Somogyi Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-05 / 182. szám

1996. augusztus 5., hétfő SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Tiltakozik a KDNP A Ma­gyar Televízió Híradója máris a közszolgálati televíziózást ve­szélyeztető kormányhatározat szellemében járt el - állította Giczy György pártelnök annak kapcsán, hogy a péntek esti hír­adóban az összes ellenzéki párt véleménye hangot kapott, a Ke­reszténydemokrata Néppárt saj­tótájékoztatójáról azonban nem szóltak. A Kereszténydemok­rata Néppárt tiltakozást jelen­tett be a televízió diszkriminá­ciója ellen. A helyi adók ellen A kistele­pülések állami támogatásának további csökkentése alapfelada­taik ellátását, az iskolák, az egészségügyi intézmények fenntartását veszélyeztetné. Az sem járható út, hogy a hiányzó támogatást helyi adókkal pótol­ják, a nehéz helyzetben lévő la­kosság ugyanis nem terhelhető tovább. Mindezt Lezsák Sán­dor, az Magyar Demokrata Fó­rum elnöke Zala megyében je­lentette ki. Vitatkozni tanulnak Orszá­gos disputatábor kezdődött va­sárnap Tatán a Soros Alapít­vány támogatásával. A buda­pesti Esély Alapítvány szerve­zésében - immár negyedik al- , kálómmal - mintegy négyszáz általános és középiskolás, va­lamint főiskolás és egyetemista ismerkedik félszáz pedagógus közreműködésével a kulturált vitatkozás tudományával. Tizennégyen sérültek meg abban a balesetben, amely szombaton reggel történt a 4- es számú főúton Karcag és a Püspökladány között. Egy Karcag felől érkező magyar kamion eddig ismeretlen ok­ból nekiütközött a vele azonos irányban haladó svéd sze­mélyautó által vontatott lakó­kocsinak, majd az út menet­irány szerinti bal oldalán négy, török vendégmunkásokat szál­lító gépkocsinak csapódott. A kamion ezt követően az árokba borult. Határtalan játékok Abád- szalókon rendezték meg a hét végén az eurorégiók hagyo­mányőrző népi és sport játékai­nak fesztiválját. Ezúttal a gyermekek régi, lassan fele­désbe merülő játékai kerültek az érdeklődés középpontjába. Eleki városavató A háború után szülőföldjéről elüldözött négyezer eleki németet s le- származottaikat képviselő ezer németországi vendég részvéte­lével zajlott le a hétvégén az „Elekiek világtalálkozója”, amely tegnap városavató ün­nepséggel zárult. A római kato­likus templomban megtartott németnyelvű szentmise után a település zsúfolásig megtelt sportcsarnokában került sor a városavatásra. Húrpattanásig. Harci eszközök, kézműves remekek bemutatójával és vásárával idézték fel a honfoglaló magyarok életét a hét végén Budapesten, a Városligetben kicsik és nagyok. Színre léptek lovasok, solymászok és - képünkön - ifjú íjászok is. fotó: feb/diósi imre Elkezdődött a Balaton halállományának rehabilitációja Az angolnák helyett bálin, csuka A délkelet-ázsiai halféléket, az angolnát, a busát, az amurt évti­zedekkel ezelőtt azért telepítették a Balatonba, hogy megakadá­lyozzák az algák, a hínárok és más vízinövények elburjánzását Kiderült azonban, hogy több kárt okoznak, mint amennyi hasznot hoznak. Már nem sokáig lubickolnak a tóban. Mint azt Nemcsók János ál­lamtitkártól, a Balaton kor­mánybiztosától megtudtuk, a program keretében felújítják a tó halállományát, visszaállít­ják az eredeti populációt. Ezt régóta szorgalmazza a szak­emberek jelentős hányada. A rehabilitáció során ezeket a tájidegen, a vízminőségre, a hőmérsékletre, valamint a környezeti változásokra rend­kívül érzékenyen reagáló ha­lakat fokozatosan lehalásszák, és helyettük hazai őshonos halfajtákat telepítenek. Az an­golna eltüntetése a legfonto­sabb feladat, számára talán a legkedvezőtlenebb az itteni környezet, legalábbis erre - vagy erre is - utal a néhány évvel ezelőtti tömeges pusztu­lásuk. Mindemellett a falánk angolnák szívesebben táplál­koznak csigákkal, rákokkal és egyéb puhatestűekkel, mint például algával vagy hínárral. E program részeként a múlt év őszén 300 ezer tonna pon­tyot telepítettek a Balatonba, amelyet követ majd 2 millió előnevelt tenyészsüllő, 300 ezer csuka és 200 ezer kisba- lin. A szakemberek hozzá­kezdtek a Kis-Balaton halá­szati hasznosításának a kidol­gozásához is.Hazai tengerünk jövőjéről szólva a kormánybiz­tos a többi között elmondta: nem kívánják profitcentrikussá tenni a balatoni halászatot, he­lyette az ökológiai szemponto­kat és a horgászok igényeit ve­szik inkább figyelembe. Nem­csók János szeretné a Balato­non kialakítani Közép-Európa legnagyobb hal- és horgászpa­radicsomát. Ezáltal valószínű­leg nőne, de bizonyos fokig módosulna is az idegenforga­lom. Újvári Gizella Makk Károly koprodukciós filmet forgat Dosztojevszkij regényéből. A játékos: Maigret felügyelő Még szinte ki sem hevertük az Evita című film forgatását, a TMA Film Kft. az amerikaiak után most angol és holland stábbal forgat újabb koprodukciós filmet Magyarországon. A rendező: Makk Károly. A forgatókönyv Dosztojevszij A játékos című regényéből ké­szült. Ma re Vlessing producer és stábja a felvételek helyszí­néül Keszthelyt, Sopront, a fer- tődi kastélyt, a budapesti New York kávéházat, a Széchenyi fürdőt, a Budavári palotát és a Vajdahunyad várát választotta. A The Gambler (A játékos) című produkció rendezője Makk Károly, ami ismét óriási lehetőség a hazai filmesek hír­nevének öregbítésére. Doszto­jevszkij szerepét a híres Mi­chael Gambon játssza, aki Shakespeare-darabokban nyúj­tott kiemelkedő színházi és fil­mes alakítást, ám a magyar né­zők leginkább a Maigret fel­ügyelő sorozat címszereplője­ként ismerik. Szerepet vállalt a 86 esztendős Louise Rainer, akit az 1930-as években Hollywoodban az „új Garbo”- ként emlegettek. A színésznő 1943 óta először áll kamera elé, s a filmben egy gazdag nagy­mamát alakít, akiből szenvedé­lyes rulettjátékos válik. A forgatókönyv Doszto­jevszkij életének megpróbálta­tásokban bővelkedő szakaszát dolgozza fel. Ismeretes, hogy az író szenvedélyes szerencse­játékos volt, megfordult Európa legfelkapottabb kaszinóiban. A játékos című regényt is a rulett miatt felvett kölcsön fejében írta, mindössze egy hónap le­forgása alatt, 1866 októberé­ben. A filmforgatás Keszthelyen folyik, és várhatóan az év vé­géig tart. A játékost természete­sen a magyar mozikban is mű­sorra tűzik. (N. Zs.) Sürgősen cselekedni kell A romák felemelkedésének kulcsa a tudás Olyan sajátos kiegészítő okta­tási intézményrendszert kell létrehozni, amely az óvodától az egyetemig segíti a magyar- országi roma közösség fel­zárkózását. Göncz Árpád a nagykanizsai megemlékezésen hangsúlyozta: a romakérdés összmagyar ügy, amelynek megoldása az ország égetően sürgős feladata. A roma közösség művelődési hát­rányát és ezzel összefüggő tra­gikus munkaerő-piaci helyze­tét, lélek- és szellemromboló szegénységét, kétségbeejtő egészségi állapotát csak az is­meretek gyarapítása, az oktatási lehetőségek széles skálájának megteremtése szüntetheti meg. Az államfő kijelentette: meg­győződése: a tennivalók sür­gősségét a kormány is felis­meri. Ezt bizonyítja az az elha­tározása, hogy. idén 1 milliárd forintot, jövőre pedig 5 milliárd forintot fordít infrastruktúra­fejlesztő és lakóhely teremtő közmunkákra a szociálisan ve­szélyeztetett helyzetben lévő te­lepüléseken. A pénz elosztása­kor döntő szava lesz a kisebb­ségi önkormányzatoknak. A köztársasági elnök végeze­tül koszorút helyezett el a holo­caust cigány áldozatainak nagykanizsai emlékszobránál. Jól jár a munkáltató, az intézet és az elítélt Munkaerőt a börtönből Könnyen megeshet, hogy az ut­cán találkozunk ismerősünkkel, és arra kérdésre, „hol éldegélsz mostanában?,” azt a választ kapjuk: a börtönben. A „Hon­nan jössz-?”-re pedig az is el­hangozhat: a munkahelyemről. Ebben az esetben semmiképpen sem kell az illetőt bolondnak nézni. — A büntetés-végrehajtási törvény lehetővé teszi ugyanis, hogy a börtönt kapott elítélt 6, a fogházbüntetését töltő pedig 3 hónap múlva jelentkezzen úgy­nevezett „külső munkára.” A börtönparancsnok javaslata után a megyei bíróság büntetés­végrehajtási ügyekkel megbí­zott bírája (bv-bíró) dönti el: teljesíthető-e a kérés — mondta dr. Makai Lajos megyei bv- bíró, akit az elítéltek egyéni munkalehetőségeiről kérdez­tünk. Elmondta azt is: elsősor­ban az mehet ki dolgozni, aki­nek megfelelő a magaviseleté, elfogadható az indoka. A ked­vezményben részesülő akár mindennap kijárhat, és 8 órát is dolgozhat valamely cégnél, vagy hazamehet a hét végeken és otthon segíthet a ház körül. Bekapcsolódhat az esetleges építkezésbe, felújításba, előké­szítheti a téli tüzelőt stb. Ahhoz persze, hogy az elítélt kedvez­mény birtokában valamely cégnél dolgozhasson, szükség van munkahelyre is. A munkál­tató jól jár, ha igénybe veszi a „rabokat”, hiszen mentesül a já­rulékos költségektől. Hasznos ez a módszer a büntetés-végre­hajtási intézetnek is, mert a mindenkor esedékes bért a bv- intézet kapja. — Megyénkben a múlt év­ben 20, az idén 11 kérelmet bí­ráltunk el. A többség megkapta az engedélyt külső munkára — mondta dr. Makai Lajos. Van aztán az igazságszolgál­tatás körében a „közérdekű munka” — mint büntetés. (Nem tévesztendő össze a köz­hasznú munkával, amelyet az önkormányzatok rendelhetnek el bérfizetés ellenében.) Közér­dekű munkára akkor kerül sor, ha a bíróság a vádlottra ezt szabja ki. Aztán a bv-bíró álla­pítja meg, hogy a büntetést me­lyik munkahelyen kell ledol­gozni. Ez lehet saját munkahely is. Például egy orvos pihenője terhére ügyeletet vállalhat egészségügyi intézményben. — A büntetésnek ez a módja — főként angol és svéd példák alapján — a szabadságvesztés és a pénzbüntetés között foglal helyet, és jelzi: a büntetés-vég­rehajtásban is igyekszünk az európai normákhoz és jogi ke­retekhez közeledni. Természe­tesen, ha az elítélt nem végzi el a kiszabott mennyiséget, sza­badságvesztésre váltják át a büntetést. Viszonylag kevés ilyen ítélet születik. Somogybán eddig mindössze három esetben szab­tak ki közérdekű munkát. Az esetek többségében más me­gyékben hozott bírósági hatá­rozatok alapján kellett eljárni. A munkaügyi központok, ame­lyeknek a törvény feladatává tette a közérdekű munka elő­mozdítását, munkahelyek fel­kutatását, sokat segíthetnek a bíróságoknak. Eddig senki sem élt vissza az enyhébb végrehajtási szabályok adta kedvezménnyel, a külső munkával. Talán mert belátták: európai gesztusra európai mó­don illik válaszolni. De lehet, hogy csak a legtöbb elítélt leg­főbb baján — a lelket gyötrő tétlenségen — igyekeztek vál­toztatni az ember számára nél­külözhetetlen sikerélményt je­lentő elfoglaltsággal. Szegedi Nándor A szervezetnek csak segíteni kell a gyógyulásban Az ingerterápia hazai prófétája Gyógymód attól a pillanattól kezdődik, amikor a beteg leül ve­lem szemben és odanyújtja a két talpát. Nincs szükség vizsgála­tokra, a panaszokat én tárom fel. A beteg végig tudja