódra, ahova Kazinczy akart eljutni), de leitattam lábokról, s megígértem, hogy ha majd hónap visszajövök, ismét megitatom;” Nem csoda tehát, hogy a legények daloltak, s hogy jó ideig nem vették észre, hogy a csónakot farral hajtják előre. Kazinczyt — bár naplójában csak inasa „haldoklói kínjairól” ír —, minden bizonnyal megszorongatta kicsit a félelem. Gondolom, az sem hatott érzékeny idegeire megnyugtatóan, hogy a révészek a víz közepe táján eloltották,fáklyáikat. Végül szerencsésen partot értek, s a mestert —• igaz még mindig kótyagosan az italtól — a süppedékes réteken keresztül becsületesen elkísérték az „ő Hor- váthjához”, azaz Pálóczi Horváth Ádámhoz, aki ebben az időben bérlő volt Szántódon. Roboz István újságíró — Jókai és Petőfi pápai diáktársa szerint — Jézus tanítványai — olyan messze voltak tőlük, mint Makó Jeruzsálemtől. Egy kis írásában tohonya, tespedt, két oldali munkaundorban szenvedő, baksisleső bandaként mutatta be a balatoni viharok hőseit. Széchenyi Zsigmond, aki nemcsak Afrikában, hanem kőröshegyi birtokán is szívesen vadászott--------sokat próbált, é rdemes beszédű víziembereknek mondja őket. Főként az öreg révészekről emlékezik meg szívesen, akik élet- tapasztalatban, emberismeretben gazdagabbak lehettek az átlag falusinál, hiszen az ő munkahelyükön sűrűn találkoztak a „nagy világgal”. Mert nem valami eldugott kis révről van szó, hanem a Dunántúlt kettéválasztó Balaton átkelőhelyéről, ahol mindössze másfél kilométer a szántódi és a tihanyi part közti távolság. A révész szívesen mesélt utasának. Lopott csikón menekülő szegénylegényekről, Angyal Bandiról, Sobriról, Répa Roziról, Sobri népdalba menekített szeretőjéről, s ha az érdeklődő tekintetes úr szeme egy-egy eset, név hallatán föllobbant, s talán még jegyzetfüzet, ceruza is előkerült a kifogástalan szabású öltöny zsebéből, az öreg révész rögtön tudta, miféle embert hozott dereglyéjébe a sors. A megtörtént esetekhez ilyenkor bőven hozzátett a saját „iszákjából”, mert tudta, hogy az író úr a túlsó parti révház ivójában jóféle vörösborral fizet a történetekért. És a kiadós áldomás után a pandúrok által szorongatott, sors-verte, bitó elől futó szegénylegényből derűs anekdota hőse lett, aki a nagy bajszú, nagy termetű Kasza pandúrt az orránál fogva vezeti. Jókai betyár hősei is a vizen át menekültek üldözőik elől, mégpedig haragos zöld viharban. A Balatonnál játszódó regényekben egyébként többnyire szó esik a révről — ez Tüskés Tibor Szántód az irodalomban című munkájából is kitetszik — illetve szinte mindegyikben található egy-egy átkelési epizód. Van okom tehát azt hinni, hogy a hajdani révházak tájáról — különösen a csárda hosszú tölgyfa asztalai mellől — történetek, mesék, legendák raja rebbent föl, szállt, széledt el az országban; arany haj szálból font tündérmesék, lőporszagú betyár és pandúr históriák, fordulatos történetek szerencsés vagy szerencsétlen halászokról, régi földesurakról, akik még négylovas hintón érkeztek a révhez, fölborult, vízbe esett gabonás szekerekről, jég alá merült lakodalmasokról, akiket menyasszonyos- tól, vőfényestől, nótástól ragadott el a Balaton, mégpedig olyan hirtelen, hogy az énekszó, a vigalom a jég alatt sem szakadt meg. Azóta is szól a nóta. Esténként, ha csendes a tó, a víz fölé hajolva hallani lehet a muzsikaszót és a pityókás násznagy kurjantásait. Szapudi András A Szaddam-fiú rémtettei Bushra Abdul Ghanit, a huszonkét esztendős, előkelő iraki családból származó lányt a bagdadi egyetem legszebb hallgatónőjének tartották. Sajnos, csak múlt időben, mert összeégett, elszenesedett holttest lett belőle. Szülei házában követett el öngyilkosságot, benzinnel leöntötte majd, felgyújtotta magát. Közben azonban otthon Irakban és külföldön is mind gyakrabban gyilkosságot emlegetnek, s a tettes, mint annyi más hasonló sorsú iraki nő esetében a 32 éves Udai Husz- szein, a diktátor fia és lehetséges örököse volna. Úgy hírlik, először ígéretekkel és ajándékokkal próbálkozott, még egy különlegesen jól fizetett állást is felkínált a lány számára. Amikor az mégsem akarta áruba bocsájtani magát, ráuszította testőrségének néhány válogatott legényét, akik a fenyegetés és „szexuális zaklatás” minden eszközét bevetették. A kétségbeesett szülők a rendőrségtől kértek védelmet, de ki az, aki ujjat merne húzni a rettenetes Udai-al? Az irakiak egy része beszámíthatat- lannak tartja a fiatalembert, aki a gyors autók (több, mint száz darabból álló különleges gyűjteménye van), a whisky (fekete címkéjű Johnny Walker) és a szadista pornóvideók iránti szenvedélyéről hírhedt. Szörnyű történeteket suttognak Bagdadban. Egy éjszakai bárban agyonlőtte azt a tisztet, aki tiltakozott az ellen, hogy udvaroljon ottlevő feleségének; ugyancsak lelőtte az unokaöccsét, mert az nem engedte előzni Lamborghini Diabolójával. Kamii Hanna Jojjoval, apja kedvenc pincérével azért végzett, mert nem tartotta elég gyorsnak a kiszolgálást. Egy fiatal nőt, aki védekezett az erőszak ellen, főváros melletti birtokára hurcoltatta, ott letépte ruháit, testét bekente különböző fűszeres élelmiszerekkel, majd három kiéheztetett doberman kutyát uszított rá... A bagdadi palotahírek szerint még a diktátor apa is tart a fiától, de eddig mégsem lépett fel vele szemben. Az egyetem szépe így aligha az utolsó áldozata Udainak. Ferenczy Europress Belga trónöröklési viszály Philippe herceg vagy Astrid hercegnő kapja-e a koronát? Amikor 1993 nyarán meghalt a gyermektelen Baldvin király, öccse, Albert foglalta el trónját, jóllehet Belgiumban ez nem váltott ki osztatlan egyetértést. Rögtön felvetődött az is, hogy ki lehet majd az új trónörökös, miután a ma 36 esztendős Philippe herceget (a flamandok természetesen Filip-ként említik) nemigen tartották alkalmasnak erre a posztra. Amolyan kicsapongó aranyifjúként kezelték és szellemi képességeit, intellektusát sem becsülték túl nagyra. Senkit sem lepett meg tehát, hogy a belga parlamentben gyors ütemben módosították az alkotmány trónöröklésre vonatkozó részét, s törölték azt a paragrafust, amely szerint csak férfi lehet uralkodó. „Astrid-törvényként” is beszéltek erről, Philippe két évvel fiatalabb húgát, Astrid hercegnőt ugyanis — akinek férje a Habsburg-ház tagja és két gyermekük is született — általában minden tekintetben alkalmasabbnak tartják a trónra, s népszerűsége is meglehetősen magas a belga lakosság körében. Hiába tűnt azonban a trónöröklési játszma lefutottnak a hercegnő javára. Philippe összehívta a sajtó képviselőit, hogy nem hivatalos beszélgetést folytasson velük. Rögvest rátért a lényegre, s kijelentette: „Király akarok lenni és az is leszek, ha az idő megérik rá.” Gondosan ügyelt rá, hogy flamandul is beszéljen, elterjedtek ugyanis olyan hírek, hogy nem beszéli igazán a tízmilliós Belgium kétharmadát kitevő népcsoport anyanyelvét. Nyelvtudását tökéletesnek. és akcentus nélkülinek mondták a jelenlevő flamand újságírók, de általában dicsérték azt a módot, ahogyan a protokoll szabályok megsértése nélkül mégis közvetlenül beszélt. A lényeg az volt, hogy nem mond le a trónról és a trónörökösi ranggal együtt járó ellátmányról, ami magyar pénzben 1.2 milliárd forint évente, a dologi kiadások nélkül. A beszélgetés végére is sokak számára kényes kérdés maradt: mikor nősül meg. A herceg válasza: „Ez még hiányzik, de sor kerül rá...” Ferenczy Europress
