Somogyi Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-11 / 212. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1996. szeptember 11., szerda Borisz Jelcin elnök Viktor Csemomirgyin kormányfőre bízta a fegyveres erők és rend- fenntartó testületek irányítását. A szívműtét előtt álló államfő viszont magánál tartja az atomfegyverek bevetését engedélyező „gombot”. Jelcin a fegyveres testületek kiadásainak átvilágítására is utasította a miniszterelnököt. Antall Józsefnek ítélték idén a Szent Adalbert-díjat. A posztumusz kitüntetést Aleksander Kwasniewski lengyel államfő Gniezno városában nyújtotta át a néhai miniszterelnök özvegyének. A díjat olyan közéleti személyiségek kapják, aki sokat tettek Közép-Európának az európai közösségbe való beilleszkedéséért. Nukleáris intézkedéseket javasol egy állítólagos orosz katonai jelentés, ha Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia betagolódik a NATO-ba. Az El Mundo című madridi lap szerint az atomfegyverek telepítését Fehéroroszországban, Kalinyingrád- ban és balti-tengeri flottaegységeknél tartanák indokoltnak. Biljana Plavsics boszniai szerb ügyvezető elnök azt szeretné, ha az EBESZ a boszniai helyhatósági választások megrendezéséig jelen lenne a volt jugoszláv tagköztársaságban. Robert Frowick, a szervezet helyi misszióvezetője elmondta: tárgyalni fog az ügyben. Megtalálták a TWA légitársaság július 17-én felrobbant és lezuhant Boeing 747 típusú gépe központi üzemanyagtartályának két darabját. A 230 emberéletet követelő szerencsétlenség körülményeit vizsgáló szakemberek szerint a megtalált darabokból végre meg tudják állapítani: pokolgép, rakétatalálat vagy műszaki hiba okozta-e a robbanást. Frunda György, az RMDSZ elnökjelöltje az alapszerződésről Európában nagyra értékelik Nicolae Vacaroiu román miniszterelnök Bukarestben újságírók előtt közölte: a román-magyar alapszerződést Horn Gyula miniszterelnökkel együtt hétfőn délelőtt 11 órakor (magyar idő szerint 10 órakor) írja alá Temesvárott. A bukaresti kormányfő a több évig tartó tárgyalás után kidolgozott alapszerződést igen jó dokumentumnak tartja, amelyet - mint mondta - Iliescu elnök felhatalmazása alapján, minden fenntartás nélkül fog ellátni kézjegyével. Az alapszerződés volt az egyik téma Teodor Melescanu külügyminiszter és Peter Leuprecht, az Európa Tanács helyettes főtitkára közötti megbeszélésen is. Leuprecht hangsúlyozta, hogy a román-magyar alapszerződést igen nagyra értékelik Európában, mivel a földrész békéjéhez, stabilitásához való fontos hozzájárulást látnak benne. Frunda György, az RMDSZ államelnökjelöltje ugyanakkor tegnap kijelentette: nem ért egyet azokkal, akik „temetői hangnemet” ütnek meg a két kormány megállapodásával kapcsolatban. „A szöveg elutasítása az RMDSZ részéről öngyilkosság lett volna” - fejtette ki. A romániai magyar politikus szerint az alapszerződés hiányossága, hogy nem biztosít objektív ellenőrző mechanizmust és reális jogi orvoslási lehetőséget. Pozitívuma viszont a három nemzetközi kisebbségvédelmi dokumentum - a koppenhágai nyilatkozat, az 1201-es ajánlás és az ENSZ kisebbségi dokumentumának - jogszintre való emelése. „Kormányok a kisebbségekért” címmel egyébként nemzetközi szeminárium nyílt Bukarestben, az Európa Tanács és a román Nemzeti Kisebbségek Tanácsa nevű kormány- szerv rendezésében. A tanácskozáson 17 kelet-közép-euró- pai ország nemzeti kisebbségekkel foglalkozó kormány- szerveinek illetékesei és az Európa Tanács, valamint a romániai kisebbségi szervezetek képviselői vesznek részt. Feszült a közel-keleti Helyzet. Miközben Hebronban a palesztin kereskedők elől lezárták a zsidó telepesek városrészét (képünkön), Szíria elutasította Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő felszólítását a béketárgyalások azonnali folytatására. fotó: feb/reuter Vendégünk a spanyol király Több mint húsz éve ül a trónon I. János Károly spanyol uralkodó és felesége, Zsófia királyné mától három napon át hazánk vendége. A spanyol király 1938. január 5-én született Rómában. Nagyapja, XIII. Alfonz és a királyi család 1931-ben, a Köztársaság kikiáltásakor hagyta el Spanyolországot. Franco diktátor 1947 márciusában - egy népszavazást követően - Spanyol- országot ugyan ismét monarchiává nyilvánította, de a királyi hatalom visszaállítását, a trón betöltését a „caudillo” haláláig elhalasztották. János Károly tízéves korában tért vissza hazájába. Franco halála után, 1975. november 22- én lépett trónra, I. János Károly néven. 1962-ben kötött házasságot Athénban Zsófia hercegnővel, Pál akkori görög király I. János Károly fotó: feb lányával. Házasságukból három gyerek született. A közel 190 centiméter magas uralkodó swnp.t sportolni, kiváló vitorlázó. Horn Gyula lett a huszonhetedik alelnök Az MSZP a Szocintemben A Szocialista Internacionálé teljes jogú tagjává vált a Magyar Szocialista Párt, s ezzel egy időben Horn Gyula miniszter- és pártelnököt a nemzetközi szervezet megválasztotta alelnökéül. A Szocintem idén ünnepli megalakulásának 45. évfordulóját. A mostani New York-i ülésen a reformokról tanácskoznak: a világgazdaság átalakításáról, a belső szervezeti korszerűsítésről. A szervezetnek eddig 67 teljes jogú, 23 tanácskozási jogú, illetve 8 megfigyelői státusú tagja volt. Utóbbiak közé tartozott eddig az MSZP is, akárcsak a lengyel és a román szocialista párt. A világ egyik legnagyobb nemzetközi szervezetét 1886- ban alapították, mai formájában 1951 óta működik. Munkáját az elnök és a főtitkár irányítja, eddig 16 tiszteletbeli elnöke, valamint 26 alelnöke volt. Hóm Gyula miniszterelnök a 27. alelnök, de az első magyar, akit a Szocintemben erre a posztra megválasztottak. Az MSZP megalakulása, azaz 1989 óta megfigyelőként vett részt a Szocialista Internacionálé tanácskozásain. A párt már 1994- ben kérte, hogy vegyék fel teljes jogú tagként, a döntést csak most, a New York-i ülés hozta meg. (Szalóky) Választások Boszniában A balkáni fegyvernyugvás ellenére kétséges, miként alakul a közeljövőben Bosznia sorsa. Decemberben várhatóan újabb délszláv csúcstalálkozót tartanak, mert a nyugati országok felismerték, az IFOR-erők egy részének jövőre is Boszniában kell maradnia a törékenynek bizonyult béke biztosítására. Füstölgő államfők és politikusok Szívós szenvedélybetegek Többévi szabadságvesztésre ítélte a berlini tartományi bíróság a volt keletnémet határőrség hat tábornokát a Nyugatra szökni próbálók agyonlövetése miatt. A legsúlyosabb büntetést, hat és fél évi szabadság- vesztést Klaus-Dieter Baumgarten volt tábornokra rótták ki. Új magyar hajót bocsátottak vízre Szentpéterváron a Mahart számára. A Pannon See nevet viselő hajó átadása csökkentette az orosz államadósságot Magyarországgal szemben. A kínai hatóságok az Internet-hálózat helyi rendszereinek cenzúra alá vonására készülnek. Az amerikai médiákat, az ellenzékieket, a tajvani hatóságokat, a tibeti menekülteket és az erotikus folyóiratok előfizetőit már cenzúrázzák. A szombaton megtartandó parlamenti választás fogadtatása meglehetősen vegyes a délszláv térségben. Az induló pártok ugyanis nem politikai programok mentén szerveződtek, hanem az ország etnikai erőviszonyait tükrözik. Sokan attól tartanak, a szombati voksolás valójában csupán „népszámlálás”, amely Bosznia titokban már eldöntött felosztásának lesz a kiindulópontja, és törvényesíteni fogja az eddigi „etnikai tisztogatást”. A daytoni megállapodás az EBESZ-t bízta meg a választások megszervezésével és felügyeletével. Flavio Cotti, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet soros elnöke így fogalmazott: el sem várható, hogy a választások teljesen szabadok és tisztességesek legyenek. Az Irakkal és a saját választási kampányával elfoglalt amerikai elnöknek jól jönne, ha a boszniai választások nagyobb bonyodalmak nélkül zajlanának le. A nyugat-európai országok ettől teszik függővé, hogy meghosszabbítják- e a menekültek tartózkodási engedélyét. Félő azonban, hogy szeptember 14-e semmit sem old meg. Henry Kissinger amerikai exkülügyminiszter szerint - összhangban a népek önrendelkezési jogáról vallott nézetekkel -, inkább népszavazást kellene tartani a többnemzetiségű Bosznia fennmaradásáról, vagy felosztásáról. Ám az előbbit csak a fegyverek erejével lehetne fenntartani. T. A. Dohányozhat-e egy politikus, aki szinte mindig a nyilvánosság reflektorfényében áll? Vannak, akiknek sikerült úrrá lenni káros szenvedélyükön. A Dél-afrikai Köztársaságban folyó dohányzásellenes kampány tiszteletbeli elnöke az államfő, Nelson Mandela, aki - noha 27 évet töltött börtönben - leszokott e szenvedélyről. Nem is engedi meg a minisztereinek, hogy a kormányülésen rágyújtsanak. Az ugyancsak kemény dohányos Václav Havel - akinek viszont a hosszú üldöztetés sem vette el a kedvét a füstöléstől - államfői hatalmánál fogva akadályozta meg tavaly a dohányzást visszaszorító törvény életbelépését. Havel a tervezett szigorú tiltást „régi típusú, diktatórikus módszernek” tartja. Japánban a dohányzás még ma is a társasági élet elmaradhatatlan velejárója - Hasimoto Rjutaro miniszterelnök napi két doboz cigarettát szív el a legerősebb fajtából. Izraelben már készen volt a munkahelyi dohányzást megtiltó törvény, amikor az akkori egészségügyi miniszter, az erős dohányos Jichak Rabin nem volt hajlandó aláírni azt. A törvény életbelépésével meg kellett várni utódját, aki végre ellátta kézjegyével az új jogszabályt. FEB Amerikában sem egészséges Az egészségügyi ellátás rendszere nemcsak Magyarországon beteg. Lehet, hogy a Los Angeles Times karikatúrája a - számunkra is - kísérteties jövőt tükrözi? Az amerikai betegellátás reformkoncepcióját a First Lady dolgozta ki, de az átalakításba Hillary Clinton bicskája be letört. Röntgenszem - rendőröknek Új „röntgenszemet” fejlesztett ki egy amerikai cég. Segítségével a rendőrök akár harminc méter távolságból is képesek kikémlelni, ki hord magánál eldugva fegyvert, robbanóanyagot vagy kábítószert. A rejtegetőt az sem menti meg, ha nagyobb tömeg veszi körül. A massachusetts-i Milli- metrix nevű vállalat röntgenszeme nem bocsát ki sugarakat, hanem a mindenkit körülvevő elektromágneses hullámokat fogja föl és elemzi. A képernyőn megjelenített képen árulkodó folt jelzi a gyanús tárgyakat. A készüléket két változatban gyártják: az egyik beépíthető a rendőrkocsiba, a másik hordozható. Ünnepel a szomszédos Ausztria is Ezeréves az osztrák államiság első írásos emléke Míg Magyarország a honfoglalás 1100. évfordulójára emlékezik, Ausztria is ünnepel: az osztrákok az államalapítás 1000. évfordulóját ülik meg - nem csekély bizonytalansággal. III. Ottó német császár 996-ban ajándékozta Freising püspökének „azt a területet, amelyet Os- tarrichinek neveznek”. A mai Bajorországtól keletre eső, főként a mai Alsó-Ausztria tartományt jelentő területekről volt szó, amelyek akkor Bajorország részét képezték. A Babenberg hercegi család kora középkori uralma után a 13. században Ottokár cseh király alatt egyesült az akkori Ausztria a cseh tartományokkal, majd a 15. századtól a Habsburgok európai nagyhatalmat építenek ki bécsi székhellyel. Ennek magját mindig is az eredeti bajor területek jelentették. Tirol csak 1363-ban, Salzburg . 1805-ben került Ausztria fennhatósága alá, míg a legfiatalabb tartomány, a Magyarországról leválasztott Burgenland csupán 1921-ben. Az osztrákok egy része nem igazán érti az államalapítás évfordulóját. Hiszen Ausztria igazi nagysága a Habsburg-bi- rodalomhoz fűződik, ám ez már egy jóval későbbi korszak. Akik pedig az önálló, demokratikus Ausztriát tisztelik, azoknak a 20. század története jut eszükbe. Az Anschluss, a hitleri Németországhoz való csatlakozás, illetve Ausztria bekebelezése. Ez pedig arra emlékezteti az osztrákokat, hogy sokan még mindig németeknek tekintik őket. Ennek árnyéka kísért az osztrák állam ezer évvel ezelőtti megszületésének mai ünneplésekor is. Az osztrák millennium végül is inkább csak idegenforgalmi fogás. Sok pénzt zsebelhet be például egy Neuhofen an der Ybbs nevű kis alsó-ausztriai fészek, ahol az ezeréves, Ostarri- chit először említő adománylevelet kiállították. Igaz, csak három hónapig: az osztrák államiság első írásos bizonyítékát ugyanis állandó jelleggel már ezer éve a bajor állami levéltárban őrzik. Heltai András