követni a kezelést, s magát a gyógyulás folyamatát is - fogalmazza meg a lényeget Vargha Zoltán reflexológus. Az orvos-természetgyógyász neve és munkássága - amint az mással is előfordult már - elő­ször külföldön vált ismertté és elismertté. Kezelt amerikai mil­liomost és rocksztárt, német magánklinikák kezdték alkal­mazni teljesítménynövelő mód­szerét, tagjai közé választotta a természetgyógyászok nemzet­közi szövetsége, ő mégis úgy döntött, hogy itthon dolgozik. Sok száz hazai gyógyult betege között van Bajor Imre és Szi- kora Róbert, kezelése nyomán szűnt meg Grósz Károly rákja. Hamarosan megnyíló új buda­pesti rendelőjének avatásán már vendégként lesz ott sok ko­rábbi páciense. A vámosgyörki Sivák Sza­bolcs a csernobili atomkataszt­rófa idején volt édesanyja mé- hében. Talán ez okozta, hogy idén januárban csontszövet el­halást állapítottak meg a csípő­jében. Édesanyja, akit néhány éve a Vargha természetgyógyá­szati központban tavaly súlyos vastagbélgyulladásból gyógyí­tottak ki, habozás nélkül vitte kilencéves. kisfiát ingerterápi­ára. Szabolcs naponta utazott Vámosgyörkről Budapestre, de eredménnyel, mert az április 18-i klinikai zárójelentés már megállapította a csontszövet fejlődését. A kis páciens most kerékpározik, úszik, s nem lesz szüksége műtéti beavatkozásra. A jánoshidai Horváth Dani hároméves korában került kór­házba. Nehezen jöttek rá, mi okozza az egyensúlyzavart és a kettőslátást, míg a szakorvosi vizsgálat megállapította: agy­daganata van. A komplikált műtét és az azt követő sugárke­zelés egy időre megszüntette a tüneteket, de egy éve minden kezdődött elölről. A visszama­radt sejtekből a tumor vissza­nőtt. A Vargha-gyógymódról a nagypapa olvasott valahol, az ő javaslatára vitték a kisfiút in­tenzív terápiára. Négy hónapon át naponta „gyúrták” a kezelők Dani talpát, s megtörtént a csoda. Megszűnt az egyensúly- zavar, látása helyreállt, s még az iskolai elmaradását is sike­rült behoznia. Vargha Zoltán nem titkolja, hogy a kisfiúk gyógyulásának különösen örül, de - mint mondja - számárát ebben nincs semmi rendkívüli. Terápiája azon alapszik, hogy az emberi szervezetben az építő erő sok­kal nagyobb, mint a leépülési hajlam. A kezelés során ezért ő - a műtéti vagy gyógyszeres beavatkozástól eltérően - nem a pusztító tényezőket próbálja eltávolítani, hanem a szerve­zetnek ad segítséget az anyag­cserét és a sejtépítést szabá­lyozó mirigyek megfelelő in­gerlésével. S a szervezet maga küzdi le a kórt, a rendellenessé­get, legyen szó rákról, gyulla­Vargha Zoltán dásról, epilepsziáról, impoten­ciáról vagy éppen AIDS-ről.- Több, ma még gyógyítha­tatlannak ismert betegséget is említ. Az ingerterápia már ezekkel is megbirkózik?-Mindenkinek a saját szer­vezete birkózik meg a beteg­séggel - hangsúlyozza. - Mi csak segítünk. De valóban elju­tottunk arra a szintre, hogy ki tudjuk iktatni a rákkeltő sejtet, s a vér savasságának megváltoz­tatásával tünetmentessé sikerült tenni már több HIV-fertőzöttet is. A közelmúltban neves ame­rikai kutatók győződhettek meg arról, hogy egy reménytelennek tartott AIDS-es páciens eseté­ben egyetlen hónap alatt hely­reállt az immunrendszer.- Miként viszonyul ehhez idehaza a hagyományos gyó­gyászat?-Az utóbbi év legnagyobb sikerének tartom, hogy több neves orvossal és klinikával alakult ki szoros együttműkö­dés. A hamarosan megnyíló új budapesti klinikát eleve úgy rendeztük be, hogy orvos és természetgyógyász egymást segítve tudjon dolgozni. Hisz célunk ugyanaz: embertársaink gyógyítása. Sági Zoltán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom