Somogyi Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-09 / 186. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP VELEMENYEK 1996. augusztus 9., péntek HÉTVÉGI ÜGYELET Orvosi ügyelet Kaposvár, Ezredév u. 13. Tel: 311-005. Kaposvár, Somogya- szaló, Magyaregres, Őrei, Zi- mány felnőtt- és gyermekorvosi ügyelet reggel 7-től másnap reggel 7-ig. Fogorvosi ügyelet 14- től 22 óráig tart. Városkörnyéki hétvégi ügyelet: Kossuth L. u. 53. Tel.: 319-397, 06/60/369- 033. Mernye,Tel: 82/385-312. Nagybajom, Tel: 357-145 (felnőtt), 357-150 (gyermek). Nemesdéd, Tel.:85/345-333. Vese, Tel.: 85/345-090. Tö- rökkoppány Tel.: 377-702. Kadarkút, Fő u. 5/a, tel: 19. Igái, Farkas J. u. 4. Tel.: 82/372-053. Mosdós (tüdőgyógyintézet). Tel.: 82/377-055. Andocs, Ady E. u. 50/a. Tel.: 372-507. Siófok, Semmelweis u. 1. Tel: 84/310-500. Fogorvos: 7- 13-ig. Balatonföldvár, Szabadság tér 1. (rend.), Tel: 340- 113. Fogorvosi ügyelet: szombaton 8-13 óráig, a rendelőkben kifüggesztett helyen. Fonyód, tel: 85/360- 050. Marcali, Széchenyi u. 17. Tel: 11-851. Lengyeltóti, Tel.: 85/330-620. Berzence, Tel.: 446-075 Nagyatád, Koch u. 3. Tel.: 82/351-854. Barcs, Bajcsy-Zs. u. 72. Tel: 82/463- 178. Fogászat: 8-12-ig. Kőröshegy, Petőfi u. 126. Tel.: 84/340-008. Tab, Kossuth u. 60. Tel.: 84/320-620. B.boglár, Vikár Béla u. 4. Tel.: 85/351- 419. Gyógyszertárak Kaposvár: „Korona” Kossuth tér 4. Tel: 82/311-222, páros hónap. „Arany Oroszlán” - Fő u. 19. Telefon: 82/314-331, páratlan hónap. Barcs: „Megváltó” - Felszabadulás u. 5. Tel.: 82/463-716. Az alábbi négy gyógyszertár havonkénti váltásban: Bala- tonboglár: „Arany Kígyó” Gaál Gaszton u. 7. Tel.: 85/350- .268. „Három Királyok” Szabadság u. 4. Tel.: 85/353-922. Balatonlelle: „Mária” Móra F. u. 2. Tel.: 85/351-295. „Magyar Korona” Rákóczi u. 208/b. Tel.: 85/353-513. Csurgó: „Medicina” Csokonai u. 4. Tel.: 82/471-017. Fonyód: „Isteni Gondviselés” Szent István u. 31. Tel.: 85/361-322. Marcali: Páros hónap: „Napsugár” Rákóczi u. 6-12. Tel.: 85/310-065, páratlan hónap: „Hársfa”, Hársfa u. 25. Tel.: .85/3,U-m , Nagyatád: kéthetenként) .váltásban „Szent István” Korányi S. u. 4. Tel.: 82/351-004. „Aranyszarvas” Kossuth L. u. 9. Tel.: 82/351- 684. Siófok: váltott ügyelet: „Arany Kígyó Semmelweis u. 1. Tel.: 84/312-510. „Régi” Fő u. 202. Tel.: 84/310-041. „Főnix” Főu. 174-176.Tel.: 84/315-406. „Kiüti” Balatonkiliti, Honvéd u. 25. Tel.: 84/322-516. „Arany Kígyó” Semmelweis u. 1. Tel.: 84/312-510. Tab: „Arany- szarvas” Kossuth Lajos u. 65. Tel.: 84/320-042. Lengyeltóti: szabad- és munkaszüneti napokon: „Fehér Holló”, Rákóczi u. 14. Tel.: 85/330-440. Az alábbi négy gyógyszertár hetenkénti váltásban: Balatonföldvár: „Isteni Gondviselés” Petőfi u. 2. Tel.: 84/340-091. Balatonszárszó: „Menta” Fő u. 60. Tel.: 84/362-925. Kőröshegy: „Calendula” Petőfi u. 102. Tel.: 84/340-037. Za- márdi: „F.G.H.” Kossuth u. 9. Tel.: 84/348-733. Állatorvosi ügyelet Kaposvári kerület: dr. Csák János Somogysárd (tel.: 485-351), dr. Szabó Zsolt Ka- posvár-Toponár, Kócsag u. 7. (tel.: 423-864), dr. Készéi Tibor Nagyberki (tel.: 377-028), dr. Solymosi Ferenc Juta, Hősök tere 3. (tel.: 311-060). Marcali kerület: dr. Savanyó József Bö- hönye (tel.: 322-470), dr. Szűcs Gábor Buzsák (tel.: 330-191), dr. Révai László Marcali, Kaposvári u. 38/b. (tel.: 313-447), dr. Bódai József Fonyód, Szent István u. 40. (tel.: 361-953). Nagyatádi kerület: dr. Takó Béla Kutas (tel.: 06/60/369-447), dr. Kővári Imre Barcs, Barátság u. 30. (tel.: 463-300), dr. Mándó István Barcs, Kis u. 13. (tel.: 463-663), dr. Horváth Ferenc Csurgó, Virág u. 8. (tel.: 471-250). Siófoki kerület: dr. Fazekas Zoltán Zamárdi (tel.: 349-065), dr. Fazekas Gábor Andocs (tel.: 372-512), dr. Gergye János Gamás (tel.: 327-032), dr. Kiss Pál Tab, Zichy u. 27. (tel.: 320-747). Az ügyelet 10-én reggel 8- tól 12-én reggel 8-ig tart. A kaposvári állatkórház szombaton 10- 12 óra között tart nyitva. Szakértők vitája a platánhalál ürügyén Az igazi szenzáció Somogy megyében is valaminek a tönkremenetele, pusztulása; minél nagyobb a kár, annál jobb. A balatoni kormánybiztos kijelölése után valami megmozdult a Balatonon. Ma még mindig a felmérés és tervezés időszaka folyik. A látványos nagy akciók helyett a csendes munka időszakát éljük annak ellenére, hogy nagyon sok a tennivaló, hatalmas a bizalmatlanság és a türelmetlenség. Az 1996. évi nagy pesti hasmenésig nem volt divat a Magyar Köztársaság hivatalos hatósági szerveit valamilyen egészen különleges fiókba helyezni azzal, hogy majd egy abszolút független szakértő felülbírálja vizsgálatokon alapuló megállapításaikat, és akkor minden másképp lesz. Sajnos, ez a betegség beszivárgott Somogyország határain, és valakik érdekeiknek megfelelően 200 kilométerről a nyilvánosság előtt megkifogásolják a Somogy Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás szakmai felkészültségét, korszerű műszerparkját, több évtizedes szakmai gyakorlatát. Tudom, hogy nincs szükségük volt kollégáimnak és barátaimnak fogadatlan prókátorra, de egyre nehezebben tudom elviselni, hogy nem tesznek különbséget az ellenvélemény és a hitelesség megkérdőjelezése között. Egyesek a valódi okok feltárása helyett olyan dolgok- ra hivatkoznak, amely mögé elbújhatnak, de sajnos, 1996- ban a déli Balaton vízgyűjtő bujkálásra nem alkalmas. Most, a főszezonban a legnagyobb magyar állami vállalat által a Balaton közvetlen közelében biológiailag aktív anyagokkal végzett tevékenység Ma már csak nosztalgiával emlékezünk arra, hogy a valamikori Marx Károly utca békés, csendes, úszta, fás, virágos utca volt. Ma már ezeknek a jelzőknek utcánk sajnos, nem felel meg. A békéshez csak annyit teszünk, hogy a napokban „kötöttek el” az utcánkból egy Ladát, amelyet néhány száz méter megtétele után egy betonkerítés állított meg. A csendességről is kár szót ejteni. Naponta — főleg piaci napokon — több száz gépjármű halad át az utcánkon. Éjjel 3-4 órától az árusok, 6 órától pedig már a vásárlók járművei dübörögnek a vásárcsarnok irányába. Az utcában sürögnek, forognak, parkolóhelyet keresnek, zömük hiába. Tudjuk, hogy erre a problémára sem ma, sem hosszabb távon nem várható megoldás. Ezzel együtt kell élnünk... Más kategóriába tartozik azonban az utcánk tisztasága. Sokszor egy-egy piaci nap után mérhető környezeti veszélyeztetése, az alkalmazott technológia és növényvédő szerek fel- használása a meghatározó kérdés, és nem az, hogy a feltételezett károk mekkorák, s azok a Balaton és vízgyűjtője sérült ökológiai rendszerének a tünetei-e vagy sem. Alapkérdés, hogy az adófizetők pénzéből jelentős költség- vetési támogatást élvező MÁV az elmúlt időszakban betű szerint betartotta-e növényvédelmi tevékenysége során a déli pályán a Balaton parti sávjában érvényes szigorú magyar korlátozásokat vagy ebben is kivételezett. A felelősség megállapítása, a károkozás mértéke és a költségviselés meghatározása egészen biztos, hogy a független magyar bíróságokra vár, és még várni kell egy ideig a jogerős döntésig, de a tények akkor is makacs dolgok. A független szó a mai magyar szóhasználatban — az én értelmezésemben — azt jelenti: nekem más a véleményem valakiével szemben, mert az anyagi függetlenség. Magyarországon egy különös kategória. A szabad véleménynyilvánítás joga ma állampolgári jogon tízmillió magyar ember privilégiuma, de a Balaton déli vízgyűjtőjére vonatkozóan olyannal, aki ezt adaaz az érzésünk: ha szemetelési versenyt hirdetnének a városban, a mi utcánk — főleg a 16-os számtól — az esélyesek közé tartoznak. Ennek a helyzetnek több kézenfekvő oka van. Az első a vásárcsarnok, ahonnan eljőve a vásárlók itt szabadulnak meg felesleges lomjaiktól (dinnyehéj, zacskók, papírok, üdítős dobozok stb.). Ezeket egyrészt a járdák mellé szólják, másrészt a kórház és a kertes házak kerítésein dobálják be. Ä Laktanya utca és a Gróf Ap- ponyi utca sarkán állandó szeméttelep van. A szemetelés csökkentésére több lehetőség is kínálkozik. így például — mint azt már az illetékeseknek többször is javasoltam — a Gróf Ap- ponyi Ä. utcában az oszlopokra szemétgyűjtőket kellene kihelyezni. Amíg a Dózsa György utca mindkét oldalán tucatnyi szemétgyűjtő van, a mi utcánkban egy sincs. Szükség volna a tokkal alátámasztott és megalapozott szakértői véleményében egy konkrét eset összefüggésében így tud nyilatkozni, a legutóbbi időkig nem találkoztunk. Állításomat azzal tudom alátámasztani, hogy módomban volt alvállalkozó tervező cég vezetőjeként a Balaton déli és északi vízgyűjtő területére elkészíteni azt a tanulmányt, amelynek ösz- szefoglalója a Balaton vízminőségvédelmi komplex meliorációs és erdősítési tanulmányként 2010-ig tartalmazza a Földművelésügyi Minisztérium problémafeltárását és megoldási javaslatait. A vízgyűjtőn az elmúlt időszak legnagyobb problémája — hasonlóan a platánügyhöz — az volt, hogy a területeken együtt volt jelen a teljes hatósági szigor a kivételezéssel, és így az intézkedések hatásfoka alacsony volt. A tanulmányt a Balaton vízminőségének javítását megalapozó, vízgyűjtőt érintő beavatkozások megalapozó szakanyagaként a kormány elfogadta, és * az abból adódó mező- és erdő- gazdasági feladatokat a Balaton vízminőségének javítására programként írta elő. A program végrehajtása esetén a vízgyűjtő terület a Balaton tüdejeként működhetne hosszú távon, visszaállítva a természetes és kultúrtáj összhangját. A munkához akadémikusok, egyetemi tanárok, a különböző szakterületek jeles szakértői véleményükkel járultak hozzá; a tervezők feladata volt a hatalmas anyag szintetizálása, állandó szakmai kontroll mellett. Tehát Laktanya utca és a Gróf Apponyi Albert utca sarkán egy kisméretű konténert elhelyezni, és azt rendszeresen üríteni. Ezekkel a megoldásokkal sok szélfújta szeméttől megmenekülne az utcánk. A valamikori gyönyörű, árnyas fák, a hársak, a juharok sajnos, elöregedtek, kiszáradtak, nagy részüket ki kellett vágni. Ma is van egy nagy, elszáradt hárs. A városgazdálkodási vállalat minden évben megpróbálja pótolni a kivágott fákat. Ezek a pótlások — mint azt Hartner Rudolf városgondnoknak már említettem — sziszifuszi munkának értékelhetők. Ugyanis az évente telepített husángokat a vandálok letördelik, levagdalják, egy részüket pedig a szabálytalanul parkoló járművek legázolják. A tapasztalatunk szerint jó, ha egy- egy husáng négy-ötévenként megmarad és úgy megerősödik, hogy már nem tudnak ártani nekik. A megoldás szerintem az a tanulmány nem a KÖR Környezetvédelmi és Mezőgazda- sági Fejlesztő Kft szellemi terméke, hanem egy koordinált közös munka eredménye, ahol senki sem sajátította ki magának a kizárólagossági jogot — a megbízót is beleértve. Visszatérve a platánokhoz, azért is furcsállom, hogy a munka során egyetlen minisztérium, szakhatóság, a munkavégzés során felkeresett legkülönbözőbb szervezetek közül senki sem hívta fel a figyelmünket, hogy a Balaton vízgyűjtőjén kimaradt a sorból a MÁV-hoz bejelentkezett kutatásokat végző cég. A sportszerűség alapján az olimpia évében azt javaslom a Somogyi Hírlap szerkesztőségének: tegye lehetővé a MÁV által megnevezett budapesti cégnek, hogy ismertesse meg a lap olvasóival azokat a vízgyűjtőn folyó, általunk még nem ismert megbízásait, kutatási eredményeit, amelyek alapján egyértelműen megállapították, hogy a platánok pusztulását a Balaton vízgyűjtő sérült ökológiai rendszerének egyik tünete okozta, és nem a közvetlen közelükben végzett gyomirtási munka vagy egyéb, ma még ismeretlen hatás. Bízom benne, hogy a nyilvánosság segítségével a kutatási eredmények is és a platánügy tanulságai is a Balaton érdekében széles körben hasznosíthatók lesznek. Jáger János KÖR Kft ügyvezető mg. igazságügyi szakértő volna, ha többéves, földlabdás fákat telepítenének ide, amelyek másutt már jó beváltak. Minden tiszteletet megérdemelnek azok a lakótársaink, akik a leírtak ellenére megpróbálnak rendet tartani a portájuk előtt. Füvesítenek, virágokat, bokrokat ültetnek, locsolnak. Sajnos, munkájukat a vandálok és a gép- járművezetők nemigen becsülik. Utoljára, de nem utolsósorban említem: mivel utcánk mindkét oldalán füves, fás sávok vannak, kedvelt kutyasétáltató utcává lépett elő. Hajnalokon és estéken más utcákból is idesereglenek a kutyák, és a kutyaparádénak maradandó következményei vannak. Ez ellen sem tudunk tenni, bár nem értünk vele egyet. Szívesen vállalkozók bárkinek a kalauzolására, aki kíváncsi arra, hogy a leírtak megfelelnek-e a valóságnak. Dr. Szendi József Kaposvár, Gróf Apponyi A. u. 16/a. Szász-kép feltétel nélkül A Somogyi Flírlap július 26-i számában megjelent egy cikk Szász festmény Rózsának címmel. Ebben van egy mondat, amivel nem tudok egyetérteni: „A kép csak abban az esetben lesz Rózsa Norberttá, ha november 4-én eljön Kaposvárra, a Szín Folt galériába az aznap 17 órakor nyíló Szász Endre és felesége kiállítására”. Ez nem az én stílusom. Gyenesei István felkérésére örömmel ajánlottam fel ezt a képet, hogy kézzelfoghatóan és maradandóan juttassam kifejezésre tiszteletemet és csodálatomat az aranyérmes teljesítmény nyomán. Semmilyen feltételem nincs. Legkevésbé, hogy gesztusommal bárkit is arra kötelezzek, hogy jelenjen meg a kiállításomon. Szász Endre Döntsön majd a bíróság A Somogyi Hírlap július 23- i számában Visszaveszik a Balatont címmel megjelent írásra érkezett ez a levél. Az Erkel utca két oldalán fel- töltötték a Balatont. Mi, új tulajdonosok nem tudtunk a feltöltésről. A régi tulajdonosokat nem érdekelte, mert nem volt korábban ez a strandmánia. Megfürödtek, s hazamentek az emberek. Pedig csendes kis strandot lehetne csinálni az ellopott területeken. Bár az is lehet, hogy nem lopták?! Mert a vízügy a saját nevén megtartott a 440 négyzetméterből 20 négyzetmétert! Mi lett, s mi lesz a többivel? Miért nem kellett a vízügynek? Legalább száz aláírást tudnék összeszedni nyaranta azoktól, akik csalódottan átmennek a leilei strandra. Szeretnénk tudni, mi az igazság? Ha másutt lehet eljárást indítani, itt miért nem lehet? Ragaszkodunk ahhoz, hogy a bíróság állapítsa meg: kit illet ez a legértékesebb terület. Talán nincs az államnak perre pénze? Vétel nélkül hogy lehet tulajdonjogot szerezni? Ha a mögöttes tulajdonosoké marad a feltöltés, fizessék meg! Ebből a pénzből kis jóindulattal homokos partszakaszt lehetne létrehozni. Kérem a Somogyi Hírlapot, segítsen tisztázni ezt az ügyet, mert minket nem ismernek el illetékesnek. Tar Imre Balatonboglár, Erkel u. 5. Szeméttelep lett az egykor csendes utca Hamis próféták és „csodadoktorok” Nem voltam, nem vagyok és nem leszek magánrendelővel rendelkező orvos, csak egyszerű sebész, négy évtizedes sebészi gyakorlattal. Zavar az ilyen önreklámozó cikk, amely a középkor butaságát sugározza. A Somogyi Hírlap augusztus 5-i számában jelent meg Sági Zoltán írása Az ingerterápia hazai prófétája címmel. Bevallom, már maga cím is kicsit zavarba hozott, a próféták körül ugyanis az utóbbi időkben sok zűrzavar van. Túl sok próféta szaladgál körülöttünk, közülük elég sokan hamis próféták. Az írásból nem derül ki, hogy Vargha Zoltán természetgyógyász-e vagy orvos-természetgyógyász. Lehet, hogy betegei számára ennek semmi jelentősége nincs, számomra viszont igen. Ha egy orvos orvosként nem tudja meggyógyítani páciensét, miért hiszi, hogy orvos-természetgyógyászként ugyanez sikerül? Nos, nézzük az írást! „Nincs szükségem vizsgálatokra, a panaszokat én tárom fel.” Boldog próféta, boldog reflexoló- gus, vizsgálatok nélkül kész a diagnózis. Drága kórházi felszereléseinket, Ct, ultrahang, Rtg, EKG akár ki is hajíthatjuk a szemétbe. Sok száz hazai gyógyult betege között említi Grósz Károly volt miniszterelnökünk gyógyult rákbetegségét. Hát ez bizony nem volt szerencsés példa, mert Grósz Károly elhalálozott. A vámosgyörki Szabolcs fiú csontszövet elhalását nehezen lehetne bizonyítani a csernobili katasztrófával — ilyen jellegű betegség elég gyakori volt Csernobil előtt is —, de hogy ingerterápiával gyógyult volna Szabolcs, azt erősen kétlem. Nem térnék ki a többi esetre, hisz reflexológusunk mindent tud gyógyítani. (Nem is tudom, ezek után miben halunk majd meg.) Igazán az szomorít el, amikor ezt mondja: „De valójában eljutottunk arra a szintre, hogy ki tudjuk iktatni a rákkeltő sejtet, a vér savasságának megváltoztatásával tünetmentessé sikerült tenni több HÍV fertőzöttet is.” Hát kérem ez az ember egy többszörös zseni. Megoldotta a rák, az AIDS problémáját. Flemming professzort csak sajnálni lehet, miért kínlódott annyit a penicillin felfedezésével, meg a többi tíz-, százezer kutató orvost, gyógyszervegyészt, mi a fenét vacakolnak, kínlódnak, kutatnak. Ingerterápia és kész. Világos, nem? Miért veszélyes az ilyen írás? 1. Mert nem igaz. 2. Mert az emberek hiszékenyek, még mindig hisznek az írott betűk igazában, a reklámokban, az írott médiában, persze az egyéb médiában is. Feleslegesen keltünk bennük hiú reményeket gyógyítható vagy különösen gyógyíthatatlan betegségüket illetően. Elmulasztanak értékes időt, míg rosszindulatú daganatos betegségüket esetleg gyógyítani lehetne, s amikor jelentkeznek a szakorvosnál, esetleg már valóban késő. A becsületes, korrekt természetgyógyász valóban segítő partnere az orvosnak. Ismeri képességei határait, tisztességgel gyógyít, segíti a természetet, ami valóban kitűnő orvos, de nem kelt szélhámiákkal hiú reményeket a szerencsétlen betegekben. Oláh Vilmos
