Somogyi Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-03 / 205. szám

1996. szeptember 3., kedd SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 SOMOGYI HÍRLAP Varga Ottó jegyzete Vétkes károsultak — Hát ez nem volt egy okos cselekedet — nézett rám sajnál­kozva az ügyeletes rendőrtiszt, amikor elmeséltem neki, hogy tűnt el a táskám. (Ebédeltem egy étteremben, a magam mellé tettem, s mire befejeztem a falatozást, a táska — benne iratok­kal, igazolványokkal, csupa „értéktelen” holmival — eltűnt.) — A feljelentést leírom, de kevés az esély arra, hogy a tettes vagy a táska előkerül. Miért is nem voltam elég éber, talán ha láttam volna ki az, és egyből szólok egy rendőrnek, akkor nincs ekkora baj. Bár lehet, hogy ez sem elég. A barátom, akinek a kaposvári áruházban a pénztárcáját lopták el és látta is a tettest, felhábo­rodottan mesélte, hogy a járőr el sem indult utána, mondván, a tettes már úgyis átadta a cinkosának a brifkót, és akkor még ő kerül kellemetlen helyzetbe a zaklatásért. Kollégám biciklijét lopták el. Feljelentést tett. Néhány hónap múlva kapott egy le­velet, melyből kiderült: elfogták a tettest, aki be is vallotta a bi­ciklilopást, de a bringákat már eladta, nincs hát bizonyíték. Ezekből az esetekből a jogban járatlan ember számára — számomra is — az derül ki: a bűnözők igen jó eséllyel indulnak neki egy-egy akciónak, mert néha még a tetten érés is kevés a lebukáshoz. így aligha remélhetjük hogy javul a közbiztonság. A rendőrőrsön egy német házaspár is várakozott kétségbeeset­ten. Nekik az autójukat lopták el, cuccostól. Aznap ők még csak a nyolcadikak voltak. Látszik, vége a balatoni szezonnak. Kér­dés, hogy ilyen vendégriasztó közbiztonság mellett lesz-e jö­vőre is? Tizenkéttantermes épületet avattak Tanévnyitó a csurgói Nagyváthy iskolában A nagy hírű csurgói gimná­zium épületét 1991-ben visz- szaigényelte a református egyház. Az egyezség szerint 4 tanév után, tehát az idén nyárra kellett kiüríteni az épü­letet az állami gimnáziumnak, amely a megyei önkormány­zat irányítása alatt dolgozik. Az önkormányzati gimná­zium mellett időközben Csur­gón a régi épületben az egy­házi iskola is megkezdte mű­ködését. A párhuzamosság nem volt vitáktól mentes - emlékezett tegnap Szászfalvi László polgármester, de mint mondta, most új fejezet kez­dődik. Augusztus 1-jével a megyei önkormányzat a gim­náziumát és a szakmunkáso­kat is képző szakközépiskolá­ját Nagyváthy János Közép­iskola néven vonta össze. Az ezerkétszáz diákot oktató in­tézménynek mielőbb gondos­kodnia kellett a gimnáziumi osztályok elhelyezéséről. Egy régi épület átalakításával, a te­tőtér beépítésével 12 új tante­remhez jutottak az Iharosi úti komplexumban. Ezt az új lé­tesítményt avatta föl tegnap délután ár. Kolber István, a megyei közgyűlés elnöke. Mint mondta, erre a tanévre két fontos munkát fejeztek be: a barcsi középiskolája sportcsarnokkal gazdagodott, Csurgó pedig új tantermek­kel. A minőségi munkának ez is feltétele. A megyei közgyűlés tagjai is tudják, hogy vannak még feladatok Csurgón, egyebek között uszoda kellene, a nyelvi ok­tatás feltételein is javítani kell, de egyszerre minden nem oldható meg. Sok függ attól, hogy az intézmény ve­zetői és maguk a diákok mi­ként élnek a lehetőségekkel. Csurgón vannak jó példák. A pedagógusok szeptember 1- jén bevezetett kötelező óra­számemelése ellenére sem kellett senkit elbocsátani, nyugodt körülmények között lehet tanulni és tanítani. Hogy miként alakul a csurgói iskola sorsa és mi lesz a so­mogyi iskolákkal, arra való­színűleg választ ad majd az a tanulmánv is, amelyen most dolgoznak a • szakemberek, a megyei önkormányzat ugyanis megbízást kapott az oktatásfejlesztési program elkészítésére. A tegnapi ünnepségen Laczó János igazgatónak Fe­kete János, a Napsugár Ruhá­zati Szövetkezet elnöke isko­lazászlót adott át, hogy ez is emlékeztessen a jeles napra, s arra a 28 éves szoros kapcso­latra az intézmény és jogelőd­jei, illetve Csurgó legjelentő­sebb munkáltatója között Nagy Jenő Nyomdászoké a nyomda A tankönyv előállítástól a jövőben is biztos kenyeret remélhetnek fotó: lang Róbert Egyszerűsített privatizáció keretében elkelt a Somogy Megyei Nyomdaipari kft 40,527 millió forint névér­tékű állami tulajdonú rész­vénycsomagja. A pályázatot a Kaposvári Nyomdász Ki­adó kft nyerte meg, akik a névérték 93 százalékáért ve­hetik meg a pakettet. Rajtuk kívül egyébként még egy pá­lyázó volt. A nyertes kft tulajdonképpen egy konzorcium, amely kifeje­zetten e traznakció érdekében állt össze, és amely négy kia­dóvállalatot, a Kaposvári Nyomda Kft-t, és a kft me­nedzsmentjét takarja. Vagyis szakmai befektető nyert, akik­nek célja az így háromszáztíz millió forintos saját tőkéjű kaposvári nyomda működ­tetése és további fejlesztése. — A szerződés életbe lépé­sekor a Somogy megyei Nyomdaipari kft tulajdonkép­pen megszűnik, beolvad a Ka­posvári Nyomda kft-be, amely a jogutódja lesz — mondta a Somogyi Hírlap kérdésére Mike Ferenc a Nyomda kft igazgatója. — így megszűnik a kettős irányítás, s ez komoly költségcsökkentéssel is együtt jár. A konzorcium négy könyvkiadó tagja pedig garan­tálja, hogy a kaposvári nyomda hosszú távon el lesz látva munkával. Mindez együtt biztosítja számunkra hosszú­távon a fennmaradást és a fej­lődés esélyét is. Munkáink hatvan százalékát eddig is a könyvnyomtatás adta, ez az arány ezek után tovább emel­kedik. Bár a négy kiadó nevét nem kívánták elárulni, információ­ink szerint egyikük — mint ahogy erről már írtunk annak idején — a Tankönyvkiadó, amely valóban biztosnak mondható piaccal rendelkezik, így — mint Mike Ferenc mondta — nem is terveznek létszámleépítést. — Az új tulajdonosok dön­töttek arról is, hogy a nagy­atádi nyomdánkat — amit ere­detileg decentralizált privati­záció keretében szerettünk volna ha értékesítenek — fel­ajánljuk a dolgozóknak és a vezetőknek megvételre. így a Nagyatádi Nyomda kft várha­tóan még ebben az évben telje­sen önálló, magáncég lesz. A siófoki egységünk sorsáról még nem határoztunk. Varga Ottó Holnap nyit a vásár Bár a standok egy része csak most épül, gyakorlatilag már telt ház van az ötödik Alpok­tól az Adriáig Nemzetközi Kiállításon. Összesen 250 kiállító lesz jelen ezen a „jubileuminak” számító ötödik kiállításon. Köztük olyan hagyományos résztve­vők, mint az ötödször részt vevő Balaton Füszért, illetve a másik fő szponzor a Budapest Bank, vagy a másik három szponzor az AB-Aegon bizto­sító, a Kaposcukor Rt és a Sü- tév Rt. De vannak újak is szép számmal, akik még csak hallo­másból ismerik a kaposvári ki­állítást. Nem csalódnak ők sem: a 4 ezer négyzetméteres fedett és 25 ezer négyzetméteres kül­téri terület minden eddiginél nagyobb, és hála a kedvező ta­rifájú belépőjegyeknek — idén csak 100 forint lesz — és a sok kedvezménynek, várhatóan lá­togatócsúcsot dönt az idei kiál­lítás. A kiállítók egy része azon­ban nem eladni jön Kaposvárra, hanem üzletet kötni. Erre is adott minden lehetőség. A nyi­tónapon, azaz holnap kerül sor a Bajor Napra, ahol Rudolf Herwig a München- és Felső Bajorországi Kézműves Ka­mara főtitkár-helyettese, vala­mint dr. Gerd Bernhardt az Al­pok-Adria Munkaközösség gazdasági bizottságának elnöke nem csak a kapcsolatok lehető­ségeiről és saját szervezetük működéséről beszél, hanem várhatóan konkrét üzleti ajánla­tokkal is várja a résztvevőket. Csütörtökön a Magyar Árukat Támogató Alap szervez nem­zetközi üzletember-találkozót. Ugyanaznap kerül sor a Matáv konferenciára és a MÁV sze­mélyszállítási konferenciára és az építőipari szakkonferenciára is. Pénteken lesz a Balaton Fü­szért partnertalálkozója, szom­baton pedig ezoterikus szak- konferenciát rendeznek. A Somogyi Hírlap holnapi számában külön melléklet mutatja be az Alpoktól az Adriáig kiállítást. Ebben a kiállítók név­sora, a résztvevők hirdetései mellett a teljes szakmai és sza­badidős programkínálatot is megtalálják Ölvasóink. Ronga László a nyomozóhivatal élén A legfőbb ügyész 1996. szeptember 1. napjától — csoportvezető ügyészként — dr. Ronga Lászlót bízta meg a Somogy Megyei Ügyészségi Nyomozó Hiva­tal vezetésével. Kétszáz hallgató a TIT iskolában Kaposváron tegnap meg­nyílt az első TIT alapítványi középiskola. A megyeháza nagytermében dr. Rátkai Fe­renc, a megyei szervezet al- elnöke köszöntötte a kétszáz hallgatót, majd Horváth László Árpád igazgató nyi­totta meg a tanévet. Az ala­pítványi középiskolában két irányú képzés folyik. A szakmunkások — nappali rendszerű oktatással — két év alatt érettségit szerezhet­nek, az érettségizettek pedig külkereskedelmi ügyintézői szakmát tanulhatnak. Négy városnak barátja Fonyód A testvérvárosok emlék­parkját tervezik Fonyódon, amelyhez Európa külön­böző tájain már nevelik a facsemetéket, örökzöldeket. Fonyódnak ugyanis mind a négy égtájon van partnervá­rosa. A németországi Leip- heim, a szlovákiai Érsekúj­vár, az erdélyi Borszék és a horvátországi Növi Vino- dolski közelmúltban itt járt polgármesterei és küldöttei örömmel fogadták a meghí­vást a faültetésre. Vala­mennyien érdekeltek az együttműködésben, amely Fonyód közreműködésével ígér közös sikereket. Újlaki nyugdíjasok Harkányban Huszonhárom rinyaújlaki nyugdíjas látogatott a na­pokban Harkányba az ön- kormányzat segítségével, a fiatalok pedig zalakarosi ki­ránduláson vettek részt. A képviselő-testület húszezer forinttal támogatta az uta­zási költségeket. Gyógyszereket loptak Karádon Felfeszítették a karádi gyógyszertár ajtaját és gyógyszereket, műszaki cikkeket, valamint kozmeti­kumokat vittek el a patiká­ból. A kár értéke hatszáze­zer forint. A Siófoki Rend­őrkapitányság lopás bűn­tette miatt rendelt el nyo­mozást az ismeretlen tettes vagy tettesek ellen. Tanítóházak Akció a Kapos Komfort Kft-nél! Porotherm 38 NF 149 Ft/db . Porotherm 25 NF 135 Ft/db ! Porotherm 38 126 Ft/db ■ Porotherm 30 105 Ft/db I Terranova nemesvakolatok | -10% engedménnyel. Bramac Pannon cserép • -20% engedménnyel. Bramac Alpesi cserép -10% engedménnyel HollandCsornai cserép -10% engedménnyel Árak az áfát tartalmazzák, i Kaposvár, Nyugativánfa u. 33. ■ Tel.: 82/410-148,82/419-000 Vásártéri u. 10. Tel.: 82/321-846 (28442)J Kanyargós utakon visz az autó, nyomomban sűrűsödő alko­nyat. Kis falvak tűnnek el mel­lettem, villanásnyi fehér tűzfa­lak, pislákoló fények, néma is­kolák. Vajon hol álljak meg, hol érdemes megszakítanom ezt az álomszerű utazást? Ta­lán egy tanítóháznál, amelynek falait valamikor a múlt század második felében rakták? De vajon lakik-e benne tanító, azaz tanító lakik-e még benne? Dombhajlatokban, fél he­gyek között kucorgó falucskák utcáin emlékezem régiekre, névtelen, sötétségbomlasztó szellemekre, akik fáradhatatlan akarással, szegénységben, a meg nem értés, a rosszindulat bunkócsapásait kiállva, úttalan utakon vergődve vitték mind előbbre a „lámpást”. Az a fo­galom, hogy néptanító, nem­csak palatáblát, olvasókönyvet jelentett, hanem „bővizű al­földi kutat”, orvosi rendelőt, „Hangya” szövetkezetei, biz­tató meleg szót, okos tanácsot is... Gróf Klébersberg Kunó kul­tuszminiszter ötezer iskolát, tanítóházat építtetett az alföldi tanyavilágban, mert úgy vélte, a trianoni katasztrófa csakis a nép szellemi felemelkedésével, általános és szakirányú mű­veltségével ellensúlyozható. E kimondhatatlan nevű, „Klebi”- nek becézett nagyszerű ma­gyar államférfi elveszett ősi városok, patinás kultúrintéz­mények, vasúti csomópontok, tengeri kikötők, gazdasági erő­források pótlására szánta — Apáczai Csere János évszáza­dos tanácsát megfogadva — az új elemi népiskolákat, szolgá­lati lakásokat, amelyeket (még erre is volt gondja) a legjobb építészekkel terveztetett, hogy még küllemükben is vonzóak, példaértékűek legyenek. Az országos letörtségben, anyagi szükségben — mai kifejezés­sel szólva — „kihajtotta” a pénzt a költségekre, a minő­ségre, majd átadta a szellem e gyönyörűséges kúriáit, parkkal körülvett kiskastélyait a népta­nítóknak (tanítóházaspárok­nak), akikben Klebi méltó szö­vetségesekre talált. A régiek utolsó nemzedé­kének néhány tagjával nagy ritkán még ma is találkozha­tunk. Évtizedekkel túl a nyugdíjkorhatáron, az élet­művet összegező meditációk szomorkás hangulatában, megfakult fényképek között, amelyek egy-egy régi osz­tályt idéznek, egykori tanítvá­nyokat, akik mert „valakikké nőttek”, mintegy cáfolhatatlan bizonyítékai a felbecsülhetet­len műnek. Elfogynak lassanként az utolsó néptanítók is, akik kö­zül a legtöbben egy helyen él­tek négy-öt évtizeden át, egy- egy népcsoport gondját, bána­tát, örömét hordozva. Elmen­nek az utolsók, az ízig-vérig patrióták. Szavaik: fogyó kis települések lélekharang kon- dulásai voltak, s elnémulá­sukkor fölkerekedtek a töpö­rödött falvak, tanyák, s eltűn­tek a torzzá duzzasztott falu­központokban, panelszürke városrészekben. Ma az utolsó, „régi vágású” néptanítókkal szinte csak egy-egy úgynevezett Isten háta mögötti községben talál­kozhatunk, ahová nem igen vágyódik az új nemzedék, ahol száműzetésben erezné magát a legtöbb fiatal. És egyre keve­sebben tudják közülük, hogy mennyit áldozott az a nehézkes járású, fáradt tekintetű öreg­ember, aki tizenöt-húsz éve búcsúzott viharvert katedrájá­tól valahol, talán éppen ott, ahová egykor friss oklevéllel, gyerekarccal, prófétás lobo- gással megérkezett. Régiekre emlékszem. Nép­tanítókra, akik már nincsenek, vagy, ha még vannak, menni készülnek. Dicsőség nekik és hála! Általuk, bennük az utóbbi magyar évszázad egy sajátos, történelmi jelentőségű embertípusa búcsúzik. Szapudi András

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom