Somogyi Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-03 / 181. szám
20 SOMOGYI HÍRLAP SZÍNES HÉTVÉGE 1996. augusztus 3., szombat Vendégváró falusi turizmus Somogybán tisztes haszonnal vagy buktatókkal Lasszó és délibáb Néhány éve a kényszer vagy a környék kínálta lehetőség, s nem a gyors meggazdagodás vágya hajtotta azokat, akik falusi vendégfogadásra adták fejüket Somogybán. Akkoriban még bábáskodtak is az „első fecskék” körül, és mozgalomról beszéltek a szakemberek. A kezdeti hév azonban a kellő kitartás, a helybeliek irigysége, vagy éppen a rosszul megválasztott környezet és az apadó kereslet miatt sok esetben alábbhagyott. Mégis vannak családok, akik a falusi turizmusból élnek és a jövőben is tisztes hasznot remélnek belőle. Nem kergetnek délibábot — tudják: meg kell dolgozniuk minden fillérért —, keresik a vendég kedvét, és visszavárják. A szennai Miszlang Jánosné meglelte a falusi vendéglátás sikerének titkát fotó: kovács Tibor Kelemen Marianna 1989-ben Libickozmán próbálkozott a vendégek fogadásával. Takaros portájának képe megjelent a központi katalógusban, s jöttek is hozzá néhányan. Aztán később, amikor a vendégek érdeklődtek a libickozmai lehetőségekről, a központban azt közölték: nem érdemes lemenni, nincs ott semmi... Teniszpartik Libickozmán A fiatalasszony néhány házzal odébb, élő, lótenyésztő barátnőjével, Takács Lászlónéval tervezgette: sokaknak megmutatják majd e vidéket. Néhány évig — ha nem is rendszeresen — de érkeztek hozzájuk vendégek. A falufelmérő hallgatók is nála kaptak szállást. A kezdeti idegenkedés után már a helybéliek hozták a fiataloknak a gyümölcsöt, a süteményt. — Ez már emlék — legyint keserűen a ház asszonya, aki csak a hétvégeket tölti a kistelepülésen. — Belefáradtam. Ezt a munkát csak folyamatosan lehet csinálni és férfikéz is kell hozzá. Én meg egyedül vagyok. Hét év múltán sok javítanivaló akad. Egy időben felajánlottam az ittenieknek: segítsenek takarítani, ágyneműt mosni. Jöttek is egy darabig, aztán nem vállalták. Megelégedtek a munkanélküli segélyükkel. Kelemen Marianna a ház melletti területen teniszpályát épített — gondolván: ez is csábító lehet. Valóban az, de már csak a barátoknak. Ők ruccannak le időnként egy jó (tenisz)partira. Ilyenkor tele a ház, s nagy az öröme a háziasszonynak, aki végleg búcsút mondott a falusi turizmusnak. Lótenyésztő barátnője már Halásztelken hódol szenvedélyének. Nem repül a sült galamb A kaposvári Sovány László egy Kadarkút melletti tanyasi házba szeretett bele. Hat éve újította fel, és régóta arra vár, hogy a vendégek egymásnak adják a kilincset. Két szobát alakított ki, ahol egyszerre hatan alhatnak. Még télen is, hiszen cserépkályhát is építettek. — Lehet, hogy én vagyok egy kicsit kényelmes, és azért nem jönnek a vendégek, mert várom a sült galambot — véli. — Ausztriába, Belgiumba, Németországba is elküldtem a fényképeket, de nem sok hatása volt. Talán hasznát vennénk a helyi koordinációnak; akkor biztos, hogy gyakrabban nyitnák rám az ajtót. A gyerekek is kedvelik ezt a vidéket. A vadászoknak pedig igazi paradicsom. Lovagolni, kocsi- kázni lehet, és még egy kis tó is van a közelben. A vendég még sem jön. Lehet, hogy lasszóval kell fogni? Nyeregben a gazda Tóth György ék Várdán építik paradicsomukat. Sem a megyei, sem pedig az országos szervezetnek nem tagjai; maguk szervezik vendégeiket. Szerencsére minden évben egyre többen jönnek. A hollandok, a németek és az osztrákok után most magyar család tölt náluk néhány napot. — Sokat kell talpalni a vendégért és minden a kapcsolaton múlik — tartja a házigazda. — Az utazási irodák általában azt hirdetik, hogy milyen olcsó a görög tengerpart, s menjünk Krétára. Azt, hogy idehaza, kellemes környezetben, olcsón is lehet nyaralni — no, nem a Balaton-parton — nem népszerűsíti senki. Tóthék kényszerből vágtak bele a vállalkozásba. A férj könnyen utcára kerülhetett volna, s ezt megelőzendő kipofozta a parasztházat, majd megvette a szomszédos telket, ahova csökölyi mintára húzott fel egy épületet. Közben pedig lóállományát is gyarapította. Mint mondta: szerinte csak a vendéglátásból nem lehet megélni; legfeljebb ha kiegészítik valamivel. Tóth György bérlovaglással is foglalkozik. Van olyan nap, amikor szinte le se száll a nyeregből. — Sok pénzt elvisz a saját prospektus — panaszolja —, de másként nem megy a híre Várdának. Legfeljebb, ha Szász Endrét meglátogatják a barátai. Több országban valóban segítik a falusi vendéglátással foglalkozókat. Nekünk annyi a kedvezmény, hogy 300 ezer forintig, illetve 10 ágyig adómentesek vagyunk. S hogy milyen a jó vendéglátó? — Aki rendet, tisztaságot tart, tisztességes árakkal dolgozik, s aki nem tesz különbséget külföldi és magyar között. Sokan ugyanis az idegent vendégnek, a magyart pedig baleknak tekintik. Ebédre gánica kakaspörkölttel Ilyen finom kalácsot még nem ettem — írta Miszlang Jánosné vendégkönyvébe Gaál Dénes. A szennai fiatalasszony ugyan csak hat vendéget tud elhelyezni muskátlis házában, de volt már, amikor 160 személynek sütött pogácsát, lángállót. A fél világ felfedezte a skanzen közelében lévő portát; nem csoda, hogy több helybeli a szemére vetette: nem falusi, hanem Miszlang turizmus van Szennában. A mindig mosolygós asz- szony azonban ezzel nem törődik. Azt tartja: mindegyik gazdának ott a lehetőség. Ő nem tehet róla, hogy a többiek idegenkednek a vendégfogadástól. Örömmel főz, mos takarít másra, s ölti magára az ősi viseletét, teszi fejére a menyecskének való, díszes kontyot. — Semmi pénzért nem ülnék már irodában — mondja. — Nehezebb ez a munka, de én mégis ezt választottam. Ebből is meg lehet élni; jóllehet nem busásan. S ha nem Szennán lenne a házunk, akkor is bátran belevágtam volna. Általában németül beszél a vendégekkel, bár nehéz elmagyarázni, hogy gánica lesz az ebéd kakaspörkölttel, vacsorára meg töltött paprikát készít és rétest süt. Ám amikor az asztalra kerül az étek, mindenki megnyalja a tíz ujját. Lőrincz Sándor A bogiári múltkutató örökül hagyott kincse Horváth Aladár balatonboglári helytörténész a városának ajándékozza azt a dokumentumgyűjteményt, amelyet a nyáron állítottak ki a Lengyel-Magyar Barátság Házában. Ahogy végakaratában írta: attól függetlenül döntött így, hogy a város vezetése szerény munkáját talán sosem ismerte el. „Nyilván azért, mert úgynevezett jöttment vagyok, s néha felkavartam az állóvizet.” A kiállítást távolmaradásukkal tüntették ki a város képviselői. A lengyel nagykövetnek viszont tetszett, hiszen az egykori boglárcsikovok őrzött iratait találta itt, akik annak idején éppen ebben a házban tanulhattak: Európa egyetlen lengyel gimnáziumában. Habsburg Ottó meleg hangú levélben mentette ki magát: Párizsban vett részt akkor egy biztonsági konferencián. Régi levelezőtársának küldte jókívánságait, ahogy tette újévi üdvözletében. Bizakodva, hogy közös érték a jelent és jövőt összekötő helytörténet kutatása. Horváth Aladár Lellén a limlomként kirakott holmik között talált egy régi, nedves újságot. Azt hitték, guberál. Hazavitte, megszárítgatta, és éppen ott nyílt ki, ahol egy 1926-os levelet közöltek: a 14 esztendős Habsburg Ottó és édesanyja írta Apponyi grófnak születésnapjára. így kezdődött kettejük levelezése. Göncz Árpád köztársasági elnök sosem mulasztja el, hogy reagáljon újabb felfedezéseire. 1992-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Kis- keresztjével tünetette ki Horváth Aladárt az 1956-ban elszenvedett zaklatások miatt. Azok is tisztelik, akik nem értenek egyet vele. Kosáry Domokos, a Tudományos Ákadé- mia elnökeként úgy vélte, Ali bácsi téved Bakay Lajos professzor emlékiratainak megítélésében. A kockás füzetbe írt sorokból azt olvasta ki, hogy Teleki Pál miniszterelnök nem követhetett el öngyilkosságot. A professzor vizsgálta meg először a tragédia helyszínén, és papírra vetette megdöbbentő élményeit. A bogiári helytörténész ezért töretlenül bízik abban, hogy egyszer tudományosan is megvizsgálják az általa talált iratot. Sokan sokfelé hálásak neki: a Vöröskereszt leendő múzeumát gyarapítja majd az I. világháborús kórház Lellén talált dokumentuma. Az újságíró mártírok általa megtalált emlékművénél évtizede leróhatják kegyeletüket a szakma képviselői. Voltak ötletei, amelyek máig nem találtak követőkre. Évtizede felvetette, hogy lehetne Bogláron egy ENSZ-emlékhely. A nemzetek szervezetének elnöki titkársága örömmel üdvözölte, itthon elvetették. A filléres alapítvány tervét sem tudta megvalósítani a rászoruló gyerekek támogatását javasolva. Ám felbecsülhetetlen értékek birtokosa. Ezeket most a gyerekeknek, a kutatóknak ajánlotta fel ajándékként. Gáldonyi Magdolna A Magyar Tánc Világfesztiválja Gyulán Éjszaka is ropják a várban Hét hazai és hat külföldi együttes négyszáz táncosának a részvételével kerül sor Gyulán A Magyar Tánc Világfesztiválja nyolcnapos rendezvénysorozatára, amely augusztus 6-án kezdődik és 13-án gálaesttel fejeződik be. A programok a gyulai Vártó melletti Kisszínpadon lesznek, a bemutatók esténként hat órától fél kilencig tartanak. A Várszínházban ezt követően játszott Kodály-mű, a Háry János után minden alkalommal éjszaka tizenegy órától táncház lesz a Vár előtt. A gyulai magyar néptánctalálkozó művészeti vezetője Novák Ferenc. A Magyarok Világszövetsége, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, valamint a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával rendezendő gyulai fesztiválon tizenhárom táncegyüttes mutatkozik be. A kanadai magyarságot a Búzavirág Tánc- együttes, az angolokat a Duna Leány Tánccsoport, az erdélyieket a Csíkszeredái Hargita Együttes, a fölvidékieket pedig a nagyidaiak Hosvai Selymes Péter Néptáncegyüttese képviseli. Japánból a magyar táncokkal ismerkedő tokiói Kalotaszegi Táncegyüttes jön el, a Hollandiából érkező Phoenix Együttes pedig a találkozó egyetlen olyan résztvevője, amely nem a magyar néptánchagyományból ment. A hazaiak közül föllép Gyulán a szarvasi Tessedik Táncegyüttes, a méhkeréki Nyisztor György Hagyományőrző Együttes, az eleki Román Hagyományőrző Táncegyüttes, a szintén eleki Turla György Hagyományőrző Táncegyüttes, a gyulai Körös és Cimbora, valamint a Békéscsabai Nemzetiségi Együttes. Mézes hetek után Hajmáson A méhek lenyűgöző tánca Sok méhésznek okozott kisebb - nagyobb veszteséget az idei tavasz, a tél után hosszan elhúzódó hűvös idő. Hiába volt a bőséges akácvirágzás, az időjárás nem kedvezett a méhek gyűjtőmunkájának. A hárs méz meny- nyisége is elmaradt a remélttől. A hajmási Tóth András László méhészete is csak közepes eredménnyel zárta a szezont. Nagyboconádi típusú kaptárai a háza mögötti fasor árnyékában húzódnak hosszú sorban. Mesz- sziről hallható a gyűjtőútra induló méhek halk zsongása, ami — mivel e sorok írója is mé- hészkedik, jól tudja — muzsika a méhész fülének. Tótz András Lászlónak felesége is segít, s négy gyermekük sem fél már az apró, szúró jószágoktól. Bár otthonuk csak földesúton közelíthető meg, ez a méhészkedés szempontjából inkább előnyös hiszen a méhész munkája így nem zavar másokat.- Az idén kevés méz „termett”, mi is csak 16 mázsát pörgethettünk a 120 családtól. Égy- ségesen, 350 forintért vették át kilóját - mondta Tóth András László.- Milyen feladatot ad ezekben a napokban a méhes?- Most éppen a Varroa atka ellen védekezem, először próbálom ki a Bayvarol nevű szert. Ez utóbbiból 800 forintnyit kell számolni egy családra. A tetrá- nos kezelést is elkezdem a költésrothadás megelőzésére. Aki már minden mézet kipörgetett, annak etetnie is kell.- Úgy mondják, a méhészetből meggazdagodni lehet, de megélni nem. Mi a véleménye erről?- Bár a méz eladásakor sok pénzt kapunk egyszerre, meggazdagodni mégsem tudunk. Az évközbeni ráfordítás, főleg az elhagyhatatlan gyógyszerek elviszik a hasznot. Az időjárásnak is ki vagyunk szolgáltatva, hiszen a méhek főhordása csak néhány hétig tart. Persze vannak jó mézelő é vek, de legfeljebb ötévente egy.- Említette, hogy hétéves kora óta tart méheket, miért szereti őket?- Lenyűgöz, hogy milyen okosak. Ha egyikük méhlegelőt fedez föl hazatérve „táncot lejt”, amiből a többiek megtudják, melyik irányban és milyen messze találják azt. Sőt azt is megmutatja, milyen nektárt talált ott.- Lesz-e követője a méhészkedésben?- Nem tudom. Úgy látom, gyermekeimet nem érdeklik annyira ezek a kis rovarok, mint annak idején engem. Eleinte csaknem lelkibeteg lettem, ha elpusztult egy család, őbennük egyelőre nem látok ilyen elhivatottságot, bár a legidősebb már sokat tud segíteni. Rajna Ferenc Tóth András László méhészete családi vállalkozás FOTÓ: király I
