Somogyi Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-09 / 186. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP VELEMENYEK 1996. augusztus 9., péntek HÉTVÉGI ÜGYELET Orvosi ügyelet Kaposvár, Ezredév u. 13. Tel: 311-005. Kaposvár, Somogya- szaló, Magyaregres, Őrei, Zi- mány felnőtt- és gyermekorvosi ügyelet reggel 7-től másnap reg­gel 7-ig. Fogorvosi ügyelet 14- től 22 óráig tart. Városkörnyéki hétvégi ügyelet: Kossuth L. u. 53. Tel.: 319-397, 06/60/369- 033. Mernye,Tel: 82/385-312. Nagybajom, Tel: 357-145 (felnőtt), 357-150 (gyermek). Nemesdéd, Tel.:85/345-333. Vese, Tel.: 85/345-090. Tö- rökkoppány Tel.: 377-702. Kadarkút, Fő u. 5/a, tel: 19. Igái, Farkas J. u. 4. Tel.: 82/372-053. Mosdós (tüdő­gyógyintézet). Tel.: 82/377-055. Andocs, Ady E. u. 50/a. Tel.: 372-507. Siófok, Semmelweis u. 1. Tel: 84/310-500. Fogorvos: 7- 13-ig. Balatonföldvár, Sza­badság tér 1. (rend.), Tel: 340- 113. Fogorvosi ügyelet: szomba­ton 8-13 óráig, a rendelőkben ki­függesztett helyen. Fonyód, tel: 85/360- 050. Marcali, Széchenyi u. 17. Tel: 11-851. Lengyeltóti, Tel.: 85/330-620. Berzence, Tel.: 446-075 Nagyatád, Koch u. 3. Tel.: 82/351-854. Barcs, Bajcsy-Zs. u. 72. Tel: 82/463- 178. Fogászat: 8-12-ig. Kőrös­hegy, Petőfi u. 126. Tel.: 84/340-008. Tab, Kossuth u. 60. Tel.: 84/320-620. B.boglár, Vikár Béla u. 4. Tel.: 85/351- 419. Gyógyszertárak Kaposvár: „Korona” Kossuth tér 4. Tel: 82/311-222, páros hó­nap. „Arany Oroszlán” - Fő u. 19. Telefon: 82/314-331, párat­lan hónap. Barcs: „Megváltó” - Felszabadulás u. 5. Tel.: 82/463-716. Az alábbi négy gyógyszertár havonkénti váltásban: Bala- tonboglár: „Arany Kígyó” Gaál Gaszton u. 7. Tel.: 85/350- .268. „Három Királyok” Sza­badság u. 4. Tel.: 85/353-922. Balatonlelle: „Mária” Móra F. u. 2. Tel.: 85/351-295. „Magyar Korona” Rákóczi u. 208/b. Tel.: 85/353-513. Csurgó: „Medicina” Csokonai u. 4. Tel.: 82/471-017. Fonyód: „Isteni Gondviselés” Szent Ist­ván u. 31. Tel.: 85/361-322. Marcali: Páros hónap: „Napsu­gár” Rákóczi u. 6-12. Tel.: 85/310-065, páratlan hónap: „Hársfa”, Hársfa u. 25. Tel.: .85/3,U-m , Nagyatád: kéthe­tenként) .váltásban „Szent Ist­ván” Korányi S. u. 4. Tel.: 82/351-004. „Aranyszarvas” Kossuth L. u. 9. Tel.: 82/351- 684. Siófok: váltott ügyelet: „Arany Kígyó Semmelweis u. 1. Tel.: 84/312-510. „Régi” Fő u. 202. Tel.: 84/310-041. „Főnix” Főu. 174-176.Tel.: 84/315-406. „Kiüti” Balatonkiliti, Honvéd u. 25. Tel.: 84/322-516. „Arany Kígyó” Semmelweis u. 1. Tel.: 84/312-510. Tab: „Arany- szarvas” Kossuth Lajos u. 65. Tel.: 84/320-042. Lengyeltóti: szabad- és munkaszüneti napo­kon: „Fehér Holló”, Rákóczi u. 14. Tel.: 85/330-440. Az alábbi négy gyógyszertár hetenkénti váltásban: Bala­tonföldvár: „Isteni Gondvise­lés” Petőfi u. 2. Tel.: 84/340-091. Balatonszárszó: „Menta” Fő u. 60. Tel.: 84/362-925. Kőrös­hegy: „Calendula” Petőfi u. 102. Tel.: 84/340-037. Za- márdi: „F.G.H.” Kossuth u. 9. Tel.: 84/348-733. Állatorvosi ügyelet Kaposvári kerület: dr. Csák János Somogysárd (tel.: 485-351), dr. Szabó Zsolt Ka- posvár-Toponár, Kócsag u. 7. (tel.: 423-864), dr. Készéi Tibor Nagyberki (tel.: 377-028), dr. Solymosi Ferenc Juta, Hősök tere 3. (tel.: 311-060). Marcali kerület: dr. Savanyó József Bö- hönye (tel.: 322-470), dr. Szűcs Gábor Buzsák (tel.: 330-191), dr. Révai László Marcali, Kaposvári u. 38/b. (tel.: 313-447), dr. Bódai József Fonyód, Szent István u. 40. (tel.: 361-953). Nagyatádi kerület: dr. Takó Béla Kutas (tel.: 06/60/369-447), dr. Kővári Imre Barcs, Barátság u. 30. (tel.: 463-300), dr. Mándó István Barcs, Kis u. 13. (tel.: 463-663), dr. Hor­váth Ferenc Csurgó, Virág u. 8. (tel.: 471-250). Siófoki kerület: dr. Fazekas Zoltán Zamárdi (tel.: 349-065), dr. Fazekas Gábor An­docs (tel.: 372-512), dr. Gergye János Gamás (tel.: 327-032), dr. Kiss Pál Tab, Zichy u. 27. (tel.: 320-747). Az ügyelet 10-én reggel 8- tól 12-én reggel 8-ig tart. A ka­posvári állatkórház szombaton 10- 12 óra között tart nyitva. Szakértők vitája a platánhalál ürügyén Az igazi szenzáció Somogy megyében is valaminek a tönkre­menetele, pusztulása; minél nagyobb a kár, annál jobb. A bala­toni kormánybiztos kijelölése után valami megmozdult a Bala­tonon. Ma még mindig a felmérés és tervezés időszaka folyik. A látványos nagy akciók helyett a csendes munka időszakát éljük annak ellenére, hogy nagyon sok a tennivaló, hatalmas a bi­zalmatlanság és a türelmetlenség. Az 1996. évi nagy pesti hasme­nésig nem volt divat a Magyar Köztársaság hivatalos hatósági szerveit valamilyen egészen kü­lönleges fiókba helyezni azzal, hogy majd egy abszolút függet­len szakértő felülbírálja vizsgá­latokon alapuló megállapításai­kat, és akkor minden másképp lesz. Sajnos, ez a betegség be­szivárgott Somogyország hatá­rain, és valakik érdekeiknek megfelelően 200 kilométerről a nyilvánosság előtt megkifogá­solják a Somogy Megyei Nö­vényegészségügyi és Talajvé­delmi Állomás szakmai felké­szültségét, korszerű műszer­parkját, több évtizedes szakmai gyakorlatát. Tudom, hogy nincs szükségük volt kollégáimnak és barátaimnak fogadatlan próká­torra, de egyre nehezebben tu­dom elviselni, hogy nem tesz­nek különbséget az ellenvéle­mény és a hitelesség megkérdő­jelezése között. Egyesek a va­lódi okok feltárása helyett olyan dolgok- ra hivatkoznak, amely mögé elbújhatnak, de sajnos, 1996- ban a déli Balaton vízgyűjtő bujkálásra nem al­kalmas. Most, a főszezonban a leg­nagyobb magyar állami vállalat által a Balaton közvetlen köze­lében biológiailag aktív anya­gokkal végzett tevékenység Ma már csak nosztalgiával emlé­kezünk arra, hogy a valamikori Marx Károly utca békés, csen­des, úszta, fás, virágos utca volt. Ma már ezeknek a jelzőknek ut­cánk sajnos, nem felel meg. A békéshez csak annyit teszünk, hogy a napokban „kötöttek el” az utcánkból egy Ladát, amelyet néhány száz méter megtétele után egy betonkerítés állított meg. A csendességről is kár szót ejteni. Naponta — főleg piaci napokon — több száz gépjármű halad át az utcánkon. Éjjel 3-4 órától az árusok, 6 órától pedig már a vásárlók járművei dübö­rögnek a vásárcsarnok irányába. Az utcában sürögnek, forognak, parkolóhelyet keresnek, zömük hiába. Tudjuk, hogy erre a prob­lémára sem ma, sem hosszabb távon nem várható megoldás. Ezzel együtt kell élnünk... Más kategóriába tartozik azonban az utcánk tisztasága. Sokszor egy-egy piaci nap után mérhető környezeti veszélyez­tetése, az alkalmazott technoló­gia és növényvédő szerek fel- használása a meghatározó kér­dés, és nem az, hogy a feltétele­zett károk mekkorák, s azok a Balaton és vízgyűjtője sérült ökológiai rendszerének a tüne­tei-e vagy sem. Alapkérdés, hogy az adófize­tők pénzéből jelentős költség- vetési támogatást élvező MÁV az elmúlt időszakban betű sze­rint betartotta-e növényvédelmi tevékenysége során a déli pá­lyán a Balaton parti sávjában érvényes szigorú magyar korlá­tozásokat vagy ebben is kivéte­lezett. A felelősség megállapí­tása, a károkozás mértéke és a költségviselés meghatározása egészen biztos, hogy a függet­len magyar bíróságokra vár, és még várni kell egy ideig a jog­erős döntésig, de a tények ak­kor is makacs dolgok. A független szó a mai magyar szóhasználatban — az én értel­mezésemben — azt jelenti: ne­kem más a véleményem valaki­ével szemben, mert az anyagi függetlenség. Magyarországon egy különös kategória. A szabad véleménynyilvánítás joga ma ál­lampolgári jogon tízmillió ma­gyar ember privilégiuma, de a Balaton déli vízgyűjtőjére vo­natkozóan olyannal, aki ezt ada­az az érzésünk: ha szemetelési versenyt hirdetnének a városban, a mi utcánk — főleg a 16-os számtól — az esélyesek közé tar­toznak. Ennek a helyzetnek több kézenfekvő oka van. Az első a vásárcsarnok, ahonnan eljőve a vásárlók itt szabadulnak meg fe­lesleges lomjaiktól (dinnyehéj, zacskók, papírok, üdítős dobozok stb.). Ezeket egyrészt a járdák mellé szólják, másrészt a kórház és a kertes házak kerítésein do­bálják be. Ä Laktanya utca és a Gróf Ap- ponyi utca sarkán állandó sze­méttelep van. A szemetelés csökkentésére több lehetőség is kínálkozik. így például — mint azt már az illetékeseknek több­ször is javasoltam — a Gróf Ap- ponyi Ä. utcában az oszlopokra szemétgyűjtőket kellene kihe­lyezni. Amíg a Dózsa György utca mindkét oldalán tucatnyi szemétgyűjtő van, a mi utcánk­ban egy sincs. Szükség volna a tokkal alátámasztott és megala­pozott szakértői véleményében egy konkrét eset összefüggésé­ben így tud nyilatkozni, a leg­utóbbi időkig nem találkoztunk. Állításomat azzal tudom alátá­masztani, hogy módomban volt alvállalkozó tervező cég vezető­jeként a Balaton déli és északi vízgyűjtő területére elkészíteni azt a tanulmányt, amelynek ösz- szefoglalója a Balaton vízminő­ségvédelmi komplex meliorá­ciós és erdősítési tanulmányként 2010-ig tartalmazza a Földmű­velésügyi Minisztérium problé­mafeltárását és megoldási javas­latait. A vízgyűjtőn az elmúlt idő­szak legnagyobb problémája — hasonlóan a platánügyhöz — az volt, hogy a területeken együtt volt jelen a teljes hatósági szigor a kivételezéssel, és így az intéz­kedések hatásfoka alacsony volt. A tanulmányt a Balaton vízmi­nőségének javítását megala­pozó, vízgyűjtőt érintő beavat­kozások megalapozó szakanya­gaként a kormány elfogadta, és * az abból adódó mező- és erdő- gazdasági feladatokat a Balaton vízminőségének javítására prog­ramként írta elő. A program végrehajtása esetén a vízgyűjtő terület a Balaton tüdejeként mű­ködhetne hosszú távon, visszaál­lítva a természetes és kultúrtáj összhangját. A munkához akadémikusok, egyetemi tanárok, a különböző szakterületek jeles szakértői vé­leményükkel járultak hozzá; a tervezők feladata volt a hatalmas anyag szintetizálása, állandó szakmai kontroll mellett. Tehát Laktanya utca és a Gróf Apponyi Albert utca sarkán egy kisméretű konténert elhelyezni, és azt rend­szeresen üríteni. Ezekkel a meg­oldásokkal sok szélfújta szemét­től megmenekülne az utcánk. A valamikori gyönyörű, ár­nyas fák, a hársak, a juharok saj­nos, elöregedtek, kiszáradtak, nagy részüket ki kellett vágni. Ma is van egy nagy, elszáradt hárs. A városgazdálkodási válla­lat minden évben megpróbálja pótolni a kivágott fákat. Ezek a pótlások — mint azt Hartner Ru­dolf városgondnoknak már emlí­tettem — sziszifuszi munkának értékelhetők. Ugyanis az évente telepített husángokat a vandálok letördelik, levagdalják, egy ré­szüket pedig a szabálytalanul parkoló járművek legázolják. A tapasztalatunk szerint jó, ha egy- egy husáng négy-ötévenként megmarad és úgy megerősödik, hogy már nem tudnak ártani ne­kik. A megoldás szerintem az a tanulmány nem a KÖR Kör­nyezetvédelmi és Mezőgazda- sági Fejlesztő Kft szellemi ter­méke, hanem egy koordinált kö­zös munka eredménye, ahol senki sem sajátította ki magának a kizárólagossági jogot — a megbízót is beleértve. Visszatérve a platánokhoz, azért is furcsállom, hogy a munka során egyetlen miniszté­rium, szakhatóság, a munkavég­zés során felkeresett legkülön­bözőbb szervezetek közül senki sem hívta fel a figyelmünket, hogy a Balaton vízgyűjtőjén ki­maradt a sorból a MÁV-hoz be­jelentkezett kutatásokat végző cég. A sportszerűség alapján az olimpia évében azt javaslom a Somogyi Hírlap szerkesztősé­gének: tegye lehetővé a MÁV által megnevezett budapesti cégnek, hogy ismertesse meg a lap olvasóival azokat a vízgyűj­tőn folyó, általunk még nem is­mert megbízásait, kutatási eredményeit, amelyek alapján egyértelműen megállapították, hogy a platánok pusztulását a Balaton vízgyűjtő sérült ökoló­giai rendszerének egyik tünete okozta, és nem a közvetlen kö­zelükben végzett gyomirtási munka vagy egyéb, ma még is­meretlen hatás. Bízom benne, hogy a nyilvá­nosság segítségével a kutatási eredmények is és a platánügy tanulságai is a Balaton érdeké­ben széles körben hasznosítha­tók lesznek. Jáger János KÖR Kft ügyvezető mg. igazságügyi szakértő volna, ha többéves, földlabdás fákat telepítenének ide, amelyek másutt már jó beváltak. Minden tiszteletet megérde­melnek azok a lakótársaink, akik a leírtak ellenére megpróbálnak rendet tartani a portájuk előtt. Füvesítenek, virágokat, bokrokat ültetnek, locsolnak. Sajnos, munkájukat a vandálok és a gép- járművezetők nemigen becsülik. Utoljára, de nem utolsósorban említem: mivel utcánk mindkét oldalán füves, fás sávok vannak, kedvelt kutyasétáltató utcává lé­pett elő. Hajnalokon és estéken más utcákból is idesereglenek a kutyák, és a kutyaparádénak ma­radandó következményei van­nak. Ez ellen sem tudunk tenni, bár nem értünk vele egyet. Szívesen vállalkozók bárkinek a kalauzolására, aki kíváncsi arra, hogy a leírtak megfelelnek-e a valóságnak. Dr. Szendi József Kaposvár, Gróf Apponyi A. u. 16/a. Szász-kép feltétel nélkül A Somogyi Flírlap július 26-i számában megjelent egy cikk Szász festmény Rózsá­nak címmel. Ebben van egy mondat, amivel nem tudok egyetérteni: „A kép csak ab­ban az esetben lesz Rózsa Norberttá, ha november 4-én eljön Kaposvárra, a Szín Folt galériába az aznap 17 órakor nyíló Szász Endre és fele­sége kiállítására”. Ez nem az én stílusom. Gyenesei István felkérésére örömmel ajánlot­tam fel ezt a képet, hogy kézzelfoghatóan és mara­dandóan juttassam kifeje­zésre tiszteletemet és csodá­latomat az aranyérmes telje­sítmény nyomán. Semmi­lyen feltételem nincs. Leg­kevésbé, hogy gesztusommal bárkit is arra kötelezzek, hogy jelenjen meg a kiállítá­somon. Szász Endre Döntsön majd a bíróság A Somogyi Hírlap július 23- i számában Visszaveszik a Balatont címmel megjelent írásra érkezett ez a levél. Az Erkel utca két oldalán fel- töltötték a Balatont. Mi, új tu­lajdonosok nem tudtunk a fel­töltésről. A régi tulajdonoso­kat nem érdekelte, mert nem volt korábban ez a strandmá­nia. Megfürödtek, s haza­mentek az emberek. Pedig csendes kis strandot lehetne csinálni az ellopott területe­ken. Bár az is lehet, hogy nem lopták?! Mert a vízügy a saját nevén megtartott a 440 négyzetméterből 20 négy­zetmétert! Mi lett, s mi lesz a többivel? Miért nem kellett a vízügynek? Legalább száz aláírást tudnék összeszedni nyaranta azoktól, akik csaló­dottan átmennek a leilei strandra. Szeretnénk tudni, mi az igazság? Ha másutt le­het eljárást indítani, itt miért nem lehet? Ragaszkodunk ahhoz, hogy a bíróság álla­pítsa meg: kit illet ez a legér­tékesebb terület. Talán nincs az államnak perre pénze? Vé­tel nélkül hogy lehet tulajdon­jogot szerezni? Ha a mögöt­tes tulajdonosoké marad a feltöltés, fizessék meg! Ebből a pénzből kis jóindulattal homokos partszakaszt le­hetne létrehozni. Kérem a Somogyi Hírlapot, segítsen tisztázni ezt az ügyet, mert minket nem ismernek el ille­tékesnek. Tar Imre Balatonboglár, Erkel u. 5. Szeméttelep lett az egykor csendes utca Hamis próféták és „csodadoktorok” Nem voltam, nem vagyok és nem leszek magánrendelővel rendelkező orvos, csak egyszerű sebész, négy évtizedes sebé­szi gyakorlattal. Zavar az ilyen önreklámozó cikk, amely a középkor butaságát sugározza. A Somogyi Hírlap augusztus 5-i számában jelent meg Sági Zoltán írása Az ingerterápia hazai prófétája címmel. Bevallom, már maga cím is kicsit zavarba hozott, a próféták körül ugyanis az utóbbi időkben sok zűrzavar van. Túl sok próféta szaladgál körülöttünk, közülük elég sokan hamis próféták. Az írásból nem derül ki, hogy Vargha Zoltán természetgyó­gyász-e vagy orvos-természet­gyógyász. Lehet, hogy betegei számára ennek semmi jelentő­sége nincs, számomra viszont igen. Ha egy orvos orvosként nem tudja meggyógyítani pá­ciensét, miért hiszi, hogy or­vos-természetgyógyászként ugyanez sikerül? Nos, nézzük az írást! „Nincs szükségem vizsgálatokra, a panaszokat én tárom fel.” Bol­dog próféta, boldog reflexoló- gus, vizsgálatok nélkül kész a diagnózis. Drága kórházi fel­szereléseinket, Ct, ultrahang, Rtg, EKG akár ki is hajíthatjuk a szemétbe. Sok száz hazai gyógyult be­tege között említi Grósz Ká­roly volt miniszterelnökünk gyógyult rákbetegségét. Hát ez bizony nem volt szerencsés példa, mert Grósz Károly elha­lálozott. A vámosgyörki Szabolcs fiú csontszövet elhalását nehezen lehetne bizonyítani a cserno­bili katasztrófával — ilyen jel­legű betegség elég gyakori volt Csernobil előtt is —, de hogy ingerterápiával gyógyult volna Szabolcs, azt erősen kétlem. Nem térnék ki a többi esetre, hisz reflexológusunk mindent tud gyógyítani. (Nem is tu­dom, ezek után miben halunk majd meg.) Igazán az szomorít el, ami­kor ezt mondja: „De valójában eljutottunk arra a szintre, hogy ki tudjuk iktatni a rákkeltő sej­tet, a vér savasságának meg­változtatásával tünetmentessé sikerült tenni több HÍV fertő­zöttet is.” Hát kérem ez az ember egy többszörös zseni. Megoldotta a rák, az AIDS problémáját. Flemming professzort csak sajnálni lehet, miért kínlódott annyit a penicillin felfedezésé­vel, meg a többi tíz-, százezer kutató orvost, gyógyszerve­gyészt, mi a fenét vacakolnak, kínlódnak, kutatnak. Ingerte­rápia és kész. Világos, nem? Miért veszélyes az ilyen írás? 1. Mert nem igaz. 2. Mert az emberek hiszékenyek, még mindig hisznek az írott betűk igazában, a reklámokban, az írott médiában, persze az egyéb médiában is. Feleslege­sen keltünk bennük hiú remé­nyeket gyógyítható vagy külö­nösen gyógyíthatatlan beteg­ségüket illetően. Elmulaszta­nak értékes időt, míg rosszin­dulatú daganatos betegségüket esetleg gyógyítani lehetne, s amikor jelentkeznek a szakor­vosnál, esetleg már valóban késő. A becsületes, korrekt termé­szetgyógyász valóban segítő partnere az orvosnak. Ismeri képességei határait, tisztesség­gel gyógyít, segíti a természe­tet, ami valóban kitűnő orvos, de nem kelt szélhámiákkal hiú reményeket a szerencsétlen be­tegekben. Oláh Vilmos

Next

/
Oldalképek
Tartalom